Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

1969. oktőfceí 21, 3 Duna ntnit napin A hiánycikkek nyomában Miért kevés a cement? Csak a BCM-től várhatunk gyökeres javulást Miért kevés a cement? Miért látunk tépten-nyomon befeje­zetlen, félig kész családi háza­kat, tsz-istállókat? Miért ju­tottunk oda, hogy valóságos telefon-ostrom alatt tartják a pécsi TÜZÉP-központot, a mi­nisztériumot, a cementgyára­kat, mindenkit, akinek valami köze van ehhez a közönséges építőanyaghoz? Zökkenők az iparban E kérdésekre kerestünk fe­leletet Pécsett, Budapesten és Vácott, s már utunk elején megállapítottuk, hogy a ke­reskedelem is felelős. Vagy tíz napig állt a tavasszal a hejő- csabai gyár, mert az ország 17 TÜZÉP vállalata, plusz egy csomó budapesti FAÉRT-tele- pe nem vette át idejében a cementet. Féltek a tárolással járó kockázattól, s még az sem bírta őket jobb belátás­ra, hogy Hejőcsaba — ponto­sabban az ország — húszezer tonna cementet vesztett emiatt. Később, a nyár derekán megbánták a tettüket, de ak­kor már nem lehetett vissza­fordítani az eseményeket. S ami a legbosszantóbb, ennek Pécs is megitta a levét, pedig a pécsi TÜZÉP nem volt lu­das, mert idejében elszállította a rendelt mennyiséget. Még­sem iehet kivételezni Péccsel — mondják a CEMÜV, vagyis a Cement- és Mész Művek értékesítési osztályán Buda­pesten —, mert akkor egész megyék lakosságát sújtanák amiatt, hogy az ottani TÜZÉP- vezetők nem voltak elég kez­deményezők és előrelátók. A főhiba persze mégsem a kereskedelemben, hanem a termelésben van. A Hejőcsa- bai Cementgyár ma is 2 ezer, a váci DCM pedig 3 ezer ton­na cementtel tartozik a pécsi TÜZÉP-központnak, csupán a harmadik negyedévből. Hejő­csaba arra hivatkozik, hogy nem kapta meg idejében a ce­mentgyártáshoz szükséges ko­hósalakot Dunaújvárosból, s sajnos Vác, az ország legna­gyobb cementgyára is fel tud sorolni egy csomó objektív okot a maga védelmére. Amint Kormos Aladár, a CEMÜV vezérigazgató-helyettese el­mondotta, bővíteni szeretnék a DCM teljesítményét, hogy több legyen a cement. A bő­vítés viszont avval jár, hogy a gyár termelése némileg csökkent. Ezt sajnos, a legna­gyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült elkerülni. Már azért sem, mert mindig köz­bejön valami: tavasszal a fű­tőolaj-, most pedig az anyag- és létszámhiány, hogy csak a legfontosabbakról tegyenek említést. Ezerenégyszáz em­berre volna szükségük, s csu­pán 1200-an dolgoznak a DCM- ben. Kevés a cementgyárunk Tetézi a bajokat, hogy nem­csak belföldön alakultak rosz- szul a dolgok, hanem külföl­dön is. A CEMÜV értékesítési osztálya, valamint az ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) számokkal iga­zolta, hogy nem sikerült any- nyi cementet importálni, mint amennyit szerettek volna. A cement ugyanis világszerte hiánycikk, dollárt lehet érte kapni. A fogyasztó persze nem akarja elfogadni a különböző magyarázatokat, neki az a fontos, hogy kielégítsék az igé­nyeit. Az igények viszont gyorsan növekszenek. Hogy a kereslet milyen rohamosan emelkedik, arra csak egy — ezúttal már baranyai — pél­dát: 1968-ban nem egészen 40 ezer tonna cementet rendelt a Pécs-Szekszárdi TÜZÉP, er­re az évre pedig 56 ezret! Az év elején úgy tűnt, hogy ha­zárdjátékot folytat, amikor 16 ezer tonna pluszt kér, s ma, az év vége felé azt kell meg­állapítani, hogy éppen csak elegendő volna —, ha itt len­ne persze. Kormos Aladár vezérigaz­gató-helyettes és Tóth Gábor, az ÉVM osztályvezetője több­ször hangsúlyozta — s nem lehet nem egyetérteni velük —, hogy amit eddig elmond­tak, azok csak átmeneti jellegű problémák. Ha ezeket megoldják, még akkor sem Lesz elég cement Magyaror­szágon, éspedig azért nem, mert a hazai ipar nem tudja kielégíteni a keresletet. 1966- ban a fejlett tőkés országok­ban 500—600 kiló, a KGST- államokban 300—400 kiló ce­menttermelés jutott egy főre, Magyarországon pedig mind­össze 260 kiló. Bármennyire kellemetlen, de így igaz: mi vagyunk jelenleg az utolsók az európai szocialista orszá­gok között. Egyhónapos késés Baranyában élünk, ahol a BCM épül, következésképp nem kell magyarázni, hogy a kormány tisztában van a prob­lémákkal. Körülbelül egymil­lió tonnát termel majd az 1973-ban belépő BCM, tehát annyit, mint amennyit az or­szág legnagyobb cementgyára ad ma Vácott. Ezenkívül — amint Tóth Gábor, az ÉVM osztályvezetője elmondotta — fel akarnak építeni egy újabb, 0,8 millió tonna évi kapacitású cementgyárat is az országban, s bővíteni kívánják Hejőcsaba stb. termelését is. Mindent egybevetve, 1973-ban 3,9—4 millió tonna cementet fogunk előállítani az idei 2,6 millió tonnával szemben, s ez a szám később —, amikor a 800 ezer tonnás gyár is belép — emel­kedni fog. Emberi számítás szerint tehát 1973-ban fogjuk utolérni magunkat, sőt még arra is lehetőségünk nyílik, hogy több-kevesebb cementet exportáljunk. Hogy ez utóbbi valóra válik-e, az persze még a jövő zenéje, hiszen ki tudná megjósolni, hogy ki lesz a győztes abban a versenyfutás­ban, ami ma a termelés és fo­gyasztás között folyik? Tisztában vagyunk avval, hogy azok számára ez nem je­lent vigaszt, akik a cement­hiány miatt nem tudják befe­jezni félbehagyott családi há­zukat. ök most akarnak ce­menthez jutni, őket az érdekli, hogy Hejőcsaba meg Vác mi­kor törleszti az adósságát. To­vábbítottuk a kérdést és Kor­mos Aladár vezérigazgató-he­lyettes ígéretet tett arra, hogy a hazai cementipar 1970. ja­nuár 31-re az utolsó kilogram­mig teljesíti azt, amit az or­szággal, illetve Péccsel szem­ben vállalt. Nem arról van szó tehát, hogy nem adnak cementet, hanem arról, hogy késnek, s nem tudják betar­tani az ütemet. A gyakorlat nyelvére fordítva ez annyit jelent, hogy azért be lehet fe­jezni a félbehagyott családi házakat és istállókat. Az igaz­sághoz tartozik viszont az is, hogy a befejezés egy csomó épületnél tavaszra fog áthú­zódni. Aligha tudnak azok mást tenni, akik január végén jutnak a cementhez. Befejezésül még egy intéz­kedésről adunk hírt, melyet Tóth Gábor, az ÉVM osztály­vezetője közölt lapunkkal. Eszerint 1970 január elsejétől kezdve idényárat fognak élet­be léptetni, tehát a télen ol­csóbban adják a cementet, hogy nagyobb tárolási kedvre ösztönözzek a vidéki TÜZÉP- eket illetve a budapesti FA- ÉRT-telepeket, hogy ne tör­ténhessék meg még egyszer az, ami az idén tavasszal Hejő- csabán. A többi már az értékesítési és fogyasztási szövetkezetek meg a tsz önálló vállalkozáso­kon múlik. Baranyában ugyanis nem a TÜZÉP, hanem ők azok, akik nem szeretnek baj­lódni télen a cementtel. Be kellene látniok, hogy nem le­het mindent a gyáraktól, meg a TÜZÉP-központtól várni, il­lő volna egy kicsit részt vál­lalni azokból a kockázatokból, ami a cement tárolásával jár. Nemcsak a lakosság: a maguk érdekében is! Magyar László Pécs és Baranya is meghívást kapott a „Barátság“ nemzetközi gyermekrajz-kiáilílásra Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére hirdetett „Barátság” nemzetközi gyer­mekrajz pályázatra Pozsony, Szófia, Kijev, Krakkó és Lip­cse mellett Pécs város és Ba­ranya megye is meghívást ka­pott. Az 5—7 éves óvodáskorú gyermekek, az általános isko­lák 7—15 éves, valamint a kö­zépiskolák 14—16 éves tanulói szabadon választott techniká­val készített pályamunkákat készíthetnek. A rajz, grafika és olajfestményen kívül kerá­miával, fafaragással, fémmun­kával, üvegfestéssel, kivágá­sokkal és felvarrásokkal is pályázhatnak a gyerekek. A munkák méreteit a nemzet­közi szervező bizottság állapí­totta meg, azok a 42x59, 29,7x42 valamint 21x29,7 és 14,9x42 centimétert nem ha­ladhatják meg. A megyei zsűri által kivá­lasztott 30 legjobbnak ítélt pályaművet Kijevbe küldik majd, ahol nemzetközi zsűri dönt a díjak odaítéléséről. A nemzetközi pályázat 180 leg­jobb darabját 1970. szeptem­ber 1-től 15-ig mutatják be Pécsett. Rózsadzsem, olívaolaj, kubai szivar... Új árucikkek a kereskedelemben Számos érdekes újdonság kerül a közeli hetekben a ke­reskedelmi forgalomba. A Ba­ranya—Tolna megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat olyan áruk szállítására kötött szerződést különböző vállalatokkal, ame­lyek eddig nem voltak kapha­tók és több különlegességet import útján szereznek be. Rövidesen megjelenik az üz­letekben a különleges finomí- tású repce-étolaj a jelenleg kapható étolajhoz hasonló cso­magolásban. Szagtalansága ré­vén szélesebb körben alkal­mazható az ételek elkészíté­sénél. Különlegességnek szá­mít a tuniszi importból be­szerzendő oliva-olaj, amely la­pos fémdobozos csomagolás­ban kerül majd hamarosan a fogyasztókhoz. Oliva-olaj ná­lunk utoljára a háború előtt volt forgalomban. Számos új cikkel bővül a konzerváruk választéka. A hideg-konyhai készítmények kedvelői öröm­mel fogadják majd a tubusos majonézt, amelyből tejföl hoz­záadásával pillanatok alatt el­készíthető a tartármártás. A zellerkrém szintén tubusban kerül forgalomba és mártás készítéséhez, levesízesítéshez, szendvicsdíszítéshez használ­A községi tanácsok kulcsszerepet kaptak Egyszerűbbé váltak a gyámügyi eljárások Megvételre felajánlunk 1 DB GAZ 51/A TlPÜSÜ 2,5 TONNÁS TEHERGÉPKOCSIT ÉS 1 DB 1FA-BARKAS 0.75 TONNÁS VEGYES HASZNÁLATÚ GÉPKOCSIT PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy M. u. 10—12. ügyintéző: Gács. Telefon: 20-26. Október 1-én lépett életbe a kormány határozata alapján alkotott új gyámügyi jogsza­bály, amelyet a gyermekekről való fokozottabb gondoskodás szelleme hat át. Az új gyámügyi jogszabá­lyok legfontosabb vonásairól beszélgettünk dr. Schafhauser Istvánnal, a Baranya megyei Tanács vb igazgatási osztályá­nak vezetőjével és dr. Farkas Károlyné, megyei gyámügyi főelőadóval. Elöljáróban az­iránt érdeklődtünk: mi tette szükségessé az új jogszabá­lyok megalkotását? — Időszerűségét kapcsolatba lehet hozni azzal, hogy az 1969-es év a Gyermeki Jo­gok Éve és a gyermekvédel­mi kérdések fokozottabban előtérbe kerültek. Szükség- szerűségét azonban az élet kényszerítette ki, hiszen a korábbi — és mindeddig ér­vényes — jogszabályok az 50-es évek elején, 15 évvel ezelőtt születtek. Ezeket az évek fo­lyamán többször kiegészítet­ték, de ennek ellenére nem tükröződött bennük a jogal­kotói szándék és nem tud­ták betölteni társadalmi funkciójukat sem. A szétszór­tan jelentkező módosítások áttekinthetetlenekké váltak, alkalmazásuk nehézkes volt. — Milyen előnyökkel Jár, hogy önálló gyámügyi hatás­kört kaptak a községi taná­csok? — A gyámügyi eljárások­ban nélkülözhetetlen a kör­nyezet ismerete, ami a községi szakigazgatási szervnek ren­delkezésére áll. Tizenkét féle önálló gyámügyi feladatot kaptak a községi tanácsok, s ezek között olyanok vannak, mint az elvált szülők gyer­mekeinek látogatását — lát­hatását — engedélyezni, gyám­ügyi segélyeket folyósítani, a kiskorúak érdekében alkal­mazandó védő- és óvóintéz­kedések megtétele. Ezek mind helyi ismereteket igényelnek és nem egy esetben nagyon gyors ügyintézést is. A gyám­ügyi segély sokszor — vég­letes kifejezéssel élve — éle­tet menthet. Míg azonban a j korábbi jogszabály szerint I megjárta a járási gyámügyi i szerveket a kérelem, s a se- j gélyt ki is utalták, legtöbb- j szőr egy hónap is eltelt. De még így is előfordulhatott. : hogy a sok kérelmező közül j nem az kapta a segélyt lég- | előbb, akinek legnagyobb | szüksége volt rá, hiszen a száraz ügyiratok mögött nem látszottak mindig az egyéni tragédiák. Az új jogszabály értelmében a községi tanács folyósítja a gyámügyi segélyt, sőt hivatalból is kezdemé­nyezheti a segélyezést indo­kolt esetekben. Felemelték a maximálisan folyósítható gyámügyi segély összegét is és a rendelet lehetővé teszi, hogy a tanács a segélyből fizesse a kiskorú gyermekin­tézményi ellátását, fedezze tanszer és ruházati szükség­leteit. ha a segély megfelelő felhasználása nem biztosított a szülők részéről. — Elvált szülőknél rengeteg bonyodalommal jár a gyer­mek láthatása. A bürokra­tikus formák miatt sokszor egy évig is el lehet húzni a határozat végrehajtását. Most a községi tanács a helyi le­hetőségek messzemenő figye­lembevételével dönthet mind­két fél számára megnyugtató módon. Egy jellemző példa mindent megmagyaráz. Ha az egyik szülő a nyári szünet­ben magához venné gyerme­két. rendkívüli láthatási en­gedélyre van szüksége. Az eddigi gyakorlat szerint nem egyszer már vége felé járt a nyári vakáció, míg az en­gedélyt megkapta a szülő. Most lehetővé válik a gyors ügyintézés következtében, hogy a szülő és gyermeke az egész nyarat együtt töltse. — Nagyon sok az állami gondozásba vétel. Segít-e ezen valahogy az új gyámügyi jog­szabály? — Rögzíti a jogszabály, hogy a kiskorúak megfelelő nevelése és gondozása a szü­lők kötelessége, s az állami gondozásba vételre csak a legvégső esetben kerülhet sor. Ez a gyermek életében min­denképpen törést jelent, ezért a gyámhatóságoknak élni kell a rendelet adta megelőzési le­hetőségekkel, hogy a gyer­mek a szülői környezetben maradhasson. Egyik ilyen le­hetőség a vér szerinti kihelye­zés. Ez nem új fogalom, de eddig nagyon ritkán alkal­maztuk, mert hosszadalmas eljárást igényelt. A rendelet ezt a formát kivette a minisz­térium hatásköréből, s a me­gyei tanácsok hatáskörébe utalta. A vér szerinti kihe­lyezés azt jelenti, hogy a gyermeket állami gondozás­ba vétel után a szülőhöz he­lyezik ki, s a család meg­kapja mindazokat az anyagi juttatásokat, amelyeket kihe­lyezett gyermekek után ad az állam. Erre a kihelyezési módra akkor kerülhet sor, ha a családi légkör jó, de a gyermeket a rossz anyagi körülmények, a szülők meg­betegedése, vagy egyéb okok miatt kell állami gondozás­ba venni. Az egész család és az érintett kiskorú szempont­jából rendkívül humánus le­hetőség ez és a jövőben fo­kozottabban élünk is vele. — Milyen változások vannak az örökbefogadásoknál? — A gyors, rugalmas eljá­rási forma lépett itt is a ko­rábbi, nehézkes eljárási mód helyébe. Eddig az anya lak­helye szerint illetékes gyám­ügyi hatóság járhatott el az örökbeadásnál. Könnyen el­képzelhető, hogy ha egy anya gyakran változtatja lakhelyét, az eljárást lehetetlen lefoly­tatni. Van például egy folya­matban lévő ügyünk, amely után évek óta képtelenek va­gyunk pontot tenni. A gyer­mek születésétől kezdve az örökbefogadó szülőknél van, már iskolás korba került, de még mindig nem lehetett az eljárást befejezni, mert az iratok évek óta vándorolnak az országban gyámhatóságról gyámhatóságra az anya után. Ezután ha az első címen nem találják meg az anyát, az Itt illetékes gyámügyi hatóság le­folytathatja az eljárást. Ennek az intézkedésnek a jelentősé­gét akkor érthetjük meg iga­zán, ha figyelembe vesszük, hogy az anya lemondó nyilat­kozata egy évig érvényes, ha tehát ezen belül megtörténik az örökbeadás, további kere­setnek már nincs helye. A másik előnye ennek a gyors eljárásnak abban van, hogy az örökbefogadó anya így ha­marabb jogosult a gyermek- gondozási segélyre. Ezt ugyan­is csak érvényes határozat után folyósítják. De itt van még egy módosításra váró fel­adat. Az örökbeadási el­járást csak az úgynevezett in­gyentartási próbaidő letelte után lehet lefolytatni. Ez hat hónap, s az örökbefogadó anya éppen a legkritikusabb hóna­pokban nem lehet együtt ál­landóan a gyermekkel, hacsak nem vesz ki nagy anyagi ál­dozattal járó fizetésnélküli szabadságot. — összefoglalva: mit lehet elmondani az új gyámügyi jogszabályról? — Rugalmasan alkalmazko­dik a kialakult életviszonyok­hoz és ez a gyakorlati alkal­mazást jelentősen megkönnyí­ti. Az ország lakosságának mintegy harmadát kitevő fia­talság jogi védelmét biztosít­ja, tehát helyes alkalmazásá­ra nagy gondot kell fordítani. Ez csak a jogszabályalkotó akaratának és a jogszabály szellemének megfelelő egysé­ges gyakorlat kialakításával érhető el. H. L ható. Ismét kapható lesz ha­marosan a Piros Arany elne­vezésű sóval tartósított papri­ka készítmény csípős és cse­mege változatban. Üj paprika készítmény a kalocsai kon­zervgyárban gyártott olajos paprikamártás, amely szintén csemege és csípős kivitelben, kétdecis üvegben kerül rövi­desen az üzletekbe. Ezt is pörköltek, mártások, halászlé, szendvicsek készítésénél lehet ízesítőként használni. Romá­niából érkezik a rózsa-dzsem, amelyet nálunk eddig nem le­hetett kapni. ízléses, három­szögletű üvegben lesz kapható az ugyancsak román sárga­barack dzsemmel és szilva- kompóttal együtt. Még egy ro­mán érdekességről adhatunk hírt: rizzsel töltött paprika Is érkezik az üzletekbe. Űj cso­magolásban jelenik meg a szegedi konzervgyár sertés­májkrém és különleges vag­dalthús készítménye. Az oszt­rák alapanyagú alu-sil csoma­golásban lévő konzerveket nyitó nélkül lehet fogyasztásra alkalmassá tenni, az áruk pe­dig megegyezik a hagyomá­nyos dobozolású konzerveké- vel. A tamási ÁFÉSZ méh- pempős méz készítménye 30 grammos tégelyben kerül az üzletekbe. Ennek a csomago­lása senkit ne tévesszen meg: nem kozmetikai cikk, hanem a méz hatóanyagait tömény koncentrációban tartalmazó tápszer. Tartogatnak meglepetést a dohányosoknak is. Import­szivarok kerülnek a közeli he­tekben a dohányárudákba. Ezek közül is ki kell emelni az egyiptomi és kubai szivaro­kat, amelyek reprezentatív csomagolásuknál (és áruknál) fogva igényes ajándékként jö­hetnek majd számításba. Több kozmetikai újdonság­gal is megismerkedhetnek ha­marosan a vásárlók. Ilyen egyebek között a Caola Bril­lant hajrögzítő-krém, a do­hányillatú Apolló hajfénykrém és a Camea kézfinomító. Á Gardénia zsíros és túlzsíros bőrtápláló krémek változatlan áron tégely helyett tubusban kerülnek forgalomba. A Pa­tent „Ultra-Sol” folyékony kézmosó-adagoló két változat­ban lesz kapható: a háztartási 66 forintért, a közületeknél használható pedig 99 forintért. A kézmosószert külön flakon­ban is be lehet majd szerezni novembertől. És még egy új­donság: a nagykereskedelmi vállalat raktáraiból hamarosan az üzletekbe kerül a lengyel importból érkezett Buvi elne­vezésű tubusos fekete cipő­krém, amely bőrápoló hatású, s egyben színez is. Mint az Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalatnál elmondták, ezek az árucikkek folyamatosan érkez­nek és a negyedik negyedév folyamán valamennyi kapható is lesz a megye üzleteiben. Olasz munkavédelmi cikkek kiállítása a MÜÁRT-nál A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat hétfőn a Bajcsy Zsi­linszky úti mintatermében ki- ! állítást nyitott az olasz Pirelli cég termékeiből. Az október 25-ig nyitvatartó kiállításon kiállítottak olyan gumi cipőket és kesztyűket, amelyek tízezer voltos áram ellen is teljes biztonsággal vé­denek. Nemzetközi viszonylat­ban is újdonság a tranziszto­ros erősítővel ellátott gázálarc, amelynek használatával bizto­sítani lehet’ a benne dolgozók közötti összeköttetést. Varga Ernő, a MÜÁRT ve­zérigazgatója elmondotta, hogy a vállalat évenként mintegy 120 millió forint értékű mun­kavédelmi cikket hoz forga­lomba. A világhírű Pirelli cég í termékei egyrészt a választé­kot bővítik, másrészt pótolják az itthon nem gyártott s a szocialista országokból sem beszerezhető cikkeket. Az olasz cégtől nemrégen például százezer háztartási gumikesz­tyűt vásároltak.

Next

/
Thumbnails
Contents