Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

iíóJ. ó&tőber It 3 sunantmt ndpio’ Bolyi csillagszóró Afrikában Kapósak az AFÉSZ-ek termékei Sikert arattak a Budapesti őszi Vásáron a baranyai álta­lános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek termékei, most egyre-másra jönnek a megrendelések. A vajszlói ÁFÉSZ nem is olyan régen hozta létre rongyszőnyeg-szö- vő üzemét. Ma már Vajszló- ban és Csányoszrón negyven asszony foglalkozik szövéssel. Az ARTEX külkereskedelmi vállalat véleménye: a vajszlói rongyszőnyegek minőségileg kiválóak, s egyes nyugati or­szágokban igen keresett cik­kek; víkendházakban használ­ják nagy előszeretettel. Egyéb­ként a szőnyeg anyaga pamut- és rongyhulladék, műszál nem lehet benne. A vajszlóiak most kaptak egy nagyobb, 400—400 ezer Ft értékű dán és svéd megrendelést, mindkettőt ja­nuár 15-i határidővel kell tel­jesíteni. Eredetileg úgy ter­vezték, hogy havonta 1000 négyzetméter rongyszőnyeget szőnek meg, ma már a havi 1500-nál tartanak, s jövőre ez a szám elérheti a havi kétez­ret is. Ehhez újabb szövőszé­keket kell beállítani, továbbá létszámot. A jövő héttől kezd­ve 20 fiatal részére tanfolya­mot indítanak, s ezzel is eny­hítenek a környéken lévő női munkanélküliségen. Terveik között szerepel az is, hogy a jövőben belföldön is értékesí­tenek kisebb szőnyegeket, láb­törlőket árusítanak majd Pé­csett és Budapesten. Keresettek a pécsi ÁFÉSZ óbányai fazekasüzemének ter­mékei, főleg a padlóvázák és a halászleves-készlet, az őszi vásáron majdnem kikapkod­ták a kiállító terem vitrinéi­ből. A tervek szerint a jövő­ben Budapesten is árusítani kezdik az óbányai fazekasok termékeit. A szentlőrinci ÁFÉSZ védőruhákat készít, megrendelőjük van bőven. Ma már negyvenen dolgoznak a kisüzemben, amelyet a jövő­ben a kétszeresére akarnak bővíteni. A szederkényi szö­vetkezetben most készült el egy műbőrrel bevont, tükrös, igen ízléses előszobafal, amely­re nagyobb megrendelés van kilátásban. És végül: karriert futhat be a bolyi csillagszóró, az ARTEX üzletemberei ugyanis kivitték Afrikába. Az ÁFÉSZ vegyiüzemében ötféle illatosított csillagszóró készül, évente körülbelül 20 millió darab, ez fedezi a hazai kará­csonyi szükségleteket, ameny- nyiben azonban külföldön igény merül fel, további 3—4 millió csillagszórót is legyár­tanak. ^ Megyénként változik a borszőlő és a must i átvételi ára Október második hetében a hazai borvidékeken az utolsó szakaszba érkezett a szüret. A gyümölcs érésére az elmúlt két hét időjárása igen kedvező volt, emiatt számos gazdaság visszafogta a szőlőszedés tem­póját. Az agronómusok ugyanis arra számítottak, hogy a nap­sütéses idő tovább javítja majd a cukorfokot. A szüret eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a pince- gazdaságok idei irányárai a homoki szőlőterületeken 14— 17 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt évinél. Az árcsök­kenést részben a kereslet, csökkenésével magyarázzák, részben pedig azzal, hogy a korábban leszüretelt homoki szőlők cukorfoka eléggé ala­csony volt. Emiatt a Magyar Állami Pincegazdaság több üzeme 15-ről 