Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

a nimftnttm narno 1969. október 12. ITALIA A JÓ BOROK HAZAJA Olaszország minden más országnál több bort termel. De a franciák isznak a leg­többet. A Szovjetunió jelen­leg a világ negyedik legna­gyobb bortermelője. Ezek az adatok az- ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének folyóiratában a „Ceres”-ben jelentek meg. A háború előtti 200 millió hektoliteres szintet 1950-ben értük el, 1965-ben pedig a rekord 287 millió hektoliter. Azóta a termelés egy kicsit visszaesett, annak ellenére, hogy a Szovjetunióban nőtt a bortermeléssel hasznosított földterület nagysága. „Míg a legfőbb termelő országokban a termelés nő, — mondja a Ceres — a fogyasztás stagnál. Általában annak ellenére, hogy az egy főre eső jöve­delem magasabb, az iparoso­dás és a városiasodás nincs olyan ösztönző hatással a borfogyasztás növekedésére, mint más italéra”. — A leg­több olyan országban, ahol nincs bortermelés, a magas adók és árak a bort mégin- kább luxus-cikké tették. A világ fő bortermelő országai: Olaszország 75 millió hekto­liter, Franciaország 62 mil­lió hl, Spanyolország 23 mil­lió hl, Szovjetunió 18 millió hl. Egyesült Államok 12 mil­lió hl, ezt követi sorrendben: Portugália, Algéria, Románia, Nyugat-Németország, Jugosz­lávia, Chile, Magyarország, Dél-Afrikai Köztársaság, Gö­rögország, Bulgária, Argen­tína. Ausztria, Ausztrália és Brazília. Ki issza meg ezt a sok bort? A Ceres táblázata ezt is meg­mutatja: Franciaország 117 li­ter fejenként Olaszország 112, Portugália 85, Argentína 84 és így tovább. 16 KILOMÉTERES ALAQVT AZ ALPOKBAN A svájci kormány két svájci céggel 171 millió fran­kos szerződést kötött, hogy megépítsék az Alpok leg­hosszabb alagútját Észak- és Dél-Európa között. A 16 kilométeres alagút építése, mely a Szentgotthárd masszívumon keresztül vezet majd és összeköti Ticino és Úri svájci megyéket, hét évet vesz igénybe. A világ leghosszabb alag­út ja eddig a 11 kilométeres Mont Blanc alagút Francia- ország és Olaszország között. Az Alpok másik fő össze­kötője á hat kilométeres Nagy Szent Bemard Svájc és Olaszország közt és a 6.5 km-es Szent Bernardino. RENDŐRÖK A TV-KÉSZÜLÉK ELŐTT Az első távirányított jelzőberendezés az Autobahnon A baleseti hányados nagymértékben csökkent A sebességkorlátozások ál­talában minden autóvezető számára bosszantó körül­ménynek számítanak. — így érthetően a Német Szövet­ségi Köztársaságban sem örültek a müncheniek an­nak, amikor másfél eszten­dővel ezelőtt egy hétvégi ki­rándulásukon a Salzburg felé vezető Autobahnon a képernyők egész soro­zatára bukkantak, amelye­ken fényszámokkal az ál­landóan változó sebesség- korlátozásokra hívták fel a figyelmüket. Az akkori bosz- ' szús hangulat azonban ma már a múlté, s most már szinte egyetlen olyan autó­vezető sincs, aki ne ismer­né el Európa első távirá­nyi tott közlekedési jelző- berendezésének szükségessé­gét, hasznos voltát: az au­tópálya kapacitása jelentős mértékben megnövekedett, a balesetek száma pedig ugyanakkor erősen csökkent. Az általánosságban elter­jedt vélemény, mennél gyor­sabb a közlekedés, annál több kocsi haladhat át egy útszakaszon — a szakembe­rek szerint téves következ­tetés. A sebesség növelésé­vel ui. ugrásszerűen növek­szik a gépkocsik egymásköz­ti biztonsági távolsága is, ami az utak felvevőképessé­gének rovására megy. Szá­mítások kimutatták, hogy a négypályás Autobahnok, ak­kor fogadják be a legtöbb gépkocsit, ha a járművek rajtuk óránként 60 kilomé­teres sebességgel haladnak. Ha az autók sebessége ez alá a gyorsaság alá süllyed, a kapacitás ismét kisebb lesz, mivel a közlekedés menete sűrűbbé válik és a biztonsági távolság gyorsab­ban nő, mint a sebesség. — CSECSEMÖSZÄLLODA Mindenekelőtt a nagyvá­rosokban mind nehezebbé válik a szülők számára, ha esetleg este akarnak elmen­ni valahová, vagy akár né­hány napra el akarnak utaz­ni, hogy valakit találjanak, akire rábízhatnák kisgyer­meküket, Genfben nagyon kedvezően fogadták a cse­csemő- és kisgyermek­szállodát, amelyben egy hó­naptól 10 éves korig rövi- debb vagy hosszabb időre elhelyezhetők a gyermekek. Egy nagy kert közepén, nyugodt szép környezetben épült ez az újfajta szálloda, amelyben képzett csecsemő­gondozónők és óvónők fog­lalkoznak a gyermekekkel orvosi ellenőrzés mellett. A szállodában játszó-szo­bák és minden kornak meg­felelő játékok, könyvek, író- és rajzfelszerelések — és ter­mészetesen a kert — állnak rendelkezésre a kis vendé­gek számára, hogy az át­meneti elválást a szülőktől lelki és testi károsodás nél­kül elviseljék. A ROMÁN VEQYIPAR BÜSZKESÉQE A Krupp Müvek román ál­lami vállalatokkal karöltve épí­tette meg másfél év alatt a felvételünkön látható vegy­ipari üzemet Bukaresttől észak­ra, Braziban. A nagyméretű létesítmény dimethylterephtha- lat előállítására — poliészter­szálak előállításának alap­anyaga — szolgál. A „Combi- natul Petrochimic”-hez tartozó új üzemegység évi kapacitása 14 000 tonna. Építésének költ­sége 60 millió márka volt. A romániai kőolajtelepeken évente kb. 12 millió tonna nyersolajat termelnek ki. Ki­lencmillió tonnát a petrokémia dolgoz fel belőle, hárommillió tonnából pedig benzin készül. Sima arcbőr 2500 dollárért V alamikor a gazdagság utáni vágy volt az amerikaiak legfontosabb jel­legzetessége, ma pedig az ifjúság és a szépség kere­sése. A fiatalosság köteles­séggé vált. Persze ennek igen egyszerű oka van: a legjobb munkahelyeket olyan férfiakkal és nőkkel töltik be, akik fiatalnak lát­szanak. Valójában nem is az igazi kor a döntő, hanem a külső, és ezzel a kozme­tikai sebészek az Egyesült Államok új királyává vál­tak. Becslések szerint éven­te majdnem egymillió ame­rikai — férfi és nő egyaránt — operáltatja meg magát, hogy szépségével vívja meg harcát a munkáért és a ke­nyérért. A New York-i John Hop­kins kórházban gondosan gyűjtik a betegek adatait, pontosabban szólva a sor­suk alakulását az operációt követően Ezekből a feljegy­zésekből kitűnik, hogy nem csalódtak az ifjúságot^ és szépséget keresők. A műtét után három hónappal a kórházban megkérdezik az operáltakat, elégedettek-e a IFJÜSAQ és szépséq Egymilliárd dollárt keresnek az amerikai kozmetikai sebészek műtét eredményével. Az operáltak majdnem száz százaléka elégedett. Akik azt várták az új arcuktól, hogy jobb munkahelyhez jutnak, azoknak 94 százalé­ka elérte célját. Megfiatalí­tott nők férjüket köszönhet­ték a sebészeknek. A John Hopkins kórház feljegyzé­seiben szerepel például egy pincérnő megjegyzése: „A műtét óta kétszer annyi borravalót kapok”. Nagyon tévednek azok, akik a kozmetikai sebész­ben ügyes sarlatánt látnak. Az Egyesült Államokban rendkívül hosszú ideig tart és nagyon bonyolult a koz­metikai sebészek képzése. A jövő „cosmetic surgeon”- jainak orvosi tanulmányai befejezése után még teljes hat éven át kell asszisztens­ként dolgoznia. Először a kórházak sebészeti osztályán ; kell tevékenykednie, négy évig pedig speciális terüle­tén. Az orvosok közül csu­pán a szívsebészeknek kell ennyire hosszú tanulóidőt vállalniuk. Ennek oka nyilvánvaló. Az ügyes kozmetikai sebész ugyanis két hivatást tölt be egyszerre: orvos és művész is. Műve sikerétől gyakran függ egy ember jövője, mint ahogy ezt a John Hopkins kórházban összegyűjtött adatok is mutatják. Pszi­chológusok tanúsága szerint nem csupán a betegek anya­gi és szociológiai helyzete függ mnukájuk eredményé­től, hanem az operáltak nagy része csak a sikeres műtét után jut el a boldog­ságig, amelyet korábban túl nagy orra, aránytalanul előreugró álla, vagy egyéb szépséghibák akadályoztak. Az amerikaiak óriási ősz- szegeket költenek évenként a szebb és fiatalosabb kül­sőre. Csupán a sebészek kö­rülbelül évi egymilliárd dol­lárt keresnek, a kozmetikai ipar pedig kereken 12 mil­liárd dollárt. A leggyako­ribb műtét a „lifting”, az arcbőr kisimítása, ez a mű­tét 1000—2500 dollárba ke­rül. A szemhéjon, az orron és az állón végzett kisebb műtétek 500—1000 dollárba kerülnek. Azt gondolnánk, hogy csak az maradhat így „fia­tal” aki gazdag. Az egyéb­ként oly könyörtelen Ame­rika azonban megértéssel viseltetik a csúnya szegé­nyek iránt. Legújabban le­hetővé vált, hogy a New York-i St. Luke kórházban ingyen megszépíttessék ma­gukat a rászorulók — leg­alábbis nagyon sürgős ese- ^ tekben. E műtétek költse- \ geire különleges alap áll \ rendelkezésre. Ezt az alapot < gazdag paciensek állandóan kiegészítik, akik hálásak a jólsikerült műtétért. r l mäis Míg a sebességkorlátozástól mentes Autobahn-szakaszon óránként kb. 2500 jármű tud áthaladni, addig a 60 km-es előírt sebesség figyelembe­vételével 4000. Természetesen nem fogják emiatt az NSZK Autóbahn- jain a megengedett sebessé­get csökkenteni. Egy korlá­tozás csak akkor mondható ésszerűnek, ha az ember ezt a mindenkori járműsűrűség­hez tudja igazítani. Ennek a vizsgálatára létesítették Münchentől délre a fentebb említett teszt-szakaszt, ahol ma Európa első távirányított közlekedésjelző berendezése vet gátat a korábbi idők ki­lométer hosszú és balesetek­kel teli közlekedési dugói­nak. A mindenkori megenge­dett sebességet jelző táblák a pályatesttől balra és jobb­ra, párhuzamosan, egymás­A münchen—berlini autópályán nyílt meg a közelmúltban az első olyan vendéglő, amelybe mindkét oldalról van bejárat. tói 2 kilométeres távolságra vannak elhelyezve. Egy biz­tonsági üveg mögött tíz kü­lönböző, megvilágított át­jelzést, illetve sebességkor­látozást lehet váltakozva az arra haladó autósok tudo­mására hozni. A berende­zést az Autobahn-rendőrség egyik központjából irányít­ják, ahol a közlekedési rend­őrök egy televíziós-kamerá­val állandóan figyelemmel kísérik a forgalmat. Az idő­rendi és sorrendi automati­ka biztosítja a forgalom fo­lyamatos lelassúdását. A be­rendezés a balesetek közlé­sére is alkalmas. MINDENFÉLE — mindenfelől Fű A BIZALOM. Az NSZ- K-beli Sternberg-intézet fel­ső osztályosainak megenged­ték, hogy saját maguk iga­zolják távolmaradásukat az előadásokról. Ezt a rendel­kezést az intézet igazgatója a szülőkkel való megállapo­dás alapján hozta. Ezzel a módszerrel a felelősség szel­lemét akarják a növendékek­ben kifejleszteni. A tanári kar természetesen ellenőriz­ni fogja, vajon a növendé­kek nem élnek-e vissza ez­zel a joggal. * BESZÉDES SZAMOK. A Libér­iád című Costa Rica-i lap köz­lése szerint az öt közép-ameri­kai ország iparvállalatai az el­múlt tíz év alatt 30—10 000 új munkahelyet biztosítottak a la­kosságnak, amelynek pedig évente 200 000 munkahelyre Lenne szüksége. A „Caterpillar” elne­vezésű amerikai traktor 1964-ben 100 zsák Costa Riea-i kávé árá­ba került, az idén pedig már 648 zsák kávé árából lehet meg­vásárolni. * A TCF deficites. A holly­woodi Twentieth Century Fox filmvállalat az év első felét körülbelül 1,5 millió dolláros deficittel zárta. A hiány oka „A sztár” és a „Dr. Doolittle” című filmek, ame­lyek együttvéve több mint 20 millió dollárt emésztettek fel. * A LEGRÉGIBB EURÓPAI ÍRÁS. Kuranova bolgár vá­ros közelében a régészek fel­fedeztek egy agyagtáblát, amelyet legalább ötezer éves­re becsülnek. Olyan felírások vannak rajta, amit a szak­értők a legöregebbnek tarta­nak, amelyet eddig Európá­ban felfedeztek.-k GYORSVASÜT MOSZKVA ES A KAUKÁZUS KÖZÖTT. Szov­jet mérnökök gyorsvasút meg­építését tervezik Moszkva és a Kaukázus között. A turbovona- tok, amelyek ezen a vonalon közlekednek majd, hat óra alatt fogják megtenni az utat a kau­kázusi végállomásig, ahonnan az utasok azután villanyvonaton kereshetik fel kedvenc fekete­tengeri üdülőhelyeiket. Ezt a tá­volságot a vonatok ma átlagosan 30 óra alatt futják be. A 200 kilométeres óránkénti sebességet a Szovjetunióban a Moszkva— Leningrád vasútvonal kipróbá­lásakor egyébként már többíz­ben elérték. Már készülnek is az erre a sebességre tervezett új szerelvények és villanymoz­donyok. * Nyeregformájú szék. Dá­niában a legújabb bútorslá­ger a nyeregformájú szék. „A mostani székek és karos­székek egy része nem más, mint álcázott kínzóeszköz a hátgerinc, a gyomor és a belek számára — állítja a nyereg-szék tervezője. — A nyereg viszont anatómiailag tökéletes ülésmódot biztosít”. * AUTÓÚT A FELHŐK FE­LETT. Peruban a nemrég megépített autóút egyik sza­kasza 4845 méter tengerszint feletti magasságban halad. A levegő olyan ritka, hogy a vezetőknek oxigénálarcot kell használniuk. Mit mond a statisztika? A néger férfiak és a fehér nők között kötött vegyeshá­zasságok sokkal , stabilabbak és tartósabbak, mint a „csak fehér”, vagy „csak fekete” emberpároké. Egy iowai szo­ciológus állítja ezt, aki 25 éven át kísérte figyelemmel a házassági és a válási sta­tisztikát. KILENCEZER EVES SZAMOLÓ- LÉC. A kialakult véleménytől eltérően a számjegyek „születési helye” nem Kína vagy Egyip­tom, hanem Közép-Afrika. Itt ugyanis az Edward tó mellett az ásatások során felszínre ke­rült a világ legrégibb számoló­léce, a mai logarléc elődje. A becslések szerint 7—9 ezer éves. A tudósok szerint segédeszköz­ként használták a számolásnál. * ÚJABB ŐSKORI RAJZOK. Asturiában (Spanyolország) Tito Bustillo körzetében egy barlangban történelem előtti sziklarajzokat találtak. A tu­dósok időszámításunk előtt XX. és XV. évezredek közé teszik a rajzok keletkezésé­nek idejét. A fekete, a vörös és lila színezésű rajzok a szakemberek szerint művészi értékben nem állnak alacso­nyabb színvonalon az aIta- miráinál. MACSKAINVAZIO BECSBEN. Bécset elárasztották a gazdát­lan macskák, úgy hogy nemrég a városi tanácsnak is foglalkoz­nia kellett a „macskaveszéllyel”. Határozatot hozott arról, hogy 3000 schillingig terjedő pénzbün­tetésre vagy hat napi elzárásra lehet ítélni azokat a macska- tulajdcnosokat, akik megunt kedvencüktől úgy akarnak sza­badulni, hogy valahol „ottfelej­tik”. A „visszaeső bűnösöket” mind a két büntetéssel sújthat­ják. Azokat a macskákat és kölyköket, amelyektől tulajdono­suk meg akar szabadulni, ezen­túl vagy az Állatvédelmi Ott­honnak, vagy a Macskabarátok Szövetségének kell átadni. Itt a macskákat sterilizálják. Ezeken a helyeken egyébként olcsón vá­sárolni is lehet macskákat. 1 i *

Next

/
Thumbnails
Contents