Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Btmcinttm r» awin 1969. december 14. A népszámlálás hasznos segítséget nyújt a városrendezéshez is Érdekes új vonása az 1970 -es népszámlálásnak, hogy egyrészt a kérdések csoportosításával, másrészt a számlálókörzetek kialakításával — ezeken keresztül pedig az adatok feldolgozásával egy évtizedre hasznos segítséget nyújt a szakembereknek a városrendezési és városfejlesztési tevékenységhez. Tóth Zoltán, a pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke szerint nem véletlen, hogy a városrendezés szempontjából használható kérdések éppen most kerültek előtérbe a népszámlálásnál. — A városrendezés mint tudomány most jutott oda, hogy felzárkózzon a társtudományokhoz — mondja. Az utóbbi években kezdtek kialakulni a módszerek arra, hogy a demográfiai adatokat hogyan jelenítsük meg a' tervezésben. Az ezekre támaszkodó részvizsgálatok pedig megkönnyítik a város- rendezésre vonatkozó elhatározásokat. Ezt egy térképsorozattal támasztja alá. Az alaptérkép az 1960-as népszámlálás körzetbeosztását mutatja Pécs régi városrészein, s ebből kiindulva nyomon lehet követni, hogy a különböző vizsgálatok hogyan tették szinte egyértelművé a döntést: az elavult városrészek közül a Szigeti városrész rekonstrukciója a legfontosabb, egyben kivitelezése a leggazdaságosabb. Papp József, a Pécsi Tervező Vállalat városrendezési csoportjának vezetője más oldalról közelíti meg a városrendezés és népszámlálás kapcsolatát: — Pécs általános rendezési terve — számos egyéb vizsgálaton kívül — az 1960-as népszámlálás alapján készült. Egy kormányhatározat szerint a rendezési terveket ötévenként felül kell vizsgálni, hogy a változó körülmények miatt szükséges módosításokat el lehessen végezni. Az első felülvizsgálatnál már az új népszámlálás friss, megbízható adatait vehetjük figyelembe. A városrendezésnél, új lakóterületek létrehozásánál számos probléma merül fel, amelyek népmozgalmi adatok nélkül nem oldhatók meg, vagy ha nagyvonalúan átsiklik felettük a tervező, a későbbiekben a lakosság látja ennek kárát. Csak egy példát: Űj-Mecsekaljáról sehol sem találni demográfiai adatokat. Az 1960-as népszámlálás a város egészére adott tájékoztatást, tehát a kisebb városrendezési egységekre már eleve használhatatlan volt. A különböző városrészek egymástól eltérő problémái feltáratlanok maradtak. Így fordulhatott elő, hogy az országos Baranyai jégmérleg Baranyában elkészítették az idei év „jégmérleg”-ét, amelyből kiderült, hogy a megye újabb sajnálatos rekordot könyvelhet el a természeti csapások sorozatában. Tavaly negyvenezer holdon pusztított a jég, az idén pedig nyolc hónapig tartott a „jégkorszak”. Ebben az évben az első jégverés április 24-én történt a mohácsi járásban, az utolsót pedig november 26-án jegyezték fel a sásdi járásban. Az egyedülálló hosszú jeges időszak csaknem hatvan mezőgazdasági nagyüzemet sújtott és az Állami Biztosító 43 és fél millió forint kártérítést fizetett a gazdaságoknak. Mint ismeretes, a Baranyát rendszeresen sújtó, nagy károkat okozó természeti csapás megelőzésére itt állítják maid fel az első magyar jégelhárító rendszert. átlagokra alapozott műszaki normatívák a rohamosan fejlődő nyugati városrészben csődöt mondtak és a különböző — főleg gyermek- és : oktatási — intézmények messze elmaradtak az igényektől. — Persze olyan adatok nem álltak eddig rendelkezésünkre, amelyek szerint az országos normatívákat módosíthattuk volna a mi viszonyainkra — mondja Tóth Zoltán. — Ha most a népszámlálás megadja a városon belül kisebb egységek: re is a kívánt népmozgalmi : adatokat, jobban megismer- í jük a helyi igényeket, tehát | más, célszerűbb normatívákat tudunk kialakítani. A Pécsi Tervező Vállalat sok község rendezési tervén kívül jelenleg két város — Szekszárd és Mohács — rendezési tervén dolgozik. Ehhez közel fél évszázadra kell megbecsülni a népesség fejlődését a városokban, behatóan kell elemezni a vonzáskörzetbe tartozó települések lakosságának viszonyait, a munkahely megközelítésének körülményeit és egyéb tényezőket. Voltak-e ehhez adataik? — A legutóbbi népszámlálás adattárából és az azóta megjelent statisztikai évi könyvekből sok, hasznos ; adathoz jutottunk — mond- i ja Papp József. — Ez azon- | j ban nem volt elegendő. Az | adatok kiegészítésére Szék- , szárdon mintegy 6000. Mo- : hácson pedig 4500 embert ' | kérdeztünk ki nagy részle- , | tességgel és csupa olyan dologra voltunk kíváncsiak, ' amelyekre annakidején a népszámlálás ad majd választ. Ha ezek az adatok rendelkezésünkre álltak volna, nem lett volna szükségünk erre a költséges adat- felvételre. A további városrendezési munkához tehát hallatlanul nagy segítséget nyújt a nép- számlálás, amitől a szakemberek nagyon sokat várnak. A felszabadulás utáni harmadik népszámlálás azonban egyéb vonatkozásban is kihatással lehet az elkövetkező évek tervezési tevékenységéhez. A két előző népszámlálás a lakosság nagyarányú belső mozgásáról tanúskodott, a mostani már ilyent csak kis mértékben fog tükrözni. Viszont a három népszámlálás adatait összehasonlítva nagyobb biztonsággal lehet előrebecsülni a városok, községek népesedési fejlődését. H. L j Magyar oiajkutatók Irakban Az Országos Kőolaj- es Gázipari Tröszt, valamint az iraki gazdasági szakemberek megállapodtak abban, hogy a magyar olajkutató és feltáró szakemberek is részt vesznek az iraki nemzeti olajbányászat megteremtésében. A szerződés értelmében első lépésként a magyar szakemberek négy olajkutat fúrnak az iraki sivatagban. A magyar kőolajipar első külföldi vállalkozásának végrehajtására a nagy tapasztalattal rendelkező zalai szakemberek utaznak Irakba. — A Nagykanizsán székelő Dunántúli Kutató és Feltáró Üzemben máris folynak az előkészületek az 1970. márciusi indulásra. A tényleges fúrási munkát a terv szerint májusban kezdik, s a négy olajkutat 400 nap alatt akarják lemélyíteni és termelésre előkészíteni. A 36 főnyi zalai olajkutató gárda hazai fúróberendezést visz magával. A fúrótornyot a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban, a berendezést meghajtó sivatagi Diesel-motorokat pedig a Ganz-MÁVAG- ban állítják elő. Üzem a főutcán FO UTCA 134. Szép, nagy, frissen tatarozott családi ház volt, most viszont iroda. Aztán az L-alakú épület hosszabb szárnya — amely hátra nyúlik az udvar irányába — egyik üzemrész. Itt van a fal mentén a villanyszerelők, lakatosok munka- padja, az ablaknál esztergagép. A szemközti új épületet nemrég üvegezték be, külső vakolatot majd a tavasszal kap. Szerelik a központi fűtés szerelvényeit, ha ez elkészül, a szolgáltató részleg is kezdheti a munkát. Ismét egy üzemrész következik, aztán az anyagraktár, az asztalosok műhelyét pedig most építik. Valamikor nagy, jómódú parasztudvar volt ez, kukoricagóréval, ólakkal, nagy elő és hátsó udvarral. — S ahogy a gépüzem terjeszkedik, fejlődik, úgy nyomják ki az új műhelyek, üzemi fürdő, fekete-fehér öltöző, a paraszti gazdaság utolsó maradványát: lebontják a górét, meg az ólakat. A drótkerítéssel körülvett hátsó udvaron jó egymilliós anyagkészletet tárolnak, csöveket, szögvasakat, gömbacélt, I-vasakat, egyebeket. Külön-külön csoportosítva, rendszer szerint prizmába rakva úgy mint egy igazi nagyüzemben. AZ ÜZEM a szabadszentkirályi Béke Termelőszövetkezet tulajdona. Két műszaki vezető — Pálkuti László és Kollár Dezső — irányítja a munkát. Az üzem ennek az esztendőnek májusában indult, azzal a reménnyel, hogy a hátralévő nem egészen nyolc hónap alatt „meghozza” a kétmilliós termelést. Nos, november végén már három és fél milliónál tartottak, végülis 4 milliós termeléssel zárják az évet. — De miből? — Induláskor pontokba foglaltuk a lemezüzem feladatát, amely megfelelhet alapokmánynak is. Beleolvasok: 1. A termelő- szövetkezet beruházásainál épületlakatosi-, épületgépészeti-, villamossági munkák elvégzése. Aztán: 2 Lakosságszolgáltatás. 3. A téli gépjavítás idejének lerövidítése. 4. A tsz gép- és villamosberendezéseinek fejlesztése. — Amennyiben pedig marad szabad kapacitás, akkor bérmunkát vállalunk. így például legyártottunk malotn- ipari. illetve szőlőfeldolgozó berendezéseket is a Budapesti ÉLGÉP rendelésére. — Ezek zöme exportra került Később találkozunk Fulmer Józseffel, a termelőszövetkezet főmérnökével. Elmondja, hogy a szövetkezet most nagyon komoly beruházást indított: 38 milliót fordítanak az új sertéskombinátra, amelyet jövő esztendő végére kell befejezni, közben vagy 10 milliós beruházással bővítik a szarvasmarha telepet is. — Hogy mit Jelent nekünk a saját kis üzemünk, arra mondok egy példát. Korábban tárgyaltunk a Gyulai Vízgépészeti Vállalattal, hogy gyártsanak le nekünk huszonnégy darab szennyvízelvezető zsilipet a sertéskombináthoz. Az ideszállítással együtt a költségek meghaladták volna a milliót, de a pontos határidőben még nem is tudtunk volna megállapodni. Közben májusban beindítottuk az üzemünket. — Olyan kitűnő műszaki és szakmunkásgárdánk van, hogy a zsilipeket minden további nélkül legyárthatják. Sokkal olcsóbban és ami lényeges szintén: a szükséges határidőre. A LÉTSZÁM jelen pillanatban vagy ötven fő, közöttük 37 szakmunkás van, lakatosok, hegesztők, esztergályosok, bádogosok. Majdnem az egész szakmunkásgárda Pécsről jár ki naponta, több éves szakmai múlttal rendelkeznek. — Nemcsak szakmai tudásukat hozták, hanem azt a bizonyos „nagyüzemi”, szigorúan zárt szellemet. Precízek, fegyelmezettek, pontosak — mondja Pálkuti László. — Elegendő ez a létszám? — Most, egyelőre igen. De szeretnénk bővíteni a szolgáltatást a községben, kiterjesztenénk mondjuk a háztartási gépek javítására, és akkor a létszámot lehetne növelni, mondjuk nyolcvan főre. — Szakmunkásokban hiány van mindenütt — jegyzem meg. — Ez igaz. De készítettünk mi egy felmérést a községben, amely szerint jelen pillanatban a Szabadszentkirályról naponta eljáró dolgozók közül kilencvenhét szakmunkás van! Ha itt van munkaalkalom és a kereset sem kevesebb, mint mondjuk Pécsett, akkon azt hiszem inkább itthon maradnak és nem utazgatnak naponta kilométereket hosszú éveken át. Perspektíva itt is van. Segédmunkásokat is kapunk a szövetkezettől, hiszen az utóbbi években olyan erőteljes volt itt a gépesítés és a kemizálás, hogy egyre több munkáskéz szabadul fel. — Most is dolgoznak nálunk tsz-tagok. A sertéskombinát szellőzőberendezését festegeti három asszony: Angyal Béláné, Csordás Istvánné és Kata Dezsőné. Kék munkaköpenyben dolgoznak. Keresetük ezer és ezerkettőszáz között mozog, augusztusban, amikor a szőlőfeldolgozó berendezést gyártották, ezerhat- százat is megkerestek. — Ezenkívül még az évvégi zárszámadáskor is kapunk pénzt, így aztán jobban kijövünk. — Nem szokatlan az üzemi munka? — A nagy zaj szokatlan. — Köszörülnek, kalapálnak, mennek a gépek is, szóval „nyomta a fejünket” első napokban, mert nem voltunk hozzászokva. Kint a mezőn csend van. De ez mégis jobb. Csak az a kár, hogy most két hónapig nem dolgozhatunk. KICSI A HELY, a lakatosok olyan gyors ütemben gyártják a berendezések darabjait, hogy az udvaron kell tárolni. A téli hidegben viszont a szövetkezet és az üzem vezetői nem akarják az asszonyokat az udvaron foglalkoztatni. Ez a féltő gesztus tiszteletre méltó. Csak- hát a keresetük csökken majd jelentősen, erre a két hónapra. Egy új üzem indulásánál sok váratlan probléma felmerülhet. Egészen attól kezdve, hogy még szűk a hely, aztán, hogy a technikus például vagy művezetői funkciót tölt be, vagy ha kell, akkor lakatosmunkát végez, egyszóval: egy kicsit pionír élet folyik itt, de ebből minden bizonnyal kilábolnak. — Egy esztendő múlva jelentős középüzemmé fejlődik a Béke Termelőszövetkezet Fő utcai telepe. Ama gondjai addigra megszűnnek. S helyükbe újak lépnek. Előreláthatóak, erre is felkészülnek. Bab Ferenc Útleírás a XVI. századi gvaror zágrtil Könyvritkaságok a pécsi antikváriumban A padlásokról hagyatékokból előkerülő régi könyvek, a különböző korokra vonatkozó hiteles források nélkülözhetetlenek a tudományok számára. Érthető, hogy a gyűjtőkön kívül elsősorban az Országos Széchenyi Könyvtár érdeklődik a ritkaságok iránt A felszabadulás óta első ízben rendeztek könyvaukciót Budapesten, ahol a pécsi antikvárium 26 régi értékes kiadványt bocsátott áruba. — Legérdekesebb volt az 1548- ból származó Plinius Históriáé latin nyelvű védett kiadvány. 1780-ban jelent meg a három kötetes Magyarország története, amely ugyancsak védett és 1400 forintért kelt el. Gazdára talált egyébként valamennyi Pécsről származó antikvár-könyv. A napokban újabb ritkaságokkal gazdagodott a Könyv- terjesztő Vállalat pécsi antikváriuma. A különlegesen szép XVI—XVII. századbeli könyveket más megyéből levélben ajánlották eladásra. 1599-ben Párizsban jelent meg az a latin nyelvű útleírás, amelynek szerzője Törökországba, Lengyelországba, Magyarországra és Moszkvába kalauzolja olvasóit Közös kötésben jelent meg a mű, egy 1686-ban kiadott munkával, amely szép metszettel illusztrálja Itália tájait. Holnap küldik Budapestre restauráltatni azt az 1585-ben Frankfurtban világot látott gótbetűs ősnyomtatványt, amely a szentek életét mutatja be szép rézmetszetekkel szemléltetve. A könyv második részében mitologikus történetek és — feltehetően német — családi címerek találhatók. Respublica Status Regül Hungáriáé a címe, annak a miniatűr kiadású Magyarországról szóló latin nyelvű könyvnek, amelyet 1534-ben nyomtattak. A budapesti Széchenyi Könyvtárban most azonosítják a szakemberek azt a 38 metszéssel készült színes térképet, amelyet ugyancsak a közelmúltban vásároltak meg Pécsett Az egyik térkép 1735-ből, a többi 1760-ból való. A térképek színekkel elhatárolva, a korabeli németországi birtok- viszonyokról adnak képet A könyvritkaságokat és a térképeket az 1970. évi könyvaukción kívánja értékesíteni az antikvárium. ajándékozni ön a családjának, önnek a CENTRUM ÁBUBAZ Minden felsőkonfekció vásárlása után ajándékot adunk A CENTRUM ARUSAZ Munkában a ” Naponta 1600 köbméter hó került a szeméttelepre — Kétszázan dolgoztak Harminc kocsi hordta a havat Befejezéshez közeledik a hóeltakarítási munka. Az egy hete leesett nagymennyiségű hó kis híján járhatatlanná tette az utakat a városban is, a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat minden erejére — és sok segítségre is — szükség volt, hogy a közlekedésben ne legyen fennakadás. Apróbb kellemetlenségek így is akadtak, de most sommázhatjuk: különösebb baj nélkül átvészeltük ezt az időszakot. A legfontosabb volt, hogy a fontos útszakaszok — 6-os út vonala, a bányaüzemekhez, kórházakhoz vezető utak biztonságosan járhatók legyenek. öt napig tartott a „hócsata”. Ez idő alatt a Fürst Sándor utcai benzinkút mögötti szeméttelepre naponta 1600 köbméter hó került. Volt nap, hogy a honvédségtől kért segítséggel együtt kétszáz ember dolgozott megfeszített erővel a hóeltakarításon. A vállalat köztudottan szegény: nyolc hóeke, négy homokszóró automata, amiken hóeke is van, és tizennégy platós szállítókocsi van a tulajdonában. Az ÉPFU, a TEFU, és a Kertészeti és Parképítő Vállalat nagy segítséget adott, naponta huszonöt szállítókocsit, köztük sok billenőplatós ZIL-t, amelyek harmincat is fordultak egy nap, és egy-egy rakodógépet küldtek az utak mielőbbi járhatóvá tételéért folyó munkához. Az út szélére kotort havat a harácsológép veszi kezelésbe. Ez a szellemes masina — mindig sok nézője akad — egy perc alatt rak meg egy teherautót Jó gép, de van egy nagy hibája: csak egy van belőle. Ara körülbelül kétszázezer forint Jelenleg ötven fő dolgozik hóeltakarítási munkán. Üj- mecsekalján, Meszesen tisztítják a kis utcákat, közöket, ahová a szemétszállító autó eddig nem tudott bejutni. A munka zöme tehát megvolna, az elkövetkező időben fokozatosan saját erőből takarítják el a havat a város egyéb területén is. — Kozmetikai részleggel bővül a jövő év első negyedében a Kossuth Lajos utcai 3-as. a Kórház téri 4-es, és a Meszesi 6-os fodrászüzlet. i t mindig öröm