13-ra módosította az átvehető must cukorfoká­nak , alsó határát. Az egyes megyék között, az alapárakban is jelentős az eltérés. (Az alap­árakat különben szeptember eleje óta háromszor is módo­sították.) Az alapár-differencia a legjelentősebb Pest és Bács- Kiskun megye között. A 15— 16 cukorfokos vegyes borsző­lőért Bács-Kiskun megyében az átvevő vállalat október ele- | jén 3,70 forintot fizetett kilo­grammonként, ugyanezért az áurért Pest megyében kilo­grammonként csalt 3,35 forin­tot kaptak a termelők. A 15 —16 cukorfokos, nagyüzemek­től felvásárolt must ajánlata Bács-Kiskun megyében lite­renként 25 fillérrel volt ala­csonyabb Pest megyéhez ké­pest. A történelmi borvidékeken jól fizetnek a kitűnő minő­ségű mustok. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a felvásár­ló vállalatok — figyelembe véve az árintézkedéseket — előnyben részesítik a jófajtá­jú, kitűnő minőségű termést. Az ötven barakk városa Az osztályterem mankóra támaszkodik, miként á többi barakk is. A vastraverzek mindenütt kilátszanak a vé­kony falból. — A rabok miatt kellett — mondja a kis feketeszemű. — így van. Ehhez kötözték a rabokat. Láttam. — Hazudsz! Hazudsz! Nem leszel kisdobos — avatkozik közbe a harmadik kis „feke­te”. Tényleg nem láthatta. Nem voltak itt rabok, mégis sut­togják Golgotán: azoknak épült, de mi vagyunk a fog­lyai. A golgotái iskolában 24 ci­gánygyerek tanul. Az első osztályt csaknem valameny- nyien kétszer járják, hiszen akkor kell megtanulniuk ma­gyarul. A tanító néni hatodik éve szenved Golgotán. — Hu de sok — zúgja az osztály. Az bizony. Soknak tűnhet itt minden nap, — Az erőfeszítések: az osztályban rend van. A gyerekek tisz­ták. Televízió és rádió áll a sarokban. A barakk előtt vi­szont lepedők száradnak. Há­rom kutya ételmaradékot tur­kál. Hulladékfa, egy motor és sok szemét a fal mellett. — Szennyvíz csurdogál az út szélén. És mindenütt bűz. — Hiába rendes az osztály... A gyerekek nem is tudják, hogy más környezetben is le­hetne élni. A táblán egy négyzet. Mel­lette macskakaparás, de ol­vasható: a négyzet olyan négyszög, amelynek minden oldala 1 centiméter. Ízületei tönkre mentek itt a betonon — mutat a felfes­tett kőre az asszony. Kovács István az I-es üzem csillése 9 éve jött Pécsre, 6 esztendeje lakik Golgotán. — Három gyerek van. A legki­sebb csípőficamos. A „man­kók” itt is látszanak, nyom­ja az oldalamat ha hátradő­lök a hokedlin. — Ha a fogam fáj szenved­hetek. Orvol^ van a telepen — nem fogorvos —, de most el­utazott. Gyógyszerért Pécsre kell menni. Ha valami dol­gunk akad, itt az utcán be­széljük meg, mert a Bömböl- de 8-kor bezár. Beszéd köz­ben erősen krákog Kovács, mint a bányászok ahogy már szoktak. Kőpor? Vagy a la­kás? Vagy a Golgota? — Mi az a Bömbölde? — A , vendéglő. Harmadosz­tályú. Röhögnöm kell. — A szél télen tokostól ráz­za az ajtót. Harminc mázsa szenet, hat méter fát tüze­lünk el, mégis mindig fá­zunk. Hat éve mondják, hogy felszámolják Golgotát... Most el kellene monda­nom, hogy nem csupán a vál­lalat jó vagy rossz szándékán múlik. Az anyagi lehetőségek, építőipari kapacitás ... De hát érdekelheti ezt a szegény asszonyt, hogy van-e kőmű­ves vagy nincs ... Golgota pedig egy olyan négyszög, amely 50 barakkból áll. Három oldalról bekeríti a Pécs—Bakonyai út. A kő- vágószöllősi Tanácson Újhegy- dűlőként volt telekkönyvezve, de az 1960-as népszámlálás­kor már Golgota néven sze­repel. Az első barakkok 1954- ben épültek. Akkor terjedt el a hiedelem: rabok fognak itt dolgozni. Szeles domb. Állan­dó északkeleti szél cibálja a barakkok tetejét. Bokrok és néhány csenevész fa díszíti a magaslatot. Felette távvezeté­kek, keresztre emlékeztető oszlopokon. Sok-sok televízió antenna — megannyi kereszt. Golgota. A Mecseki Ércbányászati Vállalat már évekkel előbb elhatározta a barakkváros fel­számolását. A lehetőségekhez mérten egy-egy családot ren­des lakáshoz juttatott. — A mostani lakók 85 százaléka önkényesen foglalta el az el­költözők helyét. Mint a száz­fejű sárkány, újból kinövő fe­jei. Csak itt 110 család 420 tagjáról van szó. A vállalat a már befektetett többmilliós kiadás ellenére 1971 végéig felszámolja Golgotát. — Azt mondják meg hány év! Egy? Kettő? öt? — öt évig nem bírjuk ki, mert leszakad a plafon. Már hat éve mondják, hogy nem csináltatnak semmit, mert fel­számolják Golgotát. A gyerek A házak némelyikén pap­rikafüzér. Az egyik „soron” összetákolt garázs. Amott egy major. Disznóröfögés kevere­dik a III-as üzem meddőhá­nyóján dolgozó dömperek za­jával. Északon a Jakab-hegy. Ahol lekoptak a fák, látszik a vörös kő. Messze délen a pellérdi halastavak csillog­nak. A házak sarkán letört lámpatestek, kicsavart vil­lanykarók és gaz. A betört ablakok elárulják: itt üeresek a barakkok. Menjünk hát a bolt felé, ott mozgalmasabb a „város”. A bolt havi for­galma 140 ezer forint. A ve­zető szerint jó az áruellátás. A légyfogón hemzsegnek a döglött legyek. Szemben a „Szőlősi Vendéglő” cégére. Ez hát a Bömbölde. Mondják sok fizetés csúszott itt le, vagy cserélt gazdát, ha 8-as jött a 14-re. A „Pulykások” felől jö­vő illatok és az „asztalosok” felől szállongó por annyira le­foglal, hogy alig ismerem meg a kis „kormos” László Jóskát, aki az iskolában felcsillanó szemmel mondta: ha meg­szűnne Golgota, nem kellene | iskolába sem jönnünk ... talság. De hát mit is csinál­nának. Nincs itt mozi, klub, könyvtár — nem tudnak se­hová menni, csak a Bömböl- débe. Meg aztán számolja össze hány értelmiségit ta­lál... ? Egyet sem! Nincs itt más csak panasz. Víz, W. C., patkányok ... Nagy befekte­tést már nem szabad csinál­ni, úgyis lebontják... De mi­kor? Van olyan is, aki nem akar elmenni. Szöllősön akar építeni. Csak azt nem tudja, hogyan kezdje. Tudja a ci­gányoknak nehéz lenne a bér­házakban ... — Maga hány éve lakik itt? — Én a telepen lakom. Az paradicsom ehhez képest... Ez kérem egy... hogy is mondták a fehérvári munkás­őrök ... Kocsedó! Igazság és az igazságszolgáltatás! A Kutató és Mélyfúró üzemben csak a szélről ér­zem, hogy Golgotán vagyok. Fúrórudak, oxigén-palackok, maró és esztergapadok. — Az irodákban szőnyeg a parket­ten. öt barakk egysorban. Itt egynek mondják. Tóka István párttitkárral beszélgetünk. — öt éve itt nem lehetett félcipőben járni. Azóta be­tonoztuk az utakat. Amit le­het megcsinálunk, hiszen az itt élőkön kívül 250 ember jár ide dolgozni. A közlekedés jó — megoldás azonban csak a felszámolás lehet. Ide pedig öregember rozsét hoz a hegyről. A szél majd leviszi hátáról. Csinos nők kerülgetik a szutykos gyerekeket. Iro­disták. A délutáni busszal hazamennek. A völgyben gye­rekek jönnek. Most van vége a tanításnak, az új iskolában. Még messze járnak, de a szél elhozza hangjukat: „...sü­ketnémák vagytok! Te is! Te is! Mindenki süketnéma! Ez a szám nem is Szörényi Le­ventéé. Hallom a táskarádiót is, de az foglal le: mi is ez? Barakkváros? Falu? Kolónia? Azt hiszem csak egyszerűen Golgota... Lombos! Jenő — Ha én fajtalanul beszél­tem, el kellett mennem a 25 kilométer távolságra levő Mátraverebélyre gyónni, most meg a 10—12 éves lányok, hogy mit tudnak — és ahogy beszélnek ... ! — háborog Soós József járási tanácstag. — Erkölcsi téren híresek va­gyunk ... De amióta az esze­met tudom, a sokszáz gyerek közül, csak a Cigány Péter lett agrármérnök, meg egy lány tanárnő. Itt mindenki hülye? Nem. Csak nagyon szabadjára van engedve a fia­íjabb külföldi filmek a játékfilmszemlén Az V. Magyar Játékfilmszemle külföldi film-programja kibővült. | Az eddig közölt filmek mellett 1 az alábbiakat mutatják be: Légy- vadászat (lengyel, A. Wajda). Billinger halott (olasz), Horoszkóp (jugoszláv), Madarak és agarak (bolgár díjnyertes) és Tejút (spa­nyol). A külföldi filmek végleges programja tehát a következő: Petőfi filmszínház: 14-én. kedd 14.30 Légyvadászat (diákelőadás), 22 óra Elvira Madtgan, 15-én, szerdán: 14.30: Vadász jelenetek Bajorországban, 22 órakor: Va­dászjelenetek Bajorországban, 16- án. csütörtök: 14.30: Z vagy po­litikai gyilkosság anatómiája, 22 órakor: Elvira Madigan, 17-én, pénteken: 14.30-kor: Elvira Madi­gan, 22 órakor: Tejút, 18-án, szombaton: 14.30-kor Horoszkóp. Kossuth filmszínház: 13-án, hét­főn: 20.30-kor: Légyvadászat, 14- én, kedden: 20.30-kor Vadász­jelenetek Bajorországban, 22.30- j kor: Madarak és agarak, 15-én, ' szerdán, 20.30-kor: Z vagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 22.30-kor: Z vagy egy politikai gyilkosság dnatómiája. 16-án, csü­törtökön: 22.30-kor: Tejút, 17-én, pénteken 20.30-kor: Elvira Madi­gan, 22.30-kor: Billinger halott, 18-án, szombaton 16.30-kor: Tejút. A bíróság, amikor három­tagú tanácsban ítéletet hir­det a Népköztársaság nevé­ben, nem csupán törvényt al­kalmaz, hanem lerögzíti azt is, hogy mi történt valójában. Azt, hogy mit kell a joggal mérni, mindig az élet mondja meg, a valóságos események a döntőek. A bírónak tudnia kell a jogszabályt, ez munkájának egyik nehézsége. Félelmetesen vastagok a jogszabálykötetek és nap, mint nap születnek új szabályok. De a bírónak nem­csak ez a dolga, hanem még nehezebb, hogy kutatnia kell és ki kell derítenie az igazsá­got. Lehet-e egyáltalán meg­felelően bizonyítani nem egy­szer hónapokkal vagy esetleg évekkel a megtörtént esemé­nyek után, hogy mi is történt valójában? L ehet-e valóban igaz a bírói tényállás? A bíró amikor bizonyít egyszerre egyesíti agyában a vád és a védő szempontjait, egyaránt lelkiismeretesen vizs­gálja a marasztaló és mentő tényeket. A helyes bírói nézőpont az, hogy. ha a tárgyaláson a té­nyek változnak, a megítélés is változik. A tárgyalásnak mindig lehetnek váratlan for­dulatai, amire készen kell állni, egy-egy új körülmény esetleg más megvilágításba helyezheti az egész ügyet. A bíró gondolkodása sohasem lehet egyoldalú. Az ellentmon­dásokra reagálni képes gon­dolkodásból lehet csak meg­közelíteni az igazságot. Más kifejezéssel nevezhetnénk ezt a folyamatot a tárgyalóterem dialektikájának. A bíró vég­érvényes véleménye, benső meggyőződése a tények alap­ján alakulhat ki, s csak a bizonyítás befejezése után. Ma is számos körülmény teszi nehézzé a bíróság bizo­nyítását. Így például már az is, hogy a tanúk emlékező­tehetsége is véges. Máskor pedig azzal kell szembenézni, hogy a tanú esetleg tudato­san nem mond igazat. Akár azért, hogy magát mentse, akár azért, hogy mást vádol­jon, vagy éppen védelmezzen. Ezt a törvény természetesen bünteti.* ez hamis tanúzásnak minősül. De a hamis tanú el­ítéléséhez ismét bizonyíték kell, ehhez sem elég valaki­nek az egyoldalú vélekedése. Ilyenkor azt kell bizonyítani, hogy a tanú valóban tudato­san nem mondott igazat, s nem pedig csak az események hevében volt megfigyelése té­ves. Annak a számára, aki esetleg már úgy indul a tár­gyalóterembe, hogy nem fog j igazat mondani, legyen figyel- j meztetés; a bíróság előtt az j igazság a legtöbbször kiderül. Különösen így van ez a bün­tető ügyben, ahol a bíróság munkáját segíti, hogy hivatá­sos nyomozóapparátus kutatta a bizonyítékokat, s az ügyész, amikor vádat emelt, már ma­ga is átszűrte az eseményeket. Alapvető jogpolitikai elv, hogy ártatlanul senkit sem ítéljenek el, ez a büntető­törvénykönyv egyik legfonto­sabb tétele. Állampolgáraink biztonságérzetéhez az is hoz­zátartozik, a törvényes rend­nek az is kelléke, hogy csak komoly, alapos bizonyítékok alapján lehet valakit bűnös- j ként elítélni. De vajon nincs-e ebben nyugtalanító is? Nem jár-e ez azzal a veszéllyel, hogy lesz olyan tettes, akit megfelelő bioznyíték hiányá­ban nem lehet elítélni. Rend­kívül ritkán, de még az is előfordul, hogy van gyilkos­ság, amelynek elkövetőjét nem lehet megtalálni, vagy nem lehet bebizonyítani, hogv a gyilkosságot a gyanúsított kö­vette el. így ma még pél­dául felderítetlen, a televízió­ból is ismert budapesti. Ba­laton utcai emberölés tettese. Ha nagyon belegondolunk, ez talán nyugtalanító lehet, de még nyugtalanítóbb lenne, ha például bárkit koholt felje­lentése és egyoldalú vallomás alapján a haragosa kedve szerint elítéltethetne. A magánvádas ügyek szo­kásos problémája, hogy a ma­gánvádló állítja, a vádlott pe­dig tagadja, hogy történt vol­na sértegetés. Az esetet senki más nem látta. Elégséges lesz-e az elítéléshez a ma- j gánvádló tanúvallomása? Ha j sohasem elegendő, akkor ■ négyszemközt bárkit lehetne i nyugodtam sértegetni. — Ha j minden esetben elég volna, ; akkor bárkit el lehetne ítél— i tetni a puszta feljelentés |'alapján. A bírónak naponta szembe kell néznie ilyen nehézségek­kel. S még a megpéldázott esetben sem reménytelen a valóság kiderítése. Számos apró részletkörülmény lehet, ami az egyetlen tanú vallo­mását felerősítheti, vagy két­ségessé teheti. Ilyenkor lép előtérbe a kísérő körülmények részletes értékelése. S ilyen­kor jut igazi szerephez a bí­róság különleges állami fel­hatalmazása, amelyet az el­lentétes bizonyítékok okszerű mérlegelésének nevezhetünk. Ez a mérlegelés tényeken alap­szik, s nem vélekedésen. A bírói mérlegelésnek át kell fognia á per egész bizonyító anyagát, és megokoltan kell az ítéletben számot adni. mi­ért fogadta el N. N. vallomá­sát és miért nem fogadta el X. Y. vallomását. Ha a bíró­ság az ügyben valóban fel­vette a szükséges és lehetsé­ges teljes bizonyítást, akkor az okszerű mérlegelés az igaz­ság kiderítésének nélkülözhe­tetlen eszközévé válik. Kevésbé ismert, hogy ha az elsőfokú bíróság az ellentétes tényeket okszerűen mérlegelte, a teljes bizonyítást felvette, az így kialakított mérlegelésé­hez a törvényhozó különleges eredményt fűz. Mégpedig azt, hogy a helyes mérlegelés köti a fellebbezési bíróságot. A fellebbezési bíróság az ira­tok alapján, amelyek már nem olyan élő élményeket ad­nak, mint a tárgyalás az ok­szerű, a teljes bírói mérlege­lést nem változtathatja meg, • s nem emelhet ki abból, egy­oldalúan egyes bizonyítékokat, A bírói mérlegelés teszi le­hetővé például azt, hogy a bí­róság egy szemtanú vallomá­sa alapján is hozhasson ma­rasztaló ítéletet, a vádlott ta­gadásával szemben. Ilyen eset például, amikor a tanú val­lomását alátámasztják más közvetlen bizonyítékok is, vagy a vádlott védekezését cáfol­ják meg tárgyi adatok, s az egyetlen tanú vallomása kö­vetkezetesen őszinte, ellent­mondásmentes. A bírósági ügyek többségé­ben nincs szükség ilyen bo­nyolult megoldásra, nincs mindig szükség arra, hogy a bírónak ellentétes adatokat kelljen mérlegelnie. A közvá­das büntető ügyekben a bi- zonyítatlansáa miatt történő felmentés különben is elég ritka. Ez dicséri a nyomozó ügyész munkáját is. Tudomá­sul kell azonban azt is ven­nünk, hogy ha esetenként is, ha ritkán is, de vannak olyan ügyek, amelyekben nem lehet bírói bizonyossággal megálla­pítani, hogy miként történtek valójában az események. De vajon nem kap-e ilyen­kor elégtételt a társadalomtól olyan személy, aki alaposan volt gyanúsítható valami bűn­tettel. A bizonyítatlanság csu­pán azt jelenti, hogy a legr gondosabb vizsgálod alapján sem lehetett megállapítani, mi is történt valójában. Egészen más eset, s ez már valóban elégtétel is lehet, a vádlott­nak, ha valakit a bíróság bűn- cselekmény hiányában ment fel. Ha bizonyítani lehet, hogy nem követett el bűncselek­ményt, vagy nem ő követte el a bűncselekményt. (Ide tar­tozik az az eset is. ha a bíró­ság megállapította, hogy jogos védelem történt.) A bizonyítatlanul maradt ese­tek kis számát is csökkentheti, ha állampolgáraink segítik a bíróságot. Ha jól megfigyelik az élet eseményeit és őszin­tén elmondják, mi is történt. Dr. Csiky Ottó a megyei bíróság elnöke t M

Next

/
Thumbnails
Contents