Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

TSí§. december 20. imnammt ttom« Egyperces interjú Kirakatlan a vagonok kétharmada! Rendkívüli időjárás — rendkívüli állapatok a szál­lításban. A vasúti kocsik két­harmad része kirakatlanul vesztegel. Tegnap, a MÁV Pécsi Igazgatóságán rendkí­vüli szállítási értekezletet hí­vott egybe a Megyei Szállí­tási Bizottság. A nehézségek­ről Magyar Zoltánnal, az MSZB titkárával készítettünk rövid interjút. — Miért vesztegel annyi vagon kirakatlanul? — Ennek oka egyrészt az, hogy a kezelési helyekre nem lehet mindig beállítani a va­gonokat, de ami lényegesebb: a fuvaroztató felek nem rak­ják ki áruikat. Nincs elegen­dő ember, nincsen elegendő gépkocsi. — Irtunk róla: a vállala­tok sokszor tízezreket dob­nak ki kocsiálláspénz címén, de ezt termelési költségként elszámolhatják. Holott ha többet fizetnének vagy fizet­hetnének embereiknek, gyor­sabban kiürülnének a vago­nok. De a béralap tabu. — Van-e valamilyen megoldás? — A nehéz helyzetet csak közösen, a közlekedési vál­lalatok és a fuvaroztató vál­lalatok együtt oldhatják meg. Erre a hajlandóság megvan. Ha az időjárás nem romlik tovább, kilábalunk a nehéz helyzetből. Fontosnak tartom azt a tényt, hogy az autó- közlekedési vállalatok tröszt­je gyorsan intézkedett, esze­rint: a 12-es AKÖV-nél amennyiben OPW-s jelű (a KGST-be tartozó országok közös kocsiparkja. A szerk.) vagonok kirakásáról van szó, a jelenlegi 100 százalékos bérpótlékon felül további 100 százalékos munkahelyi pótlék fizethető ki a gépkocsiveze­tőknek, rakodógépkezelőknek és a szállítómunkásoknak. A Megyei Szállítási Bizottság egyébként arra kérte a fu­varoztató vállalatokat, hogy hasonló. bérintézkedésekkel gyorsítsák meg a kiraká­sokat. — A nehéz szállítási hely­zetnek egyik oka az is, hogy idén, év elején, januárban és februárban — a közgazdasági szabályzók hatására — nem voltak ún. előszállítások. A vállalati érdek ütközött a népgazdaság érdekeivel, s ebből ez utóbbinak szárma­zott kára. Nyáron a MÁV nem győzte a szállítást. — Felhívtuk az érdekelt vállalatok figyelmét az 1970 év eleji előszállításokra. En­nek fontosságát valamennyi­en megértették. Amint em­lítettem, ha az időjárás nem romlik tovább, kilábalunk a nehéz helyzetből — mondot­ta Magyar Zoltán. Dombóváron gyógyítják a sásdi járás betegeit Átadták az új dombóvári kórházat A pénteki hófúvás fehér ködbe burkolta Dombóvári, csak a nyolcemeletes új kór­ház tömbje emelkedett a hó­ba süppedt apró házak fölé. Tegnap adták át rendelteté­sének ezt az impozáns, 452 ágyas gyógyászati intéz­ményt, amely a Tolna me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozóinak kezemunkáját di­cséri. Az ünnepélyes avatá­son Tolna megye párt- és állami vezetőin kívül meg­jelent dr. Szabó Zoltán egész­ségügyminiszter, valamint Baranya megye egészségügyi vezetői is. Utóbbiak meghí­vása nemcsak a szomszéd megyének kijáró baráti gesz­tus volt, hanem jelképe is az egészségügy terén létre­jött szorosabb kapcsolatnak. Ugyanis az új intézményhez, amely 80 ezer ember ellátá­sára hivatott, nemcsak Tol­na megyeiek tartoznak majd, hanem mintegy 35 ezer ba­ranyai és tízezer Somogy megyei lakos is. Az új kór­ház belépésével — amint azt Szabó Pál Antal, a Tolna megyei Tanács vb-elnöke mondotta — a megyében a kórházi ágyak száma az 1950. évi 780-ról 2016-ra emelkedett. Dr. Szabó Zoltán egészség­ügyminiszter megnyitó beszé­dében emlékeztetett arra, hogy a dombóvári kórház át­adása része annak a prog­ramnak, amellyel az ország kórházakat nélkülöző vagy kórházakkal rosszul ellátott területeinek egészségügyi el­látását kívánják fejleszteni. A 130—135 millió forin­tos beruházással felépült kórház osztályai közül a két belgyógyászati a legnagyobb, összesen 140 ággyal, utána következik a sebészet 88 ággyal, majd a szülészet-nő­gyógyászat 76 ággyal, s a csecsemő-gyermek osztály 72 ággyal. Ezenkívül fül-orr- gége, szemészet, ideggyógyá­szat, gyógyszertár, röntgen és laboratóriumi osztály van az intézetben. A kórház átadá­sa másfél évet késett. Az épület közvetlen szomszéd­ságában felépült szakrende­lőintézet ez év november 1. óta már üzemel a kórház pedig december 22-én fogad­ja majd az első betegeket. Amint dr. Zahordsek Al­fonz kórházigazgató főorvos tájékoztatásunkra közölte, az orvosi állomány teljes egé­szében biztosítva van. a szakképzett nővérek jelent­kezése viszpnt 40 százalékos. Az orvosok 90 százaléka Pécsről érkezett. A főorvosok közül dr. Berger Rudolf és dr. Kőszegi György például a 400 ágvas klinikáról, s dr. Várady Béla szintén Pécs­ről került Dombóvárra. A megnyitón jelenlévő dr. Kóbor József, a Baranya me­gyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője azzal kapcsolatban, mit jelent Ba­ranyának a szomszéd megyé­ben lévő új kórház, a követ­kezőket mondotta: — A mi megyénk szem­pontjából is nagyjelentőségű a dombóvári kórház, mert a sásdi járás és Sásd teljes kórházi és járóbetegellátását biztosítja majd. — móló — Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet a dombóvári kórház avatóiinnepségén. (Képünkön jobbról a harmadik.) Karácsonyi körkapcsolás Közvetítés a pécsi úttörőházból Verses-zenés karácsonyi műsort rendez a pécsi Szabó István úttörőház december 26-án. A háromrészes műsor­ban szavalatok, énekkari és kórusművek hangzanak eL Az úttörőház irodalmi szak­köre előadja Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fá­ja című elbeszélésének dra­matizált változatát, zeneis­kolások előadásában Bach és Vivaldi műveket hallhatunk, és a műsor utolsó részében az úttöróház szakköri indu­lóra kiírt Versenyének ered­ményét hirdetik. A gyerekek műsorát több vidéki városból — Pécsről is — körkapcsolá- sos élőközvetítésben hallhat­juk a Kossuth rádióban. Ma indul a színház Jugoszláviába Rendelet az élelmiszerek előállításáról A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete az élel­miszerek előállításának és forgalomba hozatalának egyes kérdéseiről. A rendelet kimondja, hogy az olyan élelmiszert, amely­nek minőségét kötelező ha­tályú állami szabvány álla­pítja meg, csak az előírt mi­nőségben szabad előállítani. A felhasznált adalékanyagok összetételét laboratóriumi vizsgálattal kell ellenőrizni. Nincs szükség ilyen kontroll­ra akkor, ha csomagolva for­galomba hozott anyagokat használnak fel és ezeknek a feltüntetett szavatossági ide­je még nem járt le. Az élel­miszerek gyártásánál jogsza­bályban nem engedélyezett vegyi — szintetikus — úton előállított anvagokat csak az egészségügyi miniszter előze­tes engedélyével lehet fel- baeaaálni. Ma, szombaton hajnalban ismét elindulnak a nagy kék buszok a dárdai határállo­más felé: másodszor indul jugoszláviai vendégszereplés­re a Pécsi Nemzeti Színház. A Horvátországi Magyarok Szövetségének meghívására és költségére mennek le a baranyai háromszögbe és Eszékre. A szövetségnek egy héten belül ez már a máso­dik figyelemre méltó szerve­zése — kedden és szerdán a lenti magyar tanítók, tanárok jártak Pécsett tapasztalatcse­rén —, amellyel a Horvátor­szághoz tartozó magyarlakta falvak anyanyelvi kultúráját segíti. Ma a buszokkal a Ne szól­jatok bele című Majláth— Abai musical szereplői, mű­szaki gárdája, a színház né­hány vezetője a Pécsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának képviseletében pedig Gábriel József, a művelődés- ügyi osztály vezetője — ösz- szesen negyven ember — in­dul útnak. Este már játsza­nak, mégpedig Kiskőszegen. Azok a művészek, akik ta­valy is lent jártak, még min­dig meghatottan emlékeznek arra a szeretetre, amellyel az ottani magyar nézők fogad­ták őket. A szövetség most is — mint egy évvel ezelőtt — autóbuszokkal több magyar­lakta falu lakosságút, leg­alábbis azok többségét, be­hozza az ' előadásokra. így, bár csak négy helyen hat előadást tartanak, tizenhárom magyarlakta falu közönsége nézi meg a darabot —, per­sze ha az időjárás és az in­fluenzajárvány nem szól köz­be. A ma esti kiskőszegi be­mutatóra három falut hoznak be. Holnap Vörösmarton két előadást is tartanak, s erre Sepse, Hercegszőllős, Kóma és Csuza népe jön be. A hol­naputáni előadás Várdarócon lesz, ahová beszállítják a laskóiakat és a kopácsiakat is. Végül december 23-án az Eszéki Népszínház átengedi épületét egy délutáni elő­adásra, s ide Bellye, László, Kórógy és Rétfalu lakóit hoz­zák el. Itt természetesen hor- vát anyanyelvű nézőkre is számítanak. Földessy Dénes Karácsonyi telefon­beszélgetés küllőiddel ] A Helyközi Távbeszélő J Igazgatóság sok éves ta- í pasztalatai alapján készül a karácsonyi és az újévi nemzetközi telefonforga­lom lebonyolítására. Az idén már december 1-től előjegyezte a posta az ünnepi beszélgetéseket, s 15-től továbbította az addig összegyűlt igényeket a külföldi kicserélő köz­pontoknak. Már korábban bővítették a legnagyobb forgalmú nyugati orszá­gokkal az összeköttetések számát, a posta nemzet­közi vonalellátottság szem­pontjából ilyen jól még soha nem állt. Ennek el­lenére nem tudnak min­denkit a kért időben — karácsonykor 17—22 óra között, szilveszterkor éj­fél körül kapcsolni. A kapcsolás várható idejéről előre értesítenek. Az interközpontban már 23-ával megerősített szol­gálatot rendeltek el, 24-én, < 25-én és 26-án meghárom­szorozzák a létszámot. A í múlt évben néhány eset- < ben problémát okozott, í hogy egyes országokból — ] így például Csehszlová­kiából, Lengyelországból, az NDK-ból, a Szovjet­unióból, Ausztriából, Fran­ciaországból, az NSZK- ból — az ottani telefon- központ a félautomata há­lózat segítségével közvet­lenül kapcsolta a híváso­kat a budapesti előfizetők­nek. így előfordult, hogy a kezelő és a hívott fél nem tudott szót érteni. A ; posta ezért kéri az érdé- ; kelteket, hogy várják meg ! türelemmel a budapesti ] központ kezelőinek segít- ] ségét. ! Magyar műemlékek Fotókiállítás nyílik vasárnap a Technika Házában Körülményes kiállítás. A ,stáb”, ahogyan mondani szo­kás, reggel 6-kor indult el Budapestről. Kisteherautó szállította a kiállítási anya­got, mögötte mikrobuszban ültek a kiállítás rendezői, a „dolgozók”. Paksnál olyan hó­fúvásba kerültek, hogy a rendőr csak saját felelőssé­gükre engedte tovább őket. Végül is egy szovjet katona­tiszttel együtt ásták-tolták ki az autókat a hófúvásból, és este hat órakor érkeztek Pécsre. Ma már majdnem készen áll a kiállítás a Tech­nika Házában, a vasárnapi megnyitón ezeket a kulissza- titkokat már nem érezni. Magyarország műemlékei­ről készült fényképek várják a látogatót a január 7-ig nyitvatartó kiállításon. Idő­rendi sorrendben, a honfog­lalás előtti emlékektől kezd­ve a románkori gótikus, re­neszánsz, barokk, klasszicista épületek remekbe készült fo­,PUB" A PANNÓNIÁBAN A Hungarhotels megbízá­sából öt szállodaipari szak­ember töltött néhány hetet Londonban, hogy angol nyelv tudásukat tökéletesítsék és bővítsék szakmai ismeretei­ket. Az öt szakember egyike dr. Bolgár András, a Hun­gária Szálloda és Étterem Vállalat pécsi igazgatója volt. A magyar „szállodások” heti hósz órában intenzív nyelvtanulással foglalkoztak, közben alkalmuk volt meg­tekinteni a világ legelőkelőbb szállodáit. Így például jártak a Claredgers-ben, amelyben uralkodók, államfők, neves közéleti személyiségek szok­tak megszállni. A hihetetle­nül konzervatív szálló egyik nevezetessége, hogy kizáró­lag férfiszemélyzete van. Árai nem mondhatók éppen szó- ' lídnak: egy normál lakosz­tályért körülbelül hétezer ; forintnak megfelelő összeget | kérnek egy éjszakára. A mo- ! dern szállók fellegvára a [ Hilton, 26 emeletével, egzo- tikus polinéziai éttermével, 1 valamint tetőéttermével, ahonnan egész London be­látható, elsősorban az ameri­kaiak kedvelt szállodája. A Hiltonon kívül a Savoy-t is látták. Ez a szálló főként ha­talmas méreteivel maradt meg emlékezetükben. Ezekután a Nádor, a Pan­nónia? Bolgár András szerint nincs röstellni valónk. A londoni középszintű és ennél alacso- nyebb kategóriájú éttermek például egyféle választékkal dolgoznak, nincs napi étlap­juk. Ilyen például a Wimpy, vagy a Steak-házak. Ezek az éttermek általában nem hi­giénikusak. Ez különösen szembetűnő, ha valaki bete­kinthet a pultok mögé, meg­nézheti a konyhát, látja a kiszolgálást. A Nádor és a Pannónia nem tartozik sem a Hilton, sem a Wimpy ka­tegóriájába. Az ezekben lá­tottakból néhány szakmai fogást mégis tudnak majd hasznosítani. Rendkívül elterjedtek Lon­donban a pub-ok. Ezek az üzletek a legszélesebb ital- választékkal dolgoznak: tel­jes sör-, rövidital-választékuk van és tartanak néhány bor­fajtát is, azonkívül kisebb- nagyobb étkezési lehetőséget biztosítanak vendégeknek a szendvicstől az egytálétele­kig. A pub-okat kényelmes stíl-bútorokkal rendezik be, hangulatos kis sarkokat ala­kítanak ki bennük. A fo­gyasztás vagy a bárszékeken, vagy állva, de ha a vendég­nek úgy tetszik, hagyomá­nyos formában történik. — Ügy gondolom, ezt az üzemeltetési formát kedvel­nék nálunk is. Nincs kizárva, hogy jövőre, amikor a Pan­nónia szálló felújítása meg­történik — mivel drink-bárt úgyis akarunk — lesz egy olyan üzletünk, amely meg­közelíti a londoni pub-ok ka­rakterét. Vannak ezenkívül is elképzeléseim, de egyelőre nem tudom, mi valósulhat meg belőlük. tói, és a századforduló ide­jén szenzációként ható ma­gyar szecesszió, Lechner és Lajta tervezte épületek ké­pei is szerepelnek. Százötven fénykép, amely bemutatja az ország jelentősebb műemlé­keit. Baranya és Pécs műem­léki szempontból jelentős ré­szei hazánknak, a kiállításon szép számmal szerepelnek a Siklós váráról, a pécsváradi várról és Pécs törökkori em­lékeiről a dokumentumok. Dobos Lajos készítette a kiállítás anyagát. Tíz éve az Országos Műemlék Felügye­lőség fotósa. A kiállításon szereplő anyag tíz év mun­kája. Magyarországon nincs olyan község, ahol ne járt volna rengeteget utazik és tömérdek élménye van. Em­berekről, akik a múlt árnyé­kában élnek. — Ha írni nem lenne olyan átkozottul nehéz, megírnám — mondja. Húsz éve foglalkozik a fényképezéssel. Tíz éven át a miskolci ipariskola törté- nelem-fototecímológia tanára volt, onnan került az Orszá­gos Műemlék Felügyelőség­hez. Tíz éve alatt rengeteg könyvillusztráció alkotója, többek között a Tihanyi apát­sági templom fafaragó mes­tere, Stulhof Sebestyén mű­veinek fotografálója. A Corvina kiadó gondozá­sában megjelent kiadványban megtalálható a tihanyi apát­sági templom szószékének koponyát tartó szeht Jeromo­sa. az orgona csúcsán muzsi­káló angyalok, és a sekrestye csodálatos bútorainak fény­képe. A fotográfus szerény: nem vagyok fotóművész — mondja, ez inkább ismeret- terjesztő jellegű anyag, nem fotóművészet. Utoljára no­vemberben járt Pécsett. A barbakánról és a kivilágított dzsámiról készített fotókat. A Technika Házában eze­ket a fotókat kiállítják va­sárnap. És a nézőnek talán más véleménye lesz, mint az alkotónak. Mert a fényképek, melyek országunk múltjából jelentik a hidat jelenünkbe, alkotások. Nagyszerű alkotá­sok. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents