Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

6 1969. október 4. yt-B'i rt TaT’giiTLl. TI 0/2? T 4* Nyolcvanmillióért fejlesztik Csokonyavisontát Fedett fürdő épül , • •• rr jovore * A Barcsnál észak felé ága­zó 68-as számú út szinte mér­tani pontossággal Belső-So- mogy közepén fut végig. Nagyatádon, Somogyszobon, Böhönyén keresztül felfut a marcali hátságra és Balaton- keresztúrnál eléri a megye­határt, a Balatont. Nagyjából az úttal párhuzamosan halad a bares—somogyszob—bala- tonkeresztúri vasútvonal is. Aki végigutazik ezen a vo­nalon és elgyönyörködik a táj­ban, a lustán nyújtózó er­dőkben, a hosszan elnyúló fal­vakban, nem is gondol rá, hogy egy fortyogó tenger te­tején jár, és többszáz méter mélyen a homoktakaró alatt forróvizek feszülnek a pannon rétegek börtönében. Az út és vasútvonal mentén végig, ahol csak lefúrtak a föld mé­lyébe, mindenütt forróvíz tört felszínre. Csokonyavisonta, Lábod, Görgeteg, Nagyatád, Babócsa területén ismeretesek hévíz feltörések. Nagyatádon már szép fürdő és strand lé­tesült, most pedig Csokonya­visonta igyekszik „igazi” gyógyfürdővé válni. A fürdő megnyitásakor alig hitték volna, hogy a harminc éves jubileumra egy korszerű fürdőkombinát épül majd a faluszéli kukoricások helyén. Igaz is, a megnyitás minden ünnepélyesség nélkül történt. A MAORT olajkutatói 1943- ban bukkantak a gyógyvízre. Analizáltatták, aztán jobb időkre várva lezárták a ku­tat, még őrt is állítottak mel­lé, nehogy illetéktelenek ki­nyissák. 1945-ben, a felszabadulás után került le a lakat a kút­ról. A falubeliek egyszerűen leverték a MAORT lakatját, a víz pedig szépen megtöltötte a szántóföldek között ásott ár­kot. A csokonyai fürdőélet ez­zel induR útjára. Lovasszeke­rek, ökrösfogatok hordták a környező faluk népét a csoda­vízhez. Az árokszéli bokorsor volt az öltöző, a régi kerekes- kútnál lehetett szomjat olta­ni, a füves rét volt az étte­rem, ott falatozták a hazulról hozott elemózsiát. Később akadt vállalkozó szellem és megnyílt a kifőzés, egy gya- lulatlan deszkából épült bódé­ban, a helyi tanács építtetett egy kis medencét, afölé is került egy deszkabódé és lett belőle téŰ fürdő. Még az öt­venes évek közepén is így zaj­lott a fürdőélet Csokonyavi- sontán az árokparton. Ma már csak a parton gug­goló békák vetik magukat ijedt ugrással az árok vizébe, ha arra sétál valaki. Az árok­fürdő emlékét pedig csak a Élmény és trófea Jó vadászat volt korhadozó lejáró lépcsők és a víz mellé ácsolt padok őrzik, j A békanyálas vízbe nem; ereszkedik mjjr le senki. A j forróvíz,' mintha egy hatalmas j szív lüktetné ki magából, az i 1958-ban épült betonmeden­cébe zubog. Az egykor fabó- j dévai fedett medence is meg- i újult. Téglaépület áll fölötte,; melegedőhelyiséggel, öltözők-: kel. A réten, ahol csak a pi­pitér volt az egyetlen virág, | most sárga kavicsos sétautak mentén virágágyak díszlenek. Aki enni akar. talál pecsenye- sütőt, halsütőt, a kávésok; presszót, a borbarátok bormé­rőt. Csokonyavisonta mindemel­lett még nem fürdőhely. Ha úgy tetszik, népfürdőnek mondható. Vendégei még jó­részt a környékről verbuvá­lódnak, bár az idén nagy fel­futás történt. Tavaly 62 ezer vendége volt, az idén eddig 76 ezren fürödtek kénes, jódos vizében. Ez tehát a jelen, ami hama­rosan szintén múlttá válik, hogy átadja helyét egy kor­szerű és szép Csokonyavison- tának. A régi árokfürdőn túl jól látszanak az új harminc- három méteres úszómedence zsaluzatai. Másfél millióért építik, jövőre már fürödni le­het benne. Még ezen az őszön új kutat is furatnak, hogy ne kelljen az értékes gyógyvizet elhasználni a strandmedencék feltöltéséhez, maradjon az tel­jes egészében a gyógymeden­céké. 1976-ig a Somogy megyei Tanács 80 millió forintot ál­doz Csokonyavisonta fejleszté­sére, amiből ténylegesen szá­mottevő fürdőtelep alakul ki a nyolcvan holdas területen. Jövőre kezdik a fedett gyógy­fürdő építését, amiben me­dencéket, kádfürdőket, orvosi rendelőt, gyógytorna-termet helyeznek el. A barcsi Vörös Csillag Tsz és a Pannónia Szálloda és Étterem Vállalat éttermeket épít majd. Nagy területet kap az idegenforgal­mi hivatal is, ahol a mai sze­rény 42 férőhelyes kemping helyett nagyobbat létesíthet és jut majd hely szállodának | is. A fürdőhöz vezető út men- j tén eddig több mint száz tel­ket alakítottak ki. Magánosok! és közületek építhetnek ott ■ hétvégi házakat, nyaralókat, i De ez még korántsem elégíti I ki az igényeket, így hamaro- í san újabb telkeket kell par- j cellázni. Amikor elpöfög a délutáni I vicinális Somogyszob felé, el-1 viszi a fürdővendégek zömét. I öt-hat év múlva talán már | a vicinálist is kinövi Csoko­nyavisonta, ahová huszonnégy éve még jórészt szekéren ér­keztek az első fűi dővendégek. (Kuruc/) Megmondom előre: én a szarvas pártján állok. Persze, ez mit sem számít. Ilyenkor ősszel, amikor a tavasszal ébredt erdő szende- redni kezd, amikor fehér köd puha vattaként fekszi meg a völgyet, ilyenkor kora ősszel mindig megszólal az erdők királya, a szarvasbika. Meg­indul a legfenségesebb er­dei orgonahangverseny, és minden előadás végén az elő­adó elpusztul. Belépőt váltottunk ege' ilyen művészi attrakcióra. A mészkemencei vadász- házban már hajnalban keltek J a vendégek. A vadászok a Hesz kereszti magasleshez igyekeztek. Még sötét volt, amikor az irtáshoz értek és gyönyörködve figyelték a nyugtalan bikák férfias sze­relmi indulóját. Inhoff István j fővadászmester feladata még j pirkadat előtt kiválasztani a sok bika közül a golyóérett példányt. öt óra tájban az erdőirtás szélére megérkezett a fogat. Eberhardt Sehwedes úr és felesége a fővadásszal együtt felült a kocsira: indulhatott a szekér a bőgés irányába. Egy­re közelebb hangzott a bőgés, aztán megpillantották a hegy oldalában magát a bikát, 11 tehén kíséretében. Ekkor már világosodott az erdő. A vadá­szok lecsúsztak az út mentén az erdő fái közé. A bika az irtáson minden sietség nélkül lépdelt. Oldalát fordította a vadászok felé. Frau Sehwedes vállához emelte a fegyvert, célzott A dupla golyós, távcsöves pus­ka tompán dörrent. Az erdők királya felugrott, kis kört írt le a levegőben, aztán összerogyott A megriadt csorda egy pil­lanatig tanácstalan volt. Rá­néztek a bikára, mintha li- dérc volna. Aztán kilőttek, keresztül-kasul mindenen, mö­göttük összecsapódott a sű­rűség. A puskás odasietett a vad­hoz, mustrálgatta az agancso­kat. számolta ágait Valahol távol felriogott egy madár, a közelben megzizzent egy ág. A vadászok kalaplevéve tisz­telegtek a bika előtt. Aztán a fővadászmester letört egy tölgyfagallyat, belemártotta az állat vérébe, kalapjára téve adta át a bika elejtőjének. * A vadászházban nagy az öröm. Fényképezőgépek kat­tannak, felhangzik a rövid pohárköszöntő. — Üdv a vadásznak! Inhoff István, a fővadász is megpihen: — A Mecseki Állami Erdő- gazdaság 14 ezer holdnyi vé- méndi vadgazdaságában tíz nap alatt hat bikát lőttek a külföldi vendégek. A trófeák súlya hét és tíz kilogramm között váltakozik — mondja. A vadászház kerti asztalá­hoz ül Eberhardt Sehwedes és felesége, dicsérik a fővadászt: — A jó vezetőnek nagy sze­repe van a vadászaton. Nem­csak a vadat mutatja meg, hanem segít élményeket is szerezni. Van egy szép va­dászházunk az NSZK-ban. Abban van egy 25 négyzet- méteres vadászterem, ide ke­rülnek a trófeák. Már tíz ma­gyar aganccsal büszkélkedhe­tünk. Most vagyunk először Baranyában, eddig három íz­ben voltunk Visegrádon. Ba­ranya számunkra: jó kísérő, sok élmény, sok bikával. A vadászok pihenője alatt Tanó József, kerületi vadász kifőzi az "agancsokat. Hozzá-, értéssel nyúzza a bika fejét,1" áztatja, összedrótozza az orr­csonti részen. Ez külön mes­terség, ha nem vigyáz az em­ber, itt az orr részén szétfő, aztán oda a nagy érték. Az agancsot ezután lemossa, is­mét áztatja, majd fehéríti a fejet. •k Az István kunyhói vadász­házban is nagy az öröm. Ernst Rüping büszkén áll a fényképezőgép elé: már egy 11 kilogrammos trófea boldog tulajdonosa. Walter Müller úr felesége viccelődve mondja: — Két évig nem lesz ka­rácsonyi ajándék. A trófea nagy, a pénz sok. Persze, ez a trófea, amit épp most főznek, a vadász­nak megér tán tíz karácsonyi ajándékot is. Jó nap volt, jó vadászat, sport, szórakozás, élmény. Mécs László Pódium MARTINOVICS. A ma­gyar televízióban Marti­novics Ignácról készül film. A címszerepet Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja játssza. ISMÉT POKOLJÁRÁS. A Budapesti Művészeti Hetek keretében október elsején és másodikén Pokoljárás című műsorát mutatta be a Madách Színházban a Pécsi Ba­lettegyüttes. RANDEVÚ A DIVAT. Ezzel a címmel rendez nagy műsort az ŐRI Pé­csett, október 20-án dél­után fél 5 és este fél 9 órai kezdettel. A szerep­lőgárda népes: Dobos At­tila, Mary Zsuzsa, Aradszky László, Lugosi Éva, Komár László, Pál- fi Zsuzsa. Kritizál: Szu- hay Balázs. Hárman konferálnak: Molnár Margit, dr. Váradi György és Halmi Gábor, s két zenekar játszik, az OMEGA és a NONSTOP együttes. ROMÁN VENDEGEK. Október 15-én román vendégművészek lépnek fel Pécsett Verdi Álar­cosbál című operájában: Marietta Grebeniscen szopránénekesnő és Mir- cea Emaudi tenorénekes. Komolytalan rovat Tolakodási szaktanácsadó Valljuk be, ha csak néhány helyen is, de azért imitt-amott van még lehetőség sorbanál- lásra. Aki azonban nem is­merős ennek a taktikájával, az gyámoltalanul áll a szakma mesterei között, hasonlatosan a rossz utazóhoz, aki három bőröndbe gyömöszölte belé azt, ami egyben is elfér. Nekik, a gyámoltalanoknak írom ezt a tanácsadót. Nem állítom, hogy teljes, ahogy a Nagy Lexikon sem az, de ve­zérfonalnak mindenesetre jó, és ha még ehhez egyéni lele­ményünkből hozzáteszünk va­lamit, a legedzettebb sorbán- állók ellen is sikerrel vehet­jük fel a harcot. Ha némelyik tanácsom pri­mitívnek látszana, ne feled­kezzenek meg arról, hogy kü­lönböző fejlettségűek vagyunk, és ami Pesten esetleg szá­nalmas vergődésnek látszana, az Balmazújvároson — ahol évente legfeljebb egy sorban- állásra van tehetőség — már ördögi praktika. De a sok szósz helyett lás­suk a medvét! Hol adódik le­hetőség sorbanállásra? PATIKA: Súlyos betegnek viszem! Lekésem a buszt! A beteg különben kinn haldok­lik ... Kérek két influenza el­leni port. VASÚTI PÉNZTAR: Már indul a vonatom! Maguk job­ban ráérnek, kartársaim! AUTÓBUSZON FELSZÁL­LÁSKOR, NAGY TUMUL­TUS ESETÉN: Kérem, nekem feltétlenül ott kell lennem! Én viszem a vállalat dolgo­zóinak a fizetését. Drága Kar­társnő, maga miatt nem kap­nak az emberek pé»zt! — ...Nem ...nem! Engem nem lehet lehagyni! Megírom a Lu­das Matyinak, aztán majd kör- benézegetheti magát! FŰSZER, CSEMEGE, HA BANÁN ÉRKEZETT: Leg­egyszerűbb, ha az ember át­kiabál a többiek feje felett: — Van bors, kartársam? ... Igen? Akkor adjon két de­kát ... Meg egy kiló banánt is... Ne tolakodjon, kérem várjon a sorára!... Két kiló lisztet is kérek... SZÍNHÁZI RUHATÁR: Itt kombinált módszert alkalma­zunk és az erőszakot mártír ábrázattal vegyítjük. — Bocsánatot kérek! Engem is lökdösnek!... Pardon... — mondja az ember szenvedő ábrázattal és £önnyed mozdu­lattal könyökét az előtte küz­dő veséjébe nyomja, miköz­ben az egész akadályt lábá­val arrább taszítja. Néha nem árt felszisszenni: Jaj! Bocsánatot viszont mindig kérünk, akár a szemét nyom­juk ki valakinek az esernyő­vel, akár egyszerűen a hasára léptünk. Sötét ruhában va­gyunk és ilyenkor a jó mo­dor a kötelező! FUTBALLMECCSEN értel­mes ember egyáltalán nem áll sorba. — Hé, öregem! Te már úgyis váltasz jegyet, válts ne­kem is! — kiáltással keresünk egy ismerőst a sorbanállók között. Ha nincs ilyen, idege­neket is be lehet ugrasztani. BOLTI FI ZETÖPÉNZTÁR- NÁL az eddigi módszerek kö­zül egyik sem jó. Ha valaki előreordibál az ismerősnek, mire az megérti, már az ille­tőt el is sodorták. Ha viszont tolongunk, akkor meglincsel­nek. Itt lélektannal kell kí­sérleteznünk. — Kiszámítjuk, hogy az éppen fizető vásárló merre hagyja el a csatamezőt és a mögötte keletkezett lég­üres térbe besodródunk. — Ügyes taktikusok harminc előttük tolongó ember között harmadiknak könnyedén be­futhatnak. VONATRÓL LESZÁLLÁS­NÁL a primitívek a kijárat irányában nagy csörtetés köz­ben hagyják el a-színteret. A fejlettebbek viszont tudják, hogy még rengeteg kijárat van: a kultúrváróterem, a gyermekek és anyák váróter­me és a resti is. (Bár ez utób­bi némi kockázattal jár, mert itt meg is sarcolhatják az embert egy pohár sör ere­jéig.) AZ APÁK BOLTJÁBA többnyire szomjanhaló, vagy már szomjan is halt emberek járnak. Itt csak a módszeres edzés, vagyis a jó erőnlét se­gíthet. (Lásd magyar váloga­tott.) Gyengébb fizikumú em­berek menjenek a tejcsárdá­ba! Ezek a főbb lehetőségek. Persze a tudomány ennyivel nem merül ki. Van még egy­két olyan mód, ami egyszerre több helyen is alkalmazható. így nagyon ügyes előresur- ranási alkalom a mesélés. — Nagy hangon kell előadni va­lami érdekes történetet, lehe­tőleg autóbalesetet és az ál­talános szörnyülködésben oda lehet ódalogni az elárusító­hoz. | Az is jó, ha leleplezünk egy tolongót és azt gyalézzuk. Mi­közben a közönség az áldoza­tot ócsárolja, azalatt szabad a vásár. Jó módszer a szegények és elesettek gyámolítása is: — Van lelkűk elnézni, hogy egy ilyen öregasszony sorbán­én jón? Van maguknak lel­kűk! Jöjjön, nénikém, majd én vezetem!... Adjanak en­nek a szegény öregasszony­nak egy félkiló szép naran­csot!... Halló, kartárs! Ne­kem is adjon egy kilót! Ne azt a vastaghéjút! Ugyancsak sikerre vezet az is, ha az ember nem áll sor­ba a többiekkel, hanem oldalt vár egy ideig, míg megszok­ják. Utána nyugodtan odame­het bárki elé, senki sem tud­ja megállapítani már, hogy mikor jött Egy esetről még nem be­széltem. Arról, amikor az ember megvárja türelmesen, míg sorrakerüL Ezt azért nem említettem, mert ehhez nem kell taktika. Ez anélkül is megy. Szőllősy Kálmán * 0 A csokonyavisontai árok, ahonnét a fürdő elindult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents