Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

1969. december 18. imnontoit namo A belkereskedelmi miniszterhelyettes Pécsett Több felelősséget az arab kialakításánál! Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek elnökei, valamint vezető munkatársai gyűltek össze tegnap a Pécs városi Tanács nagytermében, hogy megbe­széljék az 1969. évi áruellá­tás főbb tapasztalatait. Az összegyűlteknek Keserű Jánosné belkereskedelmi mi­niszterhelyettes adott tájé­koztatót az időszerű szövet­kezetpolitikai kérdésekről és a közeljövő feladatairól. A megbeszélés lényegét Keserű Jánosné a következőkben fog­lalta össze: — Az utóbbi tizenegy hó­nap tapasztalatai, valamint a Központi Vezetőség ülésén és a parlament legutóbbi ülésszakán elhangzottak in­dítottak bennünket arra, hogy a kereskedelmi válla­latoknál és a szövetkezetek­nél viszonylag gyorsan érté­keljük az 1969-ben végzett munkát és megszabjuk azo­kat a feladatokat, amelyeket a jövőben elvárunk tőlük. — Tulajdonképpen most minő-j sítjük a szövetkezetek 1969*' ben végzett tevékenységét. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy szerinte az áruellátásnak vannak a ke­reskedelmen kívül álló té­nyezői, a vásárlók által ta­pasztalt hiányosságok tehát nem vezethetők vissza kizá­rólag a kereskedelem mun­kájára. Az áruellátás zavar­talansága sok egyéb tényező függvénye, így termelési feltételektől, import feltéte­lektől és a szabályozóktól is függ. Mégis úgy látjuk, hogy számos olyan probléma van ma a kereskedelemben, ame­lyet jobb munkával él lehe­tett volna kerülni. — Főként azzal, hogy Idő­ben és alaposabban készülje­nek fel a forgalomra, reáli­sabban mérjék fel a lakosság igényeit, vegyék figyelembe a kormány terv-prognózisát, a minisztérium tájékoztató­ját, amikor éves tervüket ké­szítik, a valóságos kereslet­nek megfelelően adjanak ren­delést szállítóiknak és na­gyobb társadalmi felelősség­gel döntsenek, amikor a fo­gyasztói árak alakításáról van szó. Keserű Jánosné elmondot­ta, hogy jónak tartanak sok kezdeményezést a kereskede­lemben, főként azokat a kez­deményezéseket, amelyek a jobb minőségű, korszerűbb áruk kínálatának növelésére irányulnak. Elmarasztalta mind az állami, mind a szö­vetkezeti kereskedelmi ve­zetők közül azokat, akik el­hanyagolták az olcsó áruk választékának bővítését és az árak kialakításánál megfeled­keztek azokról a lakossági rétegekről, amelyeket az át­lagosnál alacsonyabb jöve­delem jellemez. Mint a mi­niszterhelyettes hangsúlyoz­ta, a közeljövő legfontosabb feladata a most tapasztalható hibák kijavítása lesz. — Műhelyterem kisiskolá­soknak. Átadták a Szigetvá­ri I. számú Általános Iskola műhelytermét. A kivitelezést — mintegy 160 ezer forintos költséggel — a városgazdál­kodási vállalat végezte eL I Kis községek ellátási gondjai Kevés a helyi élelmiszerkészítmény a sásdi járásban A tsz-eknek nincs pénzük feldolgozó üzemekre Az elmúlt napok zord idő­járása — a hóakadályok át­menetileg Baranyában is sok kis falut elzártak a külvilág­tól — ismét fokozatosan rá­irányította a figyelmet a kis községek ellátási gondjaira. Ez a körülmény adott külö­nös aktualitást a sásdi járási tanács v. b. tegnapi ülésén elhangzottaknak is. Itt megállapítottak, hogy a járás déli részén fekvő kis községek — Abaliget, Hetve- hely. Orfű és a többi hegyi falu — kenyérellátása aka­dozó, gyakran csak késve, rossz időben pedig előfordul, hogy egyáltalán nem kapják meg a kenyeret. A végrehajtó bizottság teg­nap olyan határozatot hozott, hogy míg az abaligeti ke­nyérgyár fel nem épül — ez a IV. ötéves terv egyik fon­tos járási létesítménye lesz — addig a jelenleg bővítés alatt álló bükkösdi sütőüzem lát­ja el ezeket a községeket kenyérrel. A járás mezőgazdasági üze­meinek élelmiszerellőállító melléküzemi tevékenységét értékelve a végrehajtó bizott­ság e tevékenység fokozását tartja szükségesnek. A fenn­álló rendelkezések mintegy harminc féle tevékenység folytatását teszik lehetővé, ezzel szemben a járás nagy­üzemei csak hat félét foly­tatnak. Húskészítményekben, füstöltárukban ellátatlan a járás lakossága, noha a Bi- kali Állami Gazdaság és a kaposszekcsöi tsz is üzemel- Let nagyobb kapacitású hús- feldolgozót. de termékeiket Pécsett és Dombóváron érté­kesítik. Ebben ludas a má- gocsi ÁFÉSZ is. amely ár­kérdések miatt nem veszi át a kaposszekcsöi tsz húskészít­ményeit. A lakosság érdeke úgy kívánja — sav. b. is ilyen értelemben határozott, hogy mielőbb mef“gyezésre jusson az ÁFÉSZ és a hús­üzem. Konkrét intézkedés várható egy régen vajúdó ügyben is, «ennek a járásnak ugyanis sem kényszervágóhídja, sem hatósági húsboltja nincsen 40—50 kilométeres távolság­ról kell Pécsre beszállítani kényszervágandó állatokat. A v. b. tegnap úgy döntött, hogy a sásdi községi tanács­nak kell a járási keretből olyan összeget biztosítani, amely elegendő kényszervá- góhíd és hússzék felállítására. Zöldség-gyümölcsboltot há­rom tsz tart fenn, hét szikvíz- üzem. két mézeskalácsos működik a járásban. A má- gocsi ÁFÉSZ korszerűtlen üdítőital gyártó üzemét le­állították s ez megérződött a nyári ellátásban. A tejellátás a járás 63 községéből 43-ban szervezett, a többi húsz köz­ségben a termelők látják el egymást, a lakosság 12,1 szá­zaléka kap csak pasztőrözött A NEB javasolja A mohácsiak halásszanak a Dráva baranyai szakaszán! Két fontos vizsgálatot fe­jeztek be a közelmúltban a Baranya megyei népi ellen­őrök. összefoglaló jelentésü­ket tegnap tárgyalta a me­gyei Népi Ellenőrző Bizott­ság, s a tapasztalt visszássá­gok, hiányosságok felszámo­lására megfelelő javaslatokat tett. Mint az egyik felszólaló elmondta a NEB ülésén, az utóbbi időkben gyakori je­lenség nagy vállalatoknál is, hogy fizetésképtelenek, nem ritkák a fedezetlen beszerzé­sek. Hasonló megállapításra jutottak a népi ellenőrök is vizsgálatuk során, amikor 14 baranyai — közte kilenc pé­csi — vállalat gazdálkodását tanulmányozták. A vizsgálat tapasztalatai alapján szüle­tett javaslatok között van olyan, amely a jelenleg ér­vényes 30 napos fizetési ha­táridő csökkentését tartja indokltnak. Mások pedig a jelenlegi fizetési rendszer bi­zonyos módosításaira vonat­koznak. A megye lakosságát köz­vetlenebbül érintette a má­sik vizsgálat, amely a barcsi Drávái Határőr Halászati Termelőszövetkezetben folyt. Ez a szövetkezet a Mura és a Dráva teljes magyar sza­kaszán végez halászati tevé­kenységet. Ebből Baranyában 62 km folyószakaszon 1043 hold vízterület, valamint 955 hold egyéb vízterület van. A szövetkezet évek óta olyan gazdálkodást folytat, amely ellentétes a halászati előírá­sokkal és semmibeveszi a la­kosság érdekeit. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a Dráva baranyai szakaszának holtágaiból úgyszólván telje­sen kivesztek a halak, a szö­vetkezet nem tesz eleget a halasítási követelményeknek és nem gondoskodik a meg­lévő halállomány megfelelő takarmányozásáról sem. A szövetkezet évek óta mérleg­hiányos, a haltermelés állan­dóan csökken, a halapadás és a halromlás mértéke ma­gasan meghaladja az orszá­gos átlagot, értékesítési tevé­kenysége szervezetlen. Jel­lemző, hogy a szövetkezet­nek Baranyában nincs állan­dó halértékesítő helye, s drá- vai hal csak feketén jut a folyókömyóki lakossághoz. A vizsgálat során olyan dolog is felmerült, hogy a bara­nyai holtágakba szánt hal- ivadékot is eladta a szövet­kezet. Mindezek alapján ja­vasolta a NEB, hogy az 1982. december 31-ig szóló enge­dély megváltoztatásával a Dráva baranyai szakaszát vonják ki a barcsi szövetke­zet gazdálkodása alól és ad­ják át a mohácsi halászati szövetkezetnek, amely ren­delkezik mindazokkal a fel­tételekkel, amelyek az ered­ményes halgazdálkodáshoz szükségesek. Az intézkedés népgazdasági szempontból is indokolt, mivel mentesítené az államháztartást attól a tehertől, amelyet a mérleg- hiányos gazdálkodás pénz­ügyi rendezése évek óta je­lent tejet a járásban. A sásdi tej­fogyasztók helyzete az utób­bi hetekben nagymértékben megjavult, hisz a helyi Búza­kalász Tsz új, korszerű tej- szaküzletében egész nap friss tejet kaphatnak a sásdiak. Ez a példa azonban nem talál gyors követőkre, hisz a járás termelőszövetkezetei nem rendelkeznek olyan pénzeszközökkel, amiből élel­miszerfeldolgozó kapacitást hozhatnának létre. Pedig a nagy foglalkoztatottságú sás­di járásban a fogyasztók Igé­nyelnék a jobb ellátást, na­gyobb élelmiszerválasztékot. Az eddiginél jelentősebb mér­tékű állami támogatás len­díthetné fel ezt a tevékeny­séget a sásdi járás mezőgaz­dasági üzemeiben is. — Rné — Illyés Gyula Tisztik című háromfelvon á sós drámáját mutatja 13-én, pénteken este a Pécsi Nemzeíi Színház Dohai Vilmos rende­zésében. A képen: Azalals és Olivier, a trubadúr (Szabó Tünde t» Karikás Péter a dráma második felvonásában Menő fej, akj sokat iszik? Ifjúkori alkoholizmus Miért isznak szeszes italokat a középiskolások? Hárman mentek fel a sző­lőbe. Fiatalok voltak, mind­hárman középiskolások. Mun­ka közben — mert dolgozni mentek — kiderült, hogy egyikük még nem kóstolta a bort. Megkóstolta. Hazame­net betört egy kirakatot, a vége rendőrségi eljárás lett Bíróságon végződik egy má­sik „középiskolás kaland” is. Édesapja autójába ült egy fiatalember — részegen. A kocsi darabokra tört. Vezető­je nem sérült meg, de aligha örvend a kocsikázás követ­kezményeinek. A példákat még sorolhat­nánk. Az alkoholizmusról, mint népbetegségről sok szó esik, keveset beszélünk vi­szont arról, hogy az ivászat már egészen fiatal korban el­kezdődhet Dr. Kézdy Balázs ideggyógyász főorvos tartott előadást tegnap délután a Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság által rendezett an- kéton a Megyei Tanács nagy­termében. A meghívottak a megye általános- és közép­iskoláinak igazgatói és a KISZ iskola hallgatói voltak. — Mikor és miért kezde­nek inni a gyerekek? — tette fel a kérdést előadásában a pszicháter. — Az iskolás­korú fiatalok alkoholfogyasz­tásának motívumai már kis­gyermekkorban megtalálha­tók. A családban alkoholt fogyasztó apához a gyermek sajátosan, kettős érzelmi kö­tődésben viszonyul. Ez az ambivalencia később hangu­lati labilitásokhoz és kifeje­zett neurotikus tünetekhez vezet. — Pubertáskorban, amennyiben a családi kör­nyezet változatlan, különösen élesen vetődik fel ez a prob­léma. A személyiségzavar fokozódik, és már magatar­tási zavarok is mutatkoznak. Társadalmunk ősidők óta szentesítette, kultúránk szo­kásai néha pedig egyene­sen előírják az alkohol fogyasztását. — A mai fia­talok testi-lelki fejlődése jó­val gyorsabb, mint az előző generációké. Hamarabb jut­nak el tehát a felnőtt társa­dalommal való azonosulás szintjére, és ez az azonosulás a legtöbb esetben az alkohol- fogyasztással kezdődik. Az ország állami gondo­zott gyermekeinek ötven szá­zalékát alkoholista családból emelték ki. Jelenleg a sta­tisztika szerint 15 ezer gyer­mek él veszélyes környezet­ben és ezek fele is alkoho­lista családban. A Népsza­badság számításai szerint Magyarországon 200 ezer al­koholista van. Erhardt Imre, a Széchenyi Gimnázium igaz­gatója vezette be előadását ezzel a kis statisztikával. A pedagógus már az iskoláskori alkoholfogyasztás következ­ményeit is regisztrálja. Hol fogyaszthatnak alkoholt a fiatalkorúak? Művelődési há­zakban, gebines rendszerű kocsmákban, nyilvános helye, ken, pincebulin. Ez utóbbi igen elterjedt. A Széchenyi Gimnázium igazgatója javasolta, hogy a művelődési házakban félál­lásban pedagógusokat kellene foglalkoztatni, aki felügyel­ne a fiatalokra és kapcsolat­ban állna az ifjúságvédelmi szervekkel. A gebinesek fo­kozottabb ellenőrzését, és vétségük bizonyossága esetén sokkal súlyosabb büntetését kell bevezetni. Ifjúsági házat és parkot kell létesíteni, ahol a fiataloknak megfelelő, alko­holmentes szórakozási lehető­séget biztosíthatnának. Ne- velésközpontubbá kell tenni az oktatást. A jövőre beve­zetésre kerülő óracsökkenést fel lehetne használni: osz­tályfőnökök több időt kell, hogy fordítsanak a gyerekek nevelésére. A középiskolai rendtartást a legsürgősebben egységesíteni kell. Fontos té­nyező a szülői házzal tartott kapcsolat is. Előfordult már, hogy a nyári táborba láto­gató szülő ötliteres demizson bort vitt kisfiának és bará­tainak. A családokkal való kapcsolat intenzívebbé tétele esetén ilyesmire nem kerül­hetne sor. , Kampfs Fischer Annie Mohácson A zene ünnepe lesz hol­nap este Mohácson. A Fil­harmónia ez évi első bérleti hangversenyén a kiváló magyar zongoraművésznő, Fischer Annie avatja fel a filmszínház klubtermének új Steinway-zongoráját. Fischer Annie vendégszereplése a vi­lág bármely koncerttermében ünnepi eseménynek számít, az ő zongorajátéka egyike korunk legkimagaslóbb hang­szeres interpretálásainak. — Előadásmódja lírai és szen­vedélyes, szuggesztív, magá­val ragadó. Nem csupán a szervezésre, de kulturális életünk egészé­re jó fényt vet az a tény, hogy Éischer Annie Mohá­cson hangversenyt ad. Nagy esemény egy vidéki város zenei életében egy jó hang­versenyzongora felavatása, Pécsett is hányszor kell pa­naszkodnunk, hogy a Doktor Sándor Művelődési Ház, vagy éppen a Liszt-terem hangsze­re nem mindig elégíti ki az igényeket Szívből örülünk annak, hogy Mohács Stein- way-zongorát kapott, és an­nak különösen, hogy a hang­szer bemutatkozását, egyben az új hangversenyévad kez­detét, Fischer Annie művé­szete teszi emlékezetessé. Művelődéspolitikánk sokat áldoz azért, hogy az értékes, jó zenét minél szélesebb kör­ben megszerettesse. A kizá­rólagosan a szórakoztatás célját szolgáló könnyűzenével nehezen versenyezhet az em­bernevelés-emberformálás fel­adatát is magára vállaló igé­nyes, komolyzene. E versen­gésben Bach és Mozart, Cho­pin és Bartók zenéje csak akkor maradhat versenyben, ha ideális feltételeket bizto­sítanak a számára. Jó akusz­tikájú, kulturált hangver­senytermet, a szép hangzás előállításához nélkülözhetet­len jó hangszereket és olyan előadóművészeket, akik képe­sek arra, hogy élvezhetővé tegyék a legjobb zenét a kö­zönség széles rétegei részére. Biztosra vesszük, hogy a felavatásra váró koncert-zon­gora és Fischer Annie hang­versenye Mohácson is jó szol­gálatot tesz a jó zene, a kul­túra ügyének. sz ■ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents