Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-21 / 270. szám
t9éf. Mjember 21 Btmfmtmf nititíio 3 Dollárt — otthon Az, hogy a Megyei Tanács három hónapon belül visszakapta a Nemzeti Banknál óvadék fejében letett másfél millió forintját a májusban szanálás alá vont kozármis- lényi Damjanich Tsz-től, két dolgot bizonyít: egyrészt azt, hogy jó intézkedési tervet készített a szakemberekkel kiegészített szanálási bizottság a gazdaságilag csődbe jutott tsz pénzügyi egyensúlyának megteremtésére, másrészt azt, hogy ezt á jó tervet, — amelyet a közgyűlés is szentesített — jól hajtotta végre a tsz vezetősége, tagsága. Nem menekültek el Mint az közismert, ezt a szövetkezetét nem külső okok, hanem döntően belső, gazdálkodási hiányosságok vezették el az 1,2 millió forintos mérleghiányig, s ez kizárta annak lehetőségét, hogy a veszteséget az állam magára vállalja. Mivel a Nemzeti Bank fedezet hiányában felmondta a tsz hiteleit, kérdésessé vált a szövetkezet egész további működése. — Mellesleg, ha a június 25-i közgyűlés másképp szavaz, mint ahogy nagyon bölcsen döntött, a kozármislényi tsz ma már talán nem is létezne, hanem részét képezné valamelyik szomszédos tsz-nek vagy állami gazdaságnak. A másfélmillió forintos óvadék, umelyet a tanács helyezett letétbe, tette lehetővé a gazdálkodás tovább folytatását, s engedte meg egyidejűleg a külső beleszólást a gazdálkodásba. Magyarul, átmenetileg gyámság alá került a tsz, s ez még ma is fennáll, de úgy néz ki, nem sokáig. Az elmúlt négy hónapban ugyanis sok minden történt Kozármislenyben. A közgyűlés idején tapasztalt laza munkafegyelem • nagymértékben megjavult. S annak dacára, hogy a szanálási bizottság a tagok személyes jövedelmét az alapjövedelemre redukálta — másszóval 20 százalékkal csökkentette —, egyetlen tag sem hagyta el a szövetkezetét. Néhány alkalmazott mondott fel mindössze az ipari részlegnél. Az új vezetőség, amelyet szintén azon az ominózus közgyűlésen választottak meg, a tagság bizalmát élvezve látott hozzá a bajok orvoslásához. Likvidálták a veszteséges ágazatokat A bizottság által megszabott útmutatás alapján mindenekelőtt felszámolták a veszteséges ágazatokat: a sertéstenyésztést, a kúttisztító részleget és egy sor más melléküzemágat, (festő és kályhás részleget, stb.) kivéve a motortekercselést és a búvárszivattyú javítást. E két utóbbi részleg jól kiépített megrendelő körrel dolgozik évek óta, a kaposvári, szekszárdi és a szombathelyi vízműveknek javítanak szivaty- tyúkat, — s jövedelmezően, évi 1—1 millió forintot jövedelmeznek. A lehetőségadta keretek között új vállalkozásba is belekezdtek. A sertéstartás felszámolásával felszabadult épületeket — kis átalakítás után — gyorsabb forgási sebességű baromfival hasznosítják. E célból együttműködésre léptek a pellérdi termelőszövetkezettel oly formában, hogy Pellérd adja a csibét és a takarmányt, Ko- zármisleny pedig az épületet és a munkaerőt. A tojást Pellérd vásárolja vissza darabonként 70 fillérért. Tojásonként 30 fillér nyereséget várnak ezen az üzleten. Kukoricából plusz egymillió Még a szerencse is hozzájuk pártolt, ámbár az 1969-es év időjárása nemcsak Ko- zármisleny, de minden mezőgazdasági üzem számára igen kedvező volt. Ebben a tsz-ben a közismert hiányosságok miatt minden szántás tavaszra maradt, s csak külső segítséggel tudtak megbirkózni vele. A pogányi tsz traktorosai vetették el a kukoricájukat, tegyük hozzá kifogástalan minőségben. A megkésett vetés ezúttal nem jelentett hátrányt, inkább előnyt, hisz száraz volt az idei tavasz, a későn érkezett eső Kozármislenyben éppen jókor jött így, de csakis így érthető, hogy a tervezett 17 mázsával szemben 30 mázsás májusi morzsolt kukorica- termést takarítanak be ezekben a hetekben a pécsud- vardi, a személyi és a kozármislenyi határban, ötven mázsás csöves termés, erre még nem volt példa errefelé. Száz vagon kukoricájuk termett, ebből 40 vagonnal eladtak a Gabonafelvásárló Vállalatnak, s kb. 1 millió forint nem várt bevételre tesznek ilymódon szert. JÓL fizetett a napraforgó is, 7' mázsa helyett 10,5 mázsával holdanként, s a minősége olyan kitűnő lett — iregi fajtát termelnek —, hogy 10 vagonnal exportáltak Nyugat-Német- országba madáreledelnek, mázsáját a belföldi 500 forinttal szemben 640 forintért. Nem tervezett és nem várt bevételt hozott a sikeres vöröshere magfogás is. A búza, ha nem is adott nagy termést, a baranyai színvonaltól elmaradtak, de a 14 mázsa 20 kiló saját tervükhöz képest jó eredmény. A jó növénytermesztési hozamokat persze nem lehet csak a véletlennel magyarázni, feltétlen említést érdemel az új főagronómus, Drinóczi Lajos neve is, aki a gazdálkodást hosszú éveken át a Bólyi Állami Gazdaságban, majd a geresdlaki tsz- ben tanulta, gyakorolta, s most Kozármislenyben kamatoztatja. A tagok sem károsodnak A pont még nincs kitéve a mondat végére, hisz másfél hónap van vissza az évből, de Kozármislenyben a hangulat bizakodó. Lényegében kigazdálkodták a hiányt, s Nyúl István főkönyvelő szerint, aki augusztusban váltotta fel Várnai Lászlót e poszton, amennyiben minden kötelezettségüknek eleget tesznek, márpedig erre megvan a lehetőség, úgy azt a bizonyos 20 százalékot, tehát a kiegészítő részesedést is, kifizethetik tagjaiknak. Kozármisleny példája azt bizonyítja, hogy pénzügyi egyensúlyát vesztett mező- gazdasági nagyüzem gyorsan talpra állhat jól átgondolt gazdaságszerkezeti változtatással, ha adottságai egyébként jók és az emberek is úgy akarják. — Rné — Követendő komlói példa Él Fazekasbodán egy asz- szony, Kis Mihályné. Fiatalon, szerencsétlenségére, mindkét lábát tőből levágta a vonat. Életkedvét nem veszítette el végleg, hiszen van egy szép kislánya Életkedve azóta mondhatni teljes, amióta a Komlói Helyiipari Vállalat bedolgozója. A vállalat műszakijai olyan villany varrógépet szerkesztettek számára, amellyet testével indíthat, két keze szabad, kényelmesen varrhat. El van tőle ragadtatva. Ez még csak a kezdet Itt a bedolgozás, mint foglalkoztatási forma, szociálpolitikai oldalról mutatkozott be. Zseni Pál igazgatóval és Koncz Zoltánnal, aki ennek az új üzemágnak a vezetője, több más községbe is ellátogattunk, ahol nemrég szervezték meg a bedolgozói hálózatot. A bedolgozói rendszer a fejlett országokban már régen polgárjogot nyert, elég csak a klasszikus példát, a bedolgozók hazáját Japánt említeni. Hazánkban, Baranyában is, még csak a kezdet kezdetén járunk. A Komlói Helyiipari Vállalat a maga 210 bedolgozójával — majdnem valamennyien nők, közöttük 60—S0 idősek, csökkent nwíucaképességűek — úttörőnek számít, talán még a pécsi kesztyűvarró bedolgozókat említhetjük mellettük. A helyzet az, hogy a nagyobb vállalatokat, mivel rendelkeznek beruházási eszközökkel, nem érdekli különösebben a dolog. A komlóiak egy évvel ezelőtt kezdték szervezni a bedolgozói hálózatukat, azóta Baranya községeiben 18 átvevőhelyet hoztak létre. Egy- egy ilyen körzethez több község tartozik. Nemrég vonták be Harkányt. Nagykozárt, Geresdet, Bogádot; szervezik Himesházán. Megy ez, a falusi asszonyok tudnak varrni. Gyorsan, egy-két hét alatt betanulnak. Mindent varrnak, kezdetben, betanuláskor tenisz alsót, később a fehérneműtől az orkán félkabátig, mindent. A műszaki ellenőr betanuláskor naponta, később hetente egySzakszervezeti tükör I. Mit nem kaptunk a III. t Milyen volt az áruellátás, a minőség, hogyan alakultak az árak, mit tettek a fogyasztói érdekek védelmében? Az idei III. negyedév jelenségei alapján, ezt vizsgálta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottsága. A tapasztalatokról jelentés készült, ez adta cikkünk alapját. Elsőként, a teljesség igénye nélkül, az áruellátásról és a minőségről lesz gzó. Inkább csak a nagyon is szemet szúró hiányosságokat érintjük. A húsellátás a III. negyedévben némileg javult, a tőkehúson belül a közkedvelt frisshúsok aránya emelkedett, de még nem szűnt meg a sorbanállás. Továbbra is hiánycikk volt a főtt füstöltáru, füstölt és zsírszalonna, a csemegeszalámi és a gyulai-kolbász. Helyes kezdeményezésre figyelhettünk fel, egyes csemegeüzletekben, húsboltban csirke grillsütőt állítottak be, s e mellett friss hurkát, sültkolbászt árusítanak. Ami a minőséget illeti, a Húsipari Vállalat zsírtöltő gépe korszerűtlen; nem biztosított a zsír kellő dermedése, a csomagolópapír gyenge minőségű, gyakran elégtelen ragasztásé. A Szabadság útig hosszabbítják meg Pécsett a Rét utcából nyíló Heim Pál utcát. Az építkezés útjában álló épületeket már lebontották és most szállítják el a Olyan törekvésekre is felfigyelhettünk, hogy a kereskedelem elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkezők igényeit törekszik kielégíteni. Megállapítható, hogy az alacsonyabb keresetűek a szükséges ruházati cikkeket elsősorban a leértékelt árukat árusító boltokban szerzik be, mert a regu- ler árukat árusító boltokban, például felsőkötött-áruk, pa- ! műt és kártolt alapanyagú ! férfi és női, gyermekpulóve- | rek és kardigánok nem kap- I hatók. Érthetetlen továbbá az is, hogy olyan divatcikkek, mint a szatin. a sifon melltartók, harisnyatartók, fokozatosan eltűnnek a kiskereskedelemből és csak kizárólag luxus- áron kerülnek forgalomba. A hiánycikklistán voltak még a III. negyedévben egyes vegyesiparcikkek, például az olajfesték-hígító, az ecsetáruk, borotvapengék, sokszorosító-kellékek stb., míg örvendetes, hogy a tisztítószerek választéka ugrásszerűen megnőtt. Változatlanul hiánycikk a herendi porcelán és a közeljövőbeni beszerzése is kilátástalan, továbbá egyes műszaki áruk: magnetofon, lemezjátszó, Orion tv, szárazelemek, huzalok. Nemcsak most, de várhatóan a jövőben is zavarok lesznek az olaj kályha ellátásban, mert a nagykereskedelmi vállalat 1970-re későn kezdte meg tárgyalásait, amikor már a gyár kapacitásának többségét lekötötte. A bútorellátás mennyiségileg megfelelő volt, sok minőségi kifogással. A kiskereskedelem ugyanis nem ren- ielkezik olyan szabványmi- limummal, amelynek értelmében a bútorok osztályos jellegét megnyugtató módon megállapíthatta volna. A BÚTORÉRT a III. és a IV. negyedévre minőségi hiá- nyosíégok miatt mintegy 30 őstermelővel szüntette meg i szerződéses viszonyt. A hiánycikkek lehangoló .istáját a fentiekkel közel sem elégítettük ki. Következő cikkünkben, az áralaku- ásról és fogyasztói érdekek védelméről lesz szó. EI. Z, ! szer lejárja a községeket. A i kiszabott anyagot túrakocsi j szállítja a körzeti megbízott- I hoz, ő osztja el a munkát, gyűjti be a készárut. (A megbízottak a körzetben ledolgozott normaóráktól függően külön fizetést kapnak. A bedolgozók munkájával egyébként elégedett a vállalat, januárban exportra is dolgoztak. (Ezért találó a kifejezés: dollárt — otthon.) A bedolgozók és a jogok A bedolgozók munkakönyvvel rendelkeznek, és ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az üzemben dolgozókat — nyugdíjjogosultág, a folyamatos munkaviszonyba beleszámít. SZTK igénybevétele, szakszervezeti tagság, 12 nap fizetett szabadság stb. Ha teljesítményük meghaladja a havi 250 forintot, táppénzjogosultak. A bedolgozók is kapnak nyereség- részesedést, jutalmat, minőségi prémiumot. Sőt, jelenleg egy 20 ezer forintos külön prémiumkerettel rendelkezik az üzemágvezető. Az asszonyok postán kapják meg fizetésüket, és előre tudják, milyen munkáért mennyi pénz jár. Figyelemre méltó a vállalat költségtérítése: télen a munkabér 6, nyáron 4 százalékát világítási, fűtési költség . és gépkopás címén megkapja a dolgozó. A komlói vállalat bedolgozói átlagban napi 4 órát ülnek varrógép mellett, s ez alatt az idő alatt 80—90 százalékát produkálják annak, mint amennyit bent, a szalagban dolgozók fél műszak alatt teljesítenek. A bedolgozók átlagos órabére 6 forint, a bentiek óránként 50 —80 fillérrel keresnek többet. Például a sásdi járásban 760 forint körül mozognak az átlagkeresetek, a szigetvári járásban pedig átlagban 670 forint körül. A bedolgozók létszámát még az idén 300 főre kívánják felemelni, jövőre pedig még nagyobb lépésekkel szeretnének haladni. December végére Komlón, a kenyérgyár volt barakképületében teljesen elkészül a bedolgozói központ. Ez lesz a befejező részleg, itt történik gépekkel a gomblyukazás, a gombfelvarrás, a vasalás. Mindez kézi erővel nagyon nehézkes lenne. A befejező részlegben két műszakban 110-en dolgoznak, idősebbek és egészen fiatalok. Tárgyalnak a Hazai Gyapjúval, újabb lehetőség kínálkozik a bedolgozóknak. Műstoppolásról lenne szó (szövethibák kijavítása, végek tisztítása), nem igényel varrni tudást. Azt is tervezik, hogy textil- és bőrhulladékot adnak ki szociális otthonokba, csináljanak belőle, amit akarnak (terítő, kulcstartó stb.), s ezt majd a vállalat saját boltjában értékesíti. A „láthatatlan“ gyár haszna Végül is milyen hasznot hajt ez a „láthatatlan” kis gyár? A Komlói Helyiipari Vállalat 210 bedolgozója ebben az évben 20 millió forint értékű árut állít elő. És mindez a vállalatnál semmiféle eszközvonzattal nem jár! A bedolgozói hálózat kitűnő eszköz: a vállalat rugalmasan követni tudja a piac ingadozásait. Lehetőség nyílik kis szériák gazdaságos előállítására. Most amikor az iparban egy-egy új munkahely létrehozása óriási ösz- szegekbe kerül a bedolgozói hálózat szervezése könnyebben járható út. Követendő példa a komlóiaké. Eliklósvari Zoltán A sütőipari termékeket í vásárlók részéről szinte ál landóan minőségi kifogásol érik. A sütőipar a liszt mi nőségére hivatkozik, viszon az is megállapítható, hogj egyes lisztszállítmányoka' előbb használtak fel, min' ahogy a liszt minőségi tulajdonságával kapcsolatos tájékozódás rendelkezésre állt. A malom és cukoripari termékek csomagolására — a rizs kivételével — a zacskók minősége nem megfelelő. A gyári ragasztás elégtelen, az áru szóródik, a malomipar a lisztet 1—2 és 5 kilós csomagolásban hozza forgalomba A szükségleteket csak összességében, nem pedig a vásárlók igényeinek megfelelően biztosítják. Az egyik bolt 5, a másik 2, vagy kizárólag 1 kilós csomagolású lisztet kap. így gyakori a vita az eladók és a vevők között, mert egyes eladók nem mindig hajlandók az 5 kilós csomagból 1 kilót kimérni. A ruházati ellátás a III. negyedévben néhány cikk tekintetében javult, azonban rendkívüli sok a hiánycikk, különösen a rövidárukban. Hosszasan lehetne sorolni a hiánycikkeket, a gombostűtől a cipőfűzőig. Szinte állandóan hiánycikk volt a férfi hosszúujjú nylon ing, és egy sor más áru, a szövetektől a szintetikus takarókig. A hiánycikkek arra engednek következtetni, hogy a nagykereskedelmi vállalatok igyekeztek készleteiket, beszerezéseiket úgy alakítani, hogy év végén a tervezett nyereség meglegyen, még akkor is, ha az értékesítés nem éri el a 100 százalékot. A kiskereskedelem igyekezett közvetlen ipari kapcsolatokat létesíteni, de a tapasztalat az, hogy a jelenlegi hiánycikkek többségét a kiskereskedelem az ipartól közvetlenül nem képes beszerezni, mert a hiánycikkek nagy része olyan, amelyet országosan egy gyár termel — például: Habselyem Kötöttáru- gyár, Harisnyagyár. A kiskereskedelmi vállalatok, a nagykereskedelmi vállalatokhoz hasonlóan negyedévről negyedévre alacsonyabb készletekkel igyekeztek a forgalmat lebonyolítani. A nagyobb forgalom érdekében nyilván kedvezőbb a magasabb ár- *“kvésű cikkek értékesítése. ( t t A kozármislenyi tsz ismét lábra áll ftégy hónap alatt visszafizették az óvadékot— A kitűnő időjárás is segített — Gazdag termés, bizakodó tagság Kétszáztíz varrógép—húszmillió forint Még az idén 300-ra emelik a bedolgozók számát
