Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-23 / 272. szám
DunOLtitmi namo 1969. november 23. ŐSRÉQI KULTÜRÁK NYOMÁBAN KULTÚRÁK ÉS ÓCEÁNOK MINDENFÉLE — mindenfelől A műveltségek terjedésének legkönnyebb és leggyorsabb módja az ismeretek, gondolatok, eszmék kölcsönös vétele-eladása. Ehhez a diffúzióhoz nem szükséges ugyan a népek vándorlása, elegendő az érintkezés, de ha ennek óceánok állják az útját, az átvétel módja mégis problematikussá (Válik. Amíg a művelődés tudománya megelégedett a puszta leírással, összehasonlítással és a hatások szorgos kihüvelyezésével, a „hogyan” kérdése nem okozott gondot. De a leírások, az anyag szaporodásával tömérdekké dagadt megegyezés kikény szeri tette a kérdés fölvetését: a kérdésből megoldandó probléma lett A BERINQ- SZOROSON ÁT? Középpontjába természetesen az amerikai kultúrák kerültek, minthogy ez a földrész két világtenger közé ékelődik. A megoldás azonban egyelőre csak elvi, vagylagos munkahipotézis marad: vagy a Bering szoroson át történt az érintkezés (illetve, bevándorlás), vagy a tengerek útjain, esetleg mindkettőn, ayagy pedig — ha e két utóbbi nem lehetséges — fel kell tennünk a művelődések izolált, egymástól független, egységes törvényű alakulását, fejlődését.» Elsüllyedt közvetítő földrészek feltevését a céhbeli, hivatalos tudományosság mindmáig tudatlan műkedvelők fantazmagóriájának minősíti. De vajon mennyivel reálisabb ennél az a megoldás például, hogy a kelta vallás egyes elemei a francia partoktól Eurázsián végigvándorolva, a Bering szoroson át jutottak Mexikó- J ba és Floridába az aztékok- j hoz? Vagy az a magyarázat, ! hogy egyes polinéziai nép- . csoportok először fölvándoroltak az ázsiai partokon e nevezetes tengerszorosig, aztán ismét levándoroltak Amerika déli sarkáig, csak hogy régi hazájuk átelíenében foglalhassanak helyet? Vagy, hogy némely óceániai kultúr- javak tutajokon utaztak a végtelen tengeren át Peru, Chile partjaira? Földrészek, szigetek eltűnésére van bizonyíték elég, ilyen arányú vándorlásokra nincs. A megegyezések mindazonáltal fennállanak, tagadhatatlanok. Lássunk néhány magyarázatot a legújabb irodalomból. Birket Smith megállapítja. hogy számos egyazon művelődési körbe tartozó kultúrelem megvan Dél-Ame- rikában, Óceániában és Indonéziában; közös forrásuk szerinte Dél-Kína régi anyajogú növénytermesztő kultúrája és onnan terjedtek tova Kelet-Ázsia partjain haladva, az Aleutákon és Észak- majd Dél-Amerika nyugati partvidékére, s innen tengeri úton Óceániába, ám minden közbeeső nyomuk „elfelejtődött”. P. Rivet hosszú ideje erélyesen bizonyítja, hogy a méla- és polinéziai kultúrja- vak a Csendes óceánon át jutottak Amerikába, tehát — tegyük hozzá — kb. 5—6000 kilométeres vízsivatagot küzdöttek le. Amerikák kulturális fejlődéséhez valószínűleg a melanéz és polinéz népek adták a legnagyobb ösztönzést. A Csendes óceánon át, különböző utakat követve érkeztek Amerikába a szigetlakó népek. Az óceán északi részén felhasználták a Kurosio áramlatot, mely több sziget- csoportot érint. Másik útjuk az északi félteke egyenlítői áramlását követve, egyenesen szelte át a tengert Több nép- vándorlás azonban sokkal délibb tengeri úton folyt le. Ezen az úton akkoriban a szigetek egvbekapcsolódó lánca kiterjedt szigetvilágot alkotott a mai Tahiti. Marquesas, Pitcairn és Paumoto között. Valószínűleg valamilven eltűnt kontinens megmaradt részei voltak ezek a szigetek. j Ugyanennek az egykori föld- ' résznek maradványai a Juan | Fernández. a Salasy Gómez és a Húsvét sziget is”. Evvel megdőlt a tudományos jég; egy nagy kérdés azonban még mindig érintetlen marad, azért még szembe kell néznünk vele. Annál i inkább, mert a tudósok több- : sége izoláción ista, s köztük ! nem egy tüzes, mint például ! a kiváló amerikanista Victor Walter von Hagen. Szerinte sem az érintkezésre, sem a megegyezésekre nincs bizonyíték, ezeket a diffúzionis- ták hite és szenvedélyes érzései termelik: „A korakőkori J ember szárazföldi vándor j volt. — írja — nem tengerjáró, az állatok nyomait kö- vette, s Ázsiából jött egy földhídon át (a Bering helyén), amelyet aiónok óta használtak az emlősök ... Semmi későbbi kulturális behatolás nem történt sem Európából. sem Ázsiából, — az Amerikák magukban és magukból teremtették meg a maguk világát.” A kelet-német amerikanista Walter Ruben viszont egészen ortodox: a párhuzamos, de önálló, izolált fejlődés dogmatikus híve, s a tengeri és szárazföldi bevándorlásokról szólva, elvi alapra helyezkedik: „Ha az ember a kétféle vándorlást lehetetlennek tartja, és az Ö- és Üjvilág független, parallel fejlődésében hisz, akkor ily sok részlet-megegyezésben (!) annak a jelét látja, hogy a hasonló természetes tényezőkből hasonló kultúráknak kellett kifejlődniük, mert az emberi fejlődésnek törvényei vannak”. Ez természetesen igaz bizonyos mértékig, de a törvények nem szabják meg a lényeg formáit és a részletek gyakorlati megvalósítását, s főként szűk határt kap a tétel akkor, ha éppen a „természetes tényezők” merőben különböznek, és mégis ugyanazokat a lényegeket hasonló formákban és a részletekig menő azonossággal megvalósítva látjuk. Már pedig éppen ez a tárgyamul vett eur- amerikai óműveltség legfőbb | Ezt vallja újabban Thoi Heyerdahl is, megfordítva | eredeti elméletét, mely szerint Amerika terjeszkedett Óceánia felé, és megfelejtkezve arról, hogy mind az ő tutaj-útja, mind az összes i többi kísérlet oda-vissza hajó-, illetve tutajtöréssel vég- | ződött. — Herbert Kühn Kína érintkezését Ameriká- 1 val nemcsak bizonyítottnak veszi, hanem maga is bizo- I nyitja, s minthogy szabatosan szól a diffúzió lényegé- j ről és módjairól, kissé bővebben idézem: „Szellemi természetű kapcsolatok Kíná- I val a Chou-korszakban jól felismerhetők, de a kulturá- ! lis élet fontos elemei, mint a kocsi, ló, eke, fazekaskorong, vas, húros hangszerek, hiányzanak Amerikában. Tehát nem lehet arról szó, hogy vándorlások teremtették meg a kapcsolatokat az első évezredben ie., hanem továbbadás történt kereskedés útján. Mert feltűnő, hogy csak az államszervezet és a vallás, a szimbolika, a mitológia és a papi tudomány bizonyos formái mutatnak egyezésedet, míg a mindennapi élet használati tárgyai eltérnek egymástól... A kereskedelmi összeköttetésnek a leletek tanúsága szerint ie. 1500 és 300 közt kellett fennállnia. Ez érthetővé tenné a mitológiai megegyezést a kínai Tao-tieh és a Tollaskígyó, a mexikói Quetzalcoatl között. A Kurosia áram, ha- i sonlóan a Golf áramlathoz, i megkönnyíti a hajók útját. | Ezért Heine-Geldern jogo- j san beszél előkészített és tervszerű hithirdető vállalkozásokról, melyek az első évezredben árucikkeket juttattak Indiából és Kínából Amerikába, ősrégi kapcsolatoknak kellett fennállniuk a Chou-kori Kína és Óame- rika közt, különben érthetetlenek lennének a megegyezések, amiket az olmékek és totonakok ésőkína ornamentikája felmutat. Elgondolható, hogy az utak a Csendes óceán északi partjait, a Kuri- liket követték Kamcsatka csúcsáig, aztán az Aleutákat, és hogy Alaszka déli partjaitól tovább vezettek Kaliforniáig, Mexikóig és Peruig. Semmi sincs, ami ennek a lehetőségnek ellentmondhatna s feltevése nélkül az érintkezés Ókína és Óamerika közt nem magyarázható”. ELSÜLLYEDT FÖLDRÉSZ? Ám ez az érintkezés csak egyik tagja a probléma- halmaznak. Ha gyéren is, de jelentkeznek, kik számbave- szik az összesei, s velük az egyetlen elképzelhető megoldást. így E. Harry Gerol megvizsgálja az utakat a Bering szorostól a Tűzföldig, a művelődési, nyelvi, etnológiai mozzanatokat, végül ezt a következtetést vonja le: „Az sajátossága, karakterisztiku- ma. Ha Mezopotámia asztalsima alföldjétől Peru égbenyúló csúcsaiig mindenütt ugyanazokat a gúlákat, me- galitokat és a velükjáró kultuszokat találjuk, jogosult a kérdés, melyek azoK a közös „természeti tényezők”, melyek a pusztalakó nomádot, a hegyvidéki kertészt, a folyami öntöző földművest, a sarkvidéki fókavadászt, az őserdők, dzsungelek, fagyos tundrák, forró homoksivatagok, városok és falvak lakóit, magas és alacsony kultúrák művelőit a földi végtelenség téréiben évezredeken át egybefűzik, és részleteikben is azonos „kultúrelemek” megteremtésére ösztönzik? PÁRHUZAMOS FEJLŐDÉS Egyébként a párhuzamos fejlődés tételének érvényét, határait más, gyökeresebb szemszögből tekintve, már Alexander von Humboldt kijelölte: „Az azonosságok és megegyezések gyakran az emberi szellem közös természetéből erednek”. Világos, hogy az eszmék és gondolatok (és megvalósításaik) egymás mellé állításánál csak bizonyos határig lehet menni. De épp Öamerika és az Óvilág műveltségének : megegyezéseiről írta ugyanez a Humboldt 1810-ben: „Meglepődik az ember, midőn a XV. század végén egy olyan világban, melyet Újnak neveznek, megtalálja ezeket az antik intézményeket, ezeket a vallási eszméket. ezeket az éoítészeti formákat, amelyek Ázsiába, i kultúra idejének hajnalába látszanak visszavezetni... rla a nyelvek csak gyengén mutatják a két. világrész kapcsolatát, emez kétségkívül megnyilvánul mind az izsiai, mind az amerikai tépek teremtés-történetei- len. építkezéseiben, hierog- ifáiban és berendezkedéseiben”. — Nos, óamerika is az Óvilág „meglepően” :gyező kultúrkincseinek lei- árát Humboldt óta tetemeién meggyarapította a kuta- ás, ezért leközelebbi alka- ommal ezek röpke szemléére kerítjük a sort. Várkonyl Nándor Harminckétezer nyugatnémet márkáért gyártja egy svájci óragyár ennek a fedeles zsebórának nem kevésbé komplikált mását. A tizennyolc köves aranyórába készítője 130 gramm színaranyat dolgozott be. Perc- és másodpercmutatóin kívül számlapján egy örök érvényű naptár van, amely önműködően mutatja az évet, hónapot, a hét napjait, sőt, még a szökőévet is A világ papírfogyasztása. A világ papírfogyasztása 1966- ban 18,1 millió tonnát tett ki. Ebből 9 millió tonna jutott az Egyesült Államokra. Az egy főre jutó éves papír- fogyasztás az Egyesült Államokban 30,2 kilogramm, Afrikában pedig mindössze 90 gramm. * Értékes újság. Egy nyilvános árverésen a Times egyik régi számáért óriási összeget fizettek. Miért? Az újság 1815. június 22-i számáról van szó, amely Wellington hercegnek az angol kormányhoz intézett táviratát közli Napóleon felett Waterloonál aratott győzelméről. •Se Mini-autó. Az Egyesült Államokban a felnőttek legújabb divathóbortja a miniautó, népies elnevezése — i „törpe musztáng”. Az órán- j ként maximálisan 25 kilomé- teres segességgel közlekedő i járművet a lakás közvetlen j környékén veszik igénybe ap- ; ró bevásárláshoz, vagy levél- | feladáshoz. * A 109 éves ember munkát j keres. Jósé Porino de Aranjo j munkát keres. Ez nem volna külön említésre méltó, ha j Jósé nem lenne 109 éves. j Nemrégen házasodott meg j negyedszer. Minthogy 23 fia van, akik közül még 12 kiskorú, természetesen szüksége van valamilyen jövedelemre. ■Se Nyelvreform Pakisztánban. A pakisztáni kormány határozata értelmében az angol nyelv helyett az urdu és a bengáli nyelv lesz az ország <ét állami nyelve (urdu * 1 nyelven az ország nyugati ré- í izének lakossága beszél). A j tyelvreform végrehajtásának I ideje — hat év. Az elemi is- I Colákban öt évről 8 évre jmelték fel a kötelező ingyenes oktatást; jelenleg a !0 millió iskoláskorú gyérnek nem egészen 50 száza- éka látogatja az iskolákat Felforgató nézetek Ismeretlen emberek a Nyugat- Németországban állomásozó amerikai katonák közül megkértek 252-t, olvassa el figyelmesen a következő nyilatkozatot és írja alá, amennyiben egyetért vele. „Kézenfekvő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlő, s hogy Teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, köztük az élet, a szabadság és a boldogságra törekvés jogával.” Az amerikai katonák 73 százaléka felforgatónak minősítette ezt a nyilatkozatot, s nem volt hajlandó aláírni. Moszkva ma és holnap A szovjet főváros 38,6 ezer hektárnyi területen fekszik. Lakosainak száma 6 millió 500 ezer. Moszkvában 20 iparágban több mint 1700 vállalat dolgozik. Itt vannak az ország legnagyobb tudományos intézményei, a Szovjet Tudományos Akadémia, a Neveléstudományi és az Orvostudományi Akadémia, 76 felső- oktatási intézmény. A főváros 4 ezer könyvtára közül a Szovjetunió Leninről elnevezett Állami Könyvtára a legnagyobb: 25 millió kötetet számlál. Moszkvában 60 múzeum, 26 színház, tíz hangversenyterem, 110 filmszínház, 340 klub és művelődési otthon, 5 filmstúdió működik. Innen sugározzák műsoraikat a legnagyobb rádió- és tv-állomások. Kevés olyan főváros van a világon, ahol az egy lakosra számított parkterület olyan nagy lenne, mint Moszkvában. A város határai között 110 park, 600 sétány és parkosított tér található. Moszkva újjáépítése gyors ütemben folyik. Példaként megemlíthetjük a Moszkva folyón túl fekvő délnyugati rész beépítését. Néhány év alatt valósággal új város nőtt ki. Ezt a városrészt szeli át a 10—16 szintes házakkal beépített Lenin sugárút. Moszkva délnyugati területén helyezkedik el a magasépületek komplexuma: a moszkvai egyetem, a Sternberg csillagászati intézet, több tucatnyi új intézmény és több ezer sokemeletes lakóház. Moszkva általános fejlesztési terve valójában még egy hasonló kiterjedésű város építését irányozza elő, mint a jelenlegi. Együttvéve 50 millió négyzetméternyi területen kell épületeket emelni. Ebből a célból lebontják az alig használható és alacsony épületeket, megnövelik a lakóházak szintmagasságát, továbbá beépítik a város határán belül a szabad területeket. A metro-vonalak hosz- szúságát a jelenlegi 130 kilométerről 32o kilométerre növelik meg. Képünkön a Központi Statisztikai Hivatal számítóközpontja 23 emeletes épületének modellje. Építését a közelmúltban kezdték meg. Segítséget kérő delfinek. Nem mindennapi esetnek voltak tanúi a franciaországi Cannes környékén dolgozó halászok. A „Coriandre” halászhajó legénysége egyszerre furcsa zajt hallott. A zajt az idézte elő, hogy legalább két tucat delfin ugrott ki a vízből. A vadul ugrándozó delfinek csoportjából azután kivált égy hatalmas testű állat és egy szemmel láthatóan nemrégen született kis delfint tolt maga előtt, amely alig tudott úszni. Az egyik halász vízbe ugrott és a fedélzetre emelte a már fuldokló állatot. Néhány percen át mesterséges légzést alkalmaztak a kis delfinnél, de már így sem sikerült megmenteni. légszomjban elpusztult. Később kiderült, hogy rendellenességgel született — légzőútjai elzáródtak. * Papírgép óriás. A világ egyik legnagyobb papírgyárában, az olaszországi Mon- tavában, új gépcsarnokot építettek: két negyven méter magas pilon tartja a csarnok 800 tonna súlyú tetőszerkezetét. A csarnok hosszúsága 350 méter, a vágónyílás szélessége 7,72 méter. A gép egy perc alatt 915 méter papírt állít elő. Ugyanez a gépóriás évente mintegy 108 ezer tonna papírt készít. A géphez mindössze 7 tagú kezelőszemélyzetre van szükség. ■Se Űj vasútvonal a Szovjetunióban. Az Üzbekisztán és Tádzsikisztán közép-ázsiai szovjet köztársaságokat ösz- szekötő Termez—Javan-i vasútvonal épülőfélben van. Az új vasútvonal a Vahsi-völ- gyön keresztül vezet, ahol kitűnő minőségű gyapot terem. Javan városban nagy elektrokémiai kombinát épül. * Tanulságos kísérlet. A biztonságos közlekedés egyre jelentősebb problémává válik. Az egyik nyugatnémet város forgalomszabályozói szokatlan szemléltető agitációhoz folyamodtak. Egy régi kocsit felfüggesztettek egy helikopterre és a közönség, valamint a tv-operatőrök szeme láttára ledobták 40 méter I magasságból. Közben a bemondó megmagyarázta, hogy ugyanilyen következményekkel jár, ha két autó 100 kilométeres sebességgel összeütközik egymással. •Se A legnagyobb szárnyashajó. A világ legr.agyobb szárnyashajója a Mountbatten, amely az Anglia és Francia- ország közötti átkelést 35 perc alatt bonyolítja le. Más hajókkal az átkelés másfél óráig tart. A hajó súlya 168 tonna: 254 utas és 34 autó befogadására alkalmas. Az időjárástól függetlenül állandóan több mint 100 kilomé- ter/óra sebességgel halad. •Se Ázsia vezet a népességben. Ázsiában az évi népszaporulat 2—3,8 százalék között ingadozik. Az évszázad végére az ázsiai lakosok száma meghaladja a 3100 milliót és a földkerekség lakosságának körülbelül 60 százaléka lesz. 1 /
