Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
líiS. deiembar 20. Duncmitm rtötKsT.» Az árak csak összességükben alakultak a tervek szerint Torzulások —Nem kielégítő az árukínálat — Szolidabb árpolitikát Hogyan születik meg az igazságos döntés? ítéletek a közlekedési bűnügyekben A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett kimutatásokban örömmel fedezhetjük fel, hogy 1969 I—III. negyed évében jóné- hány cikk ára a fogyasztók számára kedvezően alakult. Ami olcsóbb lett Az előző év hasonló időszakához viszonyítva lényegesen olcsóbb lett a hal, csökkent egyes ételek, így például a rántott sertésborda, a sertéspörkölt, a csirkepörkölt és a ponty halászlé ára, olcsóbban lehetétt hozzájutni egyes pamut és pamuttípusú szövetekhez, kötött felsőruházati termékekhez, férfi és fiú ingekhez, kötött alsóneműhöz, harisnyához, zoknihoz, gumilábbelihez, papucshoz. A tavalyinál mér- sékeltebbb áron hozták forgalomba a gázkályhákat, gáztűzhelyeket, gázboylere- ket, villanysütőket, porszívókat, parkettkefél ő-gépeket, mosógépeket, villanyboylere- ket, zsebrádiókat, táskarádiókat, kályhákat és tűzhelyeket. Az ármozgás az egész időszakra jellemző volt és sok cikket ellenkező előjellel érintett. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint a fogyasztási cikkek árszínvonala az I. félévben 1,7 százalékkal emelkedett. A III. negyedév végéig csökkenő tendenciával, csak 1,5 százalékkal nőtt. Mint a kereskedelmi osztály jelentése megállapítja. á IV. negyedévben a vállalatok árcsökkentési elhatározása következtében árszínvonal mérséklődésre számíthatunk. Ebben az esetben „ • *. az' árak összességükben a tervezettnek megfelelően alakulnak”. Az . árszínvonal alakulásában főként, a hatóságilag elrendelt árcsökkentések " (olcsóbb lett a brikett, a tűzifa, stb.), másrészt az idényáruk (zöldség, gyümölcs, burgonya stb.), valamint a ruházati termékek és a bútorok árszínvonalának növekedése játszotta a főszerepet. A lakosság főként a szabadpiacon és a ruházati cikkek vásárlása közben alkotott véleményt az árak alakulásáról és ez, főként az alacsonyabb keresetűek és a nyugdíjasok szemszögéből nézve, sokszor a valóságosnál is kedvezőtlenebb képet mutatott. A vendéglátás árszínvonala az év I—III. negyedében 0,5 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. A bornál és a halételeknél a fogyasztói árak követték a beszerzési árak csökkenését. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a kereskedelmi osztály javaslatára csökkentette a baromfiból készült ételek árait. A vendéglátóipari vállalatok a tavalyi tapasztalatok alapján meggyőződtek arról, hogy az áremelés forgalomcsökkenéshez vezet, ezért jobb üzlet- politikához folyamodtak. Es ami drágább A legmagasabb árszintnövekedés a ruházati szakmában következett be, (2,9 százalék). Ezzel egyidőben nagymértékben csökkent az olcsóbb ruházati termékek kínálata. A kereskedelmi osztály megállapította, hogy a vásárló sokszor csak kényszerből választja ä korszerűbb, gyakran indokolatlanul magas áru cikket, vagy valamelyik leértékelt cikket árusító boltban keresi meg a számára szükséges árut. — Nyilván sokan, teljesen elállnak a vásárlástól. A ME- RUKER a vevőszám jelentős csökkenése mellett az előző évinél nagyobb forgalmat csinált. Ugyanakkor a vállalat négy leértékelt boltjában 25 ezerrel nőtt a vásárlók száma, nem beszélve a pécsi ÁFÉSZ alkalmi ruházati boltjának forgalmáról. „Tartósan nem lehet belenyugodni — állapította meg a Megyei Tanács vb —, hogy a fogyasztók széles rétege csak a leértékelt boltokban találjon keresetének megfelelő árszintű ruházati termékeket.” A ruházati szakmában végrehajtott forgalmi adókulcs összevonás többnyire éppen az átlagkeresetű fogyasztók által igényelt, úgynevezett standard cikkeket érintette. A kereskedelem a kedvezőtlen kínálati viszonyok és a korlátolt tőkés devizakeretek miatt importból nem tudta az igényeket kielégíteni, vagy az ipart olcsóbb termékek előállítására szorítani. — A devizaszorzókkal, import forgalmiadóval és a magas vámokkal képzett, valamint a hazai forgalmiadóval is terhelt importárak inkább árfelhajtó szerepet töltöttek be a hazai piacon. A minisztérium felfigyelt erre a jelenségre és gondoskodik az importáruk árképzésének módosításáról. Megfelelő szabályozókkal olcsóbb termékek behozatalára igyekszik ösztönözni a vállalatokat A vegyesiparcikk szakma árszínvonala országosan 1,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 1,3, az egyéb vegyesiparcikkeké 1,7 százalékkal .emelkedett. A bútorok árszínvonala tavaly óta 4 százalékkal, de 1967-hez mérten 10—15 százalékkal magasabb. Okát az alap- és segédanyagok áremelkedésében (import furnér és szövetek), a nagykereskedelmi vállalatok áreltérítéseiben és a termék- összetétel változásban (fokozódott a magasabb árfekvésű bútorok termelése) találhatjuk meg. Aggodalomra nincs ok, de... A tüzelőanyagok árszintje országosan 5, megyénkben 9,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt évben. Jelentős a tűzifa és a brikett fogyasztói árának csökkenése. A tűzifa árát 1969 januárban 13,2, majd szeptemberben 34,1 százalékkal csökkentették. Az építőanyagok árszínvonala országosan 4, megyénkben 1,1 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az I—III. negyedévben. A tájékoztató jelentésből kitűnik, hogy az árszínvonal emelkedése összességében nem ad aggodalomra okot, részleteiben azonban jelentős torzulások fordulnak elő. — Megállapítható az is, hogy a fogyasztói árak emelkedése a termelői, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak eltérítéséből egyaránt adódott, mindenkor az engedélyezett keretek betartása mellett és kissé a Belkereskedelmi Minisztérium éveleji biztatására. Emellett a forgalmi adókulcsok változása sem alakította mindig szerencsésen az árakat, nagyobbrészt az olcsóbb cikkek ára emelkedett. Ugyanakkor az adótételek csökkenése nem járt a fogyasztói árak arányos mérséklődésével. „Végső soron azonban — állapította meg Jakabos Zoltánné osztályvezető jelentése alapján a végrehajtó bizottság — a piaci egyensúly problémáiban, a nem kielégítő árukínálatban kell keresni az árak emelkedésének okát”. A kormány intézkedéseitől függetlenül a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága is erélyesebben vizsgálja a jövőben az árszínvonallal összefüggő kérdéseket és saját eszközeivel igyekszik odahatni, hogy vállalatai szolid, a nagy tömegek igényeivel egyező árpolitikát folytassanak. (H. M.) Alig van még olyan bűncselekmény-kategória, amelynél annyira megoszlana az emberek vélekedése az ítélet helyességéről, a büntetés nagyságáról, mint a közlekedési bűnügyekben kiszabott büntetés mértékénél. A megítélés nehézségei A közlekedési bűnügy, a' „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” törvényes tényállása két, egymással összekovácsolt elemből tevődik össze. A cselekmény egyik eleme a foglalkozás szabályának szándékos, vagy gondatlan megsértése. A cselekmény másik eleme, hogy ebből a foglalkozási szabályszegésből közvetlen veszély- helyzet keletkezett. A megítélést éppen az bonyolítja, hogy ez a két elem nem minden esetben tevődik össze, számos alkalommal előfordul, hogy történik KRESZ-szabályszegés, de anélkül, hogy ennek valamiféle súlyosabb következménye keletkezne. Például az egyik gépkocsivezető nem adja meg a kötelező elsőbbséget a másik gépkocsi áthaladásához, a mellékútvo" nalról úgy fordul ki a főútvonalra, hogy kellően nem néz szét, nem jön-e a főútvonalon egy másik autó. Mi történhet ebben az esetben? A szabályszegés sokféle változatából csak három esetet emelek ki. Első esetben . a főútvonalon közlekedő gépMez0ga7.das.igi épületekhez panelokat gyárt a Betonárugyár komlói üzeme ez év második félévében. Az épületelemeket sajátos technológiával, hőszigetelő anyagokkal bélelik és szerelésre készen szállítják a megrendelőnek. A negyedik negyedévben eddig mintegy kilencmillió forint értéket termelt a komlói üzem Szokolal fclv. kocsivezető, noha ez nem előírás, gondol a másik szabálytalanságának lehetőségére és időben megáll. A szabályt szegő gépkocsivezető nyugodtan halad tovább, sőt esetleg azzal az érzéssel, hogy nem történik összeüt" közés, gyors fékezéssel és jó manőverezéssel ha egymástól hajszálra is, de a gépkocsik még sérülés nélkül megállnak. A harmadik eset tragédiával végződik. A főútvonalon jóhiszeműen és szabályosan közlekedő gépkocsi már képtelen lefékezni megengedett sebességéből és súlyos karambol keletkezik. Ilyen foglalkozási szabály megszegése miatt halt meg egy egész család a múltkoriban. A Siklós és Pécs közötti úton szabálytalanul beforduló tehergépkocsiba belerohant az apa által szabályosan vezetett személygépkocsi. A vezető és felesége, valamint a kórházba szállítás közben leányuk is meghalt. Az első eset talán bíróság elé sem kerül, sőt talán szabálysértés miatt is elmúlasztjak a feljelentést, a második esetben már indokolt lehet a felelősségrevonás. A harmadik esetben, a szabálytalanul közlekedő gépkocsivezetőt súlyos szabadságvesztés várja. (Az említett konkrét ügyben hat év.) A súlyos személyi sérüléssel, esetleg halállal járó közlekedési bűnügy esetében mindig van valami véletlen- szerű is, de valami szükség" szerű is. A foglalkozás valamilyen előírásának megsértése nélkül a karambol nem következett volna be, ez az esetben a szükségszerűség. (Persze lehetnek „véletlen” összetűzések is.) De az már sok tekintetben a véletlen műve, hogy a karambol bekövetkezik-e, vagy az milyen eredménnyel jár. (Bár esetleg felfogható ez úgyis, hogy éppen a súlyos eredmény elmaradása a szerencsés véletlen.) Az viszont már ismét kétségtelenül törvényszerű, hogy ha sok a foglalkozási szabályszegés, akkor ebből, mint mennyiségből lépnek elő a gyakori súlyos karambolok, mint minőségek. Mindkét oldalt vizsgálni keli Ha az esetet formálisan ítélnénk meg, akkor esetleg arra az álláspontra kellene helyezkedni, hogy a gépkocsivezetőt csak a foglalkozási szabály megszegéséért büntetnénk, függetlenül az eredménytől. Ekkor az ítélkezés súlya csak attól függne, hogy mennyire durva, vagy milyen enyhe fokú a szabálymulasztás. Az esetleg haláA leckétlen suli — Nyíló cserepes virágból, ciklámenből tulipánból és jácintból mintegy ötezer cseréppel hoz forgalomba karácsonyra a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Magánosoknak. gyermektelen családoknak, feldíszített mini karácsonyfákat, valamint az ünnepi asztalra való fenyőágas, gyertyás díszeket kínálnak a ■»feágboltok. — Apus! Nekünk egész tanévben sohasem lesz leckénk! — Mekkora pofont akarsz fiacskám? Hogy lehet ilyen süket mesével kezdeni a tanévet? Vigyázz ám magadra, hej! — De apus, irtó komoly, az igazgató bácsi mondta. Ha lenne a sulinak elég pénze, még táskát sem kellene vinni. — No, hogyan van ez? — Én aztat nem tudom, de úgy mondták, hogy ez egy olyan modern pedagógia! A papa erre elhallgatott, mert a pedagógia szótól eddig is többnyire ideges szokott lenni, főleg amikor a szülői értekezleten mondogatják. hogv családi nevelés, meg ilyenek' Hát még hogy ..modern pedacóTia!” No szóval a gyerek előtt ne firtassunk ilyesmit — s ezzel a pofon egyelőre felfüggeszte- tett. A lecke száműzése pedig — Játszáséra! Ez a gyerek sem hazudott: az új rendszerű iskolában ugyanis minden tantárgy után játszanak egy órácskát, majd ugyanannak a tárgynak a leckeórája, ha úgy tetszik, „besúlykolása” következik, s utána jön a másik tantárgy. Afféle napközi otthon ez, csak nem olyan a rendje, hogy délelőtt tanórák, délután meg lecke és játék, hanem a tantárgy, játék, lecke. egvmás után következik. Így például egy osztály két tanítónénije sem úgy osztja meg egymás között a munkát, hogy egyik tanít, a má-- sik meg napközis, hanem megegyezés szerint felosztják egvmás között a tantárgva- knt. s mire elmúlik a dél- ' után, minden tárgyból óra >s ; volt. leckeára is, s közben j játék is. Ehhez persze felté- i tel. hogv az új rendszerű osz- i tályok minden kisdiákja nap- I közis legyen 1 Az ég persze sehol sem igaznak bizonyult, megmondták a szülőknek is. Meg azt is mondták, hogy Pécssza- bolcs a negyedik ilyen hely az országban, ahol így tanítanak, eddig csak Pesten, Győrben és Makón kísérleteztek vele, megezután még Szegeden. És hogy ez az egész a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében van. Itt Pécsszabolcson az általános iskola négy alsó osztályából kétféle van: hagyományos, meg újfajta. Az újfajtába, amit a gyerekek „lec- kétlen sulinak” is neveznek, általában hátrányos helyzetű gyéreiteket vettek fel, akiknek tanulása előtt valamilyen akadály áll. Sok közöttük a cigány gyerek. Szóval most az őszön megindult a leckétlen suli, s amikor egy estén egy másik papa megkérdezett egy másik gyereket, hogy: — Holnap milyen óra lesz a szám tanóra után? — hát a srác döbbenetes választ adott: felhőtlen: Istvánder József igazgató nagyon szeretne az iskolájába több helyiséget, játéktermet télire, kinek- kinek külön szekrényt, pihe- nőszobácskákat ebédutánra, afféle fektetőket. Akkor aztán tényleg leckétlen suli lenne, hiszen még táskát sem kellene cipelni, ki-ki a szekrényében tartaná a holmiját. Végül egy hivatalos vélemény a kísérletről. Elmondja Kelenfi Elemér, a pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztályának általános iskolai felügyelője: — Ezeknek az osztályoknak átlagosan 30 a létszámuk. De ezzel a módszerrel szinte óriási mértékben növeltük az egyéni bánásmód lehetőségeit. A tanulói nehézségek rendkívül könnyen a tanító szemébe ötlenek, látja a gyerekek önálló munkáját, e szerint készül a másnapi órákra. S ami a legbiztatóbb: ezeknek a gyerekeknek a jelentős része bukott meg tavaly, s az idén félévkor előre láthatólag egyetlen bukás sem lesz a kísérleti osztályokban. FSldessy Dénes 1 los végeredmény már akaratán kívül esik, mert ha ezt szándékosan okozná — például szándékosan gázolna el valakit —, akkor valóban szándékos emberölésért kellene felelősségre vonni. (Krimiben erre is találunk példát.) Maga a baleset már olyannyira nem akart következményt, hogy nem egy esetben éppen a szabálytalanul közlekedő gépkocsi vezetője hal meg, vagy válik egész életére nyomorékká. Mindkét oldalt vizsgálni kell, a szabályszegés súlyát és az eredmény súlyát is. S kettő összetevőjéből születik meg az igazságos büntetés. Ez bonyolult vizsgálat eredménye. Rengeteg szempontot kell elemezni, például esetleg a sértett felelősségét iá (Sok bajt okozhatnak a ki” világítatlan kerékpárosok, io- vaskocsik, mezőgazdasági erőgépek, vagy nagyforgalmú úton könnyelműen haladó gyalogosok. Így terjedt ki a pécsi bíróságok ítélkezési gyakorlata az utóbbi évben hat-hét évi szabadságvesztéstől kezdve a halálos balesettel járó ügyben is felfüggesztett szabadságvesztésig. (Az utóbbi, ritka esetben, a vádlott a félhomályba^ nehezen kivehető mezőgazdásági járműnek ment neki, ő maga nyomorékká vált, Kisgyermeke meghalt. Noha figyelmetlensége halálos karambolt okozott, szabályszegése kis mértékű volt, a tragikus eredmény pedig őt súlytotta a legjobban.) A közlekedési büntetőügyekben különlegesen képzett szakbírák és népi ülnökök járnak el, sőt a legtöbb ügyben szakértőt is igénybe vesznek, az ügyek megítélése rendszerint különös szakértelmet kíván. E szak tények átfogása, megértése nélkül a büntetéskiszabást sem lehet tárgyilagosan bírálni, itt nem lehet .helye, sematikus megítélésnek. ; , ... é>' v.í ,-Ví?i‘i A megfelelő szigor — társadalmi érdek A gépkocsivezetés veszélyes, fárasztó munka, ha valaki jól végzi, megérdemli a társadalom magasfokú megbecsülését. De ennek a hivatásnak a felelősségét sem lehet enyhén mérlegelni. (Ez vonatkozik éppúgy a magángépkocsikra isi) Ha a vezető szabályt szeg, saját életét, de más ártatlan emberek életét is halálos veszélynek teheti ki. Fontos érdek, hogy az objektíve már veszélyes, zsúfolt országutat ne tegyük még életveszélyesebbé. A szabálytalan vezetéssel legtöbbször csak perceket, vagy még annyi időt sem nyerhet az úticél során, a tét pedig az emberek élete, biztonsága. Társadalmi érdek, hogy megfelelő szigorral járjunk el a túlságosan is gyakori szabályszegések gyakran súlyos eredményei miatt Dr. Cslky Ottó, a pécsi Megyei Bíróság eánBíie Befejezték az évet A Mecseki Ércbányászati Vallalat I-es üzeme után tegnap a Il-es üzem is teljesítette éves tervét Ebből az alkalomból a vállalat gazdasági vezetői, a párt, a szak- szervezet és a KlSZ-szerve- zet vezetői oklevélben fejezték ki elismerésüket a Il-es üzem valamennyi dolgozójának. Az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mert ez az üzem egész évben súlyos létszámhiánnyal küzdött,
