Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-14 / 264. szám

1M9. Mvember 14. jmitantau napia Az országos mííszaki fejlesztési ankét tapasztalatai A vízszolgáltatásban is az automatizálásé a jövő Csak a regionális vízmű, oldhatja meg a pécsi vízgondokat A laboratóriumi kísérleteket ezzel az ózonlzáló berende­zéssel végezték. A vízhiány, elavult cs5- és csatornarendszerek, ki&kapa- citású szennyvíztelepek — szinte az egész országban gondot jelentenek a vízmű­vek és tanácsok számára. A Pécsett rendezett, Országos Műszaki Fejlesztési Ankét tapasztalatai ékesen bizonyít­ják ezt. A közel 200 részt­vevő azonos gondokat hezott, mint ahogy azonos volt a ta­nácskozás törekvése is: a vá­rosok természetes adottságait figyelembevéve, de hasonló koncepciók' alapján, egységes . technikai berendezések segít­ségével kell a műszaki fej­lesztést megvalósítani. Az an­két gyakorlati tapasztalatai­ról és Pécsett leginkább ér­deklő „vízkérdésekről” be­szélgettünk Arató Ferenccel, a Pécsi Víz- és Csatornamű- vek igazgatójával. — Miért Pécsett hívták össze a tanácskozást — szó esett-e a pécsi víz- csatorna- hálózat fejlesztéséről? — Nálunk viszonylag mo­dern szennyvíztelep, víztároló és víztisztító üzemel. Ezek vizsgálata tanulságos volt a’ résztvevők számára. Mi pé­csiek azonban nem a legza­vartalanabb örömmel muto­gattuk berendezéseinket, hi­szen az 1966-ban elkészült korszerű szennyvíztelepet csak 24 000 köbméter szenny­víz fogadására méretezték, az igények máris meghaladják ezt. Ugyancsak kinőttük az 1896-ban épített, az akkori 40 ezres város igényeire sza­bott öntöttvas nyomóvezeté- két. A Duna vize sem ele­gendő, mint ahogy a csator­nahálózat bővítése is életbe­vágóan fontos és a 24. órá­ban történik. — Milyen tervek készül­nek a város közeli és távoli jövőjét biztosító víz, csatorna és szennyvíz problémáinak megoldására? — Véglegesen csak az úgy­nevezett regionális vízmű oldhatja meg Pécs ellátását. A normális fejlődés ütemét figyelembevéve 1975-re 55— 60 ezer köbméter, vízre lesz szükség. Ez a szám azonban sok kellemetlen meglepetést Űj iparitanuló­iskola Nawykauizsán Csütörtökön Nagykanizsán felavatták'á város új, 16 tan­termes iparitanuló iskoláját. A 12 millió forintos költség­gel létrehozott oktatási intéz­ményhez 1971-ben 200 szemé­lyes kollégiumot és tanmű­helyt is építenek. tartogat hiszen a' szanálások során „egycsapos” házak he­lyett fürdőszobás, vízöblítéses WC-vel rendelkező házak épülnek. Legsürgősebb teen­dőnk a tortyogó—pellérdi te­rület maximális felfúrása, ahonnan a mostani 13 ezer köbméter víz helyett 20 ezret is nyerhetünk. Ez azonban csak arra lesz elegendő, hogy ellensúlyozza a regionális víz­mű késését. Eddig öt féle el­képzelés született, amelyek szerint a Dráva vagy Duna vizét tisztítás után — esetleg Pécset tisztítva — ide vezet­nék. Valamennyi terv számos előnnyel és hátránnyal ren­delkezik, ez miatt keletkező vitában félő, hogy katasztro­fális mértékben elhúzódik az építés megkezdése. Hogy vé- gülis melyik terv kerül meg­valósításra. véleményem sze­rint Pécsett kell eldönteni. Már beszéltünk az elavult, elméletileg tönkrement nyo­móvezetékről. Mintegy 100 kilométeres szakasz rekonst­rukciójáról kell gondoskodni. A Vízmű rendelkezésére áll a fejlesztési alapból 17 millió forint, sajnos kénytelenek va­gyunk ebből vízkutatásra is fordítani. A szennyvíztelepet olyan gyorsan nőtte ki a vá­ros, hogy már 1971-ben el kell kezdeni a „tükörképét” építeni — a mellette levő te­rületen. A déli főgyűjtőcsa­torna elvezeti majd a város keleti részének szennyvizét. Így a belváros csatornái te­hermentesülnek. — Az első ütem, amely a szennyvízte­leptől a Rózsa Ferenc utcáig terjedő szakaszt foglalja ma­gába, a jövő év végéig el­készül. — Milyen kísérletek tör­ténnek Pécsett, a már veze­tékekben levő vízminőség­változás okainak felderítésé­re? 1 — A már elmondottakon kívül ezért is rendezték itt az országos tanácskozást. Az ilyen kísérletekre fordított összeg évenként meghaladja a félmillió forintot. Pécs sa­játos helyzetben van. Kelet­ről a felszíni Duna víz, északról a tettyei karszt, nyu­gatról pedig fúrt kutak vize nyomul a városba. A- „nyu­gati” valahogy még önálló, de a tettyei és dunai víz ke­veredik. Ez a szag- és íz­hatásban; a csövekben levő lerakodás, bomló anyagok, a bakteorológiai hatások mind a víz minőségének változását okozzák. Minden nap 27 he­lyen veszünk mintát, és vizs­gáljuk a víz összetevőit. A kísérletek közül elégséges a már ismert ozonizálót emlí­teni ... — A műszaki fejlesztés te­kintetében milyen feladatok állnak a vízmű előtt...? — Olyan automatizálást kell megvalósítani, hogy a bővítésre és korszerűsítésre kerülő Zólyom utcai telepün­kön. a diszpécser gombnyo­másra tudja szabályozni a kertvárosi vízmennyiséget, lássa a tortyogói vízszintet, a Rákóczi úton levő nyomást, az üszögi tisztítást és a szennyvíztelep működését. — Ilyen elképzelések hangzottak el a tanácskozáson is ... Lombosi Jenő Segítenek az alapítók Felfejlődik a mohácsi járási TÖVÁLL Meglehetősen törékeny vál­lalkozások a Töváll-ok, nem egy ment már szét, vagy ke­rült válaszút elé: lenni vagy nem lenni? Az ugyanis, hogy szilárdan megállnak-e a lá­bukon, nem elsősorban raj­tuk múlik, inkább tplük füg­getlen okoktól függ. Legfő­képpen attól, hogy az alapító tsz-ek meddig mentek vagy mennek el a támogatásban. Mert az építőipari önájló vállalkozásokban örökösek' a pénzgondok, időnként holt­pontra jut a gazdálkodás. Mivel minimális alaptőkével iii dúltak, nem rendelkeznek saját forgóeszközökkel. Már­pedig az építéshez szükséges Magyar élelmiszerek - óceánjáró hajókon? A brüsszeli élelmiszervásá­ron, amely nemrégen zárta be kapuit nagy sikerrel sze­repelt három magyar külke­reskedelmi vállalat. Száz négyzetméteres alapterületen tartották bemutatójukat; ösz- szesen 50 iparvállalat 35 féle termékét láthatták a belga üzletemberek. A magyar ki­állítók neves nyugat-európai cégekkel vették fel a kapcso-, latot. Egyebek között több olyan társasággal kezdtek üz­leti tárgyalásokat, amelyek óceánjáró hajókat látják el élelmiszerekkel. Különösen a magyar szalámi, hús- és tej­termékek keltették fel az ér­deklődést. A belga élelmiszer kereskedők a legújabb ma­gyar hús- és növényi konzer- vek szállításának lehetőségé­ről tájékozódtak. anyagök hiányában hogyan építkezzenek? Nem volt baj, amíg volt havonta részszámlázás. Most viszont csak a munkák elké­szültekor kérhetik a pénzü­ket. Miből vásárolnak forgó­eszközöket? Nos, van mankó, rövidlejáratú bankhitel, vagy segít az „anya-tsz”. De még ha előteremtettek pénzt, ak­kor sem biztos, hogy lesz anyag. A legnagyobb gond a cementhiány. A labilis hely­zetet jól szemlélteti a Tö­váll-ok hullámzó nyeresége; a nyereség az egyik évben meghaladja a milliót, a kö­vetkező évben nem éri el a kétszázezret. Sok függ attól is, hogy esetenként milyen munkát sikerül elcsípniük. Segítettek a tsz-ek De valakinek a mezőgaz­daságban is kell építenie, hi­szen építőipari kapacitás- hiány miatt évente sok min­denről le kell mondaniuk a baranyai tsz-eknek. Feltétle­nül figyelmet érdemel tehát, ha egy Töváll, nemhogy ha­nyatlik, de megerősödik, fel­fejlődik. Ilyen kilátásai van­nak a mohácsi járási Töváll- nak. A vállalkozást — az el­sők között — 1964-ben ala­pították. Az első években néhány százezer forintot, ta­valy viszont már kiugróan magas, 1,4 millió forint nye­Az illatosított csillagszórók születése HOGYAN SZÜLETETT MEG az illatosított bolyi csillag­szóró? Egyszerűen úgy, hogy tavaly a kereskedelem meg- kondította a vészharangot, mégpedig azzal a kijelentés­sel, hogy nem fogja többé átvenni a hagyományos csil­lagszórókat, mert Csehszlo­vákiából olcsóbban beszerez­heti. Tudni kell, hogy a bolyi Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet vegyi­üzeme látja el évi 20 millió darabos termelésével az or­szágot csillagszóróval. Vi­szont már tavaly is raktáron maradt három millió darab, pedig csak két műszakban és csak az év 9 hónapjában dol­goznak az asszonyok. A kér­dés az volt, mit lehetne ten­ni, amire a kereskedelem rá­harap? Ezen kezdte el törni a fejét a fiatal vegyésztech­nikus, Maletics Miklós. 1968 szeptemberében került a bo­lyi vegyiüzem élére. Mit lehet hát csinálni a csillagszórókkal? Színezni vagy illatosítani. Maletics, jó ötlettel, elutazott Pestre. Megkereste a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat tudós főmérnökét, és kérte, segítsen összehozni valami illatosított anyagot. A kapott techno-parfőmökkel aztán — ez az év elején volt — el­kezdte a kísérletezgetést. Eleinte nem kapott semmifé­le illatot, csak lángot, meg kellemetlen szagú füstöt. Nem mindegy ugyanis, hogy mi­lyen az anyagok összetétele, technológiai sorrendje. Aztán mégis csak kisült valami eb­ből a kísérletezgetésből. Márciusban újítást nyúj­tott be az ÁFÉSZ vezetőinek. A fiatal vegyésztechnikus fáradozásait gavallórosan ho­norálták. Rögtön kapott öt­ezer forintot, és megállapod­tak, hogy a majdani forga­lom után a tiszta nyereség 7 százaléka (ez a maximum) is őt illeti. Íme az illatok: fenyő, orgona, tömjén-bal­zsam, rózsa, ibolya és virág­kompozíció. Az illatosított csillagszórókat, szabadalmaz­tatás végett, a Találmányi Hivatalba is elküldték. AZ ÜZLETI SIKER sem váratott sokáig magára. A Baranya—Tolna megyei FŰ­SZERT a prototípusok be­mutatása után rögtön ren­delt 10 millió darab hagyo­mányos és 10 millió illato­sított csillagszórót.. De meg­látta a fantáziát bennük a külkereskedelem is, a nyá­ron svédekkel, angolokkal és egy nagy NSZK-beli céggel tárgyaltak. Sőt, a külkeres­kedők Afrikában „házalnak” az illatosított bolyi csillag­szórókkal. Kapacitással bírják, akár harminc milliót is gyárthat­nak, hiszen még egy műszak beállítható, s nem 9 hóna­pon át, hanem egész évben dolgoznának. Maletics Miklós máris továbblépett, a jövő évtől kezdődően már színes bevonattal futtatják be a csillagszórókat, így külsejük eszjétikusabb. Sőt, ez egy újabb munkalehetőség. A ve­gyésztechnikus titkos terve, mint mondja, erről még a bolyi ÁFÉSZ vezetői sem tudnak, a színes szikrákat adó csillagszóró. — Az egész azért sikerül­hetett — siet megjegyezni Maletics Miklós —, mert el­képzeléseim messzemenően találkoztak a bolyi szövetke­zet vezetőinek elképzelései­vel. Még hátra van a bolyi citromos mosószappan és a mosópor születésének törté­nete. A tagok által behozott zsiradékot kifőzik mosószap­pannak. De most, hogy a ve­gyigyárak szinte naponta dobnak ki valami új tisztító- szert, a falusiak is megked­velték az illatos mosóporo­kat. A behozott zsiradékért nem mosószappant, hanem mosóport szeretnének kapni. Maletics Miklós már ki is dolgozta ennek is a techno­lógiáját, a kész mosóport most a KERMI vizsgálja. De a mosószappan sem a régi. Félő volt, hogy be kell csuk­ni a boltot, egyáltalán nem kell a „büdös” mosószappan. Nos, a régi alapanyagból most citromos illatú szappant állítanak elő. s ebből is ren­delt a FÜSZÉRT. Maletics Miklóst nemrég felkeresték az SZMT-től, és közölték vele, hogy felter­jesztették a minisztériumba kiváló újító címért. KAROLJUK FEL, ösztö­nözzük is az ilyen kezdemé­nyezéseket! Mindenki nyer ezen, legfőképpen a falusi asszonyok, akiknél« az egyre szaporodó, s fejlődő szövet­kezeti kisüzemek munkalehe­tőséget biztosítanak. Fejez­zük be Nyers Rezső —, aki a bolyi Á^ÉSZ szocialista brigádjának tiszteletbeli tag­ja — leveléből vett idézet­tel: Csak szívből gratulálni tudok önöknek szívós törek­vésükhöz, hogy üzemük mun­káját, termékeik minőségét javítják, és új termékek gyártását vezetik be. A szo­cialista népgazdaság jövője szempontjából nagyon fon­tos, hogy a kisebb üzemek is mind mind jól előkészítsék és biztosítsák saját jövőjü­ket. Miklósvári Zoltán reséget értek el. Istállók, borjú- és csibenevelők, gép­színek sorát építették fel, megannyi kutat ástak a me­gyében. Szépen gyarapították esz­közeiket, betonkeverőket, te­hergépkocsikat, darusgépko­csit vásároltak. Adtak gé­pet a tsz-ek is, különösen a himesháziak támogatását em­legetik. De segítettek a tsz- ek azzal is, hogy évek óta a Töváll-nál hagyják a kép­ződött nyereséget, hadd erő­södjék, izmosodjék. Terjeszkedik a vállalkozás A mohácsiaknak, nem i$ olyan rég, a városban három helyen volt a telephelyük. Időközben több mint 200 ezer forintért megvásároltak egy nagy házat, kitelepültek a pesti országút mellé. Az új telephely még egyszer akko­rára bővíthető, s már folya­matban van a környező telek kisajátítása. A fejlesztési el­képzeléseket az igazgató ta­nács is jóváhagyta, eszerint a meglévő épületek mellé modern lakatosüzemet, való­ságos műhelysort építenek, garázsokkal, raktárhelyisé­gekkel. Mégpedig nagyrészt saját erőből: úgy számolnak, hogy házilagos kivitelezésben egy fél millióból kifutja. A bő­vítési munkálatok a tervek szerint jövőre indulnának. Szó van arról is, hogy amennyiben a himesházi tsz- ben jövőre felépítik a sertés­telepet, a tsz átadja a Tö- váll-nak a 30—40 fős építő­brigádját, továbbá egy ko­moly asztalosüzemet. A lét­A Töváll vezetői optimis­ták, lesz münka a jövőben is bőven. A mohácsi Vegyesipa­ri Vállalat például most van felfejlődőben, az idén egy exportra, dolgozó villanykap­csolókat gyártó üzemet, jö­vőre epeda-üzemet, szociális létesítményt kellene megépí­teni. összesen 5 millió forin­tos munka. Csak cement le­gyen, aggodalmaskodnak a vállalkozás vezetői. Egy má­sik nagy munka — jövőre szeretnék megkapni — a du- naszekcsői- tsz szarvasmarha­telepének bővítését. A prog­ram 17 millió forintos, 2 éves ütemben készülne. Előzetes tárgyalások foly­nak a dunafalvi tsz-szel is egy új szarvasmarha-telep építéséről. A beruházás ösz- szege 16 millió forint, üteme 3 év. Ha megkapnák a mun­kát, ide koncentrálhatnák erejüket. Az igaz, ismét fel­vetődik a forgóeszközök kér­dése, ehhez többmillió forint szükséges. Egyebek mellett elkelne egy kis banki segít­ség is. Hiszen közös cél, megszűnjék az építőipari ka­pacitáshiány, a jelenleginél gyorsabban modernizáljuk mezőgazdaságunkat. Több mint 2 milliárd forintos beruházás Ajkán Épül a Il-es számú timföldgyár A magyar—szovjet timföld és alumíniumipari egyezmény keretében 2 milliárd 173 mil­lió forintos beruházást való­sítanak meg Ajkán; felépítik a Il-es számú timföldgyárat. Dr. Marschek -Zoltán, az ajkai timföldgyár és alumí­niumkohó igazgatója az MTI munkatársának elmondotta, hogy az idén 350 millió fo­rintot használnak fel, s ebből az építőipar 175 millió forint­tal részesedik. Az új timföldgyár berende­zéseinek egy részét külföld­ről vásárolják, A Szovjet­unióval eddig több mint 2 millió rubel értékben kötöt­tek szerződéseket, főleg ki­keverő tartályok és golyós­malmok szállítására. Cseh­szlovákiából többek között törőkét, aprító berendezése­ket vásárolnak, míg Románia gazdaságnak. dugattyús zagyszivattyűkat szállít Ajkára. Számos gépi berendezést a hazai ipar ál­lít elő. A megállapodások szerint az egyes berendezé­sek részszállításait már meg­kezdték. Az új timföldgyár építésével együtt új lakóte­leppel gazdagodik Ajka. A program szerint 312 lakást építenek a timföldgyári dol­gozóknak. 40 lakást már az idén átadnak rendeltetésének^ A több, mint 2 milliárd fo­rintos beruházási program 1972-re fejeződik be, az úgy­nevezett első lépcső próba- üzemelésére azonban már 1971-ben sor kerül. Az új timföldgyár évente mintegy 240 000 tonna timföldet állít elő. A Il-es számú üzem munkába állítása után a há­zai timföld termelés több mint felét Ajka adja majd a nép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents