Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

1969. október 30. mmtttimii natno Megfelelő munkát minden sérültnek! M UCSÖ-bizottság lesz Mohácson? Szociális foglalkoztató a Vegyesipari Vállalatnál koztató létesítésére. A Mohá­csi városi Tanács a Selyem­szövő Gyárnak adta a volt Halászcsárda helyiségét, ahol ebédlőt és szociális helyisége­ket létesítettek, s így a gyár­ban nagyobb területet tudtak biztosítani a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatásá­ra. Ez 400 ezer forint segít­séget jelentett. Jelen pillanatban Mohács városban, illetve a járás terü­letén nincs olyan csökkent munkaképességű dolgozó, aki elhelyezkedésre várna. A hely­zet tehát valóban megnyug­tató. Grafitot találtak Edeféoyben A szénnél sokkalta ér­tékesebb grafitnyomok­ra figyeltek fel a közel­múltban a szén után kutató geológusok Ede- lény környékén. Feltárá­sára már szeptemberben megkezdték egy 40 méte­res függőakna mélyítését. Az eredmény igazolta a feltevéseket. Az első egy méternél vastagabb grafitréteget már másfél méter mélységben elér­ték, az eddig legértéke­sebbnek tekinthető har­madik rétegre pedig 19 méter mélységben buk­kantak rá. A függőakna mélyítését tovább foly­tatják. Hatósági bejárás a benzinbontónál Kelle Sándor festőművész társával, Simon Bélával beszélget tárlaton. Szokolai felv. Kelle Sándor kiállítása a Bartók Klubban Néhány kisebb munka még vissza van Próbaüzem november 15-én Fiatalok íóruma — Ügy érzem magam, mint a miniszter a parla­mentben, mikor mi tettük eléje kérdéseinket. — Ezzel a mondattal kezdte válasz­adását Jazbinsek Vilmos or­szággyűlési képviselő tegnap a szakmunkástanulók megyei tanácskozásán, melyet a KISZ MB és az 500-as Szak­munkásképző Intézet rende­zett az iskola Bét utcai kul­túrtermében. Huszonhárom ipari tanuló interpellált a fiatalok fóru­mán. A kollégiumi helyzet javításáról, a nyári, őszi és téli szabadságokról, a tan­könyvellátás gondjairól, az intézet ellenőrzési „jogköré­ről”, annak bővítéséről, a heti munkaidőről, a tanmű­helyek felszerelésének hiá­nyáról beszéltek. Egy kisipa­rosnál tanuló lakonikus rö­vidséggel kérdezte, igaza van-e tanítómesterének, mi­kor azt mondja: „ameddig vendég van, addig dolgo­zunk!” A kérdezők megnyugtató választ — Szerintem — nem kaptak. Hisz a vitaindító az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elfogadott új szakmunkástanuló törvény is­mertetésére irányult. E tör­vény végrehajtási utasítása azonban még nem jelent meg, így Jazbinsek Vilmos képviselő, csak gyakorlati példákkal illusztrált válaszo­kat adhatott. Érdeme azonban a tanács­kozásnak a kezdeményezés. Bebizonyosodott, a fiatalokat nemcsak a szórakozás érdek­li, vannak kérdéseik és vá­laszt várnak rájuk. Javasol­juk, a szakmunkástörvény végrehajtási utasításának megjelenése után szervezze­nek ismét fórumot, beszélje­nek ugyanerről a témáról. S ha kérdeznek a fiatalok — márpedig kérdeznek — be­szélgessünk velük! — nlst — A tárgyalóteremből Hat ér megrontásért A pécsi Megyei Bíróság tegnap tárgyalta Fodor ^Ist­ván 45 éves büntetett előéle­tű palkonyai segédmunkás bűnperét, aki a nevelésére bízott gyermekkorú leány el­len folytatólagosan elköve­tett erőszakos nemi közösü­lés és 2 rendbeli hamis ta­núzásra való rábírás miatt került előzetes letartóztatás­ba. A vádlott házastársa első házasságából származó gyer­meke ellen hajtotta végre a felháborító bűntényt, és a szerencsétlen leányt állandó rettegésben tartotta, hogy a vele való kapcsolatról ne merjen szólni senkinek. A súlyos Idegbajt kapott leány ezév februárjában Dorlotin- nal megmérgezte magát és március végéig volt kezelés alatt a pécsi Idegklinikán. Ekkor derült ki Fodor litván gaztette. Elsőfokon a Siklósi Járás- bíróság a vádlottat 6 évi börtönre ítélte. Fodor a bün­tetés enyhítését kérte, a Me­gyei Bíróság azonban * fel­lebbezés elutasításával a já­rásbíróság Ítéletét jogerőre emelte. CENTRUM Baleset, paralízis, epilepszia — ki tudja, mikor üt le de­rült égből a villámcsapás olyan betegségek vagy követ­kezmények, melyek az ember további életére meghatározóak. Ha az ilyen sajnálatos esetek száma nem Is oly nagy, mégis törődni kell a sérültek vissza­illeszkedésével a társadalom­ba, szaknyelven: rehabilitá­ciójával. — Mégnyugtató a csőikként munkaképességűek helyzete a város területén és a járásban — állapította meg tegnapi ülésén a Mohácsi városi Ta­nács vb-a. Kormányunk 1967- ben adott ki rendeletet, mely utasítja a vállalatokat, intéz­ményeket, hogy a vezetők ala­kítsanak a csökkent munka­képességűekkel foglalkozó vál­lalati bizottságokat. Mohácson és a járásban ennek a rende­letnek eleget tettek. E válla­lati bizottságok tagja az üzem­orvos, első fokon az ő javas­latára történnek az intézke­dések. Itt már felmerül egy probléma: a mohácsi Vegyes­ipari Vállalat jelenleg 423 em­bert foglalkoztat. Jövőre a lét­számuk meghaladja az 500-at, de nincs üzemorvosuk. Ezen feltétlenül változtatni keli. Az ez évi felmérés szerint a csökkent munkaképességűek részére kijelölt munkahelye­ken 45 egészséges embert fog­lalkoztatnak, s ez alátámasztja a megállapítást, mely szerint a helyzet megnyugtató, hisz ez azt jelenti, hogy ezekre a stá­tuszokra —, melyeket szükség esetén felszabadítanának — nincs jelentkező. A hozzászólások során kere­kedett vita a munkaképesség csökkenést véleményező I. fo­kú orvosi bizottságról. Ennek véleménye alapján foglalkoz­tatják, vagy ha szükséges, he­lyezik át más munkakörbe a megbetegedett dolgozót. Mo­hácson ilyen bizottság nem működik. A város illetve a járás területéről Pécsre kell beutaznia a betegnek. Miért nincs Mohácson MUCSÖ bi­zottság? Az SZTK véleménye szerint nincs lehetőségük a sokoldalú orvosi vizsgálatok elvégzésére. 1970. I. negyedé­ben adják át Mohácson a kor­szerű, minden igénynek meg­felelő rendelőintézetet Meg kell tehát alakítani a járás székhelyén az I. fokú MUCSÖ bizottságot. Ezzel rengeteg munkakiesést és ide-oda utaz­gatást lehet megspórolni. Nagy anyagi segítséggel já­rult hozzá a probléma meg­oldásához a Megyei Tanács, amely 800 ezer forintot bizto­sított a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnak szociális foglal­A hirdi Gombosi-fiúk élet­útja nem távolodott el egy­mástól akkor sem, amikor már felnőttek. Együtt mentek an­nak idején Székesfehérvárra. A nagyobbik érettségi után ki­tanulta a rádió-televízió sze­relő szakmát, a kisebbik az ot­tani szakközépiskolában szer­számkészítő szakmában szer- ! zett képesítést. Mindketten a Videotonban dolgoztak, amikor Attilát behívták katonának Pécsre a Bajcsy-Zsilinszky ‘ Endre laktanyába. Géza is ha­Tegnap délután megnyílt Kelle Sándor kiállítása a TIT Bartók klubjában. A megnyitó beszédet Antal Gyu­la, a Baranya megyei Tanács népművelési csoport vezetője mondta. Meleg szavakkal em­lékezett meg Kelle Sándor több évtizedes művészi és pe­dagógiai munkásságáról. Ki­emelte a TIT megyei szerve­zetének azt a kezdeményezé­sét, hogy a Bartók klubban az eddiginél rendszeresebben, átgondolt sorozat keretében állítják ki a pécsi festőművé­szek legújabb alkotásait, és hangsúlyozta, hogy ezek az alkalmak fontos népművelési funkciót töltenek be, jelentős mértékben bekapcsolódnak az zajött és a Sopianában helyez­kedett el. De egy év után át­ment a Pécsi Fémipari Válla­lathoz, ahol szerszámkészítő­ként tudták alkalmazni. És most életének nagy forduló­pontján ismét az idősebb test­vért követi. • Gombosi Attila két évet szolgált le a Bajcsy-Zsilinszky laktanyában. Múlt héten sze­relt le. Amikor néhány hete a sorozáskor az öcsköst keres­te, még tizedes volt. Most ai ízlésnevelés nagy programjá­ba és mindig ünnepi perceket jelentenek. Kelle Sándornak a Bartók klubban kiállított képei kö­zül néhányat — a Tüzes ba­rázdák, a Ketten és a Hár­man című nagyméretű olaj­képeket, valamint a Baranyai évszakok című sorozatot — nemrégiben a Nemzeti Galé­riában is. láthatta a főváros közönsége. Csaknem az egész kiállítás bemutatásra került Eszéken is. Néhány újabb műve is a falakra került, egyebek között a Kék-sárga táj című képet ezév nyarán, Zalában festette, ahol több napon át művésztelepet veze­tett. i leszerelés előtt varrhatta fel a harmadik csillagot, és katona- könyvében már ez a rendfo­kozat szerepel: szakaszvezető. Elöljárójával beszélgetünk ró­la: — ö kezelte a stúdiót — fél órával ébresztő előtt már tal­pon volt, hogy zene fogadja a legénységet. Ö volt a mozi­gépész is — míg a többi szó­rakozott, ő dolgozott... Elé­gedettek voltunk a munkájá­val. Reméljük, a civil életben Is megállja a helyét. Leszerelés után a DÉDÁSZ- hoz jön, közel marad a kiseb­bikhez. • Gombosi Géza tegnap vo­nult be a Bajcsy-Zsilinszky laktanyába. Nem jött ismeret­len helyre, hiszen néhányszor meglátogatta már a bátyját annak idején. A sorozáson megkérdezték, hová szeretne menni, ő ezt a laktanyát kér­te és íme, ide is hívták be. — Hogyan jött el hazulról? — kérdezzük. — Nősen. — Hogyan? — Két hete volt az eskü­vőnk. Harkányban voltunk egyhetes nászúton, s mikor hazamentünk, már otthon volt a behívó. — Elkísérte a menyecske? — Nem. ö délutános. Majd Az még nem minden, hogy befejezik az építők a munkál! Az üzembehelyezésre még várni kell. Vonatkozik ez a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat benzin- bontójára és a hozzá csatla­kozó berendezésekre is. A tegnapi nap folyamán került sor a benzinbontó pró­baüzemeltetést megelőző ható­sági bejárására. Az érdekelt szervek és vállalatok — a Nehézipari Miniszterim, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, a Villamos Erőműveket Tervező és Szere­lő Vállalat, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a Beruházá­si Bank és a Tűzrendészet — szakemberei technológiai sor­rendben végigjárták a benzin- bontót és a kiszolgáló egysé- geket. Megtekintették az ideigle­nes benzinlefejtőt és a mel­lette épült végleges lefejtő szivattyúházat. Ez az első ál­lomása a vasúti tartályko­csikban beérkező benzinnek. Innen mintegy 350 méter hosszúságban vastag csövek kígyóznak, ezek viszik a ben­zint a 750 köbméteres benzin­tartályba. A tartályt betonból készült védőudvar veszi körül. A nagy tartályból csöveken a 25 köbméteres „napi” tar­tályba továbbítják a benzint, ahonnan a bontóba jut. A hatalmas épületben ka­pott helyet a bontó szivattyú­vasárnap jön, ha lesz látoga­tás. — Mi volt az utolsó mun­kája? — A tévé-torony 25 centis makettjéhez készítettem fröccs­öntő-szerszámot. — És ha leszerel? — Visszamegyek a Fémipa­rihoz, talán már az új telep­helyre. • Egyelőre azonban itt van a laktanya étkezdéjében, s előtte két kemény szolgálati eszten­dő. És még civilben van ő is a többivel együtt. A kiadós tíz­órain már túl vannak. No, ez még nem kincstári tízórai volt. Az egynapi hideg élelem ürügyén sokan kisebb élelem­tárt hoztak magukkal és most el kellett fogyasztani, hiszen már létszámban vannak, s dél­ben a konyhán megkapják az első katonaebédet: zöldségle­vest, zöldbabfőzeléket vagdalt­hússal. Persze ez is odébb van még. Kisebb csoportokban mennek a fiúk az utolsó or­vosi vizsgálatra, amelyen né- hányukat még „kiszuperálhat- ják”. Aztán megkapják a be­osztásukat, utána irány a fod­rász. A „mesternek” — ahogy elnézzük a fiúkat — már nem sok vágnivaló akad, mivel a hosszabb frizurák a civilélet többi emlékei között vannak. háza, az úgynevezett frakcio- náló berendezés, ahol a nyers benzint könnyű és nehéz ben­zinre különítik. Itt van a ka­lória mérésére szolgáló be­rendezések terme is. A legna­gyobb helyiségben épült fel a két reaktor, itt játszódik le a tulajdonképpeni benzinbontás. Itt áll a két hatalmas hőcse­rélő kazán, a két gőztúlheví­tő. A termelt gázt a teremben levő két dúsító ötezer kalóri­ára dúsítja fel. A dúsító mel­lett áll a két mosó-hűtő to­rony, itt tisztul meg a gáz az esetleges szennyeződések­től. Nagy üvegablakok vá­lasztják el a nagy termet a diszpécser helyiségtől, mely­ben olyan műszerfalat helyez­tek el, ahol megfigyelhető és irányítható a benzinbontás minden folyamata. A benzinbontó mellett épült fel a ventillátorház. A szakemberek a bejárás folyamán szorgalmasan je­gyeztek. Több észrevételt tett Schaffer Jenő tűzoltóőmagy. A bejárás után elmondta, hogy súlyos probléma nincs, apróbb fogyatékosságok azon­ban akadnak. Néhány felvo­nulási épületet kell lebontani a próbaüzemelés kezdetéig. Háda Sándor, a Déldunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat főmérnöke elmondta, hogy a próbaüzemelést no­vember 15-e táján megkezdik. A 120 millió forintos beruhá­zással épülő benzinbontó 1970 végére kerül átadásra. Ezek közé kerülnek hamaro­san a civilruhák is, amelye­ket a fürdőbevonulás előtt lakcímükkel együtt leadnak, hogy a hadsereg a család gondjaira bízhassa azokat. Kü­lönben is a fürdés után már megkapják az „angyalbőrt”, azaz a négy rend ruhát: a munkaruhát, a gyakorlót, a szolgálatit és a kimenőt, a lábbeliket, a fehérneműt, ka­bátot — és természetesen a többi katonai felszerelést is. e Mivel töltik a bevonult újoncok az első napokat, mi­kor kezdődik meg számukra az igazi katonaélet? — Holnap söprögetnek, se­gítenek az új körlet építésé­nél, holnapután fegyvernemi bemutatót tartunk > nekik — mondja Gál őrnagy. — Köz­ben néhány előadás lesz olyan fontos dolgokról, mint például a katonai titoktartás. Aztán szó lesz arról is, hogy míg mi felelünk értük, civil jármű­vet nem vezethetnek. És ar­ról is, hogy a katona szolgá­latban gyűrűt nem viselhet. Nem jelentős dolog, de ren­geteg balesetet előzhetünk meg így. A tulajdonképpeni katona­élet hétfőn kezdődik az újon­coknak az alaki kiképzéssel. Hársfai István QOMBOSI QÉZA BEVONULT Major Giber, Bartles András As Din Gábor honvédeknek Kiss Nándor a távmérő működését mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents