Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-18 / 267. szám

f IMI norembei IS. r­---------------------------------------------------------------------------- DUtiOnTQTl napio Új gépekre, ösztönzőbb bérezésre van szükség! A programot a választók adták... A szakszervezet megvétózta a túlórákat Senki sem sértheti meg a kollektív szerződést! A Pécsi Bőrgyárban nem ritka, hogy valaki havonta 50—60 túlórát húz le, van­nak sokan, akik — előfordul az egészségre ártalmas mun­kahelyeken is — hónapokon át havi 30—40 órát túlóráz- nak, feláldozva szabad szom­batjukat, vasárnapjaikat... Nem mindennapi eset, a Pé­csi Bőrgyárban a szakszer­vezeti tanács, vétójogával élve, nemet mondott a túl­órákra. Nemet mondtak a bőrgyár gazdasági vezetőinek, sőt tulajdonképpen a válla­lati központ vezetőinek, hi­szen a termelési terveket a Bőripari Vállalat, tehát a központ adja ki. Igen feszí­tett terveket. És ezeket a di­rektívákat a pécsi gyárnak, a gyár gazdasági vezetőinek teljesíteniük kell. Ehhez kel­lenek a túlórák. Túlórák nél­kül ugyanis nem megy. Az előzmények Ennyit röviden. Az ügy előzményei a közelmúltba nyúlnak vissza. A szakszer­vezeti bizottság október iv­én rendkívüli ülésen tárgyal­ta meg az addig felmerült túlórákat. Levelet intézett Bérei Pál igazgatóhoz, azzal, hogy a levelet a vezérigaz­gatónak juttassa el. A levél­ben a következők álltak: A gyáregységünk előtt álló fel­adatokat kizárólag megfeszí­tett munkával, és olyan mér­vű túlóráztatással lehet telje­síteni, amely megsérti a kol­lektív szerződést, továbbá el­lentmond a munka Törvény- könyv idevonatkozó rendel­kezéseinek. A törvénytelen túlmunkával, a szabad szom­batok, továbbá a vasárnapok állandó igénybevételével a szakszervezeti bizottság nem tud egyetérteni, ezért kérjük a gyáregység igazgatóját, hogy 1969. november 1-től kezdve azokon a helyeken, ahol a túlórák száma a dol­gozók részére biztosított havi 8 órát, illetőleg az évi 96 órát elérte, vagy meghaladta, további túlórát ne engedé­lyezzen. A szakszervezeti bi­zottság további problémát lát azokon a helyeken, ahol a dolgozók egészségre ártal­mas munkakörülmények kö­zött végzik munkájukat, és ahol a túlóráztatás szigorúan tilos. Ezeken a helyeken is további túlóráztatások történ­tek. Az SZB aggódva figyeli azt az erőltetett tempót, ame­lyet a többtermelés érdeké­ben diktálnak, és a szakszer­vezetnek az a megállapítása, hogy nemcsak azért veszé­lyes a túlóráztatás, mert a dolgozók nem mindig jutnak pihenőnaphoz, hanem mert így lehetetlen a gépek rend­szeres karbantartása, és ez egy későbbi időpontban a gyáregység számára helyre­hozhatatlan károkat okozhat A Pécsi Bőrgyár 2000 dol­gozója közül körülbelül 600- an túlóráznak rendszeresen, ebből 400-an egészségre ár­talmas munkahelyeken. Mi a véleményük a dolgozóknak? A vélemények megoszlanak. Tény az, hogy sokan szíve­sen vállalják a túlmunkát, főleg a nagycsaládosok. Jól jön a pénz. meg az ilyenkor szokásos pótlék. Egyesek szerint: a túlórák kérdésében ki-ki saját elha­tározása szerint dönthessen. A nők, a kisgyermekes anyák nevében felszólaló szakszer­vezeti bizalmi viszont kije­lentette, hogy a nőknek fél­re áll a szájuk, mikor a mű­vezető berendeli őket túl­órákra. Ragaszkodnak a sza­bad szombathoz. Legyen, vagy ne legyen? Legyen túlóra, vagy ne le­gyen? Az egészségre ártal­mas munkahelyeken a válasz csak egy lehet: ne. A Munka Törvénykönyv tiltja és nyíl- vén alapos okok szólnak emellett. A többi munkahe­lyeken a kollektív szerződés dolgozónként évi 96 órában maximálja a túlórákat. A szakszervezet véleménye: a többtermelés népgazdasági érdek, de nem a minden áron való többtermelés. Ne menjen minden a dolgozó egészségének rovására. Az embernek ki kell pihennie az egész hetes munka fára­dalmait. A túlórázás huza­mosabb ideig nem folytatható. Ne a mának éljünk. Vajon mindegy-e, hogy ilyen körül­mények között 20 év alatt elhasználódik egy ember. — Vannak még belső tartalé­kok, azokat kell feltárni. Még jobban ki kell használ­ni a napi munkaidőt. Még ösztönzőbb anyagi érdekelt­séget kell teremteni. És mit mondanak a bőr­gyár gazdasági vezetői? A szakszervezet érveivel egyet­értenek. Elismerik a dolgo­zók jogát a pihenéshez. De, népgazdasági érdekekre hi­vatkozva. a túlórák mellett vannak, és emellett szóltak a szakszervezeti tanácsülésen is. Magatartásuk érthető. Bű­vös körről beszélnek. Ebből nincs feloldás. Ha teljesíteni akarják a tervet, akkor túl- óráztatni kell. Ha nem telje­sítik, akkor ez büntetést von maga után. Egyrészt kiesést okoz a nyereségrészesedés­ben. Bár ez még önmagában nem sok, egy-két napi bér­nek felel meg. De erre aztán még további büntetés jön. És mindez a termelékenységi mutató romlását okozza, vi­szont a bérfejlesztések eh­hez vannak kötve. A gazda­sági vezetők nem azért kar­doskodnak, mert azzal, hogy teljesítik a tervet, több lesz a nyereségrészesedés. A több­letet elviszi a túlórákért ki­fizetett bér. Lehetetlen hely­zet ez. Tény az. hogy rendkívül feszítettek a tervek. A pécsi gyár vezetői ezt minden al­kalommal reklamálták a köz­pontban. A kurta válasz: Vi­ta nincs, „a tervszámokat nem lehet káderezni”. A tervfeladat meghaladja a ka­pacitást. örökösek a kapaci­tás-gondok. A mennyiségi kvóták Damoklész kardjaként függnek a gazdaságvezetők feje felett. De még így is, a múlt negyedévi több mint 9 ezer túlóra ellenére is, lema­radás van. Ügy néz ki, hogy ebben a negyedévben még az esetleges túlórákkal sem tudnák hozni a tervet. Rá­adásul a negyedév napjainak száma az ünnepnapok miatt a szokásosnál kevesebb lesz. A mennyiségi hajszához gépek kellenének. A központ direktívái mindig pontosan megérkeztek, de egy sor be­ígért gép nem. Üj gépek nél­kül nem tudnak eleget tenni az egyre növekvő feladatok­nak. De még a kulcsgépek javításáról sem lehet szó, nincsenek tartalék gépeik. Fokozott a balesetveszély. És van olyan munkahely, ahol adott időben le sem lehet áll­ni. A bőrök romlandók. Űj jelentkezők nincsenek, a ne­héz munkára nem lehet em­bert kapni. Nyilván az a megoldás, ha annyira nagy a kereslet a bőr iránt, fizessen magasabb béreket az iparág. Akkor kaphak embereket. A szakszervezet véleménye A bőrgyár szakszervezeti tanácsa végül is a következő álláspontot foglalta el: 1. A törvénytelen túlórázásokat meg kell szüntetni, ezért a szakszervezeti tanács felhív­ja a gyár igazgatójának fi­gyelmét, vizsgáltassa felül és szüntesse meg a törvénytelen túlórázást. Az igazgató által tett intézkedésről 1969. no­vember 20-ig tájékoztatja a szakszervezeti bizottságot. 2. A gyár igazgatója vizsgáltas­sa felül a túlóra túllépéseket és tegyen intézkedést a kollektív szerződés előírásá­val ellentétes utasítást kiadó vezető felelősségre vonására. 3. Amennyiben a jövőben hasonló törénysértést tapasz­tal a szakszervezeti bizottság, úgy élni fog feljelentési jo­gával. 4. Mérjék fel a pécsi gyáregység reális kapacitását és olyan terveket írjanak elő, amely, ha feszített mun­kával is. de teljesíthető, a törvényes kereteken belül. Miklósvári Zoltán Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: nyugat felől növekvő felhőzet, elsősorban a Dunántúlon több­felé esőveL Időnként élénk, he­lyenként erős délnyugati, nyu­gati szél. Keleten párásság, éj­szaka köd. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 2—- 7, legmagasabb nappali hőmér­séklet 8—13 fok között. i valósult meg a pécsi járásban? Beszélgetés Bruck József vb-elnökkel •— Nagy a járásunk, a me­gye egyharmad része. Ért­hető tehát, hogy sok vonat­kozásban bele is szól a me­gye életébe. Ugyanakkor sok ellentmondás fakad abból, hogy Pécset veszi körül, s a város közelsége szinte az élet minden területén érez­teti hatását. így volt ez már régen is és ez a közelség haj­dan egészen meglepő dolgo­kat produkált. Hihetetlennek tűnik, de így van: a város vonzáskörébe tartozó falvak­nak soha nem volt jó űt- juk. Igaz, nagyon sok tá­volinak sem. Az apró, szét­szórt településekkel soha, senki nem törődött. Olyan örökség volt ez, aminek fel­számolására a 25 esztendő sem volt elegendő. Bruck József, a Pécsi já­rási Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke mondta ezeket mintegy mottóul, amikor a járás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk ve­le. És mindjárt elmondta azt is, hogyan alakult ki a ta­nácsok programja erre a ciklusra: — Az 1967-es tanácstagi választásokat megelőző je­lölőgyűléseken nagyon sok — pontosan 443 — közérde­kű bejelentés hangzott el, amelyek egytől-egyig közsé­geink égető problémáinak mielőbbi megoldását sürget­ték A programot tehát a választók adták a kezünkbe, s a megválasztott tanácsta­goknak egyik legfontosabb feladata lett megállapítani, hogy a programból mit le­het megvalósítani. Alapos vizsgálat után kitűnt, hogy a javaslatok közül mindösz- sze 42 olyan akadt, amely vagy irreális volt, vagy nem valósítható meg a jelenlegi tanácsciklus idején. A meg­valósítható 401 feladatból községeink ez év szeptember 1-ig 325-öt megoldottak. — Kedvezően befolyásolta ezt a Járási Tanács több intéz­kedése, a községi tanácsok A népszámlálás krónikája Néhány hét múlva — 1970. január 1. és 10. között — népszámlálási biztosok kere­sik fel Magyarország vala­mennyi lakosát, hogy össze­írják személyi- és lakásada­tait. Egy füst alatt Az újkori magyar nép- számlálások sorozata 1869- ben, tehát éppen száz eszten­deje kezdődött. Ezt megelő­zően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapve­tően különböztek az újko­riaktól; nem a népesség meg­számlálása érdekében, ha­nem adózási vagy katonai célra készültek és nem is terjedtek ki mindenkire. Károly Róbert idejében pél­dául a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta: elvileg egy jobbágycsaládnak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtelepült családok csak egy kaput építettek, s az összeírás nyomán kivetett adót megosztották maguk kö­zött. Miután a királyi kincs­tár jövedelme így megapadt, a kémények összeírására ke­rült sor; a hadi kiadások fe­dezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 1569-ben a zsellérek, a szénégetők és a bányászok is összeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szol­gáló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A nemesek is megszámláltalak II. József, mint felvilágo­sult uralkodó nem nélkülöz­hetett átfogó statisztikai ada­tokat Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlá­lás gyakorlati célja az újonc­állítás és az adókivetés jobb megszervezése volt, eredmé­nyességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország lakóinak száma nem volt is­meretes. A II. József-féle népszámlálás azonban a ne­mesekre, minden rendű, ran­gú lakosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is fel­tárta. Az első ilyen modem jellegű népszámlálás fényé­nél elindulhatott az állam- igazgatás fejlődése, a földrajz és történettudomány eleve­nebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kér­dezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csor­bítását látta az összeírásban és nemkülönben abban, hogy katonai közegeket kellett fo­gadnia otthonában. Így U. József halála után, az 1790-es országgyűlés által meg­szavazott népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlá­lás szükségessége magyar ez- redek állításához, de ezt már csak azzal hagyta jóvá az or­szággyűlés, hogy a nemesekre ne terjedjen ki. Egyenjogúság az összeírásnál Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, lajstromosan vé­gezték az adatfelvételt; fo­lyamatosan írták fel az adat­szolgáltatók nevét, nemét, születési évét, vallását, csa­ládi állapotát, keresetét, fog­lalkozási viszonyát, szülőhe­lyét, de például a nemzeti­ségi hovatartozás kimaradt az összeírásból. Miután eze­ket az adatokat decentrali­záltan összesítették és a fel­dolgozás is meglehetősen kez­detleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népes­séget érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsá­ga. Ezen túl nem külön férfi és női számlálólapon, hanem csupán egy külön kérdés ke­retében tudakolták az össze­írtak nemét Az 1910-es összeírás össze­függött a helységnevek tör­vényi szabályozásával. Ko­rábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt hogy más néven ismerték hivatalosan a helységet mint ahogy a köz­ség lakói nevezték. Ez a bi­zonytalanság nem kevés za­vart okozott a közigazgatás­ban. Az eddig lezajlott tíz nép- számlálás közül az 1920-asra az iskolai végzettség körül­tekintőbb adatfelvétele jel­lemző; a szakképzettséget is behatóbban tudakolták. 1930- ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálás­nak a származási és vallási adatok korábbinál is tüze­tesebb firtatása volt a sajá­tossága. A kérdőlapra be kellett vezetni, hogy az ille­tő az 1939. IV. te. értelmé­ben zsidónak tekinthető-e, s hány nagyszülője volt az? Népszámlálás a tervezéshez A következő népszámlálás­nak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajla- nia. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adott­ságok miatt olykor egy-egy évet eltolódik.) Az első nép- gazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívána­tossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán be­következett változásokat vet­te alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítet­te a foglalkozási kérdések körét és elsőízben dolgozta fel a család és háztartási sta­tisztikát. Mit hoz az 1970-es nép­számlálás? Ezt valamennyien érdeklődéssel várhatjuk. Ny. A. A Központi Statisztikai Hivatalban űj géptermet rendeztek hp a népszámlálás adatainak gyors, pontos feldolgozására. Az itt elhelyezett számító és adatfeldolgozó gépek műszaki próbáit most végzik a szakemberek anyagi erejének tervszerű felhasználása, valamint a megfelelő szervezés eredmé­nyeként létrejött társadalmi összefogás — Gyakran kapunk érte- sítést a községekből arról, hogy különböző nagyértékű munkák készültek el a la­kosság segítségével. A pécsi járásban milyen adatok jel­lemzik a társadalmi mun­kát? — A végzett társadalmi munka érték évről évre nö­vekszik, 1967-ben például 5,3, 1968-ban 6,7, 1969 szeptember végéig pedig 4,8 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett a járás lakossá­ga. Ugyanezekben az évek­ben a községfejlesztési ter­vek teljesítése során össze­sen 12,6, 18,3, illetve 14,6 millió forint értékű munka valósult meg járásunkban. — Szóba került már az utak helyzete. Hogy áll e te­kintetben a járás? — Még mindig 19 közsé­günk van a 81-ből, ahová csupán földút vezet. — Az utóbbi években sok község kapott jó bekötőutat és a közeljövőben készül el a kis- kassai, szőkédi, lothárdi, ve- lényi és személyi út. A kö­vetkező ötéves tervben pe­dig Peterd, Áta, Gyód, Ma­gyarsarlós, Apátvarasd Diny- nyeberki, Óbánya és Ófalu kap bekötőutat Fontosnak tartjuk a belterületi utak rendezését is. Ezért a IV. ötéves tervben 12 tanácsi székhelyközség utcái kap­nak szilárd burkolatot. — Rendezett utcákhoz, járdákhoz illik a jó közvilá­gítás is. Bizonyára non itt is tennivaló. — Ez tagadhatatlan. Bár sok községünk a fejlesztési alapból kiépítette, vagy W- bővítette a közvilágítási Há­lózatot és korszerű lámpa­testeket helyezett el, sok helyen még csak célkitűzés ez. Berkesden, Egerágon, Hi­dason, Hirden, Olaszon és Hosszúhetényben a követ­kező évben bővítik és kor­szerűsítik a közvilágítást — Különböző fórumokon sok szó esik a falvak vízel­látásáról, s a lakosság igé­nye is növekszik az egész­séges ivóvíz iránt. Mi a helyzet a járásban a törpe­vízművek létesítése terén? — Az 1969. októberi ál­lapot szerint a járás 17 köz­sége rendelkezik már törpe­vízművel és a közeli évek­ben további 11 községben kell törpevízművet létesíte­ni. — Milyen intézkedések történtek az oktatásügy és a népművelés fejlesztésére? — A közös tanácsok ki­alakítása nyomán az a tö­rekvésünk, hogy a székhely­községekben biztosítsuk az oktatási és kulturális mun­ka tárgyi feltételeit, s ez egy­ben magába foglalja azt az igényt és célt is, hogy az ezekben a községekben meg­valósított kulturális létesít­mények kisugárzó hatással legyenek a külközségek- re is. Ennek jegyében épült legutóbb Kővágószöllősön és Szalántán új iskola 4—4 tan­teremmel. Több községben szükség van még új iskolá­ra, másokban új tantermek­re, 13 községben pedig tor­natermet kell építeni. Me- cseknádasdon és Pécsvára- don általános iskolai diák­otthonra jelentettek be igényt. — Utolsó kérdésünkkel a további községfejlesztési el­gondolásokról érdeklődtünk. — A pécsi járásban kiala­kított községi közös tanácsok valamennyi székhelyközségé­re vonatkozóan elkészültek a rendezési tervek. A községek fejlesztését a továbbiakban már e tervek alapján kíván­juk biztosítani és javítani a lakosság gazdasági, kulturá­lis és kommunális ellátását — mondta a beszélgetés vé­gén Bruck József, a Pécsi járási Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. H, L ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents