Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-01 / 254. szám
6 Butiantmi napto 1969. november 1, Az 1970j71-es tanév már az új épületben kezdődik Bonyolult berendezéseken elemzik, összegezik a kísérletek során kapott adatokat az Élettani Intézetben Erb János felvétele Betörtünk ahová ...” Éjszakai portyautak — Elkötötték a lovakat Negyven ital- és élelmiszerboltot törtek iel öttagú gátlástalan betörő- banda került nemrég rendőrkézre. Az egy felnőttből és négy fiatalkorúból álló „együttes’’ vezetője a 16 éves K. Jenő. Egy korábbi lopása miatt a bakócai nevelőintézetbe került, később a budapesti és az aszódi nevelőintézetbe vitték. Innen került Kiskassára — szüleihez. Azaz apja jelenleg is börtönbüntetését tölti... K. Jenő korához képest erős testalkatú fiatalember. A rendőrség vizsgálati osztálya most állítja össze a banda teljes bűnlajstromát, amelyen már eddig is mintegy negyven bűncselekmény szerepel. Ke- szü, Szőkéd, Kisharsány, Nagy- tótfalu, Bár, Lánycsók és hosz- szasan lehetne sorolni a községek nevét, ahol megfordultak. Amikor leszállt az este, elindultak portyaútjukra. — Nem néztük ki előre, hogy melyik italboltba vagy élelmiszerüzletbe akarunk betörni, hanem amelyik éppen utunkba akadt — mondja K. Jenő. — Csak elindultunk, aztán .,. így akadt útjukba többek között a szőkédi italbolt is. — Éjszaka volt, amikor s községbe értünk. Nem volt nehéz bejutni az italboltba. Egy feszítés a keresztpánt lakatján, s máris kipattant. A faajtó pedig nem volt kulcsra zárva. Körülnéztünk, kerestük a pult fiókját. Megtaláltam és könnyen kihúztam, mert nyitva volt. Ha jól emlékszem közel ötezer forint volt a fiókban. Zsebre gyűrtük, aztán el- iszkoltunk ... — És a kisharsányi italbolt? Kezét homlokára teszi: — Azonnal... gondolkou.-1 nőm kell egy kicsit, mert a sok közül... Igen, már eszembe jutott. Ide is éjszaka értünk. Megnéztük, hogyan van zárva az üzlet. A szokásos módon, keresztpánt az ajtón, és rajta a lakat. Egy feszítés itt is elég volt. Az ajtó nem volt kulcsra zárva. Bementünk. Megtaláltuk a fiókot, nem volt lezárva. Kihúztuk és a benne lévő ötszáz vagy hatszáz forintot kivettük. Aztán továbbálltunk. — A nagytótfalusi italbolt? kihúztuk a pénztárfiókot — nem volt lezárva — körülbelül 300 forint volt benne. Elvittük. Utunk a hátai posta előtt vitt el. Gondoltuk, ezt sem hagyjuk ki. Egy fejszével próbáltam feszíteni. A zajra felgyulladt bent a villany. Valaki ott alhatott... Gyorsan elfutottunk. * Tanultak-e a boltvezetők a történtekből? Délelőtt van, a szőkédi italbolt ajtaja zárva. A hosszabb keresztpánton egy Titán lakat, a rövidebb pánton nincs la- V-* ' nántot tartó hurokszeg most is mozog. Nem is húzzuk meg erősebben, mert hátha kijön... A nagytótfalusi italbolt is zárva, a lehúzott vasredőnyön lakat, de a redőny két oldalán lévő zárakat — látszik rajtuk — soha nem zárták. Pedig készítője „Kiss Jenő redőnyzára, Pécs” — nem ok nélkül készítette az oldalzárakat ... A kisharsányi italbolton is keresztpánt, de erősebben ezt sem merjük meghúzni, mert — érezni — könnyen kiszakadhat... Mit is mondott K. Jenő, a „főnök”? „Ahova akartunk, bementünk ... Ahogyan mostanában az üzleteket zárják, nem volt előttünk akadály...” Hát ez Igaz. Garay Ferenc Amikor a MKP és a Szociáldemokrata Párt egyesült, az egyetemnek már kb. 250 párttagja volt. Ebben az időben államosították a Szent Mór kollégiumot, s ebben az időben kerültek nagyobb számban munkásfiatalok — szak- érettségis tanfolyamok után — az egyetemre. 1950-ben, az Egészségügyi Minisztérium megszervezése után, a Pécsi Tudományegyetem orvosi fakultása önálló orvosegyetemmé alakult. Ettől az időtől kezdve az Orvosegyetem fejlődése gyakorlatilag töretlen vonalban haladt. Uj épületek A Magyar Kommunista Párt már korán programjába iktatta a pécsi egyetem __ felépítését, de az ország erőforrásai egészein 1955-ig ezt nem tették lehetővé. Több kedvező körülmény és sok erőfeszítés révén ebben az évben azután reális tervek születtek az új pécsi egyetemről. 1960. június 15-én ünnepélyes kapavágással megkezdődött az új 400 ágyas klinika építése. A 220 milliós épület 1966. augusztus 20-a óta teljes üzemben részt vesz az egyetemi gyógyító-, oktató- és kutatómunkában. Ebben a tetszetős külsejű épületben, modem felszerelésekkel ma egy kiválóan dolgozó kollektíva végez magas szintű tevékenységet, s az itt dolgozó öt professzor olyan magas egészségügyi színvonalat tudott kialakítani, amely a jövő orvosgenerációjának mintaszerű képzését teszi lehetővé. Már a klinika építésével párhuzamosan, 1965 tavaszán elkezdődött a második ütemnek. az elméleti tömbnek munkálata is. Ez a mintegy 180 milliós komplexum az összes elméleti intézetet és az egyetem számos hivatalát és intézményét is magában foglalja. Olyan hajlékot ad az egyetem elméleti, orvostudományi kutatóinak, amely legalább is európai színvonalú munkát tesz lehetővé. A második ütem több mint 90 százalékát kitevő főépület főbb részeit már jövő év április 4-én, hazánk felszabadulásának 25. évfoi'dulóján átadják az építők, s reális terv szerint az 1970—71-es tanévet már az új épületben kezdik. A tárgyi feltételek javulásán túl számok igazolják az egyelem oktató-, gyógyító- és kutatómunkájának fejlődését. 1945-ben az orvosi kar 112 oktatóval rendelkezett, ma több mint 400-al, a hallgatók száma 1945-ben 476 volt, ma 1186. 1945-ben nyolc klinikán 842 ágy működött, ebben az évben 14 klinikán 1333. Az ellátott betegek száma 25 évvel ezelőtt 10 300 volt, 1969-ben 32 000. Úttörő munkák A pécsi egyetem tudományos kutatómunkája úgyszintén sok, büszkeségre méltán okot adó eredményt hozott az elmúlt 25 évben. Az országban elsőként, de világviszonylatban is az elsők között alakult meg Pécsett a biofizikai intézet, amely máig is a hazai biofizika nemzetközileg elismert műhelye. Az intézet keretében kezdte meg működését az ország első izotóplaboratóriuma. A pécsi élettani intézet volt az első centruma a pavlovi fiziológia művelésének. Az egyetem előhar- cosa volt a funkcionális morfológia kifejlesztésének, az elektrolytháztartás klinikai alkalmazásának. Úttörő munkák jelentek meg a neuroen- dokrinológia és a mikrobiológia területéről, jelentős munkacsoport alakult ki a hőháztartás kutatására. Itt szerveződött meg az ország első biokibernetikai bizottsága. Innen indult ki az a gondolat, hogy az orvosegyetemeket központi laboratórium formájában lássák el a megfelelő nagy mű- szerekkeL Intenzíven foglalkoztak az egyetem tudósai a pécs-baranyai bányászok lég- zéspatofiziológiai problémáival, a falu szocializálásával kapcsolatos szociálhygiénés kérdésekkeL Az elmúlt 25 év tudományos eredményeit jelzi a pécsi egyetem professzorainak odaítélt nyolc Kos- suth-díj, a nagyszámú nemzetközi elismerés, a nemzetközi és külföldi társaságok vezetőségi tagságában elfoglalt számos funkció stb. Közismert, hogy a tudományos minősítésre pályázó kutatók teljesítményét az egyetemen belül igen szigorúan bírálják el, ezért a Pécsről kikerülő minősítetteknek országosan elismert rangjuk van. Jellemző tény, hogy az egyetemi anyagi kereteken felül a Magyar Tudományos Akadémia öt intézetet támogat, az Egészség- ügyi Tudományos Tanács pedig húszat. Pécsett működik az MTA biofizikai kutatócsoportja és az MTA agykutató csoportja. Az egyetemnek öt akadémiai tagja, nyolc tudományok doktora és ötven kandidátusa van. Az elmúlt 25 év alatt az egyetemi tudományos dolgozók tollából mintegy 3000 tudományos dolgozat jelent meg, ennek csaknem fele idegen nyelven. Pódium MISTER X. A betegségéből felépült Mester István Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő című operettjében Mister X-et alakítja, felváltva Szabadi Józseffel. GÁZSI-ÜGYEK. A Pécsett és Baranyában működő ötven szórakoztató zenekar jövő évi szerződéseit most készítik elő. Százötven muzsikus munkahelyét és gázsiját határozzák majd meg a szerződésekben. o ÚJ RENDEZŐ. Holl István, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze rendezőként mutatkozik be. ő állítja színpadra Maj- láth—Abai: Ne szóljatok bele című zenés vígjátékát. Premier: november 21-én. (Képünk: Holl István). o NOVEMBER 7. A Nagy Októberi Szbcialista Forradalom idei ünnepi rendezvényein a Pécsi Nemzeti Színház két tagja: Bódis Irén és Bánffy György mond verseket. Filmesek Kőszegen Kőszeg történelmi belvárosát filmesek „szállták meg". Itt forgatták Szász Péter és Julian Szemjonov Kapaszkodj a fellegekbe című magyar—szovjet koprodukciói színes filmjét. A moszkvai Gorkij és a budapesti Mafilm stúdió tanácsköztársasági témájú politikai persziflázs filmjének zárójelenetei játszódnak Kőszegen. Komolytalan rónát Amikor egyszer kritikus voltam — Itt a redőnyzár le volt húzva és alul lakat volt rajta. Egy feszítés a lakaton és már toltuk is fel a redőnyt. Nem kellett ehhez sem különös szakértelem... A bandavezér hol ötödmagával, hol harmadmagával járta a vidéket. A létszám mindig attól függött, hogyan „értek rá”. Több községben is megfordultak egy éjszaka. Hogyan? — Gyalog nehéz lett volna a hosszú utakat megtenni, ezért lovon jártunk — mondja K. Jenő. — Lovon? — Igen. Nem a sajátunkén, hanem elkötöttük az istállókból! — Hogyan? — Gyulapusztán például — ide is éjszaka értünk — elmentünk az istállóhoz. Az istállóajtó nem volt bezárva, csak a rigli rátolva. Bementünk, két lovat elkötöttünk a jászol mellől, felültünk rájuk aztán indíts tovább. Elmentünk velük e"" darabon, aztán szélnek eresztettük őket .„ — Nem őrizte senki az istállót? — Senki. De nemcsak itt volt őrizetlen, hanem másutt is. A kiskassai tsz istállója is csak riglivel volt zárva, innen is két lovat vezettünk ki, aztán Ivánszöllösröl is kettőt, Üjpetréről is két lóval távoztunk ... — Éjjeliőr sehol? — Nem találkoztunk mi soha senkivel. A lakatok, pántok, ajtók felfeszítéséhez valami szerszám is kellett. — Szerszámokat nem vittünk magunkkal hazulról — mondja. — Minek is vittünk volna találtunk ... — Hol? — Például Ócsárdon az egyik ház előtt traktor parkírozott. A szerszámosládájából kivettünk egy kalapácsot, csavarhúzót, kurblivasat. — Másutt is volt „gazdátlan” gépjármű? — Volt, tapasztalatból tudtuk: sok teherautóvezető éjszakára a község utcáján hagyja a kocsit. Keszüben is találtunk egy teherautót éjjel az utcán parkírozni. Ennek a szerszámosládája sem volt zárva, — ha jól emlékszem ebből egy vasat vettünk ki, I amivel feszíteni lehet... — Végtére: sehol senki sem , akadályozta meg a betörést? i Kis ideig gondolkodik, aztán 1 mosolyogva ingatja a fejét: I — Ilyenre nem emlékszem. I Ahova akartunk, bementünk. i Ahogyan mostanában zárják • az üzleteket, nem volt előt- I tünk akadály ... Azaz egyet- í len esetet mégis tudok mon- I dani. Bétán jártunk. Meglát- j tűk a patikát és már törtük 1 is be az ablakot. A patikában szimpatikus főhős úgy viselkedett, mint valami hülye. — Mint mikor a féltékeny férj leselkedik az ablak alatt és látja, hogy valaki vetkőzteti a feleseget. Közben benn eloltják a villanyt. A férj meg erre fölkiált: — Megőrjít ez a bizonytalanság! Mondom, ilyenféle módon viselkedett és ezért megutáltam. Mindezt elmondtam és, mint aki jól végezte a dolgát, fölvettem a tiszteletdíjat és elfelejtkeztem az egészről. Nem így a közönség! Vagy hatvan levél érkezett be a laphoz. Ezek közül kettő azt írta, hogy a filmhez ugyan nem értek, de nyilvánvaló dilettáns létemre van valami parányi igazam. Különben nincs igazam egy szemernyi sem. Ez volt a két jóindulatú levél. A kevésbé jóindulatú, hogy úgy mondjam szigorú hangú levelek megszólítása is érdekesebb volt. A hatvan levél közül négy olyan volt, amit nem is mert a szerkesztőség megmutatni. Néhány levelet leközöltek a lapban. Kivétel nélkül engem gyaláztak, de ezek már meg- íésülve kerültek nyilvánosságra. Erre megindult az újabb levéláradat. Most már azok írtak, akik a levélíróknak adtak igazat. A túlsó sorról is átkiabáltak: — Nem tetszett ám a kritikája! Nekem más a véleményem! Miután nekem sem kellett egy kis udvariatlanságért a szomszédba mennem, én is át- kiabáltám: — Csakhogy engem nem érdekel a maga véleménye! így ment ez két hétig. Csodálatos módon a kritika egyáltalában nem be’olyásolta a közönséget. Aligha akadt ember, aki meg ne nézte volna. Ha fölszálltam az autóbuszra, már hallottam: — Hogy miket firkálnak össze! Valami vadállat írt erről a pompás filmről! Ért is az a nőkhöz! Ez volt a legnagyobb vádpont. Ügylátszik ebben a városban mindenki ért a nőkhöz! Sokan követelték, hogy gyakoroljak önkritikát és ismerjem be, hogy nem . értek a filmhez. Egyetlen örömöm maradt, hogy nem gyakoroltam. Nem én! Azóta rájöttem, hogy elvétettem a lépést. Nem úgy kell írni kritikát, ahogy én csináltam. Le kellett volna írnom a film tartalmát, fel kellett volna sorolnom a szereplőket és megdicsérni a rendezőt. A kritika végére meg odabiggyeszteni, hogy vannak ugyan benne elvétve hibák, de azok meg sem közelítik az erényeket. Ha ezt teszem, akkor senki se jött volna rá, hogy nem értek a nőkhöz! Szőllősy Kálmán Az Orvostudományi Egyetem 25 éve Az egyetemi napok keretében tegnap dr. Tigyi József rektorhelyettes tartott előadást a Pécsi Orvostudományi Egyetem 25 éves fejlődéséről. Az alábbiakban rövidítve közöljük az előadás részleteit. A pécsi egyetem 25 éves fejlődése mintaszerű példája j korunkat jellemző nagy forradalmi átalakulásnak, hiszen az elmúlt 25 év alatt lett az azelőtt állandó létbizonytalansággal küzdő intézményből az ország legmodernebb klinikáit magábanfoglaló olyan orvosegyetem, amelyre méltán lehet büszke az ország. A felszabadulás idején, amikor a szovjet hadsereg már közel járt városunkhoz, a kar tagjai csaknem kivétel léikül ellenálltak a kiürítési parancsnak és mindvégig folytatták a gyógyító munkát. Már 1945 őszén az orvoskar ot tanszékvezetője a Kommunista Párt tagjainak sorá- oa lépett, ezzel segítették és rányították az egyetemen beül folyó politikai harcot. Már 1946-ban kommunista dékánt választottak a kar élére. Egyáltalában nem gondoltam rá, hogy valaha is mozikritika írására adom a fejem... A véletlen hozta magával. — Kár, mert állíthatom, hogy egyike a legérdekesebb szórakozásoknak. Hallatlanul izgalmas. A dolog különben úgy történt, hogy a Napló egyik szerkesztője arra kért, hogy mondjam el a véleményemet egy filmről. — De nekem nem tetszik — mondtam, bízva abban, hogy azt akarja, hogy nekem tessen. — Az a te dolgod. Ha akarsz, jót írsz, ha akarsz, rosszat! A véleményedre vagyok kíváncsi. Miután így fölhecceit, rögtön fel is lelkesedtem és elmondtam róla minden rosszat. Meg is okoltam. A filmben szerelem is volt, lejtő, züllött nő, jóképű mamlasz férfi, meg- javulás, búcsú, szívszaggatás. Az egész kelléktár. Hangos potyogással hullott le a körülöttem ülők szeméből a könny a padlóra. Én pedig a filmbe lelkiismeretesen belerúgtam. Legkivált az nem tetszett, hogy a Borssiigrik kaphatók
