Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-06 / 258. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 258. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. november 6., csütörtök A nagy évforduló alkalmából ■■ Ünnepi megemlékezések Baranyában Koszorúzások a szovjet hősök emlékműveinél Ma délután emlékeznek meg szerte az országban a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 52. évfordulójáról. Pécsett a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyei és Pécs váro­si Tanács végrehajtó bizott­sága közösen rendeznek ün­nepséget, a Petőfi filmszín­házban. A szovjet és a ma­gyar himnusz hangjai vezetik be az ünnepi műsort, ezután Bánffy György, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze elmond­ja Aszajev: Lövés az Auróra cirkálóról, és Tudor Arghesi: Rend című versét. A szavalat után a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola énekkara munkásmozgalmi dalokat ad elő, Kertész Attila vezényle­tével. Az ünnepi megemléke­zést Bosnyák János elvtárs, a Pécsi Porcelángyár igazgatója, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pécs városi Végrehajtó Bizottságának tagja tartja meg. A díszünnepség az In- ternacionálé akkordjaival ér véget. Utána filmet vetítenek a résztvevőknek. Holnap, délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepséget ren­deznek a pécsi szovjet hősi emlékműnél. Koszorút helyez­nek az obeliszkhez az MSZ­MP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyei Tanács és Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a fegyveres testületek, valamint a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizott­sága képviselői. Szigetváron délután négy órakor a politikai és társa- delmi szervek képviselői meg­koszorúzzák a vár bejáratánál levő szovjet katonasírokat, és emlékművet. Egy órával ké­sőbb kezdődik a Tinódi Műve­lődési Házban az ünnepi nagygyűlés, melyen Gaják Sándor elvtárs, a Szigetvári városi Pártbizottság titkárhe­lyettese tartja az ünnepélyes megemlékezést. A díszünnep­ség a Tinódi vegyeskar mű­sorával zárul. Komlón minden vállalat és intézmény megemlékezik az évfordulóról. A mohácsi já­rás területén koszorúzási ün­nepségeket rendeznek. Boly­A tavalyinál nagyobb less a részesedési és fejlesztési alap Közel 40 milliárd forint vállalati nyereség Tájékoztató a pénzügyi gazdálkodás helyzetéről November 7-e tiszteletére ünnepi díszbe öltöztetik a város üzemeit, intézményeit. — Képünkön az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat 204. számú, Kossuth Lajos utcai csemegebolt­jának kirakata. ban, a járás vezetői részvéte­lével tartják a koszorúzási ünnepséget, amelyen ünnepi megemlékezést tart Kisjakab Lajos elvtárs, a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója. Sásdon ünnepi tanácsülés lesz, délután hatkor. Ezen a tanácsülésen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A tanácsülés után a Pécsi Nem­zeti Színház művészei ünnepi műsort adnak. Siklóson fél 4- kor a Járási Tanács előtti szovjet emlékművet koszorúz- zák meg a helyi politikai és társadalmi szervek képviselői. Megkoszorúzzák a harkányi szovjet emlékművet is. Mohácson délután fél 6-kor színpompás, fáklyás felvonu­lás indul a Széchenyi térről, melyet a munkásőrség fúvós­zenekara kísér. A menet a Duna-parti szovjet emlékmű­höz megy, ahol egy rövid mű­sor után koszorúkat helyeznek el a résztvevők. A pécsi járás területén a községekben ün­nepi megemlékezéseket tarta­nak, és az emlékműveket meg­koszorúzzák. A tartalomból Bűn és hiba (2. oldali Mit tárol Pécs éléskamrája? (3. oldal) A miniszter válasza <3 oldal) Az iskola is piacra termel (5 oldal) Kitüntetések november 7» alkalmából (5. oldal) \ Pénzügymlnisztéri- riumban a há­romnegyedév adatai alapján felmérték a pénzügyi gazdálkodás helyzetét, néhány fonto­sabb tendenciáját. A fel­mérés szerint a vállala­tok és szövetkezetek állóeszközeinek összérté­ke jelenleg kereken 500 milliárd forint. Az 500 milliárdos összegben nincs benne a lakások, továbbá a mezőgazdasá­gi tsz-ek és pénzintéze­tek állóeszközeinek ér­téke. A népgazdaság készletállo­mányának emelkedése az el­múlt 9 hónapban lényegesen kisebb mértékű volt, mint ta­valy. 1968 első háromnegyedé­ben a készletek értéke több mint 8, az idei első 9 hónap­ban pedig nem egészen 3 szá­zalékkal emelkedett. A belkereskedelem árukész­leteinek értéke a tavalyi szép- , tember 30-i helyzethez képest ( 3 százalékkal, a múlt év végé­hez képest pedig ennél még | jelentősebb mértékben csök­kent. Mivel ezzel párhuzamo­san a forgalom gyorsan, mint­egy 10 százalékkal nőtt, rom­lott az áruválaszték. Javuló tendenciára utal azonban, hogy — részben központi intézke­dések hatására — a kiskeres­kedelem készletei a harmadik negyedév folyamán már jelen­tősen, csaknem 11 százalékkal nőttek. Az előzetes adatok a válla­latok és szövetkezetek ered­ményes gazdálkodásáról adnak számot. A mérlegbeszámolókban el­számolt adók és állami támo­gatások alakulása nem ked­vezőtlen, mégfelel az időará­nyos hányadnak. Az állami támogatás és a vállalatok ál­tal befizetett összeg aránya az első háromnegyedévben né­mileg jobb volt, mint amilyen­nel az állami költségvetés ösz- szeálh'tásakor számoltak. Az adók és a támogatások adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a válla­latoknak mind a részesedé­si, mind a fejlesztési alap magasabb lesz a tavalylnáL A részesedési alap növeke­dése várhatóan túlhaladja a fejlesztési alapét. A vállalati mérlegbeszámo­lók adatait egyébként a Pénz­ügyminisztérium részletesen elemzi és alapul veszi az 1970. évi költségvetés összeállítása­kor. A Minisztertanács ülése Egymillió lakás tizenöt év alatt Az első nyereség a kis veszteség leszámítása után 39,3 milliárd forint, ez mint­egy 10 százalékkal haladja meg az előző év azonos idő­szakának eredményét. Az iparban a nyereség körül­belül az előző évi szinten maradt, viszont számottevő­en nőtt az építőiparban, va­lamint a bel- é3 külkereske­delemben. A mezőgazdaság állami szek­tora — szezonális okokból — ez év első háromnegyedében is veszteségesen gazdálkodott ugyan, de a veszteség kisebb a tavalyinál, a gazdálkodás ha­tékonysága tehát ezen a terü­leten is javult.------------------------— h áromnegyedévi mértékű i A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Külügyminisztérium beszá­molóját a hét szocialista or­szág külügyminisztériuma képviselőinek október 30—31-i prágai tanácskozásáról. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese tájékoz­tatót adott a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság Berlinben, október 24. és 27. között tartott 8. ülésé­ről. A Minisztertanács a tá­jékoztatót jóváhagyólag tudo­másul vette. A pénzügyminiszter beszá­molt a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bizott­ság 4. ülésszakáról. A Minisz­tertanács a beszámolót elfo­gadta. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke és az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter közös jelentése alap­ján a kormány foglalkozott a magánlakásépítés egyes kér­déseivel. A tizenöt éves lakás­fejlesztési terv a 2., 3. és a 4. ötéves terv keretében X mil­lió lakás felépítését irányozta elő, ebből 600 ezret állami, 400 ezret pedig magánerőből. Az előterjesztés megállapította, hogy ez az arány az eddig eltelt idő alatt megváltozott: a 2. és a 3. ötéves terv ke­retében az előirányzatnak na­gyobb részét teljesítették ma­gánerőből. A tizenöt éves fej­lesztési tervben szereplő 400 ezer magánlakás tíz év alatt épül meg. Az idei tapasztala­tok azt mutatják, hogy az ál­lami pénzügyi támogatásra és a hitelpolitikára vonatkozó kormányhatározatok ösztön­zően hatnak a társasházépítés­re. A kormány a jelentést el­fogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt November 15-én a Techni­ka Házában kiállítás nyílik Fejezetek Pécs város múlt­jából és jövőjéből címmel Pécs felszabadulása 25. év­fordulója tiszteletére. A ki­állítást Fancsovits György rendezte a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztá­lya, a Baranya megyei Le­véltár, a megyei és városi tervező vállalatok, az Egye­temi Könyvtár és a Püspöki Levéltár anyagainak felhasz­nálásával. A kiállítás Pécs város történetét mutatja be, de mint címe is mondja, an­nak inkább csak egyes feje­zeteit igyekszik feldolgozni, így pl. hiányzanak a római emlékek, a középkorra is csak utalásokat találunk, te­hát a kétezer éves városnak csak az utolsó három-négy­száz évére világít rá a kiál­Várőstörténeti kiállítás a Technika Házában Fejezetek Pécs város múltjából és jövőjéből lítás. Ez annál is inkább in­dokolt, mert készül már az új régészeti kiállítás, amely a régebbi időket tudományos igénnyel, a maguk teljessé­gében mutatja majd be. A várostörténeti kiállítás tehát a 17—18. századtól in­dul. Főrészének címe: A ka­pitalizálódó város és ellent- mondásai. Ez a kor 1780-tól számít, amikor Pécs szabad királyi város lett. A városia­sodást, a polgári átalakulást a céhek, manufaktúrák, majd gyárak fennmaradt tárgyi emlékei (cégérek, pecsétek, zászlók, oklevelek, a mester­ségek eszközei stb.) jelzik, valamint képanyag. Párhuza­mosan láthatjuk majd a tár­sadalmi fejlődés vonalát, a vitrinekben elhelyezett korhű ruhák, használati eszközök, dísztárgyak, munkaeszközök mellett írásos emlékek mu­tatják be a kor két legfon­tosabb osztályának, a pécsi polgárságnak és munkásság­nak az életét. A közigazga­tásra, közlekedésre, postára, sajtóra vonatkozó, nagyrészt szintén írásos emlékek egé­szítik ki ezt az anyagot A századeleji Pécstől a jö­vő Pécséig makettek és fotók mutatják be a várost Több mint 50 eredeti metszet és festmény is végigkíséri a fa­lakon a kiállított tárgyakban testet öltő múltat. A kiállítás harmadik részének címe A szocialista nagyváros pers­pektívája, tehát egy-két lé­pést a jövőbe is tehet a ki­állítás majdani látogatója: fényképek, iratanyag, s főleg a tervek makettjei mutatják be, merre halad a kétezer éves város a felszabadulás óta. Elsőként az országban Beszerzési megállapodást kötöttek az fmsz-ek Tegnap két beszerzési tár­sulás megalakításáról hozott megállapodást Baranya megye 21 fogyasztási és értékesítő szövetkezete. Eddig áruik 90 százalékát az fmsz-ek a nagykereske­delemtől szerezték be. A nagykereskedelemnek többször csak egy áruajánlata volt, amely nem mindig egyezett az fmsz-boltok és a vidéki lakosság igényeivel. Ezen a helyzeten változtatni kellett. A vásárlók érdeke és a gaz­daságossági megfontolások is ezt kívánták. A cél az volt, hogy bővítsék az áruválaszté­kot, és olyan cikkeket juttas­sanak el vidékre, amelyeket eddig még nem sikerült be­szerezni a nagykereskedelem­ben. Ennek érdekében kap­csolatot kell teremteni a he­lyiiparral, a kisipari szövetke­zetekkel, közvetlen a gyártó cégekkel vagy a nagyiparral. Az említett partnerekkel, hogy az fmsz-ek tárgyalóképesek legyenek társulást hoztak lét­re. Tegnap a Szövetkezetek Ba­ranya megyei Központjában az érdekelt szövetkezetek kép­viselői megtárgyalták az együttműködés lehetőségeit Elhatározták, hogy a ruházati valamint a vas- és műszaki cikkek beszerzésére társulást hoznak létre. A megállapodás értelmében a szövetkezetek együttesen megbízzák a Pécs- és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkeze­tei, hogy részükre — igénye­ik alapján — közvetlenül az ipartól, ktsz-ektől mindenne­mű ruházati árucikk beszer­zését biztosítsa és bonyolítsa le. A megállapodás célja, hogy ez a beszerzési társulás az iparnál, valamint a gyár­tóműveknél nagyobb volume­nű beszerzéseket tudjon esz­közölni. A Sásd és Vidéke FMSZ-t a vas- és műszaki cikkek be­szerzésével bízták meg a Ba­ranya megyei fmsz-ek. En­nek a megállapodásnak az a célja, hogy az ipartól egyéb­ként kis volumenű beszerzé­sek biztosítva legyenek. A most megalakult társulá­sokra még nincs példa az országban. A szakemberek re­mélik. hogy az új rugalma­sabb árubeszerzési forma be­válik. Hatását érzik majd a vásárlók!

Next

/
Thumbnails
Contents