Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-29 / 277. szám

AL • REKLAMOLDAL • REKLAMOLDAL • REKLAMOLDAL • REKLÄMOLDAL REKLÄMOLDAL • REKLÄMOLDAL REKLÄMOL Haszonöt év —Húsz év A KENYÉR, A KIFLI TEGNAP ÉS MA Még mindig: kapacitáshiány — Harc a minőségért Kulcskérdés: az új pécsi kenyérgyár A maszekvilágot váltotta fel húsz éve a pécsi községi kenyérgyár. Akkor még, a két üzemben, mindössze hat- vanan dolgoztak, az idén már négyszázan ünnepelték a pécsi sütőipar 20 éves fenn­állását Hogy is volt akkor? Jobban mondva mi volt ak­kor? Kenyér, kifli és zsem­le. Naponta 30—40 mázsa ke­nyér és 15 ezer darab pék­sütemény sült ki a kemen­cékben. Mindössze ennyi. És micsoda mostoha viszonyok voltak! Özönvíz előtti álla­potok! A két üzem rendkí­vül korszerűtlen, a dolgozók munkakörülményei rendkí­vül rosszak. 1952-ben jött az államosí­tás. Megszületett a Baranya megyei Sütőipari Vállalat. Nem sokkal ezután, többszö­ri átszervezés után, 1953-tól ismét önálló' vállalat a pécsi sütőipar. A feladat nagy: Pécs köz­igazgatási területének ellá­tása a napi kenyérrel és péksüteménnyel. Ekkor már 21 üzemmel ren­delkeztek. Ezek a kisüzemek a magánkisiparból kerültek állami kezelésbe, a város legkülönbözőbb helyein, egy­mástól távol működtek. Egy- től-egyig: szűkek, túlzsúfol­tak; a termelés korszerűtlen. Közben a város lakóinak száma gyors ütemben nőtt, s ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. 1959-ben, a vállalat élére került új veze­tőség elsőrendű feladatának tekintette a meglévő üzemek gyors fejlesztését 1960 és 1966 között a fej­lesztésre érdemes üzemek, korszerűsítésére különböző pénzügyi forrásokból 15 millió forintot használtak fel. Korszerű tésztafeldolgozó gépsorokat, nagyteljesítmé­nyű sütőkemencéket építet­tek be. Ezzel egyidejűleg a dolgozók munkahelyi és szo­ciális körülményeiben is ala­pos változás állott be. A mű­szaki fejlesztés Során lehető­ség nyílott a termelés kon­centrálására. Az elavult, ré­gi kisüzemeket megszüntet­ték. A Pécsi Sütőipari Vál­lalatnak ma 11 üzeme mű­ködik. A termelési érték az idén meghaladja a 80 milli­ót. Pécs, lassan másfélszáz­ezerre duzzadó lakosságának igényeit kell kielégíteniük. Az igény naponta átlagosan 450—500 mázsa kenyér és 13$ ezer péksütemény. Tízszer annyit sütnejj mint 20 évvel ezelőtt. Nem háromféle ter­méket, mint 20 évvel ezelőtt. Csak kenyérből van: 1, 2 és 3 kilós finom fehér, 2 kilós barna, fél kilós búzacipó, büfé kenyér és zsemlyecipó. Továbbá vagy 30 fajta pék­sütemény. És ez csak a liszt. Hát még a citrom, a- málna, a narancs és a jaffa szörp, a Quick-Cola, a szikvíz, az idén év elején piacra hozott fél- és másfélliteres Tettye- ivóvíz. A vállalat életében jelen­tős fordulatot jelentett, amikor 1962. január else­jével a tneglévő pécsi szik- vízüzemet a pécsi sütőipar irányítása alá helyezték. A szikvízüzem termelése ek­kor évi 3 és félmillió forint volt. Ez azt jelentette, hogy évente kevesebb mint egy­millió palack üdítőitalt hozí- tak forgalomba. A sütőipar nagyobb pénzügyi lehetősé­gei a szikvíz üzem műszaki fejlesztését is lehetővé tet­ték. Ma már évente 3 mil­lió palack üdítőitalt értéke­sítenek, az évi termelési ér­ték pedig eléri a 6 millió forintot. Jelentős lesz a szik- víz és a Tettye-víz értékesí­tés is. Külön kiemelendő a vállalat azon törekvése, hogy — tekintve a rossz minősé­gű hálózati vizet — a szik­víz üzem mellett csaknem félmillió forintos ■ költséggel saját kutat fúrt Ebből a ki­tűnő minőségű vízből készül a szikvíz, a Tettye-víz és az üdítőitalok. A múlt évben látott nap­világot a kormány 2026-os számú határozata. A hatá­rozat a lakossági ellátás megjavítására a sütőipar fej­lesztését irányozza elő. Ezt követően a Pécsi Sütőipari Vállalatnál is történtek in­tézkedések. A korábban le­állított kisüzemek közül 3 pékséget rendbehoztak, majd ismét üzembe helyezték. Ezek a kisüzemek naponta állan­dóan friss kenyérrel látják el a hozzájuk csatlakozó üz­leteket Ilyen üzletet nyitot­tak a Doktor Sándor utca 15- ben és 50-ben, valamint a Perezel utca 23-ban. Az ál­landó sorbanállás jelzi sike­rüket. Végül is, mi jellemzi ma a pécsi sütőipart? A minő­ség kérdése még mindig na­pirenden van. A vállalat igen sokat vitázik a Gabonafel­dolgozóval. Még nem áll rendelkezésükre egyöntetűen jó minőségű liszt. A másik, sokkal nagyobb gond ennél: még jelenleg is termelési ka­pacitáshiány van. Az új gazdasági mechaniz­mus közepette igencsak megnövekedett igények most már parancsolóan sürgetik az új pécsi ke­nyérgyár felépítését. A he­lyét, Pécs első kerületében, a Diósi-dülőben, már kije­lölték. A költségekre 40— 46 milliót már előirányoz­tak. A beruházási prog­ram is készül a Győri Ter­vező Vállalatnál. Közérdek, hogy mielőbb el­kezdődjön az építkezés. Mert a lakásépítés is csak akkor kezdődhet a Kis-Rókus ut­cában, ha az ott lévő III-as számú sütőüzemet szanálják. Addig is: a Pécsi Sütő­ipari Vállalat minden tőle telhetőt megtesz, hogy ál­landóan javítsa a lakossági ellátást, úgy minőségben, mint választékban. De gon­dolt dolgozóira is, és ez már a közeljövő zenéje: 1970. ja­nuár elsejétől a dolgozók át­térnek a 44 órás munkahét­re. A vállalatnak nem t kis nehézségbe kerül a csökken­tett munkahétre való átté­rés, azonban mindez semmi­féle visszaesést nem jelent a kenyérellátásban. Húsz esztendős a Baranya —Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiátu Nagykereskedelmi Vállalat Tízezer vagon áru egy esztendő alatt HÜSZ ESZTENDEJE — 1949- ben alakult a vállalat, amely rövidesen, egy év múl­va önálló lett és a FÜSZÉRT nevet kapta. Ma is így emle­get. pedig közben névválto­zás történt: Baranya-Tolna megyei Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Szerteágazó tevé­kenységét a közönség kevés­bé ismeri, inkább a fogyasz­tóval közvetlen kapcsolatot tartó kiskereskedelmi válla­latok. A bevételi, illetve áru­forgalmi adatok nem csak e kereskedelmi szervnek fejlő­dését tanúsítják, hanem köz­vetve a lakosság fogyasztási igényének változását, kedve­ző alakulását is. Az ötvenes évek elején 280—300 millió forint értékű árut forgalmaz­tak évente, viszont 1968-ban 1 milliárd 100 millió forin­tot mutatott ki az évvégi mérleg. Várható, hogy az idei esz­tendő forgalma eléri az 1 milliárd 350 milliót. Az idén kiszállított áru mennyisége — 10 tonnás vasúti kocsikat alapul véve — 10 ezer va­gon! Roppant nagy tömegű áru ez, még akkor is, ha két megyére vonatkozik. Nem is csoda, hiszen a vállalatnak körülbelül négy és félezer árucikk-félesége van. Napon­ta ötvenöt-hawan teherko­csi végzi az áru ki- és be­szállítását, ez megfelel vagy kétszáz kocsifordulónak. Vé­gül is a vállalat kocsijai a nap minden percében úton vannak, az ország különbö­ző vidékein. A FÜSZÉRT összlétszáma 1950- ben 128 fő volt, ma hat­százötvenen dolgoznak a vál­lalatnál. Az fgész intézmény „szíve” az áruforgalmi fő­osztály. Az itt dolgozó szak­emberek zöme kereskedelmi technikumi, kereskedelmi fő­iskolai és közgazdasági egye­temi végzettséggel rendelke­zik. A főosztályon belül mű­ködik egy marketing-csoport. Feladatuk sokrétű. Munká­jukhoz nagy segítséget nyújt a vállalati dokumentáció: a négy és félezer cikk mind­egyike külön kartonon sze­repel. A kartonokról leolvas­ható az áru első megjelené­sének időpontja, továbbá évi vagy negyedévenkénti bon­tásban a kiszállított mennyi­ség és még sok egyéb adat. 'Ezekből megállapíthatják például azt, hogy bizonyos áruból mennyi fogyott egy adott esztendőben, volt-e hullámzás, növekedett vagy csökkent-e a fogyasztód igény? Példa: megjelent a Biopan nevű kitűnő mosó- szén. A kereslet nagy, igye­keznek is mind többet besze­rezni, de ugyanakkor már figyelik, hogy a másfajta mosószerek közül melyikből vásárolnak egyre keveseb­bet. Ez a „tünet” aztán meg­határozza már a beszerzési elgondolásokat is. A marke­ting-csoport — a kiskereske­delem segítségével — figye­lemmel kíséri a fogyasztó kívánságát, azokat tolmácsol­ja a gyártó iparnak. Minden esetben tudnak arról is, hogy melyik iparág, melyik üzeme jön ki újabb termékkel, hogy aztán arra kellőképpen fel­hívják a fogyasztó figyelmét, változatos propaganda út­ján. Nézzük • vállalat profil­ját. Rajtuk keresztül érkezik a két megye boltjaiba — mint alapvető élelmiszer — a liszt, zsír, só, cukor, száraztészta, stb. Aztán belföldi és kül­földi hús, hal, főzelék, gyü- mölcskonzervek. Édesipari termékek: csokoládé-készít­mények, ostyásáruk, kakaó. Az utóbbi hetekben zavarok mutatkoztak a kakaóellátás­ban. Ennek az az oka, hogy — miután a ghanai kakaó­termelés kapitalista kézbe került — most nemrég fel­emelték az árát és ezt az árat úgy tartják, hogy kor­látozzák az exportmennyisé­get Mindenesetre a FŰ­SZERT — a külkereskedel­mi szervekkel — megtalálja a módját más beszerzési le­hetőségeknek. Hallatlanul nagy mennyiségű kávét fo­gyasztunk. Az ötvenes évek­ben a FÜSZÉRT kávéforgal­ma nem volt több évi lő—20 mázsánál, ma forgal­maznak 50—60 vagonnal! Kisiparosok összefogásából vidéki nagyszövetkezet Benyomja a fedi csatlako­zót. magára kapcsolja a he­vedert, majd fordít egyet a derékmagasságú gép gomb­ján. A motor felbúg, a vib­rátor működni kezd. — Íme, ez a gép szövet­kezetünk legújabb szerzemé­nye — mutatja be Bárdosi László elnök. — Masszírozó­gép. A derékról, csípőtájék­ról és combokról ledolgozza a felesleges kilókat. Az ered­mény centivel mérhető. Ez a gép, véletlenül van az iro­dámban. Keftőt már kiad­tunk kozmetikai szalonjaink­ba. ezt, a harmadikat a kom­lói fodrász kombinátban he­lyezzük el. Masszírozógép ... Ma már hozzátartozik a szövetkezet korszerű üzleteihez. Tekint­hetjük a technika piciny kis csbdájának, de vehetjük ál­lapotnak is, a korszerűség állapotának, amelyet a Ba­ranya megyei Fodrász Szö­vetkezet fennállása óta elért. S mennyiben különbözik ez a jelenlegi állapot attól, ami megalakulásuk idején, 1952- ben uralkodott! A Baranya megyei Fod­rász Szövetkezet jogelődjei a Pécsi Fodrász Ktsz 1952. jú­nius elsején alakult. — Huszonegy taggal. ki­lenc üzlettel és nyolcezer fo­rint kölcsönpénzzel kezdte meg működését a szövetke­zet. A legjobb pécsi fodrá­szok szövetkeztek akkor, a kölcsönt a korábban megala­kult kátéeszektől kapták. Az 1952 után következő: néhány esztendőt a szövet­kezét hőskoraként emlegetik a mai tagok. Az akkori éves árbevétel 800 ezer forint volt. Mrureségről, osztalékról alig lehetett szó. beruházásokra nem tellett Vagyoni és pénzproblémákkal küzdöttek. — Még 1959-ben is, elég­gé nehéz volt a helyzetünk — emlékezik a tíz évvel ez­előtti állapotokra az akkori főkönyvelőből elnökké lett Bárdosi László. — 1958-ban például hatszáz forint osz­taléka volt a szövetkezetnek. Nem is vették fel, hanem valamilyen szociális célra ajánlották fel a tagok. De legalább már volt osztalék! És volt huszonnégy üzlet, százhúsz dolgozóval, kétmil­lió háromszázezer forint ár­bevétellel. A ktsz nagyarányú fejlő­dése körülbelül ettől az idő­szaktól számítható. 1959-ben megkezdődött a nagyobb üz­letek átalakítása, korszerűsí­tése. Ahogyan a szövetkezet­ben mondják: kezdtek a jö­vőre is figyelni, az alapokat megerősíteni. 1961-ben már minden forin-t után tíz fil­lér osztalékot fizettek a \ ta­goknak. — A szövetkezet létében fordulópontot jelentett a „tiszta profil” létrehozása, azaz a négy szak- (Pécs, Mo­hács, Komló. Szigetvár) és tizenegy vegyes ktsz-ből ala­kúit Baranya megyei Fod­rász Szövetkezet életrehivá- sa. A pécsi szövetkezetnek 180 dolgozója, 32 egysége és több, mint négymilliós árbe­vétele volt a fúziónál. Az egyesülés után 390 tagunk lett. és 1963 évi árbevételünk már tizenegy viillió. Mivel ekkor lettünk megyei szövet­kezet, rendszerint innen mér­jük « fejlődést A pécsi Jókai téri férfi fodrászat Ettől számítva válóban, még kedvezőbb a fejlődési ütem, mely napjainkra is jellemző. A szövetkezet árbe­vétele évente átlagosan nyolc százalékkal nő, s jelenleg el­éri a 20 millió forintot Ezen belül a 'pécsi szolgáltatás megduplázódott, a pécsi ár­bevétel jóval meghaladja a nyolc milliót. A forgalommal együtt nőtt a szövetkezeti tagság anyagi biztonságérze­te. s ma már nyoma sincs az alakulás után érzett létbi- zonytalánságnak. A fodrá­szok, kozmetikusok jövedel­me azonos szinten van a leg­megbecsültebb szakmákban dolgozókéval. S most vissza a beruházó­nkhoz! Az utóbbi öt évben tizenöt millió forintot ruház­tak be. Ebből mindössze há­rom és félmillió .volt a köz­ponti támogatás, tehát beru­házásaik nagy részét saját erőből és hitelből valósítot­ták meg. Szép üzleteket hoz­tak létre Pécsett és vidéken. Ezek többsége olyan — pél­dául a komlói szalon is —, hogy akár Budapesten is megállnák helyüket. A beru­házásokkal sikerült biztosíta­ni, hogy 156 üzletük nyolc­van százaléka eléri az átla­gos követelmények nívóját, húsz százalék pedig jóval efelett áll. A szövetkezet fejlődésének, közeli jövőjét így vázolja fel Bárdosi László: — Igyekszünk vidéken is javítani szolgáltatásaink színvonalát, de nagyobb be­ruházásainkat természetesen a forgalmasabb helyekre összpontosítjuk. Egyik nagy beruházásunk megvalósuló­félben van Mohácson: 1970 első felében készül el mohá­csi nagy szalonunk. Pécsett a Szigeti úton, az Aradi vér­tanúk útján és a déli város­részben nyitunk új férfi, női fodrász, valamint kozmetikai szalonokat 1971-ig. A Hőgyes Endre utcában megkezdődött központi telephelyünk kiala­kítása — jelenlegi irodahe­lyiségeinket a tanácstól bé­reljük —, amely remélhető­leg újabb lendületet ad szol­gáltatásaink színvonalának növeléséhez. A közeli jövő­ben szeretnénk, ha a szövet­kezet tagsága változatlanul ragaszkodna munkahelyéhez, ‘‘egyre szélesedő vendégkö­rünk pedig a szövetkezethez. Ennek érdekében minden le­hetőt elkövetünk. Ausztria, Német Demokra­tikus Köztársaság, Jugoszlá­via, Spanyolország, Csehszlo­vákia — a Baranya megyei Fodrász Szövetkezet fejlődé­se ezekkel az országokkal is kapcsolatba hozható. Ami újat, korszerűt ezekből az országokból hozni lehetett, már meghonosították a szak­mában. Most már ott tarta­nak, hogy alig-alig van mit hozniuk. Ehelyett valóságos nemzetközi tapasztalatcsere központtá alakulnak, az ő szalonjaikban „tanulják“ a szakma új fogásait külföldi kollégák. Ami ennél is töb­bet jelent a kisiparosok ösz- szefogásából alakult vidéki nagyszövetkezet szakmai el­ismerésében: elnöke ott volt a bécsi világ- majd a mad­ridi Európa-fodrászbajnok- ságon. mint a hazai szakem­berek képviselője. A vállalati profilba sorol­ható a gyarmatáru: tea, bors, babérlevél, gyömbér, vanília« És persze déligyümölcsök. A* idén elég korán megjelent már a banán, el is fogyott, de rövidesen megérkezik az újabb és nagyobb szállít­mány, úgyszintén narancsból, fügéből is. Komoly forgal­mat bonyolítalak le a ma­gas hatásfokú, nagyon jó mo­sószerekből, de mosószappan­ból, mosószódából szinte ele­nyészően kevés mennyiségeit vásárolnak fel. A kozmeti­kumok forgalma viszont évente mintegy 20 százalék­kal növekszik az adott bá­zishoz viszonyítva. Most foly­nak tárgyalások arra vonat­kozóan, hogy a világhírű, pá­rizsi Helena Rubinstein koz­metikai cikkeket gyártó cég­től rúzst, krémeket, parfő- mölket, fogkrémeket, púder­féleségeket vásárolnak. Amennyiben az árakban ked­vező megállapodás születik« a Rubinstein cég kiváló ter­mékeivel bővítik majd * vá­lasztékot. A KÜLFÖLDI ITALOK nagy részét is a FŰSZERT szállítja be a két megyébe. Egyelőre korlátozott meny- nyiségben, de jövőre, 1970- ben, szinte az igényeket fedő mennyiséget is biztosítani tudják, külföldi cigaretták­ból hasonlóan. Valószínű« hogy néhány külföldi ciga­rettafajta ára csökkenni fog. Az elmúlt esztendőben egyéb­ként 15 millió forint értékű külföldi ital érkezett a vál­lalathoz, a külföldi cigaret­ták értéke is meghaladta * 8 milliót A Baranya-Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat ko­moly mértékben szorgalmaz­za a kishatárforgalmai. 1967« ben kezdték, abban az esz­tendőben — fogyasztói áron számolva — körülbelül 1 millió forint értékű áru ér­kezett Jugoszláviából. A múlt évben még csak 4—5 millió a kishatárforgalomból szár­mazó szállítmányok értéke. De az idei esztendőben szin­te ugrásszerűen megemelke­dett: 35 millió forint! Ju­goszláviából Vegeta leves- part, szénsavat, aztán a Slo- boda-vállalat nápolyi készít­ményeit vásárolták meg. Ro­mániából halkonzerv és ital­áru jött Érdekes, hogy a* eddig beszállított negyven tonna Vegeta, a hazai kon­zervipart ' rákén yszerftette, a korábbinál jobb minőségű levesporok, leveskockák gyár­tására. A Sloboda-féle nápo­lyi az ország több városában is kapható, a FÜSZÉRT jó­voltából. A magyar édesipar azonnal reagált: rövidesen megkezdik a jugoszláv vál­lalat termékeihez hasonló friss nápolyi gyártását. A BARANYA-TOLNA MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIÄRÜ NAGYKERES­KEDELMI VÁLLALAT — amely az ország kilenc FÜ- SZÉRT-je közül, a fejlődés ütemét tekintve legnagyobb forgalmat bonyolította le az idén — a következő eszten­dőt másfél milliárddal .kí­vánja zárni. E szép elképze­lésből pedig a legtöbb hasz­not a fogyasztók százezrei élvezik majd. \ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents