Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

1969. október 25. Dunammt navio 7 IQY MARAD SZÉP AZ EDÉNY A* alábbi tanácsok alkal­mazásával konyhaedényünk évek múltán is szép és gon­dozott marad. * Az alumínium edény igen tetszetős és praktikus, gyor­san megfő benne az étel. Ha azonban nem vigyázunk rá, könnyen megfeketedik. Elke­rülhetjük ezt, ha használat előtt, vadonatúj korában for­rásban lévő vízbe mártjuk. Ha már fekete, főzzünk ben­ne almahéjat, ettől ismét fe­hér lesz a belseje. Ha vízkő rakódott le benne, ecetes víz­nél forraljuk, s a vízkő köny- nyen eltávolítható. A zománcedénynél a zo- tnáncozásra kell vigyázni. Ha ez edényt elejtettük, azonnal jól mossuk meg és öblítsük el, mert a zománcszilánk igen veszélyes bajt okoz, ha ételbe kerül. Ha a zománc­edény megbámult, főzzünk benne burgonyát és egy éj­jelre hagyjuk benne állni, és másnap ísméf^forraljuk fel. Porcelánedényt súrolni nem szabad, csak finom mosoga­tóporokkal elmosogatni. Még­is, ha por és piszokréteg ra­kódott rá, ezt nedves sóval lehet eltávolítani róla. * Rozsdamentes evőeszközö­ket Tippes, vagy ultrás víz­ben mossunk el. Utána öblít­sük és azonnal törölgessük el az evőeszközöket, mert kü­lönben foltosak maradnak. * Fakanalak és a vagdaló­deszka is gondos kezelést igé­nyel. Az új tárgyakat előbb hideg vízbe áztassuk 1—2 óráig. Így később nem a zsírt és az étel ízét, hanem a ví­ziét szívja magába. Ha a vag­dalódeszkán hagymát, vagy fokhagymát vágunk, azonnal öblítsük le hideg vízzel és csak ezután mossuk el me­legben. Így nem marad rajta a hagymaszag. A fakanala­kat, ha az étel forr, ne hagy­juk az edényben. Erős sza­got kap és nem lehet szag­talanítani. * Vas- és a'céltárgyakat — húsdarálót, burgonyanyomót, faárdot, diódarálót, mákdará­lót — használat után tiszta meleg vízben mossuk el. Ha zsírtalanító mosószert hasz­náltunk, utána jól öblítsük el a tárgyakat és tegyük meleg helyre száradni. Ha nem tisz­títjuk meg jól, az ételmara­dék bennemarad és a követ­kező étel ízét tönkreteszi. Ha nem szárítottuk meg, akkor a keletkező rozsda okoz kel­lemetlenséget a legközelebbi alkalommal. * Ha jénai edényt haszná­lunk, s abban főzünk, vigyáz­zunk. hogy az ételt mindig csak meleg vízzel töltsük fel, s ha elkészítettük az ebédet, vacsorát, lehetőleg deszkára tegyük a forró edényt Ellen­kező esetben a tál széthasad és munkánk is kárbavész. A gyermek és a tv A KÉK DZSIN RABJAI Mit nézzen meg és mit ne a gyermek? „A gyermek minden nap órákon át ül a televízió előtt, mintha oda kötözték volna, s ha az ember megpróbálja őt elvinni onnan, akkor ordít, toporzékol...” Egyre gyakrab­ban hallani ilyen panaszokat az anyáktól. .Ezen a téren csaknem valamennyien egyet­értenek. De ha folytatják a beszélgetést, kiderül, hogy két ellentétes táborra oszlanak: egyesek a televízió mellett foglalnak állást („A televízió valóságos áldás, nem is tu­dom, hogyan boldogulnék nél­küle a gyerekkel”), mások pe­dig határozottan ellenzik („A gyerekek mind olyan egyfor­mák lesznek, a televízió ugyan­azzal az ostobasággal tömi a fejüket”). Nézzük hát, milyen is ez a csodálatos és zsarnoki dajka, amely magához láncol­ja a gyermekeket és nem tud­ni, mivé változtatja őket: kis zsenikké, vagy idiótákká? Tv-mánia . Minden száz gyermek közül csaknem tízet túlzás nélkül a televízió rabjának nevezhe­tünk. Ezek a gyermekek na­ponta átlag 2 órát töltenek a képernyő előtt (az európai or­szágokban), sőt olykor több mint 3 órát (az Egyesült Ál­lamokban). Ez a felfedezés a szülők és a pedagógusok kö­rében egyaránt aggodalmat kelt: kiderül, hogy a televízió ugyanúgy elhódíthatja a gyer­mekeket, mint a legigazibb kábítószer. S vajon milyen társadalmi és pszichológiai következményekkel jár ez a „televíziós narkomániás álla­pot”? A szakemberek bizonyos fokig optimisták ebben a kér­désben : az esetek túlnyomó többségében — állítják — ezek a „televíziómániás” gyermekek teljesen normális fiatalok, in­tellektuális színvonaluk azon­ban némileg alacsony. Más szavakkal: a televízió csak azokat a gyermekeket hipno­tizálja és teszi rabjaivá, akik eleve fogékonyak erre, és hiányzik belőlük a szükséges védekező reakció. Időveszteség Egy angol pszichológusnő, aki ezzel a kérdéssel foglalko­zik, azt állítja, hogy „a gyer­mekek televízió nézésének egyetlen negatív momentuma az időveszteség”. Szerinte te­hát a televízió nem károsítja a gyermek lelkivilágát és fi­zikai állapotát. Akkor talán azoknak a szülőknek van iga­zuk, akik nem korlátozzák, hogy mennyi ideig nézi gyer­mekük a képernyőt, sőt olyan szórakozásnak tekintik a tv- nézést, amely megnyugtatja a gyermekeket? A kérdésre adott optimista válaszok kó­rusában azonban aggódó han­gok is hallatszanak. William Shram, amerikai tudós e kér­dés egyik legkiválóbb szak­értője például ezt állítja: „Minden anyának, aki a tele­víziót gyakran alkalmazza egy fajta dajkaként, tudatában kel lennie, hogy mit kockáztat” Először is azt kockáztatja hogy a gyermekében nagyfoki passzivitás és zárkózottsál alakul ki, mivel a televízió: nevelés arra szoktatja őt, hogj a „tudni” fogalmát felcserélj« az „ismerni” fogalommal, i teljesen felesleges ismeretek kel tömi tele a fejét. A má sodik, talán még súlyosabl veszély abban rejlik, hogy i hatást kiváltó televízió kifej leszti a gyermekekben a haj lamot a túlzott képzelgésre pedig 4 fantázia nágy adagok ban már káros. Kire hallgassunk tehát? An nak az elméletnek a híveire amely szerint a tv nézés ha szontalan, de teljesen ártal matlan foglalkozás, vagy pe dig azokra, akik azt mondják hogy az ilyen időtöltés kocká zatos és veszélyes a gyerme­kekre nézve? Rémfilmek Olaszországban több évii tartó tudományos megfigyelé­sek alapján sikerült megálla­pítani, hogy a 9 évnél fiata­labb gyermekek tudatában « tv-film vagy tv-játék, csal összefüggéstelen képeket, ho­mályos benyomásokat hagy A gyermekek csak 12 éves ko­ruk után fogják fel teljeser a filmet. A töredékes, zavaros képei nagy hatást gyakorolnak i gyermek lelkivilágára, ak még nem tudja szigorú rend­szerbe foglalni benyomásait Ezek a zavaros képek félel­met, ideges ingerlékenységet kiegyensúlyozatlanságot kelt­hetnek a gyermekben. A másik veszélyt az ún „rémfilmek" jelentik. A vizs­gálatok meggyőzően bebizo­nyították, hogy a holttest lát­ványa nem gyakorol a kis­gyermekekre olyan nagy ha­tást, mint a sebesült látása; * kalapáccsal, baltával, stb. tör­ténő támadás sokkal jobbár megrendíti a gyermekeket mint a lövöldözés. A vereke­dés, az ökölharc általában ha­tástalan rájuk, hacsak nerr ökölvívó mérkőzésről van szó, s a félelemérzés néha kelle­mes a kis nézők számára. De hol az a határ, amelyel nem lehet átlépni, ha nem akarunk sokk-állapotot elő­idézni? És ami fő, milyen kö­vetkezménnyel járhat a tele­víziónak a gyermekek lelki világára gyakorolt hatása? A pedagógusok különbözőképpen válaszolnak ezekre a kérdé­sekre. Egyesek a televízió jó­tékony hatását hangsúlyozzák, mások arra figyelmeztetnek hogy milyen komoly veszély­lyel jár, ha a gyermek meg­szokja, hogy a képernyőn gyakran lát erőszakos jelene­teket; az utóbbiak egy teljesen egészséges gyermek klasszikus esetét idézik példának, aki üvegdarabokat tett szülei tá­nyérjába, mert látta, hogyan csinálják ezt a tv-filmen és utánozni akart. Mit ne? Világos tehát: az a kérdés, hogy mit nézhet meg és mit nem a gyermek a televízió­ban, sokkal komolyabb és fontosabb mint az a kérdés, hogy mennyi időt tölthet a A Pannónia SzOrmekénitS és SsOrmekonfekcló Vállalat a napok­ban bemutatta a szakembereknek az 1970. évi új modelleket. A bemutatón nagy sikert aratott ez a két merluska bunda Illatozó virágokat ne tartsunk a hálószobában Mindenekelőtt meg kell mon­danunk, hogy egyáltalán nem közömbös, milyen színű ágy­neműben alszunk. A pasztell­színű ágynemű megnyugtatób­ban hat, mint az élénk ágy- huzat A jövőben pedig az ágyneműek és a takarók ké­szítőinek rá kellene témiök arra, hogy legalább 2,20 méter AZ ÉJSZAKAI BIKINITŐL A BABY DOLLIQ SELYEMMÉ SZŐTT LEHELET Tf udják-e, hogy a hálóing több mint 300 évvel fiatalabb, mint ax alsóruha? A lovagok eszményképei, sze­relmes hölgyei már a XIII. században talizmánként, útra- valóként harcba induló szerel­mesüknek adták ingüket és 1601-ben Izabella spanyol her­cegnő inge Ostende három­éves ostrománál történelmi je­lentőségre tett szert Izabella II. Fülöp leánya volt s Né­met-Alföld helytartónője. Fo­gadalmat tett arra, hogy addig míg férje, Albrecht főherceg Ostendét be nem veszi, nem fog inget váltani. Azóta Iza- bella-színnek nevezik a fakó, sárgásbarna színt A hálóin­gek viszont még a XVI. szá-. zadban is majdnem ismeret­lenek voltak. Aki azonban úgy véli, hogy az éjszakai öltözék tipikusan női találmány, amely abból a szilárd eltökéltségből fakadt hogy meghódí itassák magukat az nem ismeri a szi­gorú szerzetesrendi szabályo­kat amelyek a XVI. század vége felé előírták a szerzete­seknek, hogy éjszaka is „inget és nadrágot viseljenek, mint ahogy ez papi személyekhez illő.” Miután ebben az időben még a legelőkelőbb körökben sem ismerték a hálóinget, az idegen vendégek, akiket min­dig meghívtak a házastársak ágyába, jelen voltak, amikor a ház asszonya és leányai „ru­hátlanul lefekvésre készültek”, mindenesetre, „erényes tartóz­kodást” tanúsítva. S hogy még udvari körök­ben is milyen mostohán álltak a hálóingekkel, arról egy brit krónika számol be: „Amikor I. Jakab király még gyermek volt és Mar grófnő felügyelt rá, egyik éjszaka erős hasfájás fogta el. A férfi és a női sze­mélyzet teljes számban anya­szült meztelenül odarohant a beteghez, csak a grófnő jelent meg rövid ingben.” A reneszánsz korában azonban az előkelő hölgy és a kurtizán is a legrafináltabb hálóiíigeket viselte. A XVII. században már igazi hálóing­kultuszról beszélhetünk, amely csúcspontját a XVIII. század­ban érte el. A hölgyek háló­szobája társadalmi központtá lépett elő, a felkelés és az öl­tözködés nyilvános aktus volt, amelyen résztvehetett a ház minden barátja. Ennek meg­felelően azután a hálóing is társadalmi ruhadarab jellegét öltötte, amelyet a legfinomabb batisztból varrtak, s csipkék­kel és toliakkal díszítettek. „Selyemmé szőtt leheletnek” nevezték a legkedveltebb há­lóing anyagokat, amelyek „ködfátyolként lebegték körül a hölgyek bájos idomait”. De ne aggódjunk, ez a gyönyörű­séges ruhadarab nem gyűrőd- hetett össze alvás közben — a hölgyek óvakodtak attól, hogy aludjanak is benne — ezeket a hálóingeket csak mu­togatták! Mielőtt Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét lefejezték volna, mindössze három hálóinggel rendelkezett. De már Madame Dubarry-nak 480 hálóinge, ké­jelgés-egyenruhája" volt, ami­kor 1774-ben távoznia kellett a versaillesi kastélyból. A későbbiekben a hálólnget az általános napi divathoz szabták: szigorú empire Na­póleon Idejében, amit felvál­tott a romantika nőies kifi­nomultsága, majd a nagy európai forradalmak idején a hálóing visszanyerte eredeti hivatását Napjainkban, a rakéták és az űrhajózás korszakában a hálóing megint luxuscikké is vált, gondoljunk csak a bájos éjszakai bikinitől kezdve a játékos baby doll-okon át az elegáns hosszú hálóingekig terjedő változatos hálóing di­vatra. S ha hihetünk a statiszti­káknak, akkor a nők 90 száza­lékának van ugyan hálóinge, de csak 50 százalék alszik is benne, s a fennmaradó 40 szá­zalék csak bemutatja milyen jól áll neki —, mint valami­kor a XVIII. század szépet hosszúságú takarókat hozza­nak forgalomba, mert a szá­zadforduló óta az emberek testmagassága lényegesen megváltozott Az egészséges dolgozó em­bernél még mindig érvényes az a tétel, hogy az éjfél előtti alvás a legegészségesebb. Az egészséges dolgozónak nincs szüksége arra, hogy altatósze­rekkel kapcsolja ki magát a mindennapok fáradalmaiból. A pszichológusok szerint a kia­dós, nyugodt és mély álom előfeltétele, hogy esténként ne foglalkozzunk szellemi tevé­kenységgel és éppen ezért az iskolaköteles gyermekek ké­szítsék el feladatukat még a délutáni órákban. Fontosnak tartják, hogy a hálószoba hőmérséklete ne haladja meg a 14—18 fok Cel­siust, a szoba legyen az éj­szaka folyamán egészen elsö­tétítve, és tartsuk távol a lár­ma forrásokat — s okvetlenül ügyeljünk arra, hogy lábunkat melegen tartsuk. A levegő nedvessége 60 százalékos le­gyen. ' Miután a szagingerek jelen­tős ébresztő hatásúak, el kell távolítani a hálószobából az erősen illatozó virágokat. Az alvó horizontálisan helyezked­jék el. A párna csak szív- és keringési zavarok esetén tesz jó szolgálatokat. A korábbi feltevésekkel el­lentétben, hogy a kemény fek­vőhely az egészséges, a leg­újabb kutatások szerint ked­vezőbb a puha, lehetőleg egy darabból készült fekvőhely, amely alkalmazkodik a test formájához, de mégis bizonyos ellenállást tanúsít a test nyo­másával szemben. Süssünk, főzzünk otthon! paprikas SERTÉSSZELET A Szőlőskert Kisvendéglő konyhafőnöke, Istók Klára, az alábbi ételeket ajánlja egyik vasárnapra vagy ünnepre: Ebéd: 1. Csirkeaprólék-leves. 2. Gombafej rántva tartármár- tással. 3. Paprikás sertésszelet galus­kával, csemege uborkával vagy káposztával. 4. Piskótatekercs borhabbaL © Csirkeaprólék-leves: hozzá­valók: negyed kiló csirkeapró­lék, 10 deka vegyes zöldség, 10 deka hagyma, pár szem gomba szára, zöldpetrezselyem, só, bors, zsír, 1 paprika, 1 para­dicsom, kevés liszt. A zöldséget és hagymát * apró kockára vágjuk és kevés zsírón pároljuk. Majd a jól megmosott csirkeaprólékot, a finomra vá­gott zöldpetrezselymet, kevés borsot és ízlés szerinti sómeny- nyiséget hozzáadjuk. Kevés liszt­tel megszórjuk és kis ideig pi­rítjuk, négy személyre kb. két liter vízzel (a beforrást beszá­mítva) felengedjük. Szép lassan forraljuk, míg az aprólék meg­puhul. Ha a leves megfőtt, va­jas galuskát teszünk bele. Eh­hez veszünk két egész tojást és annyi lisztet, amennyit a tojás felvesz, hogy folyós sűrűségű * legyen. Majd pici sóval és kis vajjal simára keverjük, galuska­szaggatón vagy kiskanállal be­szaggatjuk. Ha néhány percig forrt, levesszük a kész levest. (D Gombafej rántva tartármár- tással: (Ezt előételként adhat­juk.) Vegyünk 40 deka Sampion gombát, alaposan mossuk meg (ne kaparjuk), fejét szedjük lo és sózzuk be. (A gomba szárát a levesnél használjuk fel.) Kis ideig a sóval állni hagyjuk, majd bundázzuk, mint a rán­totthúst, bő zsírban kisütjük, azonnal tálaljuk, tartármártást adunk hozzá. Tartár mártás: Három tojássár­gához fél liter olajat cseppen- ként hozzáadunk folytonos ke- verés közben úgy, hogy kemény legyen és olaj vajat kapjunk. Ez­után citromlével, mustárral, só­val, borssal, kevés porcukorral ízesítjük, majd 3 deciliter fehér borral összekeverjük, hogy fo­lyós legyen. Ez a mártás el­tehető hosszabb időre még hűtő- szekrény nélkül is. © Paprikás sertésszelet: hoz­závalók: 1 kiló sertéscomb, 20 deka hagyma, 2 deka csípős pi­rospaprika, 2 deci tejfel, kevés liszt, só, zsír. A sertéscombot felszeleteljük, megsózzuk, kevés zsíron meg­sütjük. (A szeletelésnél leeső darabokat félretesszük a vag­dalthoz.) Ha a szeletek megsül­tek, kivesszük, s tálra tesszük. Az apróra vágott hagymát a sülthús zsírján lediuszteljük, majd 3—4 deci vízzel felereszt­jük. Ehhez csípős pirospaprikát, kevés sót teszünk és forraljuk mindaddig, amíg a hagyma elfő. Kevés liszttel tejfeles habarást készítünk és hozzáadjuk. Majd átxiaszirozzuk, hogy sima legyen és az előre lesütött széletekből annyit teszünk bele, amennyit ebédnél elfogyasztunk. (A meg­maradt sülthúst eltesszük vacso­rára.) Tálaláskor a maradék tej­fellel megöntözzük és galuskát adunk mellé, savanyúságnak csemegeuborkát vagy káposzta- salátát. ® Piskótatekercs borhabbal: hozzávalók: 6 tojásos piskóta­tészta, barack- vagy más gyü­mölcsíz, 4 tojás, 10 deka porcu­kor, 4—5 deciliter fehérbor, 1 evőkanál liszt. A 6 tojásos piskótát, ha meg­sült, cukrozott zsírpapírra ki­öntjük, valamilyen gyümölcsíz­zel megkenjük (vajas krém nem jó) és gyorsan összeteker­jük, kihűlni hagyjuk. Amíg meghűl, addig elkészítjük a bor­habot. Borhab: 4—5 deci fehérbor fe­lét, feltesszük forrni. A 4 egész tojást 10 deka porcukorral, 1 evőkanál liszttel simára kever­jük és feleresztjük a bor má­sik felével. Az így kapott masz- szához folytonos keverés köz­ben hozzáadjuk a forrásban lévő bort. Üjra tűzre tesszük (kis lángra) és habverővel (madár­tej sűrűségűre) habosra verjük. Ha kész, levesszük, hűlni hagy­juk és a felszeletelt piskótára öntjük, vagy tálba tesszük és minden szelet piskótára tetszés szerinti mennyiséget teszünk. Vacsora: Hideg vagdálthús to­jással: A sertéscomb szeletelé­sénél megmaradt darabokat hús­darálón átdaráliuk és a szokásos módon fasibozott masszát ké­szítünk, azt szétnyomkodjuk és a közepére sorban főtt tojást helyezünk. A húsmasszát össze­göngyölítjük, hogy cipó formája legyen. Zsírozott tepsibe tesz- szíik, vizes kézzel többször el­simítjuk, majd egy tojással megkenjük és sütőben sütjük. Hidegen szeleteljük. A vagdalthús mellé a meg­maradt sülthúst is odatesszük és paprikával, paradicsommal díszítjük. Ezt a hidegtálat már délelőtt is elkészíthetjük és így este nem lesz gond a vacsorára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents