Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! _ . ^ •« — D unantüli napló xxvi.évfolyam,296.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ,969-dec 2i-.»q»ámap DIszünnepség Debrecenben Ara: 1 forint Huszonöt éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Negyedszázaddal ezelőtt — 1944. december 21-én — a történelmi múltú Debrecen­ben tartotta megalakuló ülé­sét a felszabadult országrész képviselőiből összehívott Ide­iglenes Nemzetgyűlés. Nem­zeti újjászületésünk e neve­zetes évfordulója alkalmából, a huszonöt évvel ezelőtti tör­ténelmi napokra emlékezve a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az Országgyűlés és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból az ősi falak között,’ a kollégium oratóriumában szombaton délután ünnepi ülést tartott. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökének és Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökének vezetésével a Politikai Bizott­ság és a kormány több tagja, politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális életünk ki­magasló képviselői, közöttük Gergely Lajos, Baranya me­gyei országgyűlési képviselő, az ideiglenes nemzetgyűlés tagja. Az ünnepséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg, majd Lo­sonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi be­szédet. Losonczi Pál beszéde — Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves Elvtársak! Negyed századdal ezelőtt, 1944. de­cember 21-én, ebben a te­remben. e történelmi falak között ült össze az Ideigle­nes Nemzetgyűlés, majd más­nap megalakult az Ideigle­nes Nemzeti Kormány. Nemzeti függetlenségünk, népi demokratikus államunk, mai hazánk első lépéseinek színhelyére jöttünk el. A megtett út nagyságát mélyen átérezve emlékezzünk meg erről az igen jelentős évfor­dulóról — kezdte beszédét az Elnöki Tanács elnöke, majd meleg szavakkal méltatta a felszabadító Szovjet Hadse­reg történelmi érdemeit Barátok, testvérek hozták közénk a béke és a szabad­ság nagyszerű ajándékát Olyan nép, olyan dolgozó tár­sadalom, olyan szocialista államhatalom küldte őket amely akkor is, azóta is min­den alkalommal bebizonyí­totta áldozatkész, önzetlen rokonszenvét a magyar nép igaz ügye iránt. A szónok emlékeztette hallgatóit az ország 1944-es katasztrofális helyzetére, amelybe a Horthy-rezsim ne­gyedszázados uralmával és a fasiszta Németország hábo­rújában való részvételével döntötte. Nagyra értékelte az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány mun­káját. — Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, az Ideiglenes Nem­zeti Kormánnyal együtt nem valamilyen ideiglenes, átme­neti korszakot nyitott meg — mondotta. — Amit elkez­dett, abban úgy benne fog­laltatik a mai néphatalmunk, mint a jó magvetésben az aratás. A magyar dolgozó nép a felszabadulásban kapott pá­ratlanul nagyszerű alkalmat megragadta. A rendelkezésé­re álló időt jól és jóra hasz­nálta fel. Ma már szinte össze sem lehet hasonlítani egymással a mi negyedszá­zadunkat az ezt megelőzővel. Méltán hangsúlyozhatjuk, hogy ipari termelésünk majd­nem nyolcszorosa a háború előttinek. Mezőgazdaságunk fele annyi vetésterületen több kenyérgabonát termel, mint hajdan bármikor. Évente annyian végeznek nálunk ma középiskolát, mint amennyi diák összesen ült egykor a középiskolák nyolc osztályá­nak a padjaiban. Az egyete­mi és főiskolai hallgatók száma megnyolcszorozódott. Ötször annyi a társadalom- biztosításban részesülő, két­szer annyi az orvos. Az ál­talános nyugdíjjogosultság­hoz, a családi pótlékhoz, a gyermekgondozási segélyhez és még sok-sok mindenhez már toronymagas a szorzó­szám. De össze lehet-e ha­sonlítani az összehasonlítha­tatlant: a szocializmust építő jelen világosságát, a felsza­badulás előtti fekete múlt­tal. Népi demokráciánk 25. szü­letésnapján, itt. ahol mai ál­lamunk bölcsője ringott, büszkén számolhatunk be ar­ról. hogy hihetetlenül rövid idő alatt nagy történelmi tet­tet vitt véghez a magyar dolgozó nép. Befejeztük a szocializmus alapjainak lera­kását, s hozzáláttunk a szo­cialista társadalom teljes fel­építéséhez. Losonczi elvtárs ezután ha­zánk nemzetközi tekintélyé­vel foglalkozott — Évszázadokon át jajdult fel a panasz, hogy egyedül vagyunk — mondotta. — És lám. most a népi demokrati­kus Magyarország, a magyar dolgozó nép. társakra, bará­tokra, közös politikai és esz­mei célokért küzdő szövetsé­gesekre talált Megváltozott és megerősödött a világban elfoglalt helyünk. Gondok, harcok és eredmények között kitartottunk a Szovjetunió és a szocialista közösség mel­lett Az ő erejük a mi erőn­ket. a mi erősödésünk az ő erejüket fokozza. Testvére­ink velünk együtt minden segítségre készen őrt állnak a népek közös kincse, a béke és a haladás ügye mellett — Tisztelt ünnepi gyűlés! — folytatta az Elnöki Tanács elnöke. — Népi államunk fej­lődésének egész folvatnata, olyan negyedszázadon át ívelő korszak, amelyhez ha­sonlóan szép, felemelő, alig­ha volt a nemzeti történe­lemben. Most 25 év múlva az elért eredmények abban a meggyőződésben erősítik meg az egész nemzetet hogy poli­tikánk, társadalmi fejlődé­sünk, államéletünk biztos és egyenes síneken megy előre, egyenletes tempóban, nem elsietve és nem lemaradva. Ezen a fontos ünnepünkön, a kölcsönös bizalom légköré­ben, bátran kijelenthetjük: a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának fő irányvonalára az állampolgá­rok döntő többsége azt mond­ja, hogy ez a mi politikánk. De nemcsak szóval mondja, hanem mindennapi munká­jának becsületes elvégzésével is. Beszédét az Elnöki Tanács elnöke a következő szavakkal fejezte be: — A Magyar Népköztársa­ság népe és állama tesz ma tisztességet saját történetének kezdete előtt az Ideiglenes A diszünncpség résztvevői az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulásának színhelyén, a debreceni Református Kollégium oratóriumában A tartalomból; További lehűlés | várható <2. oldal Átadták Ueinemannak Ulbrichthoz intézett válaszát j (2. oldal) Rendelet a részesedési alap leihasználásáról (3 oldal A munkaügyi miniszter első helyettese Pécsett (3 oldali A karácsonvi ✓ vasúti menetrend: (4. oldal) friss kenyér lesz szombaton (9. oldal Nemzetgyűlés összehívásának, az Ideiglenes Kormány meg­alakulásának negyedszázados jubileumán. Sokan nem érhették meg ezt az évfordulót Adózzunk kegyelettel azok emléke előtt, akiknek életükbe került a fasizmus ellen vívott harc, a mai felszabadulásunk. „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet!” — így éne­kelt legnagyobb proletárkal- tőnk, József Attila. A sza­badság eljött, a rend, a döi- gozó nép állama vajúdások, keserves küzdelmek és szép győzelmek közeoette .megszü­letett. A mi történelmi fe­lelősségünk és feladatunk volt, hogy ezért az új ren­dért töprengiünk, verejtékez­zünk, vérezzünk, dolgozzunk. Újítsuk meg elkötelezettsé­günket, hogy a szívesen vál­lalt nagyszerű munkát to­vább végezzük, s teljesen el­végezzük. Az ünnepi beszéd elhang­zása után dr. Ács István, Debrecen városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke a város lakóinak nevében üdvözölte a megjelenteket. Megbénult a A vonatok több órát késnek — A mellékútvonalak járhatatlanok Sok község megközelíthetetlen A volt pécsváradi, sásdi és a szigetvári járásokat érin­tette legsúlyosabban a hófú­vás. Hótorlaszok Szombat reggelre járhatat­lanná vált a Nagypall—Hi- mesháza, az Erzsébet—Szel­lő, a Lovászhetény—Erdős- mecske, a Baksa—Téseny, a Nagynyárád—Boly, a Pécs— Bogád—Romonya, a Szajk— Belvárdgyula, a Kővágószőlős —Szentlőrinc közötti útsza­kasz. Hótorlaszok zárták el a közlekedést a szigetvár— kaposvári úton Antalszállás és a megyehatár térségében. A Pécsre vezető bekötőutak közül a nagykozárin iehetet- I lenné vált a közlekedés. Szi­MECSEK1 TÉL getvár környékén majdnem minden bekötőutat járhatat­lanná tett a zord időjárás. A rossz útviszonyok miatt szombaton reggel 7 óráig az AKÖV menetrendszerű hely­közi járatai közül 22 nem in­dult el Pécsről. Többek kö­zött nem ment el a pécs— budapesti, pécs—szegedi, pécs —veszprémi, pécs—hévízi, pécs—eszéki járat. Pécsvárad és Bonyhád térségében a bu­szok javarésze nem közleke­dik. Szombaton reggel nyolc, munkásokat szállító járat nem érkezett meg úticéljá­hoz, a „befutott” tizennégy autóbusz együttesen 500 per­cet késett. Mohács környékén megbénult az autóbuszforga­lom. Mohácsról ugyanis a rossz útviszonyok miatt egyetlen helyközi járatot sem indítottak el. Mint azt az AKÖV-nél közölték, az utak rendkívül síkosak, jegesek, főként ez, másrészt a sűrűn emelkedő hótorlaszok akadá­lyozzák a közlekedést. bíkos utak Pécsett a helyi közlekedés­ben is zavarok voltak. A he­gyi útvonalakon életveszély miatt nem járnak az autó­buszok. Így a Tettye, a Me­csek, a Donátus, a Bálics, valamint Pécsújhegy irányá­ban csak gyalog lehetséges közlekedni. Szombaton az AKÖV for­galom szempontjából fontos baranyai útvonalak közül ki­zárólag a Pécs—Mánia— Komló, a Pécs—Harkány— Siklós, a Pécs—Vajszló, a Pécs—Siklós—Garé, a Pécs— Abaliget—Tekeres, Pécs— Tengeri, a Matty—Bakóca, Zaláta—Mekényes közötti sza. kaszok járhatók, de az au­tóbuszok tetemes késéssel érkeznek céljukhoz. Az AKÖV-től nyert érte­sülésünk szerint a helyzet óráról órára változik, vannak útvonalak, amelyeket felsza­badítanak, mások járhatat­lanná válnak. Ha megszűnik a hófúvás, az autóbuszközle­kedés hirtelen javulása akkor sem várható, részint, mert az utak sikosak, illetve mert az autóbuszok vidéken lakó sze­mélyzete sem tudja megkö­zelíteni munkahelyét. A Pécsi Vasutigazgatóság baranyai területe is rendkí­vül súlyos helyzetben van. Napok óta teljesen szünetei a forgalom a pécs—bátaszé­ki, tegnap délutántól pedig a sellye—barcsi vonalon. A még közlekedő vonatok igen sokat késnek. A Mecsek exp­ressz Budapestről pénteken este induló szerelvénye pél­dául 21 óra 39 perc helyett, hat órás késéssel szombaton hajnalban érkezett meg Pécs­re. Esti vonat hajnalban A budapest—pécsi személy- vonat, amelynek érkezési ideje 19 óra 54 perc lett vol­na, ugyancsak hajnalban fu­tott be Pécsre. Az egyes vo­natok esetében tíz órát is meghaladó késések fő oka, hogy Bicsérd és Mecsekalja között elzárta a hófúvás a vasúti pályát, emiatt a vona­toknak Szentlőrincen kellett vesztegelniük. Szombaton reggel másfél órás késéssel indították út­nak Pécsről a Mecsek exp­resszi. Néhány vonatot, így a nagykanizsai sebest el kellett téríteni eredeti útvonalától a nagy hóakadályok miatt. Egyes vonatokat pedig még a fővonalakon sem indítot­tak. A budapest—pécsi gyorsvo­nat, amelynek szombaton délelőtt 10.32 órakor kellett volna városunkba érkeznie, nem indult el Budapestről. Nem közlekedett szombaton Pécsről Barcs felé a menet­rend szerinti 8.02, illetve 12.09 órai vonat. Az Igazgatóságon és Pécs állomáson dolgozók összefogásának köszönhető, hogy a Pécsről szombaton délben induló budapesti gyorsvonat — szükségszerel­vényekből összeállítva ugyan, de téli szünidőre utazó diá­kokkal — menetrend szerint elindult. Csak halaszthatatlan ügyben! Az Igazgatóságon egyéb­ként azt tanácsolják, hogy csak az utazzék, akinek ha­laszthatatlan elintézni valója van. Aki utazik, öltözzék me­legen és vigyen magával tar­talék-élelmet. Közölték még, hogy a vasútvonalak tiszto­gatása nagy erővel folyik, s ha nem folytatódik a hófú­vás, remélhetőleg néhány na­pon belül helyreáll a rend. i

Next

/
Thumbnails
Contents