Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-23 / 272. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: f forint Dunára napló xxvi.évfolyam,272.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iw-"»*. 23.,vasárnap II fogyasztó hatalma A fogyasztó szuverén hata­lom — olyan gazdasági alapelv ez, amely külö­nösebb bizonyításra sem szorul. Helyesbítsünk gyor­san: a látszat avatja ilyen egyszerűvé és Kézenfekvővé ezt a szakmai meghatározást. Valóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve tökéletes gazdasági szabad­sággal válogatunk az áruk között és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fogyasztói elhatározásunkat. A valóság azonban árnyal­tabb, s a szuverenitás hatá­rok közé szorításának sokkal rejtettebb eszközeivel él, semmint első pillantásra észrevehetnénk. A belkeres­kedelmi piackutatás tudomá­nyának szakértői pontosan ismerik ezeket az eszközöket Bizonyára meglepődne min­den, szakmailag avatatlan vá­sárló, ha csokorba gyűjtve elébetárnánk a tényezők tu­catjait, amelyek szabályos és törvényszerű ismétlődéssel terelik érdeklődésünket ilyen vagy olyan árucikkekre, szá­mítható pontossággal megha­tározva: mit vásárolnak és mit nem. A piackutató szakemberek gondosan rostálják, vizsgál­ják a fogyasztói motivációs elemeket — ám ezúttal hagy­juk magukra őket tudomá­nyos műhelyeikben. A fo­gyasztói hatalom korlátozá­sának azokról az elemeiről szólunk most, amelyek felis­meréséhez mellőzhető a szak­mai apparátus. A hiányokból eredő korlátokra gondolunk; azokra a jólismert bolti pár­beszédekre, amelyek az „el­fogyott, tessék benézni a jö­vő héten” kezdetű, sztereotip szövegekkel jellemezhetők. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói minőségünkben mindannyian tapasztaljuk, hogy ha valamiből kevés van, akkor fogyasztói hatalomról, szabad bolti döntésről, aligha lehet szó. A választás ilyen­kor két változat egyikére korlátozódik: vagy nem vá­sárolunk, vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nem­csak a legegyszerűbb és leg­tömegesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vásárlás kö­rében értendő, hanem ennél tágabban is. Ilyenkor a gaz­dasági élet teljes pályahosz- szán — a kiskereskedelemtől a gyárig — az iménti két döntésváltozat érvényesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, s a kereskedelem azt kapja, amit kaphat. Gaz­dasági szakkifejezéssel szól­va: gyengül a vevő pozíciója és erősödnek, diktatórikussá válnak a termelők gazdasági hadállásai. Köztudomású, hogy a gaz­daságirányítási reform egyik célkitűzése: a vevő pozíció­jának erősítése, választási ha­talmának megalapozása, a bolti pulttól egészen a ter­melésig. Ismeretes az is, hogy ez az elv egész sor ter­mékcsoportban eddig csak mérsékelten valósult meg. Az okok bonyolult szövevénye játszik közre itt: az objek­tív hiányoktól a szubjektív hibákig terjedő skálában. Tekintsünk el ezúttal az okok tételes vizsgálatától és szorítkozzunk csupán a kö­vetkezményekre. Aligha két­séges, hogy a fogyasztási cik­kek minősége, garanciális színvonala összefügg az ellá­tási hiányokkal. A minőség- ellenőrző intézmények né­hány vizsgálati tapasztalata is erre utal. Az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség az év nyolc hónapjában 17 ezer üzletben végzett ellenőrzést; ezek nyomán a korábbinál több pénzbírságot rótt ki, és összesen mintegy hétmillió forint nyereséget vont el ipari, kereskedelmi vállala­toktól, szövetkezetektől. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizsgála­tok, s az év három negye­dében a felügyelőség 44 bün­tető feljelentést tett. Figye­lemreméltó adatokat közöl a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet egyik megyei vizsgálatának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőr­zött 63 féle textilruházati termék 50 százaléka kifogá­solható volt, s az élelmisze­rek 63,5 százalékánál is hi­bákat találtak, olyannyira, hogy ezek 39,5 százalékát ki kellett vonni a forgalomból. Budapest Főváros Állat­egészségügyi Állomása hús- és tejvizsgáló felügyelősége jelentése szerint a harmadik negyedévben vizsgált húské­szítmények, konzervek 21,2 százaléka nem érte el a szük­séges . minőségi színvonalat. megoldás kulcsa termé­szetesen az, amire már utaltunk: olyan gazdasá­gi atmoszféra, amelyben a vevő uralma dominál. Ezt persze nem lehet egyik napi­ról a másikra megteremteni; ez olyan kapacitásokat és termékbőséget feltételez, ami­hez csak fokozatosan jutha­tunk el. Ám addig is tehe­tünk egyetmást, mindenek­előtt azt, hogy a fogyasztó hatalmi pozícióját legalább a tudati szférában erősítjük. Sok jogszabály, törvényes előírás rögzíti a vásárlók jo­gait, s az előrehaladás fon­tos feltétele, hogy ismerjük ezeket a jogokat és éljünk is lehetőségeikkel. Az intézményes védekezés­nek ma már nálunk is van­nak társadalmi keretei. Mind­ez fontos, de önmagábanvé- ve nem elegendő: az igazi megoldás csak a tömegesség­ben, a vásárlók korszerű ma­gatartásában keresendő. A lényeg: ne engedjünk fo­gyasztói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyengébb ter­mékkel, ne törődjünk bele a garanciális huzavonákba! A A közvélemény nyomására felelősségre vonják William Calley amerikai főhadnagyot Ötszázhatyanhét áldozata volt a dél-vietnami vérengzésnek A saigoni hadügyminisztérium cáfolja a tömegmészárlás tényét, figyelmen kívül hagyja a támadást túlélt szemtanúk vallomását A tartalomból: Szélesedik a sztrájk Olaszországban (2. oldal) Ember, gép és még valami (3. oldal) Mi van a Kossuth téren? (3 oldal) Moszkvai levél (7. oldal) Hetedhét országon át (9. oldal) Washington: B z amerikai hadügymi­nisztérium szóvivője bejelentette, hogy előre megfontolt szándékkal el­követett gyilkosság vád­ját emelik William Calley főhadnagy ellen, aki a hivatalos verzió szerint körülbelül száz dél-viet­nami polgári személy meg­gyilkolásában vett részt tavaly márciusban. A hadügyminisztérium köz­leménye hírül adja, hogy összesen 26 ember, köztük 15 polgári személy ellen indítottak vizsgálatot az ügyben. Az amerikai fegyveres erők kiadott közleménye sze­rint Calley hadnagy ellen már szeptember 5-én emel­tek vádat. A hivatalos ver­zió mindössze száz vietnami polgári személy meggyilkolá­sáról beszél, jóllehet szem­tanúk, akiknek vallomása nyomán a vizsgálatot a ha­tóságok kénytelenek voltak megindítani, arról tanúskod­nak, hogy My Lai faluban, Saigontól mintegy 540 kilo­méterre északkeletre, ameri­kai katonák Calley főhad­nagy vezetésével több mint 500 embert — elsősorban öregeket, asszonyokat és gye­rekeket — gyilkoltak meg. A falucska egyébként telje sen elnéptelenedett, csupán üszkös romok emlékeztetnek az 1968. évi tömegmészár­lásra. Saigoni jelentések szerint a dél-vietnami hadügyminisz­térium pénteken este kiadott közleményében kategoriku­san cáfolja a tömegmészár­lás tényét. Azt állítják, hogy „a vietcong 125 embere és 20 polgári személy vesztette életét” egy ütközetben, amely ebben a faluban 1968. március 19-én folyt. A hiva­talos közlemény „teljesen alaptalannak” nevezi azokat a szemtanúk — köztük a tőmegmészárlást túlélt sze­mélyek — által is bizonyí­tott híreket, amelyek szerint az amerikai csapatok a falu teljes lakosságát válogatás nélkül kiirtották és a vé­rengzésnek 567 áldozata volt. A Pentagon egyébként kongresszusi képviselőkhöz intézett levelében közölte, hogy az ügyet Calley parancs­nokának, Talbott tábornoknak döntésére bízták, aki a had­sereg szóvivője szerint az ügyben háromféleképpen jár­hat el: gyilkosság vádjával hadbíróság elé állíthatja a főhadnagyot, ennél enyhébb váddal indíthat ellene bíró­sági eljárást, vagy megszün­teti az ügyet Előkészületek az Apollo 12. hétfő esti fogadására Miközben az Apollo 12. 4315 km/óra sebességgel ha­lad a földi cél felé, a Csen­des óceán leszállásra kijelölt körzetében már megkezdőd­tek az előkészületek az űr­hajó hétfő esti fogadására. A három Apollo-utas kérte ugyan houstoni központot, hogy az eredeti tervet mó­dosítsák és leszállásukat a sebesség fokozásával egy nappal hozzák előbbre, de Houston túlságosan nagynak találta a kockázatot és a kérést elutasította. Az Apollo 12. utasai ugyanúgy, mint az előző hold-utazás részt­vevői 21 napig karanténban lesznek. Ez a karantén már nem jelent olyan szigorú elkülönítést mint az Apollo 11. űrpilótái esetében. Az Apollo 12. magyar idő szerint szombaton 6 óra 30 perckor 41473 kilométerre távolodott el a Holdtól. . Z&S rtfMi y» 4 i Lehetne egy évvel hamarabb? A minap ellátogattunk Beremendre és megnéztük, miként halad az ! ország ejyik legnagyobb beruházásának építése, örömmel állapítot­tuk meg, hogy mind a tizenhat objektumon dolgoznak, ugyanakkor f------- a résalapok „csúszása” veszélyezteti az egész programot. Képünkön: < a z épülő nagycsarnok TMK-részlege látható. (Részletes beszámoló a 3. oldalúik) í A Jelenkor színházelméleti sorozata irodalmi összeállításá­nak első előadása zajlott le tegnap este a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A közönség címmel. A színen: * Kézdi György Foto: Erb János Telekárak 10 forinttól Megkezdődött Pécsett a kiskertparcellák értékesítése Á prilis óta sokan várnak arra a lehetőségre, hogy a pécsi kerületi ta­nácsok tartalékterületeiből kiskertparcellát vásárolhas­sanak. Pécsett összesen 248 katasztrális hold szántót, szőlőt és gyümölcsöst szán­dékoznak eladni a tanácsok. Legnagyobb tartalékterülete az I. kerületi Tanácsnak van, összesen 158 katasztrá­lis hold. A II. kerületben 51, a m. kerületben 39 ka­tasztrális holdat akarnak értékesíteni. Vannak olyan területek csaknem minden kerületben, amelyeket eddig bérbeadás útján sem tudtak hasznosí­tani — például a III. kerü­letben a Fekete-víz melletti vizenyős részek — ám ha olcsón adják, akadna rá ve­vő. Márpedig az állami tar­talékterületek nem kerülnek sokba: a helyben kialakult forgalmi értéknél általában 20 százalékkal alacsonyabb áron juthatnak hozzá a vá­sárlók. A területek négyszögölen­kénti ára 10 forintnál kez­dődik, de a legértékeseb­bek, így például a Mecsek oldalban lévő és ezért leg­kapósabb, volt Szikorszky- féle barackos valószínűleg jóval 100 forint fölött fog elkelni. A tartalékterületeket az Országos Takarékpénztár me­gyei fiókja értékesíti. Az I. kerületi Tanácstól hatvan parcellát vettek át a közel­múltban, ebből eddig hetet értékesítettek. Az első szer­ződést Szeifert János nyug­díjas bányásszal kötötték egy, az Aligvárom dűlőben fekvő szőlőre. Szeiferték évek óta bérelték a szőlőt, s most 4496 forintért megvásárolták. A III. kerület 39 kataszt­rális holdnyi tartalékterüle­tének értékesítése is rövide­sen megkezdődik. Ötven parcella vázrajza készen áll. Az eladásra ki­jelölt szőlők, gyümölcsö­sök és kertek Bálicsban, Donátusban, Kisszkókóban, Kismélyvölgyben, Daindol- ban szétszórtan fekszenek. Csupán a volt Szikorszky- féle barackos értékesítésére kell még várakozniuk az ér­dekelteknek, ennek az ármeg­állapítása ugyanis sok vita után sem történt meg. Ezen­kívül nehezíti az üggyel fog­lalkozók helyzetét, hogy elő­zetes meghirdetés nélkül is minden parcellára legalább tíz jelentkező akad. Pillanatnyilag a II. kerü­leti Tanács van az értékesí­tést illetően legnehezebb helyzetben. A februárban rendelt vázraj zokat ez év őszére ígérték a földhivatal­ban. Az ígéret alapjáéi úgy tervezték, hogy a gazdasági év befejezése után azonnal értékesítik a tartalékterüle­teket. Most derült ki, hogy más fontos munkák közbe­jötté miatt a II. kerületi tel­kek vázrajzait csak jövő év­ben tudják elkészíteni. A II. kerületi Tanácsnál ismerik a Földhivatal nehézségeit, hi­szen az általuk rendelt mun­kát csak a földrendezéssel párhuzamosan végezhették, és nem ők voltak az egye­düli megrendelők. De azért mégis, ha nem kapnak határozott ígéretet az őszre, akkor más céghez fordulnak, s nem éri a tanácsot az a kellemetlen­ség, hogy nem teljesítheti a nyilvánosságnak április­ban tett ígéretét. Most abban reménykedik a tanács mezőgazdasági cso­portja, hogy sikerül a fel­méréshez valami gyors meg- I oldást találnia.

Next

/
Thumbnails
Contents