Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-15 / 265. szám
IMf. norember 13. »unanttm ndpio' Nő a kisiparosok száma Divat fesztivál Pécsett November 20-tól négy csütörtökön divatbemutató zajlik majd Pécsett a Nádor száltóban. A Május 1., a Zalaegerszegi és a Debreceni Ruhagyár legújabb, a kereskedelemnek forgalombahoza- talra ajánlott modelljeiből állította össze a kollekciót a Divattervező Vállalat. Több mint 100 őszi-téli öltözéket mutatnak be és Nádor Vera, a Divattervező Vállalat művészeti vezetője tart divattanácsadást. A divatfesztivál egyik érdekessége, hogy a nézők között ruhát sorsolnak majd kL Jugoszláv képzőművészeti küldöttség Tegnap háromnapos látogatásra Pécsre érkezett a jugoszláviai Vajdasági, illetve Szlavóniai Képzőművészeti Szövetség hattagú küldöttsége, a Magyar Képzőművészek Szövetsége vezetőinek kíséretében. Délután 3 órakor a Nevelők Házában találkoztak a jugoszláv vendégek a Magyar Képzőművészek Szövetségi Dél-dunántúli Területi Szervezetének vezetőivel. Ott voltak a találkozáson a pécsi és baranyai kulturális vézetők is. Pécsett tartózkodik a küldöttség tagjaként Bogomil Karlavaris, noviszádi professzor, Stjepan Brlosic, az eszéki Galéria igazgatója, Szilágyi Gábor szabadkai festőművész, Lévai Endre iparművész, belső i építész, ugyancsak Szabadkáról, Iván Kupinszky, eszéki festőművész, valamint Tripolszky Géza, a zentai múzeum igazgatója. A vendégek három-, napi programjában beszélgetés szerepel a helybeli művészekkel, valamint kirándulások a megyébe, mindenekelőtt a baranyai művésztelepekre. A tervek szerint tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehetne megszervezni a jugoszláviai és magyar művészek csere-kiállításait, illetve meghívását egymás művésztelepeire és alkotóházaiba. Letelepedési támogatást, hatásos adózási differenciálást sürget a Megyei Tanács vb-a Baranyában az elmúlt években jelentősen emelkedett a magánkisiparosok száma. 1964-ben 2029-en, 1968-ban pedig már 2388-an gyakoroltak ipart a megyében. Az emelkedés azért is figyelemreméltó, mert ugyanebben az időszakban 1190 ipargyakorlás szűnt meg. A növekedés tehát a pótláson felül jelentkezik. Az egy kisiparosra jutó lakosok száma jobb az országos átlagnál. E tekintetben jő a helyzet a mohácsi járásban, ahol 81 lakos jut egy-egy kisiparosra. Legrosz- szabb viszont Komlón a helyzet, ahol 371, valamint a szigetvári járásban, ahol 149 lakos jut egy kisiparosra. A viszonylag jól ellátott járásokban is kedvezőtlen helyzetben vannak a kisebb községek. Az iparok többségében 1000—1500 lakos szükséges egy iparos eltartásához. A megye településszerkezeti viszonyai adnak magyarázatot arra a kialakult helyzetre, hogy míg a 300-nál kisebb lélekszámú községeikben mindössze 40 kisiparos 'jut tízezer lakosra, viszont az ötezernél nagyobb lélekszámú községekben ugyanennyi lakosra 151 kisiparos jut Megállapítható, hogy a megye területén végbemenő gyors kulturális és technikai fejlődés ütemével nem tart lépést a javító-szolgáltató tevékenység minden szolgáltatási ágban, s nagyon szembetűnő a lemaradás főleg az építőipari szakmákban, ami kedvezőtlenül befolyásolja a vidéki építkezéseket. De hasonlóan rossz az ellátás a fodrász, a férfiszabó és a cipész-javító tevékenységben. Ezekben a szakmákban a becslések szerint a lakosság igényeinek kielégítésére a jelenlegi 700 főnyi iparoslétszám kétszeresére lenne szükség. Az ebben az évbeli bevezetett kétéves adómentesség —, amelyet az új iparosoknak biztosítanak — elősegítette a szolgáltató iparosok létszámnövekedését, de ezzel kapcsolatéin felvetődik az a gondolat, hogy a két év lejárta után vajon sokan nem adják-e vissza iparukat, ami a lakosság ellátásában okozna zavarokat és a kontárok elszaporodásához vezetne. A „kontár-kérdés”-ben egyébként a megyében az az elv érvényesül, hogy azokat fel kell kutatni és tevékenységüket legalizálni kell, iparjogosítvánnyal kell ellátni és természetesen megfelelő mértékben adóztatni őket. A tárgyalóteremből Verekedők, tolvajok A Legfelsőbb Bírósásgot is megjárta az a bűnper, amelyet a Baranya megyei ,Fő- ügyésszség vádemelése alapján folytattak le Mizere Ferenc 19 éves kővágótöttösi önálló juhász, valamint Hegedűs Ferenc 20 éves juhász- bojtár mecsekalja—cserkuti lakos ellen, emberölés kísérletének és egyéb bűncselekmények elkövetése miatt. Ez év január 29-én Mizere és Hegedűs a cserdi legelőn őrizték nyájukat. Este felkeresték lakásán régi ismerősüket, Kovács Ferenc 42 éves juhászt, akinél 5 liter bort ittak meg. Eközben Mizere és a házigazda között szó- váltás támadt Mizerének egy régebbi, 500 forintos tartozása miatt. Mizere és Hegedűs visszaindultak a legelőre, de észrevették, hogy Kovács követi őket. Ekkor elhatározták, hogy megverik a leskelődésért. Rézvégű ju- hászbotjukkal leütötték és brutális módon félholtra verték Kovácssot, aki koponyacsont törést és agyzúzódást szenvedett és csak az idejében alkalmazott orvosi segítség mentette meg az életnek. Ezt a bűncselekményt megelőzően 1968 októberében Mizere a királyegyházi tsz sumonyi juhhodályból két birkát lopott el. Mizere és Hegedűs között, bár jó barátságban voltak, február 18- án Pécsett véres verekedés zajlott le. Ittas állapotban az újmecsekaljai étterem közelében összerugdalták egymást, majd Hegedűs egy birkanyíró ollóval hátba- szúrta Mizerét. Aztán össze- békültek és közösen meglopták Mizere apját, akinek nyájából két birkát hajtottak el és az állatokat az erdőben leszúrták a húst és a bőrét pedig eladták. Hegedűs Ferenc egyedül is elkövetett birkalopást, a károsult Várnagy József lakócsai tsz-tag volt. A Pécsi Megyei Bíróság mindkét vádlottnál súlyosbító körülményként értékelve a bűnhalmazatot, Mizere Ferencet 4 évi börtönre és 2 ezer forint pénzbüntetésre, Hegedűs Ferencet 3 évi sza- badságvesz*ésre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte. — A vádlottak fellebbeztek, de a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés elutasításával a Megyei Bíróság ítéletét teljes egészében jogerőre emelte. Mindezekről a kérdésekről tárgyalt tegnapi ülésén a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a megye kisiparának helyzetével kapcsolatban olyan következtetésre jutott, hogy a lehetőséghez mérten támogatást kell nyújtani a kisiparosok letelepítéséhez, az adóhatóságok hatásos differenciálással segítsék elő a kisipari szolgáltatások szélesítését, a szolgáltatási igények jobb kielégítése érdekében anyagbeszerző közösségeket kell szervezni és az iparpolitikai irányelveknek megfelelően tovább kell növelni a községek kezdeményező készségét, felelősségét a szolgáltatások fejlesztésében. Illyés Gyula Pécsett Tegnap Pécsre látogatott Illyés7 Gyula, akinek Tiszták című új drámáját december 19-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Délben a dráma előadógárdájával beszélgetett a szerző. A darab rendezője Dobay Vilmos, szereplői Bánffy György, Labancz Borbála, Szabó Tünde, Orbán Tibor, Haumann Péter, Holl István, Paál László, Baracsi Ferenc, Győri Emil, Karikás Péter, Kovács Dénes, Bősze György, Szivler József, Mo- nori Ferenc és Kutas Béla. Hatalmas kultúrközpont épül Komlón Zeneiskola, színház, múzeum és úttörőház egy épülettömbben Salgótarján, Tatabánya, Várpalota, tehát azok a városok, amelyek nagyságukat és jellegüket tekintve hasonlítanak Komlóhoz, már mind hozzáfogtak egy korszerű kultúrcentrum felépítéséhez, s van, ahol már befejezték azt. Hozzájuk akar felzárkózni Komló, amikor a BARA- NYATERV-et egy hatalmas kultúrközpont tanulmánytervének elkészítésével bízta meg. A megbízásban szerepelt, hogy a kultúrcentrum- nak öt egységet kell magában foglalnia: a művelődési házat, színház- és hangversenytermet, zeneiskolát, múzeumot, valamint úttörőházat. Az öt egységet ugyanis egy épülettömbben a legcélszerűbb elhelyezni. A kultúrközpont tanulmányterve nemrég került a Komlói városi Tanács vb-a elé, ahol igen nagy érdeklődést és elismerő nyilatkozatokat váltott ki. Jankovics Tibor, a BARANYATERV fiatal mérnöke 12 gyakorló tanteremmel .ellátott zeneiskolát, 650 személyes színház- és hangversenytermet, 400 személyes mozit, 100 ezer kötetes könyvtárat, klubokat, szakköri helyiségeket magában foglaló művelődési házat, korszerű úttörőházat és 3 állandó és egy időszakos bemutató teremmel ellátott múzeumot tervez. A múzeumi kiállítótermeket a kép jobboldalán látható hatalmas hengertest alakú építményekben kívánja elhelyezni, melyek felülről kapnának megvilágítást. A jobboldali épülettömbhöz vezető 3 tört hengertestben kívánja elhelyezni a múzeum bejárati lépcsőit. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: változóan felhős, párás idő, szórványosan előforduló esővel, záporral. Mérsékelt, helyenként megélénkülő, változó irányú szél. Elsősorban a reggeli és » délelőtti órákban néhány helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 10—15, délkeleten 15—1* fok között. A hatalmas kultúrcentrum az új panelházak közelében épül fel, s egyik oldalával a Kossuth Lajos utcára néz majd. Az előzetes számítások szerint mintegy 80 millió forintos beruházási költségről van szó. Ekkora összeget nem lehet egyszerre előteremteni, ezért a kultúrközpontot csak több ütemben, szakaszosan lehet felépíteni. Valószínű, a zeneiskola meg az úttörő- ház lesz az első, melyek kb. 15 millió forintba kerülnek együttesen. Amint Komlóról jelezték, ezekről kémek először részletesebb terveket. A mellékelt rajz csak egy tanulmánytervet ábrázol, amit még beruházási program illetve kiviteli terv készítése fog követni, következésképp a kultúrközpont külső képe még változhat. Mégis rendkívül érdekes és közérdeklődésre számot tartó a fiatal tervezőmérnök elképzelése, aki egy éve fejezte, be tanulmányait, s a komlói kultúrközpont élete első, nagy munkája. Nyárfacelluloz-gyár Dunaúj városban Kétmilliárdos fejlesztést kér a nyomdaipar A Nyomda-, Papíripar- és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetében a pénteken megtartott elnökségi ülésen Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes tájékoztatta az elnökséget a nyomda- és papíipar eddig kialakult fejlesztési koncepcióiról. Szorosan összefügg a papíripar fejlesztésével az elmúlt években telepített nyárfák nagyarányú felhasználásának előkészítése, az új nyárfacellulózgyár építése. — Gazdaságosabbnak bizonyul Dunaújvárosban, mint az előző variáció szerinti helyén, Kalocsán. A papíripar fejlesztéséhez a negyedik ötéves terv időszakában négy és fél milliárd forint beruházási költség szükséges, s ennek segítségével a papíripar jelenlegi évi 240 ezer tonna kapacitása és állóeszköze megkétszereződnék. A fejlesztési koncepció megvalósítása számottevő gépimporttal jár majd és sok ajánlat érkezett hitelnyújtásra, különböző formában létrejöhető kooperációra. A renA 31. számú Állami Építőipari Vállalat 161. számú főépítésvezetősége lakatosokat és hegesztőket KERES jó kereseti lehetőséggel a Beremendi Cementgyár építkezésére Napi háromszori étkezés, munkásszállás és utazási költségtérítés biztosítva Minden héten szabad szombat Jelentkezni lehet a 3i. sz. Állami építőipari vállalat munkaügyi csoportjánál, Beremenden delkezésre álló papírmenynyiség elegendő lesz ugyan, de a választéka nem bizonyul kielégítőnek. A gazdasági bizottság döntése nyomán tárcaközi bizottság alakult, hogy a részletes fejlesztési koncepciót kidolgozza. A nyomdaiparban a felmérések szerint 1975-ig a jelenleginél évente 60—65 ezer tonna nyomdai kapacitással többre lenne szükség. Bár még vitatott a benyújtott igények realitása, az viszont ismert, hogy ilyen mértékű új kapacitás létrehozása mintegy kétmilliárd forint költséggel járna és a nyomdaipar csupán 1,3 milliárd forint fejlesztési alappal rendelkezik, ha az új gazdasági mechanizmus jelenlegi szabályozói változatlanul érvényben maradnak. A szakszervezet elnöksége felhívta '. a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapot nem szabad csupán új létesítményekre fordítani, számolni kell a meglévő nyomdák állagmegóvásával, esetleg műszaki színvonalának növelésével, a dolgozók munkakörülményeinek további javításával, s azzal, hogy a legtöbb nagy fővárosi nyomda a lakóházak közé ékelődött meglevő épületeikben a kapacitás már aligha növelhető. A fejlesztés egyik járható útja az, amelyet az Athenaeum választott: új üzemet épít a Jászberényi úton részben bankkölcsönnel, részben pedig központi pénzügyi alapokból. A kisebb nyomdák helyzete azonban nehezebb, mert kevesebb fejlesztési alappal tudnak gazdálkodni. A szakszervezet elnöksége úgy határozott, hogy a nyomdaipar fejlesztési koncepciójának újabb változatát — amelyet a Könnyűipari Minisztériumnak még ez év végéig el kell készíteni — mielőbb a Gazdasági Bizottság elé terjesztik, a szakszervezet központi vezetőségével is megismertetik, s amennyiben szükségesnek tartják, kiegészítő véleményüket, javaslatukat az előterjesztéshez csatolják.
