Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-02 / 255. szám

4 1969. november 2. Bunanmit napio >,Szívesen jövünk Önökhöz66 Az erősödő magyar—finn kapcsolatok jegyében A látogatás növelte az egyetemi napok rangját Anna Liisa Tiekso, finn szociális és egészségügyi mi­niszter és kísérete, akik a magyar egészségügy szerveze­tét tanulmányozzák hazánk­ban, szombaton Pécs egész­ségügyi helyzetével és magá­val a várossal ismerkedtek. Igaz, hogy „expressz” gyorsa­ságú volt a finn vendégek látogatása, ennek ellenére be­pillantást nyerhettek nemcsak az egészségügyi intézmények életébe, hanem Pécs gazdag kultúrhagyományaiba is. Délelőtt a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen dr. Boros Béla rektor fogadta a magas­rangú vendégeket, és ismer­tette az orvosegyetem törté­netének legfontosabb állomá­sait. A vendégek kérdéseire elmondta, hogy a fejlődést jól jellemzi annak a 400—450 ágyas új, klinikai tömbnek terve, amelyet a későbbiek­ben fognak felépíteni. A mi­niszterasszony válaszbeszédé­ben a következőket mondot­ta: — Külön öröm számunkra ez itt-tartózkodás azért is, mert Pécs és Lahti testvér- városok. örvendetes, hogy itt­létünk éppen az egyetemi na­pokra esik. mert ez elősegíti, hogy jobban megismerjük a pécsi Orvostudományi Egye­tem életét. Ezután a vendéglátók át­nyújtották a delegáció tagjai­nak az egyetem fennállásának 600 éves évfordulója alkalmá­ból kiadott kötetet, valamint a kollégium jelvényét Televíziót az iskoláknak Alig néhány hete, hegy ez első baranyai iskola te­levíziót kapott ajándékba. Azóta csaknem mindennap­ra esik egy-egy kedves ün­nepség, készülék-átadás. Nagy esemény ez vala­mennyi községben. Az alábbiakban azokat as ajándékozókat és ajándéko­zottakat soroljuk fel, akik az elmúlt két hétben ad­tak, illetve kaptak tv-ké- szüléket. A Dél-Dunántúli Vegyianyag és Kiszerelő Ktsz, valamint a szövetke­zet KISZ-ftataijai a maró- esai és a sósvertikei iskola kicsinyeit örvendeztették meg. A 12-es számú AKOV alkatrészfelújító és -gyártó üzemének szocialista bri­gádjai a kökényieknek, a Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozói pedig az alsómo- csoládi gyerekeknek aján­dékoztak televíziót. Rádiót is adott ajándékba a tele­vízió mellé a gyöngyösmel- lóki iskolának a pécsi 12- es AKÖV. A vállalat KISZ- brigádja vállalta, hogy a garanciális idő letelte után ingyen javítja a készüléke­ket. Az AKÖV szocialista bri­gádjai egyébként összesen kilenc televíziót vásárolnak ajándékozási célra. Tőlük kaptak tévét többek közt a kisbudméri és mecsekráko- si gyerekek is. A kisnyárá- diakat a mohácsi öntödei Vállalat, a dinnyeberkieket pedig a szentlőrinci fo­gyasztási szövetkezet jut­tatta televízióhoz. A buda­pesti Építőipari Szövetke­zetek Szövetsége 40 készü­léket ad a sásdi járásnak. A káni, tóffii, kaposszek- cső-szőlíí hegyi, szentkatali- ni, tekeresi, bánost, szé- náspusz'ai, mecsekpölöskei, hegyhátmaróci, kishajmási és bakócai iskolák már át is vették az ajándékot. A kásád! iskolának a Bere- mendi Cementmű, Idama- jornak a beremendi fo­gyasztási szövetkeze1, mocs­kának a határőrség, Drá- vaszabolcsnak a komlói tanbánya, Palkonyának pe­dig a MÁV Pécsi Távközlő és Biztosítási Berendezési Fenntartási Főnöksége ad­ta át ünnepélves keretek közt az ajándék-televíziót. November 1-én a Bara­nya megyei Villamoslpart és Gépjavító Ktsz által vá­sárolt tévét vették ünne­pélyesen tulajdonba az oko- rági iskola tanulói. Novem­ber 3-án ismét két átadás lesz. A Ruhaipari Dolgo­zók Szakszervezete (Buda­pest) Erzsébeten, a Fővá­rosi Felvonó- és Javító Vállalat pedig Boldogasz- szonyfán nyújtja át a gye­rekeknek a dolgozók által felajánlott összegből vásá­rolt új televíziókat. Az Acsády Ignác úti böl­csőde apró lakói nem törőd­tek a protokoll szabályokkal — játszani hívták a minisz­terasszonyt. Néhány percre a vendég is megfeledkezett a komoly programról. A kis lurkók szívesen megosztották játékaikat, csak azon csodál­koztak, hogy a vendég nem érti, amit mondani akartak. Virágcsokrokkal várták a delegációt a 400 ágyas klini­ka előcsarnokában. Dr. Jávor Tibor, az I. sz. Belgyógyászati Klinika professzora fogadta a minisztert és munkatársait, és vállalkozott a küldöttség ka­lauzolására. A vendégek meg­tekintették a hidrotherápiai osztályt, a sebészetet, s a kli­nika tetejéről elgyönyörköd­tek a ragyogó panorámában. Majd nem sokkal később, az új tv-torony melletti régi ki­látóból keresték a 400 ágyas klinika épületét. A tiszta, napsütéses időben felejthetet­len élményt nyújtott a távol­ban viliódzó pellérdi halastó, s a Mecsek rőt színű, vedlő erdőkoszorúja. Az Üdülőszállóban folyta­tott baráti beszélgetésen ki­derült, hogy Vartianinen Os- mo professzor már másodíz­ben jár Pécsett; korábban négy évvel ezelőtt tartózko­dott — ugyancsak hivatalos delegáció tagjaként — váro­sunkban. Pohárköszöntőjében Anna Liisa Tiekso miniszter a következőket mondotta: — Nagyon örülünk, hogy az önök személyében olyan em­berekkel ismerkedtünk meg, akik nemcsak hagyományai­kat ápolják áhítattal, hanem lendületesen építik az újat is. Ami Kekkonen elnök közel­múltban tett látogatását ille­ti, csatlakozom ahhoz a vé­leményhez, hogy e tárgyalá­soktól a meglévő magyar és finn kapcsolatok jelentős bő­vülése várható, s nagyon sze­retném, ha a mi látogatásunk is hozzájárulna együttműkö­désünk fejlődéséhez az egész­ségügy terén. Szívesen jövünk Magyarországra azért is, mert a magyar és finn nép is kész arra, hogy őszintén munkál­kodjon a nemzetek közötti jó kapcsolatok elmélyítésén. Délután a Székesegyházat és a Zsolnay Múzeumot meglá­togató vendégekhez csatlako­zott a szombaton Pécsre ér­kezett dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter és Papp Imre, Pécs mj. Városi Tanács V. B. elnökhelyettese. Dr. Szabó Zoltán este a Nádor Szálló­ban fogadást adott a finn de­legáció tiszteletére, amelyen részt vett Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága első titkára és Palkó Sándor, a Megyei Tanács el­nöke. A miniszterasszony és a kí­séretében lévő személyiségek ma Harkányba és Siklósra lá­togatnak, majd délután el­utaznak Pécsről. Marafkó László A finn miniszterasszon/ egy aprósággal barátkozik Űjmecsekalján a bolgárkerti bölcső­dében Erb János felvétele Látogatásunk célja: A kapcsolatok bővítése és tapasztalatcsere Anna Liisa Tiekso finn egészségügyi miniszter nyilatkozata — A Magyarország és Finn­ország közötti egészségügyi kapcsolatok sokéves hagyo­mányra nyúlnak vissza. Külö­nösen az orvoscsere gyakori. Magyarországi tartózkodásom alatt sok olyan magyar pro­fesszorral találkoztam, akik az elmúlt évben előadásokat tar­Hűsz ember készenlétben áll Szirénázó mentőautók „Súlyos sérültet viszünk...” Egy óvatlan pillanat következményei Az út a műtőbe vezetett... „A mentők telefonáltak, két' súlyos sérülttel útban vannak,! rövidesen itt lesznek” — adja 1 tovább a hírt a pécsi Honvéd I Kórház telefonügyeiét® az or-1 vasoknak. Felkészültek a betegek ellá­tására. — Amikor mi vagyunk az ügyeletesek, vagy felvételisek, aznap megváltozik a kórház szokásos munkarendje — mondják a kórház vezetői. Az­nap több beteghordót állítanak szolgálatba, több orvos, ápoló- személyzet áll készenlétben, a villany- és vízvezetékszerelők létszámát is növelik —, a mű­tők közül pedig mind az öt bármely percben fogadásra kész. Egy-egy felvételis napon — amikor ebbe a kórházba hozzák a mentők a munka közben, vagy közúti baleset során megsérülteket —■ a szo­kásosnál mintegy hússzal több embert „mozgósítanak”. A jelzett mentőautó megér­kezett. A kerekeken gördülő ágyak már a mentőautó közelében ... Itt most „nem érdekes” mi­ként és hogyan történt a bal­eset. Most csak egy a fontos: a sérültek mielőbbi megvizs­gálása és gyors ellátása. Any- nyit azonban megtudok: a behozott két férfi egy motor- kerékpáron utazott. Előzés köz­ben észrevették, hogy velük szembe egy teherautó közele­dik, — a vezető hirtelen jobb­ra vágta a kormányt és így nekivágódtak annak a teher­autónak, amelyiket előzni akartak. A motorkerékpár ve­zetője boka, comb és lábszár- törést, valamint agyrázkódást szenvedett, a pótutasnak a ge­rince tört el. Az egyik sérült ájultan fek­szik a hordágyon... A másik sérült arca eltorzult a fájda­lomtól. A ruhájuk szakadt, vérfoltos... A folyosón hang­talanul gördül velük a tolóko­csi — a kórház személyzete közül, akik a folyosón járnak • falhoz lépnek, utat hagy­nak ... Itt minden pillanat életet menthet,.. Ambulancia ... röntgen ... Mindenütt orvosok, assziszten­sek szorgoskodnak — néhány perc és a már előhívott rönt­genképen hűen látszanak a tö­rések, repedések helyei... A boka, comb és lábszártö­rést szenvedett férfi már a baleseti ágyon gördül a meny- nyezetig kékcsempés műtőbe. A műtőben fehér köpenybe, gumikesztyűbe, szájkendőbe „öltözött” orvosok, műtősök... A nagy, köralakú lámpa éles fényt vet az asztalra, bekap­csolva a kék fényt adó, a le­vegőt sterilizáló lámpák is ... És megkezdődik. Orvosi „parancsszavak” hangzanak: — Érfogót kérek... — Fonalat kérek... — Pulzus, vérnyomás? — Rendben. — Légzés? — Rendben. Kis idő múltán: — Esett a vérnyomás! Áll­junk meg! Pillanatok múlva: — Vérnyomás rendben. Gyöngyöz a veríték az or­vosok, műtősök homlokán —, de nincs megállás. Egy ember életéről van szó! Délután fél öt óra volt, ami­kor elhangzott az első „pa­rancsszó”: — érfogót kérek, — és most, amikor az órámra pillantok este fél nyolc — hallatszik: — Készen vagyunk. Vigyék az őrzőszobába. — Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulása? — kérdem az orvost. — Talán a jövő év elején elhagyhatja a kórházat — vá­laszolja. Mindez egy óvatlan pillanat következménye. És — sajnos — hasonló eset százával tör­ténik országosan is, megyénk­ben is. Sok ember munkájára van szükség ahhoz, hogy a A műtőben figyelmetlen pillanatok követ­keztében megsérült emberek­nek visszaadják az egészségét. És sok pénzre is. — Több tízezer forint ára gyógyszert is kell adnunk egy- egy betegnek, míg meggyó­gyul ... — mondja az orvos. Beszélgetésünket a telefon­ügyeletes szakítja meg: — A mentők most jelentet­ték, hogy ismét útban vannak hozzánk ... Állítólag egy ittas motoros elütött egy asszonyt... És kezdődik megint élőiről. Ambulancia ... röntgen ... Le­het, hogy műtétre is szükség lesz... Ezen a napon a Honvéd Kórház volt az ügyeletes, hol­nap a városi, holnapután a megyei kórház, azután vala­melyik klinika ... Naponta váltják egymást. Ott is ké­szenlétben állnak az orvosok, műtősök, ápolók ... Mert va­laki ittasan vezette gépjármű­vét, mert valaki figyelmetle­nül lépett le az úttestre. Mert sokan nem vigyáznak sem a maguk. sem embertársaik egészségére... Garay Ferenc tottak Finnországban, s ha­zámban is sok olyan egyete­mi fanár él, aki hasonló cé­lokkal járt Magyarországon. Anna Liisa Tiekso, a Finn Köztársaság szociális és egész­ségügyi minisztere mondotta a fentieket munkatársunknak, a 400 ágyas klinikai tömbben tett látogatása szünetében. Hozzáfűzte: nemcsak orvos- cserére gondol, hanem a tudo­mányos tapasztalatcsere más formáira is, elsősorban az egyetemek között. Ebből a cél­ból tárgyalásokat folytattak a Budapesti Orvostudományi Egyetemmel. — Európa-azerte Ismert, hogy Magyarország gazdag a meleg vlzd gyógyfürdőkben. Van-e a finn nagyközönség körében ér­deklődés ez lránt? — Igen, a finn nagyközön­ség állandóan érdeklődik az európai fürdőhelyek, köztük a magyar fürdők iránt Ebben az évben is sokan keresték fel Magyarország, Románia és más országok fürdőhelyeit. — Megfelelőnek tartja-e azt a propagandát, amelyet a ma­gyar Idegenforgalmi szervek a magyarországi gyógyfürdők lá­togatása érdekében Finnor­szágban kifejtenek? — Románia sokkal Intenzí­vebb propagandát folytat e vonatkozásban, mint Magyar- ország. Ennek az a következ­ménye, hogy a finn nagykö­zönség sokkal jobban ismeri például Eforiát, mint a ma­gyar fürdőhelyeket Ezt onnan tudom, hogy az egyik finn utazási iroda vezetőségi tagja vagyok. Jelenlegi hivatalos programunkban egyébként nem szerepel az ilyen jellegű kapcsolatok bővítése. Nálunk ugyanis az utazási irodák foglalkoznak e témával. — Engedjen meg egy szok­ványos kérdést! Mik az etSö benyomásai rövid magyaror­szági tartózkodása alatt? — Másodszor járok Magyar- országon, s az a benyomá­som, hogy a hazájukban, kö­zöttük Pécsett működő egész­ségügyi intézmények megfelel­nek a nemzetközi színvonal­nak. A magyar orvosoknak nagyon jó kapcsolataik van­nak a világ sok országával, s hasznos, pozitív tevékenységük a WHO-ban, az egészségügyi világszervezetben is érezhető és lemérhető. Jelenlegi ma­gyarországi látogatásunkat na­gyon hasznosnak tartjuk, hi­szen alkalmat nyújt a tapasz­talatcserére és a kapcsolatok bővítésére. Amint tegnapi számunkban közöltük, a miniszterasszony kíséretéhez tartozik Vartiai- ben Osmo minisztériumi fő­igazgató, belgyógyász profesz- szor és Nevala Unó kormány- tanácsos, a minisztérium egész­ségügyi főosztályvezetője is. Munkatársunk a következőket kérdezte meg Nevala Unó Úr­tól: — Amint hallottuk, kor­mánytanácsos úr elsősorban a szakterülete, a magyar egész­ségügyi igazgatás iránt érdek­lődik. Milyen véleményt alko­tott erről? — Amint látom, a magyar és finn egészségügy igazgatá­sában, felépítésében rendkívül sok a hasonlóság, inkább csak a részletekben, meg természe­tesen az elnevezésekben van­nak eltérések. Miután a két ország egészségügyi igazgatása nagyon hasonló, azt hiszem választ adtam a kérdésére is. Nehéz volna többet mondani ennél a beszédes ténynél. — Az előbb közölte »elünk dr. Hajnal József, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rektort hivatalának vezetője, hogy ön már másodszor Jár városunk­ban — fordultunk Vartlalben Osmo úrhoz. — Mint belgyó­gyász professzornak, milyen benyomása alakult ki a 400 ágyas klinikai tömbről? — Valóban harmadszor já­rok Magyarországon és másod­szor az önök városában. Tet­szik az, hogy blokkszisztéma szerint építették fel a klini­kát, hogy szélesek a folyosók, hiszen ez megkönnyíti a be­tegszállítást. Előnyösnek tar­tom, hogy a klinikai tömb bő­víthető, fejleszthető, nagyon szerencsésnek találom, hoey az elméleti tömb ilyen közel ke­rül a klinikához. Személvesen tudom lemérni a fejlődést, hi­szen legutóbbi látogatásom al­kalmával még nem volt meg az új elméleti tömb. a- Vsnnsk-e személyes kap­csolatai Magyarországon? Vartiaiben Osmo miniszté­riumi főigazgató válasz he­lyett a kabátja hajtókájára mutatott. A mozdulat felért egy válasszal, hiszen a hajtó­kán a Finn—Magyar Baráti Társaság jelvénye volt látha­tó. M. L. Kelta sírokat tártak tel A múzeumi hónap alkal­mából Vácott, a Forte gyár melletti kavicsbánya terüle­tén ásatásokat folytattak. — Már az első héten több te­metkezési helyet tártak fel, amelyekben az időszámítá­sunk előtti II. századból szár­mazó kelta sírokra bukkan­tak. A munkát folytatják. A helyszín feltárása után tér­képet kéázítenek a terület­ről és szakszerűen feldolgoz­zák a leleteket

Next

/
Thumbnails
Contents