Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-16 / 266. szám

Ara: f toriul Világ proletárjai, egyesüljetek! kxvlévfolyam,266.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. november 16., vasárnap Ajánljuk e kiállítást a Táros felszabadulásának Teherán H o Itverseny ben az első helyért 25 érés érfordulójára Fejezetek Pécs város múltjából és jövőjéből Baranyában még sohasem termett ennyi gabona „Ajánljuk e kiállítást a város felszabadulásának 25 éves évfordulójára. Ajánljuk azoknak, akik fogékonyak a város múltja, jelene és jö­vője, történelmi küzdelmei iránt. Tesszük ezt azért is, hogy felhívjuk a figyelmet értékeink megmentésére, a ^hagyományok ápolására...” 1 Ezek a sorok fogadták teg­nap délben a Fejezetek Pécs város múltjából és jövőjéből című kiállítás megnyitására érkezőket. A Technika Háza nagytermében sokan gyűltek össze az ünnepélyes megnyi­tóra, köztük Szentistványi Gyuláné, az MSZMP városi Bizottságának titkára és Szentirányi József, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­sága propaganda és ,művelő- dési osztályának vezetője, va­lamint a város és a megye több kulturális vezetője. A megnyitó beszédet Papp Im­re, Pécs város Tanácsa vb- elnökhelyettese mondta. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy november 29-én ünne­peljük Pécs felszabadulásá­nak 25. évfordulóját, s az ün­nepségsorozat első része ép­pen ez a várostörténeti kiál­lítás. Majd így folytatta: — A felszabadult Pécsre gondolunk, de bemutatjuk az évszázadok óta dolgozó és jobbra törő Pécset. Nem tudjuk kellőképpen értékel­ni a mát, ha nem vetjük szemünket múltunk fényes és sötét napjaira. E kiállí­tás vezérfonala, hogy az 1945 után kezdődő hatalmas városfejlődés, a felszabadu­lás történelmi jelentőségű té­nyén túl, a természeti adott­ságokon és dolgos népünk teremtő munkáján, haladó hagyományainkon nyugo­dott Papp Imre megnyitó be­szédében ezután a kiállítást értékelte meleg szavakkal, majd utalt arra, hogy a kiállítás igyekszik felvillan­tani a szocialista jövő pers­pektíváit is, végül a kiállí­tást ünnepélyesen megnyi­totta, megköszönve a Janus Pannonius Múzeum helytör­téneti osztályának, névsze- rint Fancsovits György mu­zeológusnak a kiállítás szak­szerű és kitűnő megrendezé­sét A megnyitó közönsége előtt máris sikert aratott kiállítás bemutatja a közép­kori várostól kezdve nap­jainkig, illetve a jövő ter­veiig a város képét. Régi metszetek, rajzok, térképek ábrázolják a várost, a manu­fakturális első üzemeket, a céheket. Tárgyak egészítik ki a képet: a céhek zászlói, ládái, cégérei, a készített tár­gyak, pecsétek, oklevelek. A Mária Terézia által 1780-ban kiadott privilégium külön Tíz és tízezrek vonultak szombaton Budapesten a Ha­noi parkba, hogy a Vietnam melletti világszolidaritás nap­ján demonstrálják az együtt­érzést- a szabadságáért küzdő testvéri néppel, s erősítsék az amerikaiak agressziója el­leni nemzetközi tiltakozás Felszabadulási ünnepséget rendeznek november 20-án Ivándárdán a község, vala­mint Sárok, Lippó és Beze- dek lakói, fiataljai, úttörői, az ivándárdai határőr őrs ud­varán A negyedszázados év­fordulón ott lesznek Baranya megye és a mohácsi járás párt, állami vezetői, tömeg­szervezetek képviselői és a határőrség küldöttei. A községek lakóit a pécsi gyárvárosi úttörők • zenés éb­resztője köszönti. Majd fél 11-kor ünnepi beszédet mond Lőricz Gyula, a lippói közös községi tanács vb-elnöke, a termelőszövetkezet elnöke pe­dísze a kiállításnak. A sza­bad királyi város első üze­mei rendkívül érdekesek: a Gőzmalom, a Légszeszgyár, vagy az első „Edény-gyár”, ahogyan a mai, nagymúltú és nagyhírű Zsolnay gyárat említik a korabeli metszetek. Ruhák, használati tárgyák, sok foto és írásos dokumen­tum vezet el a mához. A jö­vőt a városberendezési ter­vekről készített tervek, raj­zok és makettek érzékelte­tik. hangját. Reggel fél nyolckor felcsendült a magyar Him­nusz a parkban, ahol a mo­numentális hősi emlékműnél már az előző nap délutánján virágokat helyeztek el a környék lakói. Tisztelgő lá­togatásra elsőként a XI. ke­rület gyáraiból érkeztek a dig csapatzászlóval ajándé­kozza meg az úttörőket, akik e napon emlék-stafétát in­dítanak. és november 20-tól — a felszabadulás dátuma szerint — a községekben cse­rél gazdát a stafétabot, me­lyet december 6-án Nagy- dobsza községben adnak át a Somogy megyei úttörők­nek. Az ivándárdai ünnepség — melyre meghívták a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselőit és a mohácsi járás és város úttörő küldöttségét — egyik kiemelkedő eseménye egy emléktábla leleplezése lesz. készül Losonczi Pál fogadására Az iráni főváros ké­szül Losqnczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének fogadására. Az iráni sah meghívására a magyar államfő vasárnap érkezik hatnapos állami látoga­tásra Teheránba. Az iráni lapok cikke­ket, fényképeket közöl­nek a küszöbönálló láto­gatás alkalmából és ki­emelik, hogy fejlődnek a kölcsönösen előnyös gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok a két ország között. Teherán utcáit magyar és iráni lobogók díszítik. Az iráni főváros készül a magasrangú magyar ven­dégek méltó fogadására — jelenti Teheránból a TASZSZ hírügynökség. Termelőszövetkezetek Terű leti Szövetségének harminc­hat fős delegációja tett lá­togatást szeptember végén a Bolgár Népköztársaságban. É látogatás viszonzására szom­baton harmincnégy bolgár mezőgazdasági szakember ér­kezett Baranyába, hogy egy héten át megyénk nagyüze­mi állattartását, illetve bor­gazdaságait tanulmányozza. A P. Gavrilov vezette dele­munkáskollektívák, szocia­lista brigádok képviselői, a tanulóifjúság népes csoport­jai, s egy-egy szál virágot, csokrot helyeztek el az em­lékművet környező gyepsző­nyegen. Árbocrudakon viet­nami lobogókat, nemzeti szí­nű és vörös zászlókat lenge­tett a szél, a környező há­zak homlokzatát is zászlókkal, transzparensekkel díszítet­ték — a parkban vietnami zenét közvetítettek a hang­szórók. Fegyelmezett rend­ben érkezett és vonult át a téren a hömpölygő tömeg. — Pontban 11 órakor megér­kezett a Hanoi parkba Hoang Luong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági nagykövete és Le Huu Van, a Dél-Vietnami Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Rögtönzött ünnepség következett, majd dr. Traut- mann Rezső, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságá­nak alelnöke szólt a novem­ber 15-i világszolidaritási nap jelentőségéről. A parkban szeretettel vet­ték körül a Budapesten élő vietnamiak csoportjait, az itt tanuló, dolgozó fiatalokat. — Százával gyűltek a tiltakozó táviratok, felajánlások, leve­lek és írásos hitvallások a park több pontján felállított urnákba ia. Ez évben érte el a me­gyénk a kenyérgabona ter­mesztésben eddigi legjobb eredményét — állapították meg azon a megyei értekez­leten, melyen Korányi György, a Gabona Tröszt gazdasági igazgatója is részt vett. Megyei átlagban kh- ’ként 17.8 mázsa termett a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok területein. A fejlődés különösen szem­betűnő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Baranya me­gyében az 1956—60-as évek átlagában az 1 kh termés­átlaga 8,7 mázsa volt. 1965- ben 11.2 mázsa és ez évben a már említett 17.8 mázsa. Amint a számok mutatják, a termés emelkedése szinte ug­rásszerű volt. Ezt elősegítet­te a fajtamegválasztás mel­lett a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása, a na­gyobb adagú műtrágya stb. 1968-ban Baranya megye a kenyérgabona termelésben 17 gáció tagjai sorában szövet­ségi vezetők, állategészség­ügyi szakemberek és szövet­kezeti elnökök vannak. A magyarországi látogatás első napján — szombaton délután —, a küldöttség felkereste és megkoszorúzta a bolgár hő­sök harkányi emlékművét, majd Pécsre, illetve Siklósra látogatott. Az egyhetes baranyai tar­tózkodás programjában egyéb ként a pogányi, a szalántai, a bolyi és a belvárdgyulai termelőszövetkezetek meglá­togatása szerepel. Pénteken — a látogatás utolsó „mun­kanapján” — a Villányi Ál­lami Gazdaság, illetve ter­melőszövetkezet borgazdasá­gait keresik fel bolgár ven­dégeink. Tegnap az utolsó NDK-nak gyártott cementsiló is elhagy­ta az Építőgépgyártó Válla­lat pécsi gyáregységének mű­helycsarnokát, s ezzel a gyár november 15-el maradéktala­nul teljesítette is éves export­tervét. Az esemény érdekes­sége, hogy egybe esett a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat panelüzeme részére gyártott darupálya első építési ütemének befeje­zésével. Ezt a darut a gyár kollektívája nagy jubileu­maink tiszteletére — szocia­lista versenyvállalásként — soronkívül gyártja le. Mint ismeretes, a pécsi pa­nelüzem ez idő szerinti — 1000 lakásos —, évi kapaci­tását jövőre 1500 lakásra kí­vánják felemelni. E tervek megvalósulása nagymérték­ben befolyásolhatja a város­mázsával országosan a má­sodik helyezést érte el. Ez évben Baranya és Fejér me­gye között az első helyért holtverseny alakult ki. Az országos átlagot a megye át­laga 2 mázsával haladja meg. Amíg 5—6 évvel ezelőtt a felvásárlás volumenében orszá gos átlagban a 12, 13. helyen álltunk, addig 1969-ben az 5. helyre kerültünk. Ez évben a felvásárlás kezdetén még több kenyérgabona volt a Gabonafelvásárló- és Feldol­gozó Vállalat raktáraiban, mint a begyűjtés időszaká­ban egy egész évi felvásá­rolt mennyiség. Az értékelésben megálla­pították, hogy a vállalat rak­tárkapacitása és technikai fejlődésének üteme nem tu­dott lépést tartani a terme­lés növekedésével. így ez csúcsidőben nagy gondot okozott a vállalatnak is, és esetenként — főleg csapadé­kos időben — a felvásárló helyeken is tapasztalható volt a torlódás. Korányi György, a Gabo­na Tröszt képviseletében, el­mondta, hogy a Tröszt veze­tői figyelembe vették a me­gye évek óta jelentősen fo­kozódó termésnövekedését és a lehetőségekhez mérten en­nek megfelelően csoportosí­tották a beruházási összege­ket. Ezen összegekből és a vállalat saját belső erőforrá­saiból 7232 vagonnal növel­ték a raktárak kapacitását Körzeti üzemenként ez a kö­vetkezőképpen alakult: Mo­hács 910, Pécs 1462, Pécsvá- rad 980, Sásd 660, Siklós 1440, Szigetvár 905, Vajszló 875 vagon. Jelenleg 4000 vagon gabo­nát tárolnak szabadtéren, és a raktárakban is 5—6 méter magasan tárolják a búzát. Ennek ellenére a megyében a gabonaromlás egészen mi­nimális volt; belül maradt a törvényesen megengedett tá­rolási veszteségnek. Sz. J. fejlesztési elképzelések reali­zálását, éppen ezért az Épí­tőipari Vállalat párt- és gaz­dasági vezetése a város fejlő­désében közvetlenül „érde­kelt” pécsi ÉPGÉP gyáregy­séget kérte fel a darupálya elkészítésére. A gyár terven felül vállalta a megbízást, s a mintegy 700 ezer forint ér­tékű berendezés legyártását szocialista szerződésben vál­lalta. Az első építési ütem e szerződésnek megfelelően szombaton be is fejeződött. A darupálya végleges leszál­lítási határideje 1969. decem­ber 20. Az ÉPGÉP pécsi, il­letve barcsi telephelyén — egyébként 19 szocialista bri­gád tett konkrét felajánlást Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. Szolidaritási tömegfelvonulás a budapesti Hanoi parkban Felszabadítóink emlékére Az első szabad baranyai községek ünnepe november 20-án Bolgár mezőgazdasági delegáció érkezett Baranyába A Duna- és Karasicamenti Nagy jubileumaink tiszteletére ¥ _ W Az EPGEP teljesítette exporttervét EGY DARUPÁLYÁN MÚLOTT A PANELGYÁR KAPACITÁSBŐVÍTÉSE — SZOCIALISTA SZERZŐDÉS AZ ÉPÍTŐKKEL

Next

/
Thumbnails
Contents