Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

1W9. október ST, imnonttm napto 5 Eseregy délelőtt a a mikrofon előtt „A mi zenekarunk ..■” Róla vallanak a mikro­fon előtt a pöttömnyi gyárvárosi úttörők, kür­tösök, klarinétosok, tubá- sok, dobosok... Akik ma délelőtt hallgatják a Pe­tőfi rádióban, az Ezeregy délelőtt műsorában tisz­tán zengő, frissen patto­gó muzsikájukat, talán el sem hiszik, hogy leg­többjük 7—10 éves... Varga Károly, akit a rádióból és a televízió képernyőjéről Pécsett is jól ismernek, mint a Ze­nekedvelő Gyerekek és más ifjúsági zenei mű­sorok népszerű vezetőjét, szintén hitetlenkedve, de aztán annál nagyobb örömmel hallgatta őket, amikor a rádió mikro­fonjai előtt felharsantak az indulók, polkák. A felvétel szünetében derült ki, hogy Varga Károly valahányszor Pécsre látogat, voltakép­pen hazajön... — Pécsett született? — Nem, de itt diákos- kodtam — emlékezik vissza Varga Károly. — Es itt ért az a nagy ze­nei élmény, mely egész életemet a muzsika irá­nyába fordította. A har­mincas években történt... Tizenegy éves voltam és kollégiumban laktam. A nyitott ablakon beszűrő­dött a Dóm téri Missa solemnis előadása... Én hallgattam a zenét és ez olyan hatással volt rám, amely azóta is fogvatart. Abban, hogy Varga Károly életét a zenének szentelte, két pécsi zene- pedagógusnak is nagy szerep jutott. — Horváth Mihályt és Agócsy Lászlót fiatal ko­rom óta példaképeimnek vallom. Agócsy Laci bá­csi kis muzsikáló közös­ségei, a délutáni társas éneklések szép emlé­keim maradtak. Űgyany- nyira, hogy még évek múltán sem feledkeztem meg róluk. Sőt, úgy érez­tem, hogy ezeknek a régi pécsi emlékelcnék a nyo­mán és példájára, fel­nőttként, a megváltozott körülményeket felhasz­nálva újjá kell teremte­nem, fel kell újítanom ezeket a kis zenei közös­ségeket. Pécsi emlékek nyomán hozta tehát létre az ifjú zenebarát-klubokat, elő­ször Óbudán, majd elter­jedtek az egész ország­ban, gyakran szerepeltek a televízió képernyőjén, a rádió műsorában is. — Ma már elismerten nagy­szerű formája ez a gye­rekek zenei ismerete gyarapításának, énekes és hangszeres tudásuk be­mutatásának. —nt— Megkezdődtek az egyetemi napok Díszdoktorrá avatták az Erfurti Orvosi Akadémia rektorát Aranydiplomát és törzss,árda jelvényeket adtak át A Pécsi Orvostudományi Egyetem hírnevét öregbítő ün­nepélyes programmal kez­dődtek meg tegnap az egye­temi napok. Az egyetem au­lájába 11 órakor vonult be a díszelnökség. Az elnökséggel szemben, jobbról és balról foglalt helyet a német testvér­intézmény professzora, vala­mint az aranydiplomára fel­terjesztett és kitüntetésre vá­ró ünnepeltek. Dr. Boros Béla egyetemi tanár, rektor üdvö­zölte az ünnepi tanácsülés vendégeit, köztük Klaus Pas- touoskyt, az NDK magyaror­szági követségének attaséját Dr. Boros Béla megnyitó­jában elmondotta, hogy ha­gyományápolás és hagyomány­teremtés céljából minden év­ben megrendezik majd az egyetemi napokat, egyúttal pótolva azokat a hiányosságo­kat, amelyek az egyetemtör­téneti kutatásban és az abban rejlő nevelési lehetőségek ki­aknázásában hosszú ideig mu­tatkoztak. Az egyetemi napok megnyitása egyben a Pécs és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával ren­dezett ünnepségsorozat első aktusa. Ezután bejelentette, hogy az egyetemi tanács dr. August Sundermann professzort, az Erfurti Orvosi Akadémia rek­torát, a belgyógyászati klini­ka igazgatóját Honoris causd doktorrá kívánja avatni. Dr. Tigyi József egyetemi tanár, az MTA levelező tagja ismer­tette Sundermann professzor munkásságát. A német testvér- intézmény rektora, aki ezt a tisztét 1965 óta tölti be, elévül­hetetlen érdemeket szerzett a két egyetem közti kapcsolatok szorosabbá tételével. Tudomá­nyos munkásságát mintegy 100 publikáció tartalmazza, közü­lük is különös jelentőséggel hírnak a hematológia terén végzett kutatásai. Ezt követően dr. Boros Béla az egyetemi tanács nevében a Pécsi Orvostudományi Egye­tem díszdoktorává nyilvání­totta dr. A. Suúdermann pro­fesszort és átnyújtotta a vörös bársonyba tekert díszdoktori oklevelet. A vendégprofesszor meleg szavakkal mondott kö­szönetét. Az ünnepség aranydiploma kiosztással folytatódott. Dr. Kettesy Aladár egyetemi ta­nár és dr. Kalo Andor főor­vos, akik a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen — a pé­csi egyetem jogelődjén — vé­gezték tanulmányaikat, itt szerzett doktori címüket 50 éven keresztül viselték köz- megbecsüléssel, s ezzel arany­diploma elnyerésére jogosult­tá váltak. Személyesen csak dr. Kalo Andor jelent meg a diploma átadásán. Ezután dr. Boros Béla meleg szavakkal búcsúztatta el az egyetem min­denki által szeretett „Béla bá­csiját”, Kövesdi Albertet, aki­nek az egészségügyi miniszter „AZ egészségügy kiváló dol­gozója” kitüntetést adomá­nyozta. Végezetül a 30 éve szolgálatban álló törzsgárda tagoknak, dr. Varga Ferenc egyetemi tanárnak és Zjabkin Andrásné vezető főnővérnek nyújtotta át az egyetem rek­tora az arany törzsgárda jel­vényt. A forró hangulatú ünnep­ség után dr. A. Sundermann professzor kérdésünkre a kö­vetkezőket mondotta: — Testvéregyetemeink kö­zött a kapcsolatok tulajdon­képpen a hallgatóknál kez­dődtek, akik nyári szakmai gyakorlatukat töltötték ná­lunk, t ekkor szövődtek az első barátságok, ismeretségek. Később az oktatók is kapcso­latot teremtettek egymással az oktatásban és a nevelésben. Természetesen a termékeny Novemberi tv-mozi A televízió novembert műsorában folytatódik az elmúlt két évtized legjobb magyar játékfilmjeinek so­rozatban történő bemutatá­sa. A tervek szerint képer­nyőre kerül a „Semmel­weis”, a „Csempészek”, a „Vasvirág”, és az „Egy pi­koló világos” is. A jövő hónapban láthat­ják a tv-nézők a három önálló epizódból álló „Bűn­tény a leányiskolában” cí­mű csehszlovák és a „Já­ték a gyilkossággal” című angol bűnügyi filmet. Egy magánéletében válaszút elé került fiatalasszony vívódá­sát mutatja be a „Három topolyafa” című lírai hang­vételű szovjet alkotás. An­gol produkció a „Beton- dzsungel", amely a bűnö­zők társadalmának kegyet­lenségével foglalkozik. Húszéves a Sütőipari Vállalat Húsz évvel ezelőtt ala­kult meg a Pécsi Sütőipari Vállalat. Az évfordulóról ünnepi termelési tanácsko­zással egybekötött bensősé­ges ünnepségen emlékezett meg a vállalat. Megalakuláskor naponta 50 mázsa kenyeret és 15 ezer péksüteményt készítet­tek. Jelenleg 50Ó mázsa ke­nyér és 140 ezer péksüte­mény az átlagos napi ter­melés, szombati napon és az ünnepek előtt pedig 800—1000 mázsa kenyeret és 150—160 ezer péksüte­ményt süt a vállalat. Míg 20 évvel ezelőtt kettő, most 11 üzemben folyik a ter­melés. A IV. ötéves terv folyamán felépül az új pé- i esi kenyérgyár a Diósí dű- I lőben, melynek kapacitása | 16 óra alatt 48 tonna lesz. együttműködés csak fokozato­san alakulhat ki, de ennek már nagyon biztató jelei van­nak, s nagyon remélem, hogy különösen a közös kutatómun­kának lesz jelentősége az el­következő időben. A mi aka­démiánkon egyelőre nincs a pécsihez hasonló „egyetemi napok” rendezvény, de éppen az itt látottak erősítettek meg abban, hogy helyes volt az a nemrégiben hozott határoza­tunk, amely tervbe vette ha­sonló rendezvénysorozat elin­dítását nálunk is. A Széchenyi téren beszerelték a reflektorokat a vllégltéaknákba Is. November 7-re már 31 fényszóró világítja majd meg a dzsámit, és fényesen világítanak majd a törökkori műemlék felső ablakai is. Dicsérendő igyekezet Gyermekek a katonasírok között Háromszáz sírt már rendbe tettek Nem ér véget az avarsző­nyeg az utakon. A rőt egyön­tetűségben azonban már ren­geteg a fehér folt: virítanak a sírokra helyezett krizanté­mok. Közeledik a halottak napja, a hozzátartozók, isme­rősök kegyelettel gondozzák hozzátartozóik sírját. A katonatemetőben egyön­tetű kőkeresztsorok, közöttük magasnövésű fű, gaz. A par­cellák szélén levő sorok azon­ban már más képet mutatnak. Kigyomlálva, a hant kőpere­mén belül pedig néhány szál virág szerénykedik. Kik azok, akik ezeknek a — nyugodtan állíthatjuk — gazdátlan síroknak gondját vi­selték? Október 22-én járt kint a temetőben a Fehérhegyi Általános Iskola hetedik és nyolcadik osztálya. Märcz Ró- bertné úttörővezetővel, 24-én a pécsi Kesztyűgyár Haladás brigádja, 25-én az 506-os Ipari­tanuló Intézet növendékeinek Ö sszeszerelték az első 45 | lakásos épül:tot a BŰIM ', •iklósi lakótelepén. A hatszin- tes, négyemeletes lakóházban kétszoba összkomfortos laká­sok lesznek. A több mint nyolcmillió forintos beruhá­zással épülő házat jövő év má­PANELHAZ siklóson jusában adják át az építők. A siklósi régi vásártér képe teljesen megváltozott. A Har­kányi út mentén ott magaso­dik az új panelház, és a jö­vendő épületek alapjai is ki­bújtak a földből. Az ÉPFU öt panelszállító kocsija napon­ta háromszor teszi meg az utat Pécs és Siklós között. A félig kész kazánháztól az épü­letig árok húzódik: most ás­sák a távfűtési csatornákat. A panelrakodó tér szomszédsá­gában betoncsövek sorakoz­nak. A téren csak egy valami emlékeztet a múltra, a kis csa­ládi ház, a pártbizottság épü­lete mögött. A hely ideális. Gyönyörű a kilátás a nagyhírű siklósi vár­ra. Az itt lakóknak még ga­rázsgondjuk sem lesz, hiszen az új épületek alagsora gará­zsok céljára épül. A 45 laká­sos házakban 20 garázs lesz. Mint ismeretes, a Pécsi Ter­vező Vállalat tervei alapján 200 lakásos lakótelep épül Siklóson. Hat épületből és egy kazánházból, valamint iskolá­ból, óvodából és bölcsődéből áll majd a lakótelep. A kazán­ház szolgáltatja majd a fű­tést és a meleg vizet, öt ház alapozása elkészült. Már tel­jesen kész négy épület alag­sori falazata, az ötödiken most dolgoznak. A jövő héten meg­kezdik a második 45 lakásos panelház szerelését. Az utolsó épület alapozását, melyet 60 lakásosra terveztek, jövőre kezdik meg. A siklósi BCM-lakótelepen jövőre három lakóházat és a kazánházat átadják. 1 egy része Gamus Géza tanár vezetésével, a pécsi Kesztyűs Ktsz KISZ-szervezete, 28-án a : Belvárosi Iskola úttörői hu­szonkilencen és a Jókai utcai ; iskola valamennyi ötödik és egy nyolcadik osztálya. A me- csekaljai úttörők már koráb­ban szép munkát végeztek. Dicséretes az a gyorsaság és segítőkészség, amellyel e meg­lehetős régi probléma megol­dásához a pécsi úttörők hozzá­járulnak. Még halottak napja előtt látogat a temetőbe az elárvult katonasírokat gon­dozni a kertvárosi iskola út- törőcsaoata, a Köztársaság téri iskola 60 úttörője, az Ágoston téri iskola nyolcadikosai negy­venen, és november 4-én a Jókai utcai iskola hatodik, he­tedik osztályosai folyamatosan körü’belül 220-an. Több, mint kétezer sírról van szó. Az úttörők és kis­dobosok körülbelül háromszáz sírt gyomláltak körül, és bár mindenképpen dicsérendő az igyekezetük, ez csak „csepp a tengerben”. Azt a dzsungelt, ami a gazdátlan katonasírok jellemzője, komoly fizikai munkával, nagy erők bedobá­sával lehet csak felszámolni. A terület nagy, a feladat meg­haladja a kis általános iskolás gyerekek erejét. A kesztyű-1 gyári és a Kesztyűs Ktsz-beli j KISZ fiatalok nagyon szép I gesztussal adtak példát az „idősebb” fiataloknak. Várjuk a középiskolásokat, főiskoláso­kat, egyetemistákat. Oroszlán- ! részt vállalhatnának ebből a j munkából. Még egy gondolat: jó lenne , gazdát találni ennek a társa- ! dalmi megmozdulásnak, aki; a j munkát megszervezné, és a je- ] lenleg nagyon szomorú képei mutató katonasírokat egysége- 1 sen széppé varázsolná. K. P. I Elkészült a Megyeri úti felüljáró Sok bosszúságot okozott a gyakorta lezárt vasúti so­rompó azoknak a pécsiek­nek. akik gyalog igyekeztek a Megyeri út végén lévő munkahelyükre, vagy munka után vissza a városba. Egész sor munkahely található a vasúton túl, a MÉK, az AG- ROKER, jónéhány nagyke­reskedelmi vállalat lerakat, de itt épül a raktárbázis is. Most megszűnnek az- időt- rabló reggeli ácsorgások: el­készült a vasúti felüljáró, pontosabban: a Balatonsze- mesen feleslegessé vált szer­kezetet elhozták és felállí­tották Pécsett. Az alapozási munkákat a pécsi Pálya- fenntartási Főnökség embe­rei, a beemelést és a szer­kezeti munkát a MÁV Híd- műhely végezte, A gyalo­gos felüljáró műszaki átadá­sa — a MÁV és a tanács között — november 5-én lesz. MŰHELYAVATÄS A NAGY JENŐ UTCÄBAN 119 tanuló otthona Nagy Jenő utca 30. A So- piana Gépgyár telepe. Azon egy pasztellsárgára vakolt, neonfényes épület, öreg mű­hely volt, de ez év nyarán, a honvédség, MŰM, vállala­ti oktatók és ipari tanulók kollektívája új üzemet léte­sített. Százhúsz géplakatos, esztergályos otthona. Az esz- tergaműhely-ablakokon sár­ga függöny, a gépek bors­zöldre festve, a közlekedési utak szegélyei fehérre fest­ve. Tegnap délután avatták. Krivanovics Károly okta­tót kérem, nyisson ki egy fiókot. Rámutatok egyre, minden válogatás nélkül. Reszelők — különböző méretben. Ka­lapácsok, körzők, rajztűk, — szép egyetérésben. Aztán: külön kovácsműhely. Ott a „rieht”, vagyis az egyengető platni. Zöldre festett forgá­csológépek. „Tusir”-platnl még nincs, de rövidesen be­szerzik a szakma egyik leg­szebb munkaeszközét. 119 tanuló igyekszik itt elsajátítani a szakmát. Egé­szen a kalapács reszelésétől, a már sokkal bonyolultabb megyszártépő berendezésig. Koedukáció Az UNESCO 105 országban vég­zett vizsgálatai alapján megálla­pítja, hogy mindjobban terjed a fiú- és leánygyermekek együttes oktatása. A meglátogatott 105 ország kö­zül 2?-ben a vegyes oktatás min­den iskolai szinten létezik, sok országban általában ez a sziszté­ma uralkodik és 14 ország rövid időn belül kész átvenni ezt az ok­tatási rendszert. Százalékos arányban a koedu- kációs oktatás a következőképpen alakult: a Szovjetunióban 100 szá­zalék; Európában 15 százalék; Dél-Amerikában 13 százalék; Észak-Amerikában 28 százalék; Óceániában 25 százalék; Ázsiá­ban 12 százalék és Afrikában 7 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents