Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-06 / 258. szám

WM. november S. Dunamait napio * / 5 Kitüntetések Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, szerdán délben az Országház ku­pola-csarnokában érdem­rendeket nyújtott át. A kitüntetettek között volt Bezensek Antalné, a Pé­csi Kesztyűgyár Pártbi­zottságának titkára és Lukács János, a KISZ Baranya megyei Bizott­sága volt első titkára, a Politikai Főiskola első éves hallgatója. Mindket­ten a Munka Érdemrend arany fokozata kitünte­tést kapták. Mesztegnyei Imre, a Szigetvári városi Pártbizottság titkára a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Kormánykitüntetést ka­pott dr. Török Zsigmond, a Siklósi járási Tanács vb-titkára, Dormán Me­táné, Pécs város I. kerü­leti Tanács vb-nek tagja, a Bártfa utcai iskola igazgatója, Csirke Ferenc, a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat függetlenített szakszerve­zeti funkcionáriusa. A KISZ Baranya me­gyei Bizottságának ta­nácstermében Petőházi Szilveszter, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsá­gának első titkára a KISZ Érdemérem kitün­tetést nyújtotta át Cser­fái Sándornak, Cseke Jó­zsefnek, Kiss Elemérnek és Antalovics Györgynek, Aranykoszorús KISZ jelvényt kapott Sólyom Éva, Rajnai Sándor, Kis Nagy Gyula, Paulovics Mária, Túri Ilona, Schmid Miklós, Héjjas Mátyásni, Káblár János, Radnai László és Hegedűs Béla. Aranykoszorús KISZ jelvény sportváltozatát kapták a nyári úttörő­olimpia alkalmából kifej­tett eredményes munká­jukért: Bödó László, Mo­hos Cecilia, Egyed Mi­hály, Sági Sándor ét Vass Ottó. Kiváló üttörővezető címmel tüntették ki: Schützenhoff er Györgyöt és Mär ez Róbertnál. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a Vörőskeresztes Munkáért ezüst fokozatával tüntet­te ki dr. Seres Gábort, a^ pécsi Megyei Kórház főorvosát és dr. Kovács Csabát, a szigetvári gyer­mekgyógyászat főorvosát Bronz fokozattal jutal­mazták Bogolin Elemér- nét, a Pécsi járási Ta­nács munkatársát és Si­pos Imréné szigetvári nyugdíjast Több hivatástudat és önnállóság Az iskola is piacra termel Mit tudnak a szaktechnikusok, mit várnak az üzemek ? Kétnapos ankét zárult szer­dán a Pécsi Felsőfokú Vegy­ipari Gépészeti Technikum­ban. Az intézmény vezetőin és oktatóin kívül megjelentek a legismertebb nagy vegyésze­ti üzemek képviselői, köztük a Tiszai Vegyikombináté, a Chinoiné, a Péti Nitrogénmű­veké. Az iskola rövid törté­netében első ízben találkoz­tak közvetlenül azok, akik a szakembereket „termelik”, s azok, akik a kibocsátott szak- technikusokkal az üzemi ter­melést végzik. Nemcsak azért jött el az ideje „termelők” és „fogyasztók” ilyen találkozá­sának, mert eddig mintegy 207 oklevelet adtak ki a Fel­sőfokún, hanem azért is, mert & felsőfokú technikum szeret­ne főiskolává válni, s ilyen­kor elkel a józan helyzetfel­mérés arról, hogy milyen munkát végeztek eddig. A nyílt és közvetlen ta­nácskozás megvitatta, hogy mit nyújt a felsőfokú techni­kum, milyen órakerettel biz­tosítják a képzést, mit vár­nak az üzemek a szaktechni­kusoktól, s hogyan lehetne ha­tékonyabbá tenni a nyári üzemgyakorlatokat Kucsera Gyula, a vegyipari gépek tanszékvezetője elmondotta, hogy a szaktechnikusi képzés célja az, hogy a mérnökkép­zés idejénél gyorsabban olyan alkalmazott műszaki ismere­tekkel rendelkező szakembere­ket adjanak az iparnak, akik középirányítói szinten képe­sek mentesíteni a mérnökö­ket bizonyos rutinmunkáktól, s egyes esetekben mérnöki beosztásban is alkalmazhatók. Bár a képzésben nagy gondot fordítanak a gyakorlati ér­zék, készségek kialakítására, a kikerülő hallgatók gyakran at­tól függően válnak be, hogy milyen középiskolából kerül­tek a Felsőfokú Vegyipari Gé­pészeti Technikumba. Előfor­dult már az is, hogy valaki művészeti gimnázium után ke­rült az intézetbe, s természe­tesen, vele szemben előnyben van az, aki gépipari techni­kumban végzett. Az üzemek képviselőinek véleménye egy­értelműen az volt, hogy a gyakorlati képzésre fordított óraszámot a lehetőségekhez mérten esetleg más tárgyak rovására is, de növelni kell. Megvitatták azt a lényeges kérdést is, hogy vegyészeti vagy gépészeti alapon kell az oktatást végezni ? A résztve­vők megegyeztek abban, hogy gépészeti alapon, mert olyan szaktechnikusokra van szük­ség, akik a vegyipari gépek és berendezések között „vannak otthon”. A gyárak szakemberei ve­tették fel a hivatástudat ki­alakításának fontosságát. Az eddigi tapasztalatok szerint azt, hogy a szaktechnikus vé­gül is milyen beosztásnál kőt ki, az dönti el, hogy ki milyen ambícióval fog munkához. A kellő rátermettséget feltétle­nül már a felvételi vizsgákon meg kell nézni. Ez a helyes igény, sajnos, egyelőre még több nehézségbe is ütközik, mert felmérésébe több szub­jektív tényező is belejátszik. Hivatástudat, ambíció, aktivi­tás, önállóság — ezeket a tu­lajdonságokat kell az eddigiek­nél jobban kialakítani. Második napon az ankét résztvevői megtekintették az intézet laboratóriumait, mű­helyét. A szakemberek sze­rint az eszközellátottság jó. Ezt követően Mudri Béla do­cens tartott előadást a nyári termelési gyakorlatokról, a konzulensek munkájáról. Al­Meggzűnt a bosszantó várakozás Átadták a Megyeri úti felüljárót Tegnap ünnepélyesen átad­ták a lakosságnak a Megyeri úti vasúti felüjárót A felüljárót szeptember nyolcadikán kezdte építeni a pécsi Pályafenntartási Főnök­ség. Az átadás napján még dolgoztak a DÉDÁSZ embe­rei: A felüljáró villanyvilágí­tását kötötték be. A felüljáró­hoz vezető aszfaltjárda a na­pokban lesz kész a III. kerü­leti Tanács saját beruházása­ként A felüljáró fontosabb ada­tai: a vasút felett átívelő hid fesztávolsága 24 méter. Egy méter hatvan centi széles ma­ga a híd. A hídra fel 38, a hídról le pedig 44 lépcső ve­zet. Alapozásához 150 mázsa cementet használtak fel az építők. — A felüljáró 210 000 forintba került talános vélemény szerint a 4, illetve 3 hetes gyakorlati idő kevés. Ha növelésére egyelőre nincs is mód, hatékonyságá­nak fokozására kell töreked­ni. Az a cél, hogy a hallgatók ne foglalkozzanak az üzemben olyan munkával, amit a tan­intézetben is el tudnának vé­gezni. E kérdésben az üzemek gyakoroltak önkritikát, beis­merve, hogy a hallgatóknak kiadott feladatokhoz vagy kész megoldást nyújtottak, vagy túlságosan nehéz témát adtak ki. Az intézet kérte, hogy a szakdolgozati témát a hallgató önállóan dolgozza ki, hadd „izzadjon meg vele”. Az önállóság ellenőrzésére a kö­vetkező évben már bevezetik a szóbeli szakdolgozat-védést. Az ankétnak „új mechaniz­mus” íze volt: tisztázódtak az igények, nyíltan körvonala­zódtak az álláspontok. A ren­dezők, a vegyipari gépek tan­szék kijelentette, hogy ezen­túl két évenként rendeznek hasonló találkozókat. — mólé — A holnapi premier: Sophokles: Oidipus király Aristophanes: Lysistraté vak Oidipus gyermekeitől búcsúzik A Szojuz 8. után, az Apollo 12. előtt Mi hazánk szerepe az űrkutatásban? Lélegzetelállító volt Armst- ronggal és Aldrinnal együtt látni a „Sas”-ról, hogyan kö­zeledik a Hold kietlen és még­is lenyűgözően szép tája. és bontakozik ki a holdkomp ra­kétái nyomán felvert porból a holdtalaj. A MÉV II. bányaüzemének meghívására Érdi-Krausz Gé­za, az MTESZ központi asztro­nautikai szakosztályának ügy­vezető titkára, a TIT csillagá­szati és űrhajózási országos választmányának tagja mutat­ta be a filmeket rövid előadás keretében. A nagyjelentőségű szovjet Szojuz-hármas után, az Apollo 12. előtt az emberek érdeklődése ismét az űrkuta­tás felé fordul, ezért a bemu­tató után megkértük Érdi- Krausz Gézát, válaszoljon né­hány kérdésünkre. — Milyen tudományos ered­ményekkel Járt & Szojuz C, 7. és 8. útja? — Az egyik feladatcsoport technológiai jellegű volt, er­ről már sok szó esett A má­sik feladatkomplexum: felvé­Ernster Dezső dedikál A hetvenegy esztendős Ernster Dezső tegnap délután Pécsre, szülővárosába érkezétt. Délután négy órától este fél hatig, a Jókai téri Idegen­nyelvű Könyvesboltban fogad­ta tisztelőit és dedikálta mű­vészi pályafutását ismertető könyvét Társaságában volt Fábián Imre, akit a Zenemű­kiadó kért fel korábban a könyv megírására, amely most jelent meg a „Nagy magyar művészek” sorozat kilencedik kiadványaként — Zürichben élek, de most egyenesen Londonból érkez­tem szülőhazámba, miután ér­tesítést kaptam, hogy a könyv megjelent, kitűnő barátom, Fábián Imre tollából. És per­sze ... egyszerűen nem tudom elmulasztani, hogy Pécsre le­jöjjek, ha csak rövid két nap­ra is. — önnek nagyon sok isme­rőse él Pécsett, bizonyára ezek a találkozások kellemes órákat ígérnek. — Természetesen. Itt van Polgár László mérnök aztán dr. Schweitzer József, Hor­váth Mihály, régi jó barátaim. Sajnos, egyre kevesebben le­szünk. Évekkel ezelőtt érte­sültem Müller Imre haláláról. Ha most besétálok a Király utcába, bizony egyetlen isme- fősöm sem akad. Fiatal zenetanár lép az asz­talhoz, nyújtja nagy tisztelet­tel a könyvet: — A Janus Pannonius Gim­názium énekkara részére kér­ném a művész úr aláírását.., Készséggel írja le a néhány kedves mondatot, aztán to­vább beszélgetünk: — Tudja, ebben a sorozat­ban ugyan kilencedik vagyok, de egyben első, aki még él. Utánam Palló Imre jön. Egyébként nem szívesen egyeztem bele a könyv ki­adásába, mondtam, „én még élek”, erre azt a választ kap­tam: „Az lehet, de mint mű­vész, meghalt..." Ernster Dezső jóízűen elne­veti magát, mindjárt hozzáte­szi, ez a megjegyzés csupán évődés volt a kiadók részé­ről, baráti viccelődés. — De annyi biztos, hogy végül is valóban búcsút mondtam a pódiumnak és “ színpadnak. Zürichben a kül­földtől búcsúztam egy Borisz Godunov előadáson, majd Magyarországon először úgy volt, hogy Szombathelyen. Ugyanis a megyei tanács el­nöke, Gonda György kért meg, hogy a nemrég feltárt Izisz templomban, a már ha­gyományos Varázsfuvola elő­adásán szerepeljek. Ez meg is történt, mintegy búcsúképpen. Ernster Dezső dedikálás »[őzben tisztelőivel beszélget. Középen: z rőla szőlő könyv szerzője Erb János felvétele De aztán utána nem sokkal még felléptem a Margitszige­ten, szintén a Varázsfuvolá­ban. Ez volt az utolsó ... — Hogyan telnek napjai a Mesternek? — Szinte naponta találko­zom a szintén Zürichben élő teleket kellett készíteni a Földről a térképek tökéletesí­tésére. Érdemes megjegyezni, hogy nagy magasságból a ten­germélység is áttekinthető 60 méterig, így jobban meg le­het ismerni az úgynevezett kontinentális talapzatot. En­nek részletes felvételére most nyílt először alkalom. A Sao- juz-űrhajók harmadik feladat- csoportja az autonóm navigá­ciós rendszerek kipróbálására vonatkozott. Azt kellett meg­állapítani, hogyan lehet csilla­gászati navigációs eszközökkel elvégezni a világűrben a tájé­kozódást, az irányítást, a pá­lyamódosításokat földi segít­ség, irányítás nélkül. Ez már bizonyos fokig a jövő előre­vetítése, amikor az ember tá­volabbi bolygók meghódításá­ra indul és egészen elszakad a Földtől. — Mit tudunk az Apollo 12. tervezett útjáról és a további Apollo-programról? A jövő héten induló Apollo 12. utasai a tervek szerint az előzőnél sokkal részletesebb geológiai — helyesebben: sze- lenológiai — vizsgálatot vé­geznek. Kétszer három órát töltenek majd a holdkompon kívül és minden valószínűség szerint egy mérföldnyire távo­lodnak el tőle, kőzetmintákat gyűjtenek, de egyéb vizsgála­tokat is végeznek. — Gyakran hallani, hogy a látványos amerikai ürkísérle- tek mellett mintha elmaradt volna a szovjet űrkutatás. — Határozottan kijelenthe­tem, hogy ilyesmiről szó sincs. Az a helyzet ugyanis, hogy mindkét űr-nagyhatalom más vonalon valósítja meg a saját űrprogramját. — Milyen gyakorlati haszna van az űrkutatásnak a földi tudományok szempontjából? — Az űrkutatás általában Földünk jobb megismerését szolgálja. E téren talán a geo­déziai mesterséges holdak tet­ték a legnagyobb szolgálato­kat — Hazánknak milyen szere­pe van az űrkutatásban? — A lehető legkomolyabb formában veszünk részt a mesterséges holdak megfigye­lésében. Baján egy szovjet be­rendezés működik és segítsé­gével figyelemre méltó ered­ményeket értünk el. A ma­Klemperer Londonban dirigál, | gyár tudomány is hozzájárult mint például legutóbb is, ak- j már az űrkutatás előbbrevite- kor megyek vele. nem szaka- léhez egy olyan műszer kiala- dunk el egymástól, a muzsika \ kításával. amelynek segítsé->é- szép világa életünk végéig' vei a kapott geodéziai adatok összekötött bennünket. kiértékelését lehet lényegesen (Rab) meggyorsítani. H. L Otto Klempererrel. Ha pedig A címszereplő Vajda Márta ős Szabó Tünde a Lyslstrate-ban A főpróba első döbbenet*: hol a kórus? Hol a görög tragédiák egyhangon szóló, külön egyéniségek nélküli kollektívája? Most az Oidl- pus király pécsi előadásán négy ember maradt belől«. Miközben Bánffy György a Korinthoszi királyfi szövegét mondja súgva kérdezzük Nóg­rádi Róbert igazgatót, a két görög darab rendezőjét: — Mi van a kórussal? — Változtatni akarunk f görög tragédiák kórusfelfogá- sán — felelte —. Ezért mind­össze négy emberre csökken­tettük a számát. De ők sem kórustagok, hanem tanácso­sok, akiknek egyéniségük, jel­lemük van. Egy pillantás a színlaptia: A két görög darabban, íjb- phokhles Oidipus királyában és Aristophanes Lys létra té-jában sok a közös szereplő. IgF Bánffy György Oidipus ki­rályt és Lükont, Baracsi Fe­renc Kreont és a Tanácsost, Labancz Borbála Iokastét és Lampitót. Csak a Lysistraté- ban lép fel, méghozzá a cím­szerepben Vajda Márta. Mindkét drámában játszik vi­szont Ronyecz Mária is, a Hírmondót és Rhodippét. Az­azhogy: — Ronyecz Mária sajnos beteg —, mondja Mándoki Kálmán művészeti főtitkár — ezért a színház néhány legkö­zelebbi előadását fel kellett cserélni. Az Oidipus király­ban Pásztor Erzsi, a Lysistra- té-ban Bázsa Éva veszi át Ronyecz Mária szerepét, amíg 6 meg nem gyógyul. A főpróba végén kértük Nógrádi Róbertét: — Mint a két darab ren­dezőjét kérjük, mondjon mindkettőnek a színpadra ál­lításáról egy „előzetest”. — Az Oidipus-ban intellek­tuális hőst kívánunk életre kel­teni, aki az eszével oldja meg a Szfinksz problémáját. A Lysistraté? Ebből egy népibb hangvételű, az eddigieknél markánsabb előadást akarunk. Tekintettel arra, hogy Aris­tophanes politikai pamflette- ket írt, aktuális célzástól sem riadunk vissza. De ez hadd maradjon titok a premierig. A Lysistratéhoz Tóth Sán­dor, a Pécsi Balett igazgató­ja írt koreográfiát. Játékmes­tere ifj. Kőmíves Sándor és Szivler József. Vezényel: Ká­roly Róbert. F. D. — AZ ARTEX 45 millió lí­rás olasz 5 millió frankos. 1,5 millió dán koronás és 600 000 márkás NSZK-beli megrende­lést kapott sportlabdák, lovag­ló- és vívófelszerelések, vala­mint légfegyverek szállitásdra a kölni Nemzetközi Sportszer és Kempingbútor-kiállításon. A HUNGAROCOOP 100 000 kem- oingszék és ugyancsak 100 000 kempingágy és több más cikk exportjára kötött szerződ,isér két.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents