Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Világ proletárjai, egye sülj etek l Ara: 1 forint Dunántúli napio XXVI. évfolyam, 278. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. november 30., vasárnap Kedvező alapok A t MSZMP Központi Bi­zottságának háromnapos tanácskozása középpont­jában a népgazdasági helyzet, az ez évi munka és a jövő évi népgazdasági fel­adatok megvitatása állt. Min­den bizonnyal a széles nép­rétegek és különösen a gaz­dasági élet legkülönbözőbb posztjain tevékenykedők ta­pasztalataival és egyetértésé­vel találkozik a múlt évben bevezetett gazdasági reform­ról elhangzott jelentős meg­állapítások egész sora, hogy a reform kedvező folyamato­kat indított útjára, máris több a korszerű hazai ter­mék, árucikk, sok hasznos gazdasági kapcsolat jött lét­re, ésszerűbben működik a gazdaság egész szerkezete. És ami a legfontosabb: a gazdálkodásból még ki nem küszöbölt régi hibákat és a ma tapasztalható újabb ne­hézségeket egyaránt a reform alapelveinek még következe­tesebb érvényre juttatásával lehet és kell leküzdeni! A jó összkép és számos vállalat dinamikus fejlődése mellett azonban még feltű­nőbb a nem kis számú, gyen­gén működő vállalatok, szö­vetkezet, a helyenként igen gyenge termelékenység, amely rontja az általános előreha­ladást, olyan időszakban, amikor a széleskörű munka­időcsökkentés és a termelés szerkezetének nagyon is kí­vánatos átalakítása, tehát minél több új, kelendő gyárt­mány bevezetése amúgy is fékezi a termelékenység nö­vekedését. Az egészében kedvező me­zőgazdasági helyzetben pedig a korántsem kielégítő állat- tenyésztési eredmények fi­gyelmeztetnek a legsürgő­sebb teendőkre. A jövő évi tervek néhány lényeges vonása is arra mu­tat, hogy kedvező alapokat teremtettünk a továbbfejlő­déshez. Hogy mást ne mond­junk: az előzetes számítások szerint mintegy hat száza­lékkal növekednék az ipari termelés, hasonlóképpen a nemzeti jövedelem is, 4,5—* 5,5 százalékkal az egy főre jutó reáljövedelem, és már nem kevesebb, mint 70 ezer lakás felépítésével lehet szá­molni, r A m a közleményből az Is kitűnik, hogy a Központi Bizottság a kívánatos arányokon túlmenően, behatóan megvitatta a vár­ható fejlődés nélkülözhetet­len tartalmi jegyeit is, utalt a legkeresettebb termékek folyamatos előállításának fontosságára, az építkezések okkal, joggal elvárt jobb mi­nőségére és ütemességére, a nagyüzemi és a háztáji ál­lattartás sürgősen megoldan­dó fejlesztésére, a nehéz, fe­lelősségteljes munka, az ér­tékesebb teljesítmény foko­zott anyagi-erkölcsi megbe­csülésére, a kiegyensúlyozot­tabb áruellátásra, az árszínr vonal alakulásának állandó ellenőrzésére, az exportfel­adatok jó teljesítésére a bel­földi ellátás sérelme nélkül, mint olyan teendőkre, ame­lyeket minden politikai és gazdasági pozícióban elsősor­ban kell szem előtt tartani. És nem utolsósorban a tár­sadalmi termelés hatékony­ságára, ezen belül a munka termelékenységére, amelyek mindenképpen a legfonto­sabb alapok mindezek meg­oldásában. Felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepelte Pécs A PÁRT KOSZORÚJÁT EGRI GYULA ÉS AMBRUS JENŐ ELVTÁRSAK HELYEZTÉK EL A SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰNÉL. HORVÁTH LAJOS, PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROSI TANÁCS VÉGRE­HAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE ÁTVESZI AZ EMLÉKMŰVET. Koszorúzási ünnepség a szovjet hisök emlékművénél Emlékműavatás és díszszemle a Köztársaság téren Pécs felszabadulásának 25. évfordulója, alkalmából rendezett ünnepségsorozat szombati eseményei a szovjet hősi temetőben lévő emlék­mű megkoszorúzásával kez­dődtek. Az ünnepségen meg­jelentek a megye és a város társadalmi, politikai, gazda­sági, tudományos és kultu­rális életének vezető szemé­lyiségei. vállalatok és intéz­mények képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Kerékgyártó Béla alezredes, a pécsi helyőrség parancsnoka fogadta a dísz­század tisztelgését, majd el­lépett az egység arcvonala előtt. Sólyom Katalin színművész­nő, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Simon István: Kettős ecetfa című költeményét mondta el. Ezután Chopin Gyászindulójának hangjai mellett megkezdődött a ko­szorúzás. Elsőként Egri Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Bara­nya megyei Pártbizottság el­ső titkára és Ambrus Jenő. a Pécs városi Pártbizottság első titkára helyezett el ko­szorút az emlékműnél, majd ! Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag- j ja, a Baranya megyei Tanács I végrehajtó bizottságának el­nöke és Horváth Lajos, Pécs megyei jogú város Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke koszorúzta meg az em­lékművet A következő koszorút N.-N. Szikacsov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosa és V. A. Ma­karov alezredes helyezte el a hősök emlékművének talap­zatánál, majd a KISZ, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a fegyveres testületek, a Hazafias Népfront, vala­mint a pellérdi községi ta­nács képviselői járultak ko­szorúikkal az emlékműhöz. Ezt követően Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke és dr. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront városi el­nöke koszorút helyezett le a Pécs felszabadításáért vívott harcokban elesett jugoszláv hősök emlékművénél. A pé­csi vállalatok és intézmények képviselői ezután elhelyezték virágaikat az elesett szovjet hősök sírjain, majd az In- ternacionáléval és a dísz­század díszmenetével végét­ért a szovjet hősök emlék­művénél megtartott koszorú­zási ünnepség. A város és a megye lakói­nak ezrei jöttek el tegnap délelőtt a Köztársaság térre, hogy részt vegyenek azon áz ünnepségen, melynek ke­retében hivatalosan is fel­avatják Pécs legújabb büsz­keségét: a munkásmozgalmi emlékművet. Az avatóünnep­ség díszelnökségében ott volt Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizott­ság első titkára, Palkó Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Rapai Gyula, az MSZMP KB tag­ja, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára és Horváth La­jos, Pécs megyei jogú város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának elnöke. Jelen vol­tak Pécs és Baranya társa­dalmi és tömegszervezetei­nek vezetői, a megyében ál­lomásozó fegyveres testüle­tek parancsnokai, valamint megyénk idős munkásmoz­galmi harcainak képviselői. Az ünnepséget, mely pon­tosan 11 órakor vette kezde­tét, a Himnusz nyitotta meg, majd Haumann Péter szín­művész Demény Ottó Erre emlékezzetek című versét szavalta el. Pécs város párt­A katonai eskütétel után a fegyveres testületek díszfelvonulása következett. Szokolal felv. és tanácsszervei nevében Horváth Lajos mondott ün­nepi beszédet, Pécs és Ba­ranya munkásmozgalmi ha­gyományainak gazdagságát hangsúlyozva. A szocialista eszmék már a századfordu­lót megelőzően gyökeret eresztettek e vidék munká­sai, nincstelen parasztjai körében, amit egyebek mel­lett az is bizonyít, hogy ép­pen Pécsett alakult meg a magyar bányászság első szakszervezete. Az emlékmű tépett szikláiba öt dátumot vésett az alkotó: szűkebb ha­zánk munkásmozgalma tör­ténetének öt nagy állomá­sát. 1918. május 20-án az esztelen vérengzésbe beleunt katonák fordultak szembe a magyar urak rendszerével. 1919. március 21-én pedig már a proletárok államának megszületését köszöntötte a város és a megye. A véres eseményekkel terhes törté­nelem következő nagy állo­mása: Cser tető. 1937. február 24-én bányászvért követelt a csendőrterror, a fehér ellen­forradalmárok uralmát azon­ban ilyen úton is csak ideig- óráig lehetett fenntartani. 1944. november 29-én a vö­rös csillagos katonák elözön- lötték a várost, hogy aztán 1945. április 4-én hazánk egész területéről kiűzzék a fasiszta megszállókat és ma­gyar csatlósaikat. Az avatóbeszédet követően megyénk dolgozói képvisele­tében a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi bizottságai, a Megyei és Városi Tanács, a KISZ Megyei és Városi Bi­zottsága, a fegyveres testü­letek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége, illetve a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Baranya megyei szer­vezete vezetői elhelyezték az emlékmű talapzatán a hála és tisztelet koszorúit A Köztársaság téri dísz­ünnepség a Pécsett állomá­sozó honvédségi és BM-csa- patok fiatal kálonáinak es­kütételével folytatódott. Több mint ezer ifjú katona nevében Cserepes Béla honvéd mondta el a katonai eskü szövegét, majd a fegyvernemek képvi­seletében egy-egy honvéd, határőr, munkásőr és karha- talmista járult a csapatzász­lók elé, hogy csókjaikkal erősítsék meg a parancsno­kok, szülők és megyei veze­tők színe előtt elmondott fo­gadalmat. Az esküt tett, s most már teljes jogú katoná­kat a Magyar Néphadsereg magasabb egysége képvisele­tében Évin Sándor ezredes köszöntötte, majd Csordás Gyula honvéd mondott tár­sai nevében rövid beszédet, azt a felelősségérzetet és lel­kesedést hangsúlyozva, mely- lyel katonai feladataik meg­oldására készülnek. A nagyszabású és soha nem látott katonai pompával lebonyolított eskü után az alegységek díszmenetben vo­nultak el az emlékmű, illet­ve a sokezres tömeg előtt. Ezt követően a Néphadse­reg csapatai 3 gépesített al­egységeinek fegyveres dísz­szemléje következett. A mo­dem harci technika felvonu­lását a páncélautókra sze­relt harckocsi-elhárító raké- tasorozatvetők nyitották meg, majd páncélozott felderítő, illetve csapatszállító jármű­vek sora következett. A me­netet a tábori tüzérség dísz­ütegei zárták. Befejeződtek az or?o«napok Tegnap, november 29-én befejeződtek a pécs-baranyai orvosnapok. Dr. Breila Ist­ván pécsi városi főorvos el­nöklete alatt még elhangzott tíz előadás, s ezzel a három­napos nagyjelentőségű ren­dezvénysorozat véget ért A három nap során mint­egy ezer gyakorló orvoe vett részt az eszmecserében, köz­tük nem csak pécsi és bara­nyai, hanem az ország más területéről érkezett orvosok is. A nagy érdeklődésre jel­lemző: számos nyugdíjas Is eljött az orvosnapokra, ösz- szesen hetvennyolc előadás hangzott el. k h i

Next

/
Thumbnails
Contents