Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

Ara: M fílfér / Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunám üli napló ncvi.évfolyam,292.»ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.decemberi?,»«da Lapunk ünnepén Bocsássa meg • héw» olvasó, ha ma e hasábokon saját házunk-tájáról, belső dolgainkról ejtünk néhány szót. A negyedszázada fel­szabadult Pécs és Baranya megye köszöntése után ezen a decemberi napon életünk egyik krónikása emlékezik szabadságának 25. évfordu­lójára. Azt a sajtótörténeti dátumot idézzük, amikor az Oj Dunántúl, lapunk elődje először került a pécsi utcák­ra, hogy a társadalom meg­újhodását zászlajára tűző párt harcaihoz, törekvései­hez híven bizakodást, el­szántságot és remény önt­sön mindazokba, akik ké­szek voltak a haza érdeké­ben cselekedni. A Dunántúli . Napló fejlé­cén a XXVI. évfolyamot ír­juk. Az első évfolyam 1. szá­ma 1944. december 17-én je­lent meg. E dátum és • közte eltelt negyedszázad folyamatossága azt jelzi, hogy lapunk a felszabadulás első órájában ott állt a szü­lető demokrácia bölcsőjénél, és attól kezdve minden sorá­val az új hatalom megte­remtését és megszilárdítását szolgálta. Kezdetben o Füg­getlenségi Front lapjaként hirdette a fasiszta rabság­tól megszabadult haladó erők szavát, később a Ma­gyar Kommunista Párt orgá­numaként küzdött a „boldo­gabb Magyarországért”. Az új lap szellemében, hangvé­telében is más volt, mint a korábbi pécsi lapok. A ma­gyar haladó baloldal! sajtó, a Vörös Újság hagyományai­ra támaszkodva fogalmazta meg mondanivalóját, a há­borúban fogant magyor de­mokrácia hangja szólalt meg benne. Hasábjain jelentek meg a felszabadult ország első népi törvényei, rende­letéi. A Magyar Kommunis­ta Párt programjához híven követelte a demokratikus szabadságjogok megteremté­sét, a földreformot, a mun­kásosztály évtizedek óta kö­vetelt szociális igényeinek kielégítését. Körvonalazta az ország új, demokratikus kül­politikáját. Pedig ebben az időben nem volt könnyű újságot szerkeszteni és készíteni. Nincs papír, nincs gáz) A nyomdászok* a város legkü­lönbözőbb részein laktak, es­te még nem tanácsos járkál­ni a sötét utcákon. A bará­ti segítség és a leleményes­ség azonban csodákra képes. A szedőgépekhez szokott nyomdászok kézzel, minden betűt egyenként szedtek ki a kis kazettákból, a rotációs papír helyett gyakran csoma­golópapírra nyomtatták az új­ságot. Az akkori szerkesztő­ségi szobákban a rádió mel­lett gyorsírással jegyezték fel az ország-világ esemé­nyeit. Ezen a negyedszáza­dos jubileumon elismeréssel adózunk, tisztelettel szólunk mindazokról a kollégákról, nyomdászokról és más mun­katársakról, akik a lap első és későbbi számait írták, szerkesztették és készítették. Az új haza születésének bá­tor, igaz krónikásai voltak ők. Jubileumi kiállításunk Is felidézi aj: akkori körülmé­nyeket, méltó emléket állít­va ismert és ismeretlen elő­deinknek. Jólesik tudni, hogy mun­kájuk nem vök hiábavaló. Pártunk akkor magabiztosan és hittel hirdette: „Lesz ma­gyar újjászületés!" Ma, a 25. évfordulón erős. független, virágzó szocialista hazában élünk. A romokat nemcsak eltüntettük, hanem egy új, emberibb világot építettünk fel. Tízezrek a tanúk rá, hogy lapunk a 25 esztendő folya­mán mindig tisztességgel iparkodott helytállni az eléje állított feladatokban, hagyo­mányainak megfelelve a szó fegyverével szolgálni a nép felemelkedésének ügyét Fá­radhatatlan volt a szocialis­ta építés nagyszerű sikerei­nek népszerűsítésében, ám sohasem titkolta a bizonyta­lanságokat a fogyatékossá­gokat Vállalta az országépf- tő, tudatformáló tevékenység­ből ráeső részt pártunkkal együtt egyengette a szocia­lizmus olykor nagyonis rögös útját Úgy hisszük, ez a hűség, ez az őszinteség és követke­zetesség ébresztett mind na­gyobb tiszteletet o lop Iránt az elmúlt évtizedekben. Ma, az évfordulón minden nap 60 ezer előfizetőhöz kézbesíti ki a posta a Dunántúli Naplót és az egyenkénti vásárlókkal együtt naponta 67 ezren ol­vassák a párt megyei lap­ját. Az Új Dunántúl első száma két oldalon jelent meg, a Dunántúli Napló ma hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon adja közre az or­szág, a világ és szűkebb ha­zánk, Pécs és Baranya ese­ményeit. Telexgépek, géptáv- író és a technika más vív­mányai állnak a mai szer­kesztőség rendelkezésére. S még ez sem elég, nincs meg­állás! Lépést kell és lépést is akarunk tartani a magunk által sürgetett fejlődéssel, új tartalmakat, új formákat ke­resünk az olvasóközönség kí­vánságainak kielégítésére. A negyedszázados évfor­dulón az Új Dunántúl nagy­szerű hagyományaira emlé­kezve, mindennapi munkánk­ban arra törekszünk, hogy aki 25 év múlva újra kezébe veszi mai lapunkat, a kor igaz történetét olvassa ki belőle. A kommunista sajtó »elleniéhez hűen ezután is a párt politikáját szolgáljuk, amely mindenkor, így ma is a dolgozó emberek legben­sőbb vágyát fogalmazza meg. Velük, az olvasókkal, a lap évtizedes előfizetőivel együttműködve szeretnénk a jövőben is olyan lapot szer­keszteni, amely méltó ifjú éveihez, s „felnőtten", 25 évesen is őszintén, bátran fe­jezi ki gondolataikat, törek­véseiket. BOCZ JÓZSEF A kormány vezetőinek és a SZOT elnökségének tanácskozása Meg kell valósítani a fogyasztói árak szigorúbb ellenőrzését Gyorsabban kell reagálni a dolgozók jelzéseire — Nagy jelentőségű az erkölcsi ösztönzők szerepe is A SZOT székházában a SZOT elnöksége és a kor­mány vezetői Gáspár Sán­dornak, a SZOT főtitkárá­nak és Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének vezetésével tanácskozást tar­tottak. A kormány és a SZOT ve­zetői az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásá­ból és az országgyűlés ülés­szakán folyt tárgyalásból ki­indulva elemezték a nép­gazdaság helyzetét, a munká­sok, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását, a jövő évi feladato­kat korlatban nem vált be, ide­jében meg kell azt változtat­ni. A kormány vezetői igény­lik a SZOT ilyen irányú kez­deményezéseit. — Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai megmutatták, hogy sok félreértés és téves elképzelés forrása lehet az, ha az életszínvonal alakulá­sát csak az országos átlag­számokkal jelzik. Szükséges, hogy az illetékes szervek a különböző rétegek életszín­vonalát, az alacsonykeresetű- ek helyzetét konkrétabban és részletesebben figyelemmel kísérjék. meglevő hiányosságok csök­kentését, illetve a, megszün­tetését a maguk eszközeivel, befolyásukkal, teljes erejük­kel támogatják és a részletes tennivalókat néhány nap múlva a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa ülésén meg­határozzák. A minisztertanács vezetői ismertették a népgazdaság fejlesztésére, a dolgozók élet- színvonalának emelésére, élet- és munkakörülményeik javítására vonatkozó elkép­zeléseiket A tartalomból: Korszerűsítik az egészségügyi ellátás szervezetét Pécsett és Baranyában (3 oldali Követünk a nagyvilágban (3. oldal) Új gépek a mezőgazdaságban (3. oldali Pécs fölött csillag (6. oldal) Ha tvanhétezer példányban ! (6 oldal) Az Agráreqyesület és a TIT I 1970. éri tervei Pannónia mezőgazdasági napok Növényvédelmi napok Negyven nagy A tanácskozáson a SZOT elnöksége részéről szóvá tet­ték a következőket: — A termelés és az elosz­tás egyes területein idősza­konként feszültségek lépnek fel a kellő előrelátás hiánya, az igények nem- megfelelő felmérése következtében. Emiatt az elmúlt hónapokban problémák jelentkeztek a lakosság tüzelővel való ellá­tásában, hiányok keletkeztek egyes fogyasztási cikkekben. A kiskeresetű rétegek ellá­tása szempontjából nagy sze­repet játszó olcsó élelmisze­rek, ruházati és más fogyasz­tási cikkek termelését egyes vállalatok csökkentették. Mindez indokolttá teszi, hogy a minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek ez- irányban hatékonyabb mun­kát végezzenek. Mek kell va­lósítani a fogyasztói árak alakulásának szigorúbb ellen­őrzését. Nem lehet megen­gedni, hogy árpolitikánk he­lyes elveit helyenként eltor­zítsák és a nagyobb nyereség érdekében a fogyasztók ká­rára manipuláljanak. A SZOT elnöksége hangsú­lyozta: a szakszervezetek kü­lönösen fontosnak tartják, hogy az állami irányító szer­vek és a vállalatok időben és az eddiginél gyorsabban reagáljanak a dolgozók jel­zéseire. Ha bebizonyosodott, hogy valamely központi, vagy helyi intézkedés a gya­— A gazdasági szabályo­zók további finomítása az eredményes gazdasági tevé­kenység alapvető feltétele. Ugyanakkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági szabályozók csak a dolgozók kezdeményező készségével, munkakedvével, erkölcsi ösztönzésével páro­sulva hozhatnak eredménye­ket. Nagy gondot kell fordíta­ni a kollektívák és egyének közvetlen és közvetett, a szocialista elosztás elvein alapuló érdekeltségének fo­kozására. Emellett jobban kell építeni a dolgozók ön­tudatára, hiszen a szocialis­ta munkaverseny eddigi eredményei, a szocialista bri- gádök, a törzsgárda tagok helytállása, önfeláldozó tett- rekészsége bizonyítja, hogy az erkölcsi ösztönzők szerepe milyen nagyjelentőségű. Na­gyobb gondot kell fordítani az üzemi demokrácia kiszé­lesítésére, a munkásokkal való kapcsolatok javítására, a szocialista munkaverseny sokoldalú fejlesztésére. A SZOT elnökségének előter­jesztése alapján a közeljö­vőben a kormány és a SZOT közös határozatot hoz a szo­cialista brigádok új elisme­rési és kitüntetési rendsze­rérők A kormány vezetői megelé­gedéssel vették tudomásul, hogy a szakszervezetek a népgazdaság előtt álló fel­adatok megvalósítását, a Közel negyven nagy ren­dezvény, tanácskozás, ankét megrendezése szerepel az Agráregyesület 1970. évi, a TIT agrárszakosztályával összehangolt munkaterviben. A jövő év legnagyobb, im­már hagyományos rendezvé­nye, a Pannónia mezőgazda- sági napok megrendezése lesz 1970. május 28, 29 és 30-án Pécsett. A háromna­pos rendezvény két szekció­ban ülésezik majd. Az ,A” szekcióban élelmiszergazdál­kodási témák kerülnek meg­vitatásra, a „B” szekcióban a mezőgazdasági üzemek ve­zetésének szervezésével kap­csolatos kérdésekről hallanak majd a résztvevők előadáso­kat. Az élelmiszer-gazdálko­dási szekció elnökéül dr. Sághy Vilmost, mezőgazdasá­gi- és élelmezésügyi minisz­terhelyettest, a vezetésszerve­zési szekció elnökéül pedig dr. Bélák Sándort, a Keszt­helyi Agrártudományi Főis­kola rektorát, a mezőgazda- sági szakemberek helyzeté­vel foglalkozó megnyitó elő­rendezvény adás megtartására pedig dr. Dimény Imre, mezőgazdasá­gi- és élelmezésügyi min.sz- tert, akadályoztatása esetén pedig dr. Soós Gábor mi­niszterhelyettest kívánja feP kérni az Agráregyesület. A harmadik napon a résztve­vők tanulmányúton vesznek részt, amely során elláto­gatnak a nagykozári tsz szörpüzemébe és a Mecsek- tej társuláshoz. A hagyományos rendezvé­nyek közül ezúttal is meg­rendezik 1970. február 5-én és 6-án Pécsett a megyei nö­vényvédelmi napokat és az ezzel kapcsolatos kiállítást a Technika Házában, továbbá április 24-én Bükkösdön a megyei juhásznapot és far­sangban, pontosabban 1970. február 14-én a megyei me­zőgazdász bált. Az ugyan­csak hagyományossá vált megyei legelőgazdálkodási bemutatót ezúttal május 8- án Pécsváradon, a helyi Dó­zsa termelőszövetkezetben rendezik meg. A fejlett agro- és zootech- nikai eljárások elterjesztését célzó témák közül érdekes­nek ígérkezik májusban egy angol cég vegyszeres gyom­irtási bemutatója. Növényvé­delemmel kapcsolatos Iván Kovacsevszkij bolgár pro­fesszor, akadémikus január 12-i pécsi előadása, A nö­vényvédelmi oktatás kérdé­sei Bulgáriában címmel. A kertészeti témák közül igen fontosnak ígérkezik a március 6-i kémesi fóliás primőr zöldségtermesztési be­mutató. Az előadás megtar­tására a téma legnagyobb hazai szakértőjét, dr. Somos András akadémikust kérték fel, aki e tárgyban egyízben tartott Baranyában — Mohá­cson — előadást. A Megyei Pártbizottság ké­résére az egyesület munka- bizottsága kidolgozza az új gazdaságirányítási rendszer termelési tapasztalatait, Ba­ranya mezőgazdaságában és közreműködik a „Melegház­város” problémáinak megol­dásában. Továbbá kidolgoz­za a gyümölcs- és szőlőfel' dolgozás, a pillangós takar­mányok termesztésének fej­lesztését Kétmillió hétszázfltven négyzetméter anyagot gyártott ebben az évben december közén Mg a Mohácsi Selyemszövő. A termékek kilencvenöt százaléka elsőosztályú minőségű SzokoUi íelv.

Next

/
Thumbnails
Contents