Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
iíóJ. ó&tőber It 3 sunantmt ndpio’ Bolyi csillagszóró Afrikában Kapósak az AFÉSZ-ek termékei Sikert arattak a Budapesti őszi Vásáron a baranyai általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek termékei, most egyre-másra jönnek a megrendelések. A vajszlói ÁFÉSZ nem is olyan régen hozta létre rongyszőnyeg-szö- vő üzemét. Ma már Vajszló- ban és Csányoszrón negyven asszony foglalkozik szövéssel. Az ARTEX külkereskedelmi vállalat véleménye: a vajszlói rongyszőnyegek minőségileg kiválóak, s egyes nyugati országokban igen keresett cikkek; víkendházakban használják nagy előszeretettel. Egyébként a szőnyeg anyaga pamut- és rongyhulladék, műszál nem lehet benne. A vajszlóiak most kaptak egy nagyobb, 400—400 ezer Ft értékű dán és svéd megrendelést, mindkettőt január 15-i határidővel kell teljesíteni. Eredetileg úgy tervezték, hogy havonta 1000 négyzetméter rongyszőnyeget szőnek meg, ma már a havi 1500-nál tartanak, s jövőre ez a szám elérheti a havi kétezret is. Ehhez újabb szövőszékeket kell beállítani, továbbá létszámot. A jövő héttől kezdve 20 fiatal részére tanfolyamot indítanak, s ezzel is enyhítenek a környéken lévő női munkanélküliségen. Terveik között szerepel az is, hogy a jövőben belföldön is értékesítenek kisebb szőnyegeket, lábtörlőket árusítanak majd Pécsett és Budapesten. Keresettek a pécsi ÁFÉSZ óbányai fazekasüzemének termékei, főleg a padlóvázák és a halászleves-készlet, az őszi vásáron majdnem kikapkodták a kiállító terem vitrinéiből. A tervek szerint a jövőben Budapesten is árusítani kezdik az óbányai fazekasok termékeit. A szentlőrinci ÁFÉSZ védőruhákat készít, megrendelőjük van bőven. Ma már negyvenen dolgoznak a kisüzemben, amelyet a jövőben a kétszeresére akarnak bővíteni. A szederkényi szövetkezetben most készült el egy műbőrrel bevont, tükrös, igen ízléses előszobafal, amelyre nagyobb megrendelés van kilátásban. És végül: karriert futhat be a bolyi csillagszóró, az ARTEX üzletemberei ugyanis kivitték Afrikába. Az ÁFÉSZ vegyiüzemében ötféle illatosított csillagszóró készül, évente körülbelül 20 millió darab, ez fedezi a hazai karácsonyi szükségleteket, ameny- nyiben azonban külföldön igény merül fel, további 3—4 millió csillagszórót is legyártanak. ^ Megyénként változik a borszőlő és a must i átvételi ára Október második hetében a hazai borvidékeken az utolsó szakaszba érkezett a szüret. A gyümölcs érésére az elmúlt két hét időjárása igen kedvező volt, emiatt számos gazdaság visszafogta a szőlőszedés tempóját. Az agronómusok ugyanis arra számítottak, hogy a napsütéses idő tovább javítja majd a cukorfokot. A szüret eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a pince- gazdaságok idei irányárai a homoki szőlőterületeken 14— 17 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt évinél. Az árcsökkenést részben a kereslet, csökkenésével magyarázzák, részben pedig azzal, hogy a korábban leszüretelt homoki szőlők cukorfoka eléggé alacsony volt. Emiatt a Magyar Állami Pincegazdaság több üzeme 15-ről 13-ra módosította az átvehető must cukorfokának , alsó határát. Az egyes megyék között, az alapárakban is jelentős az eltérés. (Az alapárakat különben szeptember eleje óta háromszor is módosították.) Az alapár-differencia a legjelentősebb Pest és Bács- Kiskun megye között. A 15— 16 cukorfokos vegyes borszőlőért Bács-Kiskun megyében az átvevő vállalat október ele- | jén 3,70 forintot fizetett kilogrammonként, ugyanezért az áurért Pest megyében kilogrammonként csalt 3,35 forintot kaptak a termelők. A 15 —16 cukorfokos, nagyüzemektől felvásárolt must ajánlata Bács-Kiskun megyében literenként 25 fillérrel volt alacsonyabb Pest megyéhez képest. A történelmi borvidékeken jól fizetnek a kitűnő minőségű mustok. Az eddigi tapasztalatok szerint a felvásárló vállalatok — figyelembe véve az árintézkedéseket — előnyben részesítik a jófajtájú, kitűnő minőségű termést. Az ötven barakk városa Az osztályterem mankóra támaszkodik, miként á többi barakk is. A vastraverzek mindenütt kilátszanak a vékony falból. — A rabok miatt kellett — mondja a kis feketeszemű. — így van. Ehhez kötözték a rabokat. Láttam. — Hazudsz! Hazudsz! Nem leszel kisdobos — avatkozik közbe a harmadik kis „fekete”. Tényleg nem láthatta. Nem voltak itt rabok, mégis suttogják Golgotán: azoknak épült, de mi vagyunk a foglyai. A golgotái iskolában 24 cigánygyerek tanul. Az első osztályt csaknem valameny- nyien kétszer járják, hiszen akkor kell megtanulniuk magyarul. A tanító néni hatodik éve szenved Golgotán. — Hu de sok — zúgja az osztály. Az bizony. Soknak tűnhet itt minden nap, — Az erőfeszítések: az osztályban rend van. A gyerekek tiszták. Televízió és rádió áll a sarokban. A barakk előtt viszont lepedők száradnak. Három kutya ételmaradékot turkál. Hulladékfa, egy motor és sok szemét a fal mellett. — Szennyvíz csurdogál az út szélén. És mindenütt bűz. — Hiába rendes az osztály... A gyerekek nem is tudják, hogy más környezetben is lehetne élni. A táblán egy négyzet. Mellette macskakaparás, de olvasható: a négyzet olyan négyszög, amelynek minden oldala 1 centiméter. Ízületei tönkre mentek itt a betonon — mutat a felfestett kőre az asszony. Kovács István az I-es üzem csillése 9 éve jött Pécsre, 6 esztendeje lakik Golgotán. — Három gyerek van. A legkisebb csípőficamos. A „mankók” itt is látszanak, nyomja az oldalamat ha hátradőlök a hokedlin. — Ha a fogam fáj szenvedhetek. Orvol^ van a telepen — nem fogorvos —, de most elutazott. Gyógyszerért Pécsre kell menni. Ha valami dolgunk akad, itt az utcán beszéljük meg, mert a Bömböl- de 8-kor bezár. Beszéd közben erősen krákog Kovács, mint a bányászok ahogy már szoktak. Kőpor? Vagy a lakás? Vagy a Golgota? — Mi az a Bömbölde? — A , vendéglő. Harmadosztályú. Röhögnöm kell. — A szél télen tokostól rázza az ajtót. Harminc mázsa szenet, hat méter fát tüzelünk el, mégis mindig fázunk. Hat éve mondják, hogy felszámolják Golgotát... Most el kellene mondanom, hogy nem csupán a vállalat jó vagy rossz szándékán múlik. Az anyagi lehetőségek, építőipari kapacitás ... De hát érdekelheti ezt a szegény asszonyt, hogy van-e kőműves vagy nincs ... Golgota pedig egy olyan négyszög, amely 50 barakkból áll. Három oldalról bekeríti a Pécs—Bakonyai út. A kő- vágószöllősi Tanácson Újhegy- dűlőként volt telekkönyvezve, de az 1960-as népszámláláskor már Golgota néven szerepel. Az első barakkok 1954- ben épültek. Akkor terjedt el a hiedelem: rabok fognak itt dolgozni. Szeles domb. Állandó északkeleti szél cibálja a barakkok tetejét. Bokrok és néhány csenevész fa díszíti a magaslatot. Felette távvezetékek, keresztre emlékeztető oszlopokon. Sok-sok televízió antenna — megannyi kereszt. Golgota. A Mecseki Ércbányászati Vállalat már évekkel előbb elhatározta a barakkváros felszámolását. A lehetőségekhez mérten egy-egy családot rendes lakáshoz juttatott. — A mostani lakók 85 százaléka önkényesen foglalta el az elköltözők helyét. Mint a százfejű sárkány, újból kinövő fejei. Csak itt 110 család 420 tagjáról van szó. A vállalat a már befektetett többmilliós kiadás ellenére 1971 végéig felszámolja Golgotát. — Azt mondják meg hány év! Egy? Kettő? öt? — öt évig nem bírjuk ki, mert leszakad a plafon. Már hat éve mondják, hogy nem csináltatnak semmit, mert felszámolják Golgotát. A gyerek A házak némelyikén paprikafüzér. Az egyik „soron” összetákolt garázs. Amott egy major. Disznóröfögés keveredik a III-as üzem meddőhányóján dolgozó dömperek zajával. Északon a Jakab-hegy. Ahol lekoptak a fák, látszik a vörös kő. Messze délen a pellérdi halastavak csillognak. A házak sarkán letört lámpatestek, kicsavart villanykarók és gaz. A betört ablakok elárulják: itt üeresek a barakkok. Menjünk hát a bolt felé, ott mozgalmasabb a „város”. A bolt havi forgalma 140 ezer forint. A vezető szerint jó az áruellátás. A légyfogón hemzsegnek a döglött legyek. Szemben a „Szőlősi Vendéglő” cégére. Ez hát a Bömbölde. Mondják sok fizetés csúszott itt le, vagy cserélt gazdát, ha 8-as jött a 14-re. A „Pulykások” felől jövő illatok és az „asztalosok” felől szállongó por annyira lefoglal, hogy alig ismerem meg a kis „kormos” László Jóskát, aki az iskolában felcsillanó szemmel mondta: ha megszűnne Golgota, nem kellene | iskolába sem jönnünk ... talság. De hát mit is csinálnának. Nincs itt mozi, klub, könyvtár — nem tudnak sehová menni, csak a Bömböl- débe. Meg aztán számolja össze hány értelmiségit talál... ? Egyet sem! Nincs itt más csak panasz. Víz, W. C., patkányok ... Nagy befektetést már nem szabad csinálni, úgyis lebontják... De mikor? Van olyan is, aki nem akar elmenni. Szöllősön akar építeni. Csak azt nem tudja, hogyan kezdje. Tudja a cigányoknak nehéz lenne a bérházakban ... — Maga hány éve lakik itt? — Én a telepen lakom. Az paradicsom ehhez képest... Ez kérem egy... hogy is mondták a fehérvári munkásőrök ... Kocsedó! Igazság és az igazságszolgáltatás! A Kutató és Mélyfúró üzemben csak a szélről érzem, hogy Golgotán vagyok. Fúrórudak, oxigén-palackok, maró és esztergapadok. — Az irodákban szőnyeg a parketten. öt barakk egysorban. Itt egynek mondják. Tóka István párttitkárral beszélgetünk. — öt éve itt nem lehetett félcipőben járni. Azóta betonoztuk az utakat. Amit lehet megcsinálunk, hiszen az itt élőkön kívül 250 ember jár ide dolgozni. A közlekedés jó — megoldás azonban csak a felszámolás lehet. Ide pedig öregember rozsét hoz a hegyről. A szél majd leviszi hátáról. Csinos nők kerülgetik a szutykos gyerekeket. Irodisták. A délutáni busszal hazamennek. A völgyben gyerekek jönnek. Most van vége a tanításnak, az új iskolában. Még messze járnak, de a szél elhozza hangjukat: „...süketnémák vagytok! Te is! Te is! Mindenki süketnéma! Ez a szám nem is Szörényi Leventéé. Hallom a táskarádiót is, de az foglal le: mi is ez? Barakkváros? Falu? Kolónia? Azt hiszem csak egyszerűen Golgota... Lombos! Jenő — Ha én fajtalanul beszéltem, el kellett mennem a 25 kilométer távolságra levő Mátraverebélyre gyónni, most meg a 10—12 éves lányok, hogy mit tudnak — és ahogy beszélnek ... ! — háborog Soós József járási tanácstag. — Erkölcsi téren híresek vagyunk ... De amióta az eszemet tudom, a sokszáz gyerek közül, csak a Cigány Péter lett agrármérnök, meg egy lány tanárnő. Itt mindenki hülye? Nem. Csak nagyon szabadjára van engedve a fiaíjabb külföldi filmek a játékfilmszemlén Az V. Magyar Játékfilmszemle külföldi film-programja kibővült. | Az eddig közölt filmek mellett 1 az alábbiakat mutatják be: Légy- vadászat (lengyel, A. Wajda). Billinger halott (olasz), Horoszkóp (jugoszláv), Madarak és agarak (bolgár díjnyertes) és Tejút (spanyol). A külföldi filmek végleges programja tehát a következő: Petőfi filmszínház: 14-én. kedd 14.30 Légyvadászat (diákelőadás), 22 óra Elvira Madtgan, 15-én, szerdán: 14.30: Vadász jelenetek Bajorországban, 22 órakor: Vadászjelenetek Bajorországban, 16- án. csütörtök: 14.30: Z vagy politikai gyilkosság anatómiája, 22 órakor: Elvira Madigan, 17-én, pénteken: 14.30-kor: Elvira Madigan, 22 órakor: Tejút, 18-án, szombaton: 14.30-kor Horoszkóp. Kossuth filmszínház: 13-án, hétfőn: 20.30-kor: Légyvadászat, 14- én, kedden: 20.30-kor Vadászjelenetek Bajorországban, 22.30- j kor: Madarak és agarak, 15-én, ' szerdán, 20.30-kor: Z vagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 22.30-kor: Z vagy egy politikai gyilkosság dnatómiája. 16-án, csütörtökön: 22.30-kor: Tejút, 17-én, pénteken 20.30-kor: Elvira Madigan, 22.30-kor: Billinger halott, 18-án, szombaton 16.30-kor: Tejút. A bíróság, amikor háromtagú tanácsban ítéletet hirdet a Népköztársaság nevében, nem csupán törvényt alkalmaz, hanem lerögzíti azt is, hogy mi történt valójában. Azt, hogy mit kell a joggal mérni, mindig az élet mondja meg, a valóságos események a döntőek. A bírónak tudnia kell a jogszabályt, ez munkájának egyik nehézsége. Félelmetesen vastagok a jogszabálykötetek és nap, mint nap születnek új szabályok. De a bírónak nemcsak ez a dolga, hanem még nehezebb, hogy kutatnia kell és ki kell derítenie az igazságot. Lehet-e egyáltalán megfelelően bizonyítani nem egyszer hónapokkal vagy esetleg évekkel a megtörtént események után, hogy mi is történt valójában? L ehet-e valóban igaz a bírói tényállás? A bíró amikor bizonyít egyszerre egyesíti agyában a vád és a védő szempontjait, egyaránt lelkiismeretesen vizsgálja a marasztaló és mentő tényeket. A helyes bírói nézőpont az, hogy. ha a tárgyaláson a tények változnak, a megítélés is változik. A tárgyalásnak mindig lehetnek váratlan fordulatai, amire készen kell állni, egy-egy új körülmény esetleg más megvilágításba helyezheti az egész ügyet. A bíró gondolkodása sohasem lehet egyoldalú. Az ellentmondásokra reagálni képes gondolkodásból lehet csak megközelíteni az igazságot. Más kifejezéssel nevezhetnénk ezt a folyamatot a tárgyalóterem dialektikájának. A bíró végérvényes véleménye, benső meggyőződése a tények alapján alakulhat ki, s csak a bizonyítás befejezése után. Ma is számos körülmény teszi nehézzé a bíróság bizonyítását. Így például már az is, hogy a tanúk emlékezőtehetsége is véges. Máskor pedig azzal kell szembenézni, hogy a tanú esetleg tudatosan nem mond igazat. Akár azért, hogy magát mentse, akár azért, hogy mást vádoljon, vagy éppen védelmezzen. Ezt a törvény természetesen bünteti.* ez hamis tanúzásnak minősül. De a hamis tanú elítéléséhez ismét bizonyíték kell, ehhez sem elég valakinek az egyoldalú vélekedése. Ilyenkor azt kell bizonyítani, hogy a tanú valóban tudatosan nem mondott igazat, s nem pedig csak az események hevében volt megfigyelése téves. Annak a számára, aki esetleg már úgy indul a tárgyalóterembe, hogy nem fog j igazat mondani, legyen figyel- j meztetés; a bíróság előtt az j igazság a legtöbbször kiderül. Különösen így van ez a büntető ügyben, ahol a bíróság munkáját segíti, hogy hivatásos nyomozóapparátus kutatta a bizonyítékokat, s az ügyész, amikor vádat emelt, már maga is átszűrte az eseményeket. Alapvető jogpolitikai elv, hogy ártatlanul senkit sem ítéljenek el, ez a büntetőtörvénykönyv egyik legfontosabb tétele. Állampolgáraink biztonságérzetéhez az is hozzátartozik, a törvényes rendnek az is kelléke, hogy csak komoly, alapos bizonyítékok alapján lehet valakit bűnös- j ként elítélni. De vajon nincs-e ebben nyugtalanító is? Nem jár-e ez azzal a veszéllyel, hogy lesz olyan tettes, akit megfelelő bioznyíték hiányában nem lehet elítélni. Rendkívül ritkán, de még az is előfordul, hogy van gyilkosság, amelynek elkövetőjét nem lehet megtalálni, vagy nem lehet bebizonyítani, hogv a gyilkosságot a gyanúsított követte el. így ma még például felderítetlen, a televízióból is ismert budapesti. Balaton utcai emberölés tettese. Ha nagyon belegondolunk, ez talán nyugtalanító lehet, de még nyugtalanítóbb lenne, ha például bárkit koholt feljelentése és egyoldalú vallomás alapján a haragosa kedve szerint elítéltethetne. A magánvádas ügyek szokásos problémája, hogy a magánvádló állítja, a vádlott pedig tagadja, hogy történt volna sértegetés. Az esetet senki más nem látta. Elégséges lesz-e az elítéléshez a ma- j gánvádló tanúvallomása? Ha j sohasem elegendő, akkor ■ négyszemközt bárkit lehetne i nyugodtam sértegetni. — Ha j minden esetben elég volna, ; akkor bárkit el lehetne ítél— i tetni a puszta feljelentés |'alapján. A bírónak naponta szembe kell néznie ilyen nehézségekkel. S még a megpéldázott esetben sem reménytelen a valóság kiderítése. Számos apró részletkörülmény lehet, ami az egyetlen tanú vallomását felerősítheti, vagy kétségessé teheti. Ilyenkor lép előtérbe a kísérő körülmények részletes értékelése. S ilyenkor jut igazi szerephez a bíróság különleges állami felhatalmazása, amelyet az ellentétes bizonyítékok okszerű mérlegelésének nevezhetünk. Ez a mérlegelés tényeken alapszik, s nem vélekedésen. A bírói mérlegelésnek át kell fognia á per egész bizonyító anyagát, és megokoltan kell az ítéletben számot adni. miért fogadta el N. N. vallomását és miért nem fogadta el X. Y. vallomását. Ha a bíróság az ügyben valóban felvette a szükséges és lehetséges teljes bizonyítást, akkor az okszerű mérlegelés az igazság kiderítésének nélkülözhetetlen eszközévé válik. Kevésbé ismert, hogy ha az elsőfokú bíróság az ellentétes tényeket okszerűen mérlegelte, a teljes bizonyítást felvette, az így kialakított mérlegeléséhez a törvényhozó különleges eredményt fűz. Mégpedig azt, hogy a helyes mérlegelés köti a fellebbezési bíróságot. A fellebbezési bíróság az iratok alapján, amelyek már nem olyan élő élményeket adnak, mint a tárgyalás az okszerű, a teljes bírói mérlegelést nem változtathatja meg, • s nem emelhet ki abból, egyoldalúan egyes bizonyítékokat, A bírói mérlegelés teszi lehetővé például azt, hogy a bíróság egy szemtanú vallomása alapján is hozhasson marasztaló ítéletet, a vádlott tagadásával szemben. Ilyen eset például, amikor a tanú vallomását alátámasztják más közvetlen bizonyítékok is, vagy a vádlott védekezését cáfolják meg tárgyi adatok, s az egyetlen tanú vallomása következetesen őszinte, ellentmondásmentes. A bírósági ügyek többségében nincs szükség ilyen bonyolult megoldásra, nincs mindig szükség arra, hogy a bírónak ellentétes adatokat kelljen mérlegelnie. A közvádas büntető ügyekben a bi- zonyítatlansáa miatt történő felmentés különben is elég ritka. Ez dicséri a nyomozó ügyész munkáját is. Tudomásul kell azonban azt is vennünk, hogy ha esetenként is, ha ritkán is, de vannak olyan ügyek, amelyekben nem lehet bírói bizonyossággal megállapítani, hogy miként történtek valójában az események. De vajon nem kap-e ilyenkor elégtételt a társadalomtól olyan személy, aki alaposan volt gyanúsítható valami bűntettel. A bizonyítatlanság csupán azt jelenti, hogy a legr gondosabb vizsgálod alapján sem lehetett megállapítani, mi is történt valójában. Egészen más eset, s ez már valóban elégtétel is lehet, a vádlottnak, ha valakit a bíróság bűn- cselekmény hiányában ment fel. Ha bizonyítani lehet, hogy nem követett el bűncselekményt, vagy nem ő követte el a bűncselekményt. (Ide tartozik az az eset is. ha a bíróság megállapította, hogy jogos védelem történt.) A bizonyítatlanul maradt esetek kis számát is csökkentheti, ha állampolgáraink segítik a bíróságot. Ha jól megfigyelik az élet eseményeit és őszintén elmondják, mi is történt. Dr. Csiky Ottó a megyei bíróság elnöke t M
