Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 forint Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 231. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. október 5., vasárnap Kaput nyitnak a múzeumok Október elsejétől az egész országban elkezdődött a mú­zeumi hónap. Pécsett a hiva­talos megnyitás ma délelőtt lesz, egybekötve a számunkra mindenekelőtt nagyjelentősé­gűvé nőtt kisplasztikái bien- nálé megnyitásával. Megkez­dődnek tehát az esemény­sorozatok, amelyekben em­léktábla-avatás éppúgy szere­pel, mint pécsi képzőművé­szeknél teendő műteremláto­gatás, jelentős tanácskozás a múzeum és a népművelés kapcsolatáról éppúgy, mint történelmi, néprajzi stb. elő­adások a klubokban, műve­lődési házakban. De a múzeumi hónapnak szinte nem is az események adják meg valódi értékét és ízét. Inkább maga a tény, hogy a múzeumok ilyenkor kitárják kapuikat — s való­ban: ilyenkor is tartanak nyílt napokat, tehát olyano­kat, amikor belépőjegy nél­kül mindenkit szívesen lát­nak a kiállításokon — és megkísérlik, hogy a korszerű követelményeknek megfele­lően mindjobban bekapcso­lódjanak a közművelődés vérkeringésébe. Hogyan lehet egy múzeum igazán közkincs? Hogyan ve­het részt a népművelés nagy programjában a maga eszkö­zeivel a leghatékonyabban? Éppen ezek azok a kérdések, amelyekért a november 4-i országos tanácskozás létrejön a siklósi várban. Nem telje­sen eldöntött kérdések ezek, nem is könnyen megválaszol- hatóak. Évek munkájára 'esz szükség, mire megszületnek azok a módszerek, amelyek biztosan és elválaszthatatla­nul kapcsolják bele a mú­zeumokat a népművelés ma már egyébként is' tágabban értelmezett területébe. A múzeumok közelebb ke­rülése az élethez egyébként is korkövetelmény. Nyilván­való, hogy ezt szűkebb ha­zánkban, Baranyában is igye­keznek megvalósítani a szak­emberek. S mi más a most már másodszor megrendezés­re kerülő kisplasztikái bien- nálé is, mint ennek a törek­vésnek egyik jellemző és je­lentős bizonyítéka? A műve­lődésügy helyi vezetőinek egyetértésén és segítségén túl végeredményben a múzeum ügye — gondja, dolga és fel­adata — a mai magyar kép­zőművészet egyik izgalmas és nem jelentéktelen ágaza­tának felkarolása, a kétéven­kénti seregszemle lehetősé­gének biztosítása. Nagy öröm látni, hogy ez a pécsi kezde­ményezés, amelyet kezdetben még kétkedés is kísért, a sze­münk láttára kezdi elnyerni rangját és méltó helyét a je­lenkori hazai képzőművészet­ben. Már maga az a tény, hogy a második alkalommal olyan neves művészek vettek részt a biennálén, mint Ke- rényi Jenő, Borsos Miklós, Vilt Tibor, Shaár Erzsébet és mások, jelzi, hogy a kis­plasztika számára Pécs ott­hont, fórumot, serkentő lehe­tőséget tudott biztosítani. S ha meggondoljuk, hogy az ezzel járó nem kis munkát, a szervezés, rendezés dolgát a Janus Pannonius Múzeum kicsiny kollektívája végezte el, fogalmat alkothatunk ma­gunknak az erőfeszítésekről is, amelyeket egy vidéki mú­zeum tesz a múzeumi és a vele kapcsolatos népművelé­si, kultúraszervezési ügyekért. 1962 óta rendezik meg ha­zánkban a múzeumi hónapot. Ennek előzményeiben, ki­alakulásában Baranyának egyébként is olyan szerepe van, amelyre jogos büszke­séggel gondolhatunk. A mú­zeumok tanácsi kezelésbe vé­telét például éppen itt kísér­letezték ki az illetékes szer­vek még az 1959—61 közötti években. Az akkori múzeum­igazgató, dr. Papp László már kezdetben megszervezte a múzeumi heteket, amelyek célkitűzésüket, formájukat tekintve a mai múzeumi hó­nap előzményeinek tekinthe­tők. S azokban az években, amelyek azóta elteltek, Ba­ranyában is hatalmas fejlő­dés következett be. A Janus Pannonius Mú­zeum valamennyi kiállítását átrendezték, újjávarázsolták 1961 óta. Azóta született meg a Modern Magyar Képtár, amely Pécsnek egyre inkább egyik legszebb kincse, vonz­ereje lesz. Azóta tárták fel és adták át a nagyközönség­nek, azóta vált idegenforgal­mi nevezetességgé a római sír-együttes a Geisler Eta ut­cában. Azóta öltött új kön­töst a Zso'nay gyűjtemény, Pécs mindenkori nevezetes­ségeinek egyike. Azóta szü­letett meg Siklóson, Sellyén, Mohácson és Szigetváron a múzeum, illetve az állandó kiállítások. Az ezévi múzeumi hónap programja is méltóan illesz­kedik a nyolc év eseményei­nek sorába. Kár, hogy az új régészeti kiállítás nem nyíl­hat meg a hónap folyamán, sajnos azonban műszaki okok miatt a kiállítás későbben készül el. Mindegy: ezzel együtt is lesznek olyan ese­mények, amelyek rangjukat, tartalmukat tekintve alkal­masak arra, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a mú­zeumokra. másrészt hozzá­segítsenek ahhoz a célkitű­zéshez, hogy a múzeumok kulturális vonzási központtá, szellemi bázissá válhassanak. H. E. Az országos múzeumi hónap megnyitója Orosházán Országos esemény színhelye volt szombaton az újratelepí­tésének 225. évfordulóját ünneplő Orosháza, ahol a múzeumi hónap, s egy­ben a helyi Szántó Kovács János Múzeum nyolc nemzedék élete Orosházán c. uj kiállítá­sának megnyitóját tartották. A Városi Tanács dísztermében megtartott ünnepségen Mihály András vb-elnök üdvözlő sza­vai után Darvas József, a Ma­gyar írók Szövetségének elnö­ke Orosháza országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi megnyitó részt­vevői ezután felkeresték a Szántó Kovács János Múzeu­mot, amelynek falán emlék­táblát lepleztek le a múzeum­alapító Juhász család és az épületet adományozó Schwarcz János tiszteletére. A mohácsi járás minden iskolájában van televízió A televíziót az iskoláknak mozgalom kezdete előtt a mo­hácsi járás 50 általános isko­lája közül 17-ben nem volt tv-készülék. A járás tsz-ei, ál­lami gazdaságai, földműves­szövetkezetei elhatározták, hogy minden iskolát megaján­dékoznak egy készülékkel. Há­rom általános iskola kapott járáson kívüli szervtől tele­víziót, a többinek ők ajándé­koztak. Október 4-ig már min­den iskolát értesítettek, hogy legkésőbb 15-ig ünnepélyesen átadják részükre a tv-készü- lékeket. Az adományozók azt is elhatározták, hogy azok­ban az iskolákban, ahol öreg, régi készülékek vannak, azo­kat az év végéig kicserélik újra. Megkezdte tanácskozását a VII. magyar békekongresszus Ma nyílik a múzeumi hóuap 11. országos kisplasztikái biennálé Pécsett Ma délelőtt 11 órakor a Technika Házában megnyílik a II. országos kisplasztikái biennálé, s ezzel egybekötve az 1969. évi baranyai múzeu­mi hónap. A megnyitó beszé­det Papp Imre, Pécs m. j. Vá­ros vb-elnökhelyettese mond­ja. Az ünnepi megnyitón köz­reműködik az Építők Madri­gálkórusa Jandó Jenő vezeté­sével, A II. országos kisplasztika! biennálé díjait már pénteken odaítélte a zsűri. Kiosztásukra az ünnepélyes megnyitón ke­rül sor. Ötszáz küldött és mintegy 100 hazai és külföldi meghí­vott vendég részvételével szombaton a Parlament kong­resszusi termében megkezd­te munkáját a VII. Magyar Békekongresszus. Az elnök­ségben foglalt helyet Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kállai Gyula, az MSZ­MP Politikai Bizottságának j tagja, a Hazafias Népfront | Országos Tanácsának elnöke, ! Pullai Árpád, az MSZMP ! Központi Bizottságának tit- í kára, dr. Sík Endre nemzet- í közi Lenin-békedíjas, az Or- I szágos Béketanács elnöke, to- | vábbá politikai, társadalmi, | kulturális életünk több más ' ismert személyisége. Ugyan- ! csak az elnökség tagja volt Romes Csandra, a Béke Vi­lágtanács főtitkára. A tanács­kozáson Gordon Schaffer az angol, dr. Marcel Delvigne a belga, Angel Siskov a bolgár, dr. Bozsena Votrubova a cseh­szlovák, Paavo Olavi Rintala a finn, Marcel Huisman a francia, Major Nándor a ju­goszláv, Gregorz Sokolowski a lengyel, Luvszandamba Hú­sán a mongol, dr. Gerhardt Lotz az NDK-beli, Eduard Fladerer és Christoph-Reiner Koch az NSZK-beli, dr. Giu­Parlament kongresszusi termében szombat délelőtt meg­nyitották a VII. magyar békekongresszust. seppe Torcolini az olasz, dr. Mihail Gelmedzsanu a román, Per Ake Sandin a svéd, Va- szilik Nyikiforovics Zajcsikov a szovjet, Hoang-huong bu­dapesti nagykövet az észak­vietnami, Joseph Marie Ho Hue Ba a dél-vietnami béke­harcosokat képviseli. Hatvanéves a magyar repülés Hatvanéves a magyar repü­lés. Ebből az alkalomból tar­tott emlékülésen dr. Mészáros Károly közlekedési és posta­ügyi miniszterhelyettes emlé­kezett a „hőskorról”: a Ma­gyar Aero Club 1909 őszén alapította meg Magyarország első repülőterét a Rákos me­zején. 1909. október 17-én je­lent meg hazánk légiterében az első repülőgép, amelyet a francia származású Blériot — a La Manche csatorna első átrepülője — vezetett. Blériot budapesti sikere arra késztet­te a magyar repülés úttörőit, hogy szerte az országban meg­kezdjék repülési kísérleteiket, többek közt Schimanek Emil, Bánki Danát professzor és a fiatal Kármán Todor adjunk­tus támogatták a kísérletezők munkáját. A magyar repülés aranykönyvében nevezetes dá­tum 1919, amikor Dobos Ist­ván pilóta Szamuely Tibort a Kárpátokon át Budapestről Kijevbe vitte. Ezután Hűvös Sándor, a KPM légügyi főosztályának vezetője tartott átfogó elő­adást a magyar repülés hat­vanéves történetéről. Az ünnepség záróakkordja­ként dr. Mészáros Károly mi­niszterhelyettes a közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést nyújtotta át Csermely Károly- nak és Kvasz Andrásnak, az 1910-es évek még életben levő két veteránpilótájának. Tefő alaff a házgyár nagycsarnoka Tető alatt a házgyár nagycsarnoka a Baranya megyei Állami Cpítőlpari Vállalat épület­elem gyárában, ahol nagyarányú rekonstrukciós munkák folynak. A kétezernégyszáz négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építészeti beruhá .ási összege meghaladja a tíz millió forintot, eddig mintegy hétmillió forint értékű munkát végeztek a létesítményen aa építők. Dr. Sík Endre elnöki meg­nyitójában köszöntötte a kongresszus résztvevőit, a ma­gyar városok és falvak kép­viselőit — munkásokat, pa­rasztokat, értelmiségieket, tu­dósokat, művészeket, írókat, egyházi személyiségeket, tö­megszervezeti aktivistákat — a külföldi vendégeket. Ezután dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke vette át a kongresszus elnöki tisztét. Megemlékezett a ma­gyar és a nemzetközi béke­mozgalomnak azokról a ki­emelkedő személyiségeiről, akik a legutóbbi kongresszus óta elhunytak. Eltávozott az élők sorából a nemzetközi bé­kemozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, Ho Si Minh, s a magyar békemozgalmat fáj­dalmas veszteség érte: Dobi István netnzetközi Lenin-bé­kedíjas. továbbá az Országos Béketanács tagjai közül dr. Benedek Jenő, dr. Bereczky Albert, dr. Bóka László, Gertler Viktor, Goldberger Jenő, dr. Haász Árpád, Ko­dály Zoltán, Kreszán Lajos, Molnár Danilla József, Pór Bertalan, Rónai Sándor, Sza- kasits Árpád, Tamási Áron, Tóth László, Vajda Imre és dr. Vilmon Gyula halálával. Emléküknek a kongresszus néma felállással adózott Bejelentette Réczei László, hogy a kongresszus a plenáris tanácskozáson elemző mérle­get von az utóbbi hat évben végzett hazai és nemzetközi békemozgalmi munkáról, fog­lalkozik a nemzetközi helyzet alakulásával, amely ennek a munkának a hátterét jelenti. Szekcióüléseken kerül napi­rendre a következő öt téma: A magyar békemozgalom helyzete, feladatai fejlődésünk jelenlegi szakaszában. Az európai biztonság és feladataink. Szolidaritásunk Vietnam­mal. A békés egymás mellett élés politikája és a jelenlegi nem­zetközi helyzet Szolidaritásunk az arab né­pekkel. Megvitatják továbbá az Or­szágos Béketanács működési elveinek tervezetét, s újjává­lasztják az Országos Béke­tanácsot. Ezután megválasztották az egyes témabizottságok veze­tőit, valamint munkabizottsá­gokat alakítottak. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára mondott ezután referátumot, kapcsolódva az Országos Bé­ketanácsnak a legutóbbi kong­resszus óta végzett békemun­káról szóló írásos beszámoló­jához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents