Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-28 / 276. szám
jjuTiammi napio 3 1969. november 28. Még egyszer a Vegxesipari konfekció részlegéről 1 v Valóra vált remények ■•.. Csaknem duplájára nőttek a bérek — Nagy megrendelések Az űj gazdaságirányítási rendszer első évében tönkrement Ruhaipari Vállalatot átvette ' a Pécsi Vegyesipari Vállalat. A munkaerőhiány, a csaknem 4 millió forint elfekvő anyag és készáru készlet, a műszaki vezetés hiányosságai, kedvetlen, menekülő munkások voltak az „örökség” velejárói, öt hónappal ezelőtt háborgó óceán volt a konfekció részleg, csak a vállalat vezetői által kidolgozott, biztató tervek és a ruhaiparban feltámadó konjunktúra nyújtott némi nyugalmat, „menekülési” lehetőséget . Felfelé a lejtőn Legfontosabb tennivalónak látszott a munkások és tanulók lekötése. A vállalat vezetése jól látta, hogy konjunktúra várható a ruhaiparban. Ennek lehetőségeit csak akkor tudják kihasználni, ha megfelelő kapacitással rendelkeznek. A dolgozók viszont a nyáron kapott 600— 700 forintos bérekért nem voltak hajlandók maradni. De az akkori teljesítmények mellett béremelést csak bizonyos kockázatok vállalásával lehetett végrehajtani. Ennek ellenére átlagosan 10 százalékos bérjavítás történt, a munkaidő csökkentéskor bevezetett 9,1 százalékon felül. Ugyanakkor meg kellett erősíteni a komfekciórészleg műszaki vezetését is. Két új ruhaipari technikust vettek fel, akik feladata a tervezés és a szervezés. Gyökeres változás történt a középszintű vezetésben is. A nem megfelelő művezetőket kicserélték. A jelek szerint ezek az akciók teljes sikerrel végződtek. Ékesen bizonyítja a jÚUvis. ,.j5ta történt ?2 százalékos termelékenység emelkedés, ami ugyanilyen arányú béremelkedést okozott, így az akkori 900 forintot sem elérő átlagbérek csaknem 40 százalékkal emelkedtek. Magyar-svéd együttműködés Az Építőgépgyártó Vállalat és a NIKEX képviselői termelési együttműködésről folytattak tárgyalásokat a svéd Linden Alimak AB cég kereskedelmi igazgatójával. A megbeszélések jegyzőkönyve szerint a svéd vállalat világhírű építőipari toronydarujának gyártásához kér segítséget a magyar építőgépgyártástól. Egyelőre előzetes megállapodást kötöttek arról, hogy a magyar fél próbadarabokat készít a daruszerkezetből. Ha kölcsönösen megfelelőnek találják a mintát és kifizetődőnek az együttműködéstől várható eredményeket. akkor a jövő év elején aláírják a végleges megállapodást. 20-50 százalékos árengedmény SZÖVETEK, CIPŐK, LEPEDŐVÁSZON, SELYMEK, MÜSZALAS SZÖVETEK, ORKANDZSEKI Komló, Kossuth L. u. 13. sz. alatt SZÖVETKEZET A termelékenység növekedését azonban nemcsak a szervezésben, munkafegyelemben beállott változások okozták. Az elmúlt hónapok alatt folyamatossá vált a munkaellátás és a létszám lehetővé tette a szalagok feltöltését. A most működő öt szalag létszáma csaknem ideális, az esetlegesen hiányzók sem okoznak különösebb gondot. Az első félév zárásakor 205, jelenleg pedig 240 a létszám. Az emelkedés szembetűnő és jó. Azonban nem elég. A „ruhagyár” épülete és. berendezései 60—70 milliós termelési érték előállítását tennék lehetővé. Ezzel szemben a mostani létszámmal csak 30—35 millió megvalósítására van mód. A lehetőségek... Nagyon helyesen értékelik a Vegyesipari Vállalatnál a régi ruhagyár kudarcát. Nem tetszelegnek abban a szerepben, hogy kizárólag az ő érdemük a mostani „felfutás”. Tudják, hogy nemcsak a rossz vezetés okozta a tönkreme- nést, hanem az akkori dekonjunktúra is. Ugyanakkor a mostani konjunktúra nem lehet elég, ha nem párosul a legszakszerűbb vezetéssel. Munka most bőven van. Az egész jövő évi kapacitást lekötötték a kül- és belföldi megrendelők. Azt mondják, hogy a ruhaiparban, aki minőségi munkát megfelelő áron készít, korlátlan mennyiségben eladhatja termékeit. A lehetőségek tehát adottak. Nemcsak a vállalat, hanem a dolgozók számára is. Az idei nyereség már most biztatónak látszik. Valószínűleg több lesz mint egy havi bér. De ezen kívül is a vállalat valamennyi dolgozója kap 750 forint úgynevezett „természetbeni” juttatást. Az év közben — legutóbb november 7-én — osztott különleges jutalmakkal már egészen szép jövedelemre kerekedhet ki. Aki tehát akar és tud dolgozni, kereshet is. Az idei 727 ezer forintos bér- fejlesztés nem a lehetőségek teljes kimerítése még... Lombosi Jenő December 1-től Újabb munkaidő-csökkentés a MÁV-nál November. 1-gyel tizenöt állomáson — köztük Komlón, Dombóváron, Szigetváron, Barcson és Bátaszéken — csökkentette a MÁV Pécsi Igazgatósága az állomási rakodó-, illetve raktári munkások havi munkaidejét. December első napjától Pécs, Dombóvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Dunaújváros és Bá- taszék állomások vontatási villamosműhelyeinek 98 dolgozója tér át a 44 órás munkahétre. A pécs—bátaszéki vonal több állomásán — köztük Pécsváradon, Erdősmecs- kén, Véménden és Palotabo- zsokon —, a forgalmi dolgozók egy részénél is csökkentik a havi leterhelést. A vontatási műhelyekben bevezetésre kerülő 44 órás munkahét a forgalmi szolgálatot teljesítő vasutasok esetében még nem oldható meg, de a jelenlegi 240 órás havi munkaidő 210-re való csökkentése is rendkívül jelentős előrelépésnek számít. November, illetve december hónapokban egyébként 333 vasúti dolgozó szolgálati idejét mérsékelték a Pécsi Igazgatóság' területén. Új szövetkezeti alkotmányok Nyugvópont és kísérletezés A „Kiváló együttesek” otthona Néhány héten keresztül a Doktor Sándor Művelődési Központban sorra bemutatták műsoraikat a ház kiváló együttesei, a Mecsek Tánc- együttes, az Irodalmi Színpad, a Bóbita Bábegyüttes, a' Mecsek Énekkar. Nemcsak a kényszerű szünet utáni jelentkezés, a közönség visz- szahódítása volt ez a sorozat, hanem számvetés is: kísérlet annak felmérésére, hogy hol állnak a művészeti csoportok, s mit vár a közönség S nem utolsósorban „honfoglalás” is ez a város felszabadulásának 25 éves évfordulójára rendezett folyamatos program: először sikerült a korábban szétszórtan tevékenykedő együtteseket névleges otthonuk után az igazi, korszerű otthonukban szerepeltetni. E rendezvények közben érkezett a hír, hogy egy újabb művészeti csoport, a házban működő Képzőművészeti Stúdió is kiváló oklevelet kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól. Az 1960-ban Lantos Ferenc képzőművésztanár vezetésével megalakult szakkör 1967-ben alakult stúdióvá a Népművelési Intézet jóváhagyásával, s ez a forma szerkezeti felépítésében és szakmai programjának meghatározásában is sokkal önállóbb és koncentráltabb munkát igényelt. A „Kiváló együttes” cím elnyerését komoly sikerek alapozták meg, hogy csak egyet említsünk 1968-ban, Debrecenben a Képzőművészeti Körök Országos Kiállításán elnyerték a Hajdú-Bihar megyei KISZ Bizottság külön- díját. Céljaikról Lantos Ferenc, a stúdió vezetője a következőket mondotta: — Meg akarjuk keresni — elméleti és gyakorlati értelemben egyaránt — az építészet, képzőművészet és j iparművészet közötti összekötő szálakat. Efcért a stúdió tagjai műfajilag több kérdéssel foglalkoznak. A munkák között építészeti tervek éppúgy szerepelnek, mint emlékmű tervek, grafikák, olajfestmények, zománcmunkák, szőnyegek, plasztikák. Reméljük, hogy hamarosan lehetőségünk lesz arra, hogy eddigi tevékenységünk eredményét nyilvánosan is bemutathassuk Pécsett | Pinczehelyi Sándor és Szelényi Lajos a képzőművészeti szakkör alkotásait rendezik Bár a jubileumi programban külön nem szerepeltek, feltétlenül szólni kell a ház keretén belül működő Mecseki Fotoklubról is, amelynek tevékenységét számottevő nemzetközi sikerek jelzik. Folyamatos művészi munkájuk jótékonyan kisugárzik a megye egész területére. Az elmúlt hetekben ténylegesen fellépő csoportok műsora nagyrészt már ismert számokból állt, hiszen a cél is az volt. hogy csaknem egy évtized művészi tevékenységéből adjanak ízelítőt. örvendetes, hogy a Doktor Sándor Művelődési Központnak van olyan törzsközönsége, amely szeretettel és érdeklődéssel követi az amatőr együttesek produkcióit. Ugyanakkor a közönség szervezésekor további differenciálásra van szükség. A ház vezetői a továbbiakban rétegműsorok nyújtására törekednek, például középiskolásoknak, üzemi dolgozóknak. Varrónőket, KÉZ MUNKÁSOKAT, 8-as, 10-es sfkkötőgéppel rendelkező kötőket FELVESZÜNK Cím: Budapesti Fínomkőtöttárugyár Pécs, Edison u. U. TeL: 13-51. A közönségszervező apparátus kiépítése most folyik. Az együttesek szempontjából a közönség-igény ismerete további kísérletezések kiindulópontjává kell, hogy váljék. A leghálásabb közönség is bizonyos idő után újabb szellemi izgalmakra .vágyik. A kísérletezés mozgósító erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az Irodalmi Színpad Csongor és Tünde előadása, amellyel, ha lehet is vitatkozni, de újdonsága telt házat vonzott A Doktor Sándor Művelődési Központ népművelési tevékenységében tehát valamiféle mérföldkő kezd kirajzolódni. Annyi bizonyos, hogy az ízlésfejlesztés, a művészeti nevelés terén végzett munkájukat egyértelműen sikerként nyugtázhatjuk. Marafkó László Gyerekek! Megérkezett o TÉLAPÓ a CENTBUM ÁRUHÁZBA Naponta 2 órától este 7 óráig vár benneteket és elmondhatjátok kívánságotokat. I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági mechaniz- I mus reformjáról. A határo- ! zat kiterjed a népgazdaság valamennyi ágára, s többek között megállapítja, hogy a szövetkezetek gazdasági, poli- ; tikai és társadalmi téren ! egyaránt fontos szerepet töltenek be népgazdaságunkban. Éppen ezért e határozat is leszögezi: szocialista államunk támogatja a szövetkezetek széleskörű tevékenységét, elősegítve a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek és a kisipari szövetkezetek további fejlődését. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés nagy feladatait a szövetkezetek jól oldották meg. Figyelmüket az új körülmények között is az alapfeladatokra koncentrálták, s e mellett igyekeztek tevékenységüket a helyi lakosság igényeinek megfelelően bővíteni. A szövetkezetek eredményes munkáját bizonyítja, hogy folyamatosan nő a megye áruforgalmából való részesedésük: 1969. I. félévében például 0,4 százalék volt a növekedés. A gazdasági reform bevezetésével egyidejűleg országos nyilvános szövetkeztel- méleti vita indult. A vita célja az volt, hogy meghatározza a kisipari és fogyasztási szövetkezetek és szövetségeik helyét és szerepét a reform következtében megváltozott helyzetben. (A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hasonló problémáját az 1967-ben megjelent tsz- törvény rendezte.) A jelenleg érvényben lévő alapszabály 1962-ben készült és ma már sok tekintetben akadályozza a szövetkezetek önálló működésének lehetőségét, sok gazdasági döntési jogkört a szövetségekre ruház, s a legfontosabb gazdasági kérdések eldöntésében korlátozza a közgyűlés, továbbá a választott testületek hatáskörét. Különféle akadályok nehezítik jelenleg a szövetkezeti önkormányzat ki- szélesítését. Alig van különbség a tag és nem tag között. A szövetkezeti tagok csak korlátozott mértékben gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat a vezetőkkel kapcsolatban. Kiesett eddig hatáskörükből a kinevezés, a fizetések megállapítása, a fegyelmi ügyek eldöntése. •Olyan alapvető kérdésekben, mint pl. a szétválás, megszűnés, az alapszabály megsértése, nem az egész tagság, hanem egy szűkebb testület, a küldöttgyűlés határoz. A belső önkormányzat ilyen korlátozása ma már nagy mértékben akadályoz-* za a tagság részvételét a szövetkezetek vezetésében. Szűk lehetőséget biztosít a jelenlegi alapszabály a tagok társadalmi, kulturális és szociális igényeinek továbbfejlesztése tekintetében. Az egyes szövetkezeti alapokkal való rendelkezés kiesik a tagság látóköréből. Például a könyvtárak fejlesztésére fordított összeg gyakran kikerült a szövetkezet körzetéből. A nemrégiben megjelent kormányhatározatok mindezek figyelembevételével lehetővé, sőt szükségszerűvé teszik új — a gazdaságirányítási reformmal összhangban álló — alapszabály elkészítését. Az új alapszabályban a szövetkezetek működését meghatározó legfontosabb alapelveket kell meghatározni, így: — a tagok érdekeltségének és jogainak és a választott szervek széles körű demokratikus tevékenységének biztosítását; a társszövetkezetekkel és más szocialista szervekkel való együttműködést, valamint a szövetkezetek és szövetségek viszonyának rendezését. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa még ez év februárjában nyilvánosságra hozta az új alapszabály-mintáját. Célunk, hogy a 60 ezer főt számláló szövetkezeti tagság túlnyomó többségével megismertessük a szövetkezet alapszabály-tervezetét. Minden szövetkezeti tagnak lehetőséget kell biztosítani, hogy kifejthesse az alapszabállyal kapcsolatos véleményét és megtehesse javaslatát. Az alapszabály készítésére egyébként kizárólag a jogszabályok előírásai kötelezőek. A szövetség által kidolgozott irányelvek és az alapszabály-minta ajánlás jellegűek. Szükséges itt megjegyezni, hogy mind az irányelveket, mind pedig az alapszabály-mintát az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa az ágazati minisztériumokkal, az Igazságügyminisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben tette közzé. Ettől függetlenül a magunk részéről felkértük a Megyei Főügyészséget, hogy mind a maga részéről, mind pedig a járási ügyészségeken keresztül nyújtson segítséget a szövetkezetek részére atekintetben, hogy az alapszabályokban a törvényességet tartsák be. Feltétlen szükséges, hogy a szövetkezetek kísérjék Figyelemmel az időközben megjelenő jogszabályokat és ameny- nyiben indokolt, ezek szellemében helyesbítsék alapszabály-tervezetüket. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek automatikusan megváltoztatják a szövetkezeti szövetségek szerepét és feladatát is. A szövetségeknek a jövőben föderatív elven kell felépülniök. A szövetségek feladata kiterjéSJ a szövetkezetek közötti kooperáció szervezésére, a szövetkezeti gazdasági integráció előmozdítására, de ugyanakkor nem veszik át a szövetkezetek funkcióit. A földeratív elven épülő szövetség fontossága nem változott, nem lett kevesebb, azaz csak funkciói módosulnak annyiban, hogy nem gyakorol felügyeletet. A szövetkezeti szövetségek működésének tartalmi lényege a jövőben: — a szövetkezetek érdekeinek védelme, s a szövetkezetek által igényelt szolgáltatások nyújtása, valamint a tömegpolitikai munka segítése. Ez a megváltozott helyzet teszi szükségessé, hogy a szövetségek is új, a korszerű elveket tükröző alapszabályt készítsenek. Ez a munka is folyamatban van, 1970. március 3I-ig kerül az alapszabály jóváhagyásra. Az alapszabályok az október 15 és november 30 között megtartásra kerülő őszi rész-közgyűlések elé kerülnek. Ez a munka igen nagy felelősséget hárít a rész- közgyűlésekre, annál is inkább, mivel szövetkezetük alkotmányát, illetve alapszabályát állapítják meg és ezen keresztül hosszú évekre meghatározzák szövetkezetük tennivalóit és perspektíváit A részközgyűléseken kialakított álláspontokat, véleményeket az igazgatóság foglalja össze és terjeszti a december elején megtartandó küldöttgyűlés elé. A küldött- gyűléseken, ahol a részközgyűléseken megválasztott küldöttek vesznek részt, ön- tik az alapszabályt végső formájába és rendelik el annak a járási tanács elé való terjesztését jóváhagyás céljából. Nagy Sándor, a MÉSZÖV Igazgatóság) elnöke Nincs r Mecsek Am búforvéfel nélkül k S É
