Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-29 / 277. szám

Ir«; t forint Világ proletárjai, egyesülj etek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 277. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. november 29., szombat KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottságának Új világot építeni — ez a legszebb emberi dolog Dísziiimepség a Pécsi Nemzeti Színházban 1969. november 26—28-i üléséről- i A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1969. november 26-án, 27- én és 28-án Kádár János elvtárs elnökleté­vel kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a bu­dapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a kormány­tagjai, államtitkárok, tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezetői, a Tájékoztatási Hivatal vezetője, valamint a központi sajtó képviselői. Az ülés résztvevői a tanácskozás megkez­dése előtt kegyelettel megemlékeztek a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bizottság el­hunyt tagjáról. Szirmai István civtársról, a munkásmozgalom szolgálatában kifejtett odaadó tevékenységéről, áldozatos munkás­ságáról. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudo­másul vette Komócsin Zoltán elytársnak, a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nem­zetközi kérdésekről; megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elv­társnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését az 1969. évi gazdasági fejlődésről és az 1970. évi gazdasági feladatokról; megvitatta és elfogadta Biszku Béla elv- társnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentést; ' megvitatta és jóváhagyta Benkei András | belügyminiszter elvtársnak, a KB tagjának * jelentését a Belügyminisztérium tevékeny­ségéről. i I VÁROSUNK FELSZABADULÁSA 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL MEGTARTOTT Disz Ünnepség elnöksége A Központi Bizottság a nemzetközi kérdések kapcsán megállapította: 1. Európa és az egész em­beriség sorsára nézve nagy jelentőségű kérdés, hogy si­kerül-e megerősíteni a békét és a biztonságot ezen a föld­részen ; sikerül-e elhárítani egy új háború veszélyét. Egy összeurópai biztonsági kon­ferencia fontos és szükséges lépés Európa népeinek béké­je szempontjából. Ezért he­lyeselünk és támogatunk min­den olyan erőfeszítést, amely ennek elősegítésére irányul. Támogatjuk a Varsói Szerző­dés tagállamainak budapesti felhívását, a tagországok kül­ügyminisztereinek prágai ta­lálkozóján elfogadott, az idő­pontra és napirendre vonat­kozó konkrét javaslatokat Az európai béke és bizton­ság alapvető fontosságú té­nyezője a német kérdés. En­nek igazságos, békés, a két német állam és minden eu­rópai ország népének érde­keit szolgáló megoldásáért 'harcol szövetségünk a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek politikai, gazdasá­gi, diplomáciai sikereit öröm­mel üdvözöljük. Elengedhe­tetlen, hogy végre a Német Szövetségi Köztársaság is a megmásíthatatlan realitások ‘ talaján állva pozitívan járul­jon hozzá a földrész békéjé­nek nyugalmának megterem­téséhez. Ezt várjuk az új nyugatnémet kormánytól, amely csak az európai né­peket, ezen belül az NSZK lakosságát is veszélyeztető régi imperialista, militarista, revansista elvekkel és gya­korlattal szakítva, politiká­ja új mozzanatait egyértel­művé téve és szavait tettekre változtatva tehet eleget a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeinek. Pártunk, kormányunk, köz­véleményünk arra törekszik, hogy a politikai realitások­ból kiindulva, pozitív módon hozzájáruljon az európai kol­lektív biztonsági rendszer fo­kozatos megteremtéséhez, a nemzetközi helyzetben levő feszültségek csökkentéséhez, az új háború veszélyének el­hárításához. Meggyőződésünk, hogy minden eredmény, még a legkisebb előrehaladás is, amelyet a béke védelmében, a fegyverzet csökkentésében sikerül elérni, végső fokon Európa és a világ egyetemes békéjét szolgálja. Képviselőink a kétoldalú és sokoldalú nemzetközi ta­nácskozásokon támogatnak minden ésszerű, előrevezető javaslatot és ilyen irányú kezdeményezéseket is tesx­nek. Ebből a megfontolásból tett javaslatot kormányunk a Lengyel Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányával közösen az ENSZ-ben, hogy minden olyan ország, amely még nem ratifikálta a vegyi és biológiai fegyverek tilalmá­ra vonatkozó 1925. évi genfi egyezményt, 1970-bén csatla­kozzon a ratifikáló országok­hoz. 2. A nemzetközi élet leg­fontosabb kérdése változatla­nul az amerikai imperialis­ták vietnami agressziója el­leni harc. Az amerikai veze­tők és csatlósaik, miközben békés szándékaikat hangoz­tatják, folytatják a háborút Dél-Vietnamban, népirtó ak­ciókat hajtanak végre, a népellenes dél-vietnami re­zsim megerősítésével igye­keznek megmenteni pozíciói­kat. A párizsi értekezleten az amerikai kormány és a sai- goni bábrendszer képviselői­nek magatartása miatt nincs érdemleges előrehaladás. Az amerikai agresszorok az úgy­nevezett „vietnamizálással” ténylegesen a háború folyta­tására és nem a békére vesz­nek irányt Vietnam népe, a haladóvi­lág rokonszenvét és csodála­tát kiváltó önfeláldozó, hő­sies harcban már eddig is nagy sikereket aratóit: nem kétséges, hogy küzdelme tel­jes győzelemmel fog befeje­ződni. Ahhoz azonban, hogy az agresszió mielőbb véget érjen, a világ haladó erőinek még határozottabban fel kell lépniök az amerikai im­perializmus ellen. Népünk továbbra is megad minden- lehetséges támogatást a viet­nami nép hősi harcához. 3. Változatlanul éber fi­gyelmet követel a súlyos ve­szélyekkel fenyegető közel- keleti helyzet Az imperia­listák támogatását bátorítá­sát élvező izraeli kormány semmibe veszi az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 1967. no­vemberi, a békés rendezést szolgáló határozatát és újabb háborús kalandokra készül. E súlyos helyzetre hívta fel a figyelmet a hat szocialista ország november 27-i nyilat­kozata, amely kifejezte szi­lárd elhatározásunkat az an- tiimperialista harcot vívó arab népek további minden oldalú és határozott támoga­tására. Pártunk helyesli a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és más államok lé­péseit a közel-keleti konflik­tus politikai rendezésére, mert azok egybeesnek az e térségben élő pépek, u egész emberiség békéjének érde­keivel. 4. A magyar kommunisták üdvözlik, nagyra értékelik és támogatják a Szovjetuniónak a szovjet—kínai kapcsolatok javítását szolgáló erőfeszíté­seit. A tárgyalásokon elért minden siker vereség az im­perializmus legszélsőségesebb köreire, amelyek hasznot szeretnének húzni Kína és a Szovjetunió, Kína és a szocialista országok Jelenlegi, ismert ellentéteiből, A tár­gyalások jelentősen hozzájá- ' rulhatnak a szocialista vi­lágrendszer, a kommunista világmozgalom egységének helyreállítását célzó erőfeszí­tések sikeréhez, az antiim- perialista harc általános si­kereihez. 5. A kommunista és mun­káspártok moszkvai tanács­kozását, s annak dokumen­tumait a testvérpártok túl­nyomó többsége megelége­déssel fogadta. A moszkvai értekezlét óta eltelt idő ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy — a munkásmozgalom­ban még melevő problémák, nézeteltérések ellenére — ja­vult a testvérpártok közötti viszony, tisztultabb a légkör. A nemzetközi kommunista mozgalom pártjai egyre in­kább az egység erősítésére, az imperializmus elleni kö­zös harc fellendítésére for­(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pécs Városi Bizott­sága és Pécs megyei jogú Vá­ros Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap este dísz­ünnepséget rendezett a Pécsi Nemzeti Színházban a város felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából. Az elnök­ségben helyet foglalt llku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, műve­lődésügyi miniszter, Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bara­nya megyei Pártbizottság el­ső titkára, Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Baranya Me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs Vá­rosi Bizottságának első titká­ra, Horváth Lajos, Pécs me­gyei jogú városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Kárpáti Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, N. N. Szikacsov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének tanácsosa, Novák Szilveszter, a KISZ Pécs vá­rosi Bizottságának titkára, a Baranya megyében ideiglene­sen állomásozó szovjet ala­kulatok képviselői, valamint a város társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életének vezető személyiségei. , A magyar és a szovjet him­nusz után Bánffy György Já­Tisztelt Elvtársak és Elv­társnők! Pécs városa felszabadulásá­nak 25. évfordulója előesté­jén engedjék meg, hogy át- i adjam pártunk Központi Bi- zottsága és Kormányunk elv­társi üdvözletét Önöknek és Önökön keresztül Pécs város dolgozóinak. Engedjék meg nekem, mint j egykori pécsi pártmunkás- í nak, hogy visszaemlékezve 1 1945—46—47 sorsdöntő ese­Szokolai felv. szai-dijas színművész, a Pé­csi Nemzeti Színház tagja Sipos Gyula: Hadak útja cí­mű versét mondta el. majd Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkárának ünnepi megnyitója után llku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi mi­niszter , mondott ünnepi be­szédet. ményeire, köszöntsem és sze­retettel üdvözöljem ennek az időszaknak harcosait, akik mindvégig megállták helyü­ket a politikai és az építő­munka frontján. Szeretném külön üdvözölni azokat a fia­talabb elvtársakat is, akik már a munkáshatalom meg­teremtése utáni időben lép­tek a politikai élet porondjá­ra, és velünk idősebbekkel együtt, később pedig már nélkülünk folytatják és fog­ják folytatni Pécs városa fel­virágoztatása érdekében vég­zett munkájukat. Tisztelt Elvtársak! Nehezen tudnám elkerülni, hogy ezt a beszédet ne be­nyomásaimra való hivatko­zással kezdjem. Aki Budapest felől gépkocsin közeledik Pécs felé', annak ez a dél­dunántúli táj egymás után nyújtja 25 év szocialista al­kotásainak szebbnél-szebb képeit. A merész ivű völgy­hidak, a szélesen elterülő szántóföldi táblák, az új is­kolák, az erőmű füstölgő ké­ményei, a Misina karcsú tv- tornya. Hird bányászházai, a meszesi lakótelep és mind­ezek között a távvezetékek végtelenbe futó vonalai —, ezek kötik le az ide érkező figyelmét és megpezsdülnek az emlékek, felbolydulnak a gondolátok, és mi tagadás, a büszkeség érzései is. Ilyenkor óhatatlanul némi megilletődöttséggel feltesszük magunknak a kérdést: mit tettünk eszméink, hitünk megvalósításáért, hogyan él­tünk a bizalommal, a kiví­vott hatalommal, városunk és hazánk javára, és mit kívá­nunk tenni - ezután. Az elmúlt 25 év rohanó világunkban nagy idő; olyan (Folytatás a 4. oldalon.) A Városi Tanács ünnepi ülése VÁROSUNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A VÁROSI TANÁCS ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT. — A KÉPEN; HORVÁTH LAJOS, A VÁROSI TANÁCS ELNÖKE MEGNYITJA A TANÁCSÜLÉST. (Tudósítás a 4. oldalam) llku Pál ünnepi besiéde

Next

/
Thumbnails
Contents