Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

M9. október 17. nunantmt namo Áldomás — hatezerért. Szakértelem nélkül nem megy Reflektorfényben a termelőszövetkezeti belső ellenőrzés Jól rajtolt a mohácsi revizori csoport — A tsz-vezetőknek is érdekük A dolog egy jól sikerült üz­lettel kezdődött: autót vett a szövetkezet. Az első féldecit mindenki magátólértetődőnek találta — a későbbiek folya­mán az ügyre fényt derítő népi ellenőrök is —, a folyta­tás azonban határozottan fő­úri volt: hatezer forintot ittak el — egyetlen este. A kocsmá- ros is csodálkozott, igaz ami igaz: ritka manapság az ilyen vendég. Az elnöknek azonban — akinek a megbízásából az autót vették —, a szeme se rándult. Szó nélkül láttamozta a számlát, s ezzel az ügy — legalábbis egy időre —, leke­rült a napirendről... Csábító lehetőségek Mindenki tud néhány ilyen vagy még ilyenebb történetet: aggasztóan elszaporodtak a termelőszövetkezetekben elkö­vetett pénzügyi visszaélések. Néhány valóban nagyszabású ügy kapcsán — mint amilyen a szakcsi sikkasztok pere is volt —, a sajtó többször is feltette a kérdést: hogy tör­ténhetett ez? — a vizsgálatok által adott válasz azonban mindig ugyanaz volt: maga magát kínálta az alkalom. A termelőszövetkezetek az elmúlt évek során nemcsak megerősödtek, de meg is gaz­dagodtak, milliók forognak ma már a legkisebb közös gazda­ság főkönyvelőjének kezén is, a belső ellenőrzés és a pénz­ügyi fegyelem azonban nem erősödött a gazdasági hely­zettel párhuzamosan; kis túl­zással azt mondhatni: a csábí­tó lehetőségek szinte rákény­szerítik az arra hajlamos em­bereket a lopásra, ügyeske­désre. Maga a belső ellenőrzés egyébként a tagság által vá­lasztott ellenőrző bizottságok feladata, e testületek azonban — mindenekelőtt szakmai hozzáértés hiányában mind kevésbé képesek ellátni fel­adatukat. Az új gazdasági me­chanizmus bevezetése óta a különböző szintű tanácsi szer­vek, sőt a Nemzeti Bank ál­talános ellenőrzési joga is megszűnt, ami termelőszövet­kezeti függetlenség, illetve ön­igazgatás szempontjából ör­vendetes tény, de a szó leg­szorosabb értelmében ijesztő a társadalmi tulajdon védelme vonatkozásában. Az új hely­zetben új megoldásokra volt szükség. A kormány az elmúlt év márciusában új törvények­ben szabályozta az ellenőrző bizottságok jogkörét, felada­tait, majd idén februárban a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége is napirendre tűzte a kérdést, örvendetes tény, hogy maguk a termelőszövetkezeti vezetők sürgétték legjobban az új módszerek bevezetését: tisztán látni és tisztán állni az em­berek előtt — ez minden be­csületes vezetőnek alapvető érdeke. A tagság képviselői­ből álló ellenőrző bizottságok jogkörét semmiképpen sem érheti csorba — ez volt az új lehetőségek számbavételénél az alapállás, s így született meg a döntés: a területi szö­vetségek szervezzenek kiváló szakemberekből álló revizori csoportokat, melyek nem h e- lyettesíteni, hanem ki­zárólag segíteni hivatot­tak e testületeket. Beszédes statisztika Baranya megyében a mohá­csi termelőszövetkezeti szö­vetség hozta létre elsőnek sa­ját revizori csoportját. A „rajt” augusztus 1-én Volt, s azóta két teljes vizsgálatot bo­nyolítottak le. Az eredmény — sajnos —, látványosan iga­zolta e csoportok akcióképes­ségét és hasznos voltát: a két ügy közül az egyik minden valószínűség szerint a bíróság előtt folytatódik !.. Szövetségének 40 tagszövetke­zete van. Az ezekben működő negyven ellenőrző bizottság közül 14 tartott rendszeres időközönként ülést. Tizenkét bizottságnak munkaterve se volt. A revizori csoport mun- kábaállítását megelőzően a szövetség szakemberei széles­körű felmérést végeztek, melynek egyik legfontosabb témája a bizottsági elnökök felkészültsége, anyagi és tár­sadalmi megbecsülése volt. Kiderült: a negyven bizottsági elnök közül húszán fizikai munkások, tizennyolcán ad­minisztrátorok, s ketten nyug­díjasok. Szakképzettség sze­rint : tizenhatan szakmunká­sok, tizenheten szakképzetle­nek, öten ezüst kalászos gaz­dák. Technikus, illetve köny­velő egy-egy volt. Átlagélet- koruk ötven év felett van. Va­lamennyien napi munkájuk mellett végzik ellenőrző tevé­kenységüket — többnyire min­dennemű előképzés, illetve ki­oktatás nélkül. A negyven tagszövetkezet vagyona 1,3 milliárd forintot tesz ki, termelési értékük pe­dig 1,2 milliárd körül van. Miután az elmúlt egy-két év­ben a termelőszövetkezetek­ben is általánossá lett a vál­lalati jellegű gazdálkodás, s a kisegítő, illetve melléküzemek is elszaporodtak, a belső el­lenőrzés feladatköre bővült: ma már nemcsak az esetleges visszaéléseket, tévedéseket kell feltárniuk, de azt is ellen­őrizniük kell, gazdaságosak-e a különböző egységek, egyszó­val: ésszerűen folyik-e a ter­melés? A szövetség keretén belül működő revizori csoport mindenekelőtt e munkában akar segíteni: a terület vala­mennyi szövetkezetét „betáb­lázták”, s lépésről lépésre ha­ladva valamennyi gazdaság, valamennyi ágazatát megvizs­gálják. ták az ellenőrző bizottságok létszámának emelését, illetve összetételének további javítá­sát is. Az állami vállalatok ügyvi­teli rendjének, illetve ellen­őrzési rendszereinek színvona­lát a termelőszövetkezetek ter­mészetesen a revizori csopor­tok megszervezése után sem érhetik el máról holnapra, en­nek tucatnyi személyi és tár­gyi akadálya van, a szövetke­zetek különleges jogi helyze­téről nem is beszélve, a „csa­ládi” ügykezelés azonban már­is a múlté. Olyasféle folya­matnak vagyunk a tanúi, mint amikor a jólkereső ifjakból férfi lesz. Egy darabig elbű­völi ugyan őket saját ered­ményességük, gazdagságuk té­nye, de aztán szép lassan rá­jönnek: a pénzt nem elég megkeresni, azzal bánni, gaz­dálkodni is tudni kell... Békés Sándor I Jubileumi mnnkafelajánlás j a Kenderfonógyárban Egy fonónő két gépen A textil- és szövőipar mun­kaerőgondjai közismertek, ezért is jelentős a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pécsi gyára Kállai Éva és Tyeres- kova szocialista brigádjainak vállalása, mely szerint brigád­társaik megbetegedése esetén a „gazda nélkül maradt” gé­peket is üzemeltetik. A több mint ezer munkást foglalkoz­tató gyárban egyébként bri­gádgyűlés keretében rögzítet­ték a közelgő nagy évfordulók tiszteletére megtett vállaláso­kat, melyek túlnyomó többsé­ge az idei gazdasági célkitű­zések maradéktalan megvaló­sítását hivatott segíteni. A versenyt kezdeményező vizesfonodai Kilián György if­júsági brigád például arra tett ígéretet, hogy az év hátralévő hónapjaiban 102 százalékos átlagteljesítményt érnek el, s ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkentik a selej- tet, illetve a hulladékot is. A felhíváshoz a gyár 28 szocia­lista brigádja csatlakozott. Gazdasági prognózis 1970-re Gyorsabb ütemben nő az ipari termelés Javul a lakosság ellátása A Központi Statisztikai Hi­vatal keretében működő Gaz­daságkutató Intézet 1200 ipari, építőipari bel- és külkereske­delmi, továbbá termelőeszköz- kereskedelmi vállalat vélemé­nye alapján felmérést készí­tett a gazdasági helyzet 1969— 70-ben várható alakulásáról. Hasonló véleménykutatást el­ső ízben tavaly készített az intézet. A vállalatok amelyektől a válaszok beérkeztek, az ország ipari termelésének 94 százalé­kát adják, a nagykereskedelmi forgalomnak 80, a kiskereske­delminek 52, a külkereskedel­mi forgalomnak pedig 89 szá­zalékát bonyolítják le, így vé­leményük megközelítően az egész magyar ipar és a keres­kedelem becsléseit tükrözi. A prognózis szerint az ipari termelés jövőre gyorsabb ütemben növekszik, mint az idén. 1969-re a megkérdezett ipari vállalatoknak 75, 1970-re Szakma? Hivatás? Miért szép a mozdony vezetés? — Hatvanan tanulnak Pécsett Lehetőségek és akadályok Az országos viszonylatban is úttörőnek számító mohácsi szövetség, illetve revizori cso­port az elmúlt két hónap alatt olyan tapasztalatok, észrevé­telek birtokába jutott, melyek jelentősége messze túlnő a já­rási kereteken. Elemezték pél­dául azokat az okokat és té­nyezőket, melyek jelenleg is akadályozzák a belső ellenőr­zés továbbfejlesztését, mint- ahogy egyértelművé tették azokat a tendenciákat, érdeke­ket is, melyek segítik e tevé­kenység gyors kiszélesítését, illetve elmélyítését. Az akadályozó tényezők kö­zül a bizalmatlanság az egyik legjelentősebb. Számos vezető „ellenlábasnak”, állandóan gyanakvó „házi rendőrnek” tekinti az ellenőrző bizottsá­got, illetve annak tagjait. Sok helyen tapasztalható az is, hogy a vezetők az ellenőrzési munkát nem tekintik saját feladatuknak, rangon alulinak vélik; ezért egyszerűen „lead­ják” második, vagy harmadik vonalbeli helyetteseiknek. Be­bizonyosodott az is, hogy leg­több helyen mindennemű — előzetes —, káder- és sze­mélyzeti munka nélkül jelölik ki, illetve választják meg az ellenőrző bizottsági elnököket, tagokat. Nem oldották meg még mindig az ellenőrzések­ben résztvevő fizikai munká­sok (márpedig ők vannak a testületekben többen) díjazá­sát, s nincs megnyugtatóan biztosítva az ellenőrző bizott­sági elnökök tájékoztátása sem. Az ellenőrző bizottsági elnököknek minden vezetőségi ülésen ott kellene lenniük — de egyelőre még elég gyakran elkésnek a meghívók ... A kedvező tapasztalatok kö­zül talán a házi revizori „cso­portok” szervezése a legfon­tosabb. Mind több szövetke­zetben tervezik saját — szak­képzett —, belső ellenőrök al­kalmazását, akik az ellenőrző bizottsággal szorosan együtt- A Duna- és Karasicamenti j működve végzik majd munká- Termeiőszövetkezetek Területi' jukat. Több helyeit elhatároz­— Mozdonyvezető alatt, mi a vontatójármű vezetőjét ért­jük — mondja dr. Bakonyi Antal, a MÁV Pécsi Igazgató­ságának személyzeti és mun­kaügyi osztályának csoport- vezetője. — A vontatási ne­mek szerint: hagyományos gőzmozdony, korszerű diesel és villamosmozdony vezetőket j képez a MÁV Az igazgatóság i területén két helyütt tanul- j nak a jövendő mozdonyveze­tők : Dombóváron a gőzmoz­dony vezetők, itt Pécsett pe­dig a dieselesek. — Ki jelentkezhet mozdony­vezetőnek? — Először is akinek kedve van hozzá. Aztán meg kell felelni az orvosi vizsgálaton: tökéletes látás, színérzék, hal­lás és igen jó reflexek kelle­nek ide. Lakatos szakmunkás­bizonyítvány is szükséges. A tanulók 22 éves korukban vizsgáznak, hiszen 22 éves kor előtt nem vezethet mozdonyt senki sem. A kiképzési idő két és fél év. — Milyen képzést kapnak a tanulók ? — Először egy évig műhely- gyakorlaton vesznek részt a fűtőházban. Egy évig utazó­szolgálatot teljesítenek, a gőz­mozdonyra kerülők fűtőként dolgoznak, a Dieselre kerülők, mint „kenők” utaznak. Majd két hónapig felügyelet alatt vezetik a mozdonyokat. Ez­után mennek a három hóna­pos zárt tanfolyamra. — Az iskolán milyen tan­tárgyak vannak? — Itt elméleti képzés folyik. A gőzmozdonyra kerülőknek hét tantárgy anyagát kell el­sajátítaniuk: például a gép- szerkezettan, a fékberendezé­sek, kazánismeretek című tan­tárgyakat. A Diesel-mozdony­ra kerülő vezetők kilenc tárgy anyagát tanulmányozzák, így többek között megismerked­nek a Diesel-motor szerkeze­tével és működésével, a vil­lamos és a mechanikus, vala­mint a hidraulikus erőátviteli berendezésekkel. — A vizsga? — A vizsgáztatók a KPM legjobb szakemberei. A sike­res hatósági járművezetői vizsga letétele után megkap­ják a jogosítványt a növen­dékek és mehetnek „tengely­re”. — Érettségivel rendelkezők nem is jöhetnek mozdonyve­zetőnek ? '— Hogyne jöhetnének! Van is érettségizett növendékünk, Diesel-mozdonyra kerülnek majd. Náluk a képzési idő megnyúlik, Diesel lakatosok lesznek, majd négy hónapig kenők a mozdonyon, ezután kerülnek a tanfolyamra, és felügyelet alatt utaznak két hónapig. Ezután vizsgáznak. Egy évig műhelygyakorlat a fűtőházban A Pécsi Fűtőházban mint­egy 60 leendő mozdonyvezető tanul, többségük Diesel moz­donyra kerül majd. Tehát vannak, akik nem riadnak vissza a nehézségektől! Vál­lalják a milliós értékek továb­bítását, ezt a különleges élet­formát. De miért? Horváth Endre, a gépipari technikumban szerzett tech­nikusi oklevelet. Három hó­napja van a vasúton, Diesel­mozdony vezető lesz: — Érdekel a közlekedés, a járművek. Ennek a szakmá­nak, szépsége talán maga az utazás. De, azt hiszem nincs szebb dolog, mint sok száz ember életére és a rám bízott értékekre vigyázni. Ez teszi emberré az embert! Az én szüleim is vasutasok: tudom, hogy hova jöttem és mit vál­laltam. Danka László, a Széchenyi Gimnáziumban érettségizett: — Ez nem szakma, ez hiva­tás! Három hónapja vagyok itt, nagyon szeretem azt amit csinálok. Már éjjel utaztam mozdonyon. Itt szerzett Diesel-lakatos szakmunkásbizonyítványt, Reit Dezső. A bátyja is itt dolgo­zott, de visszament falujába Pellérdre. Ennek ellenére öcs- cse itt maradt a fűtőháznál: — Már gyermekkoromban is erről álmodoztam. Mozdo­nyok, gépek között érzem jól magam. Szerintem a fizetés sem rossz. * i A MÁV Pécsi Igazgatósá­gán elmondták, hogy elégedet­tek a fiatalokkal. Többségük, mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati munka során I megállja helyét. De vajon ezek a fiatalok, hogy fognak nyilatkozni három, vagy eset­leg öt év múlva? Reméljük ugyanilyen lelkesedéssel. Erre talán csak egy garanciát em­lítenék: a Pécsi Vasútigazga- tóság új lakásépítési tervja­vaslata szerint a IV. ötéves tervben 55 kétszobás lakást szándékozik építeni. A szo­ciális létesítmények is fejlőd­nek a következő esztendők­ben. Minden bizonnyal a vi­déken lakó mozdonyvezetők munkahelyükhöz közel lakás­hoz fognak jutni. így, az amúgy lis kevés szabadidőt jobban fel tudják használni. És még valami: el kell érni, hogy a vasút dolgozói a vég­zett munka és annak társa­dalmi értéke arányának meg­felelő elbírálásban részesülje­nek. Ez meg kell, hogy mutat­kozzon a mozdonyvezetők ke­resetében is. Mécs pedig 83 százaléka számol a termelés növekedésével, ugyanakkor a jövő évre a nö­vekedésnek a vállalatok kö­zötti megoszlása is egyenlete­sebbnek ígérkezik. Az idei 20,6 százalék helyett 1970-re a vállalatok 17,4 százaléka szá­mít 10 százaléknál nagyobb termelésnövekedésre, viszont jóval kevesebb azoknak a szá­ma, ahol a termelés stagnál, illetve csökken. Az építőipari vállalatoknál az átlagosnál je­lentősebb fejlődésre van kilá­tás: 23,2 százalékuk 10 száza­léknál nagyobb, több mint egyharmaduk pedig 6 és 10 százalék közötti termelésnöve­kedést tervez. A lakosság ellátásának jövő évi prognózisa is kedvezőbb az ideinél, bár a közszükség­leti cikkeket gyártó üzemek és a kereskedelem elképzelései továbbra sem egészen vágnak egybe, az idén az ipari üze­mek egy része csökkentette belkereskedelmi szállításait. Mindenekelőtt a ruházati ipar­tól kapott kevesebb árut a ke­reskedelem, mint amennyire szüksége lett volna. Az előre­jelzések szerint jövőre az ér­dekelt ipari üzemek 73 száza­léka növeli belkereskedelmi szállításait. Az ipar és a ke­reskedelem 1970. évi elképze­lései közelebb állnak egymás­hoz, mint 1969-ben. A kiske­reskedelmi vállalatoknak azonban körülbelül 64 száza­léka kívánja 6 százaléknál na- gyob mértékben növelni for­galmát. Az ipar és a külkereskede­lem között is minden bizony­nyal sor kerül a vélemények egyeztetésére, bár a terveik közötti eltérések most kiseb­bek, mint az előző évben. Az exportlehetőségek megítélésé­ben az iparvállalatok nyolc­vanöt százaléka a kivitel, to­vábbi növekedésére számít; ezen belül csaknem egj’hár- maduk 10 százaléknál is na­gyobb mértékben szándékozik fokozni az exporttermelést. A külkereskedelmi vállalatoknak azonban csak 19 százaléka tartja reálisnak a 10 százalék­nál nagyobb mérvű export- növekedést. A Gazdaságkutató Intézet véleménye szerint a beérkezett vállalati vélemé­nyek általában tükrözik a tényleges gazdasági folyama­tokat, a piaci helyzetet, s erő­sen megközelítik azokat az előirányzatokat, számításokat, amelyeket az ágazati szervek készítettek az 1970-es terv fo­lyamatban lévő kidolgozása­kor. Ismét lesz szentjánoskenyér Az idősebb korosztály ked­velt mindennapos csemegéje volt a szentjánoskenyér, ame­lyet a háború óta nem tartot­tak hazai üzletek: a fiatalok talán nem is ismerik. A Herbária Szövetkezeti Vállalat a hamburgi déligyü­mölcs piacról most vásárolt néhány mázsányit belőle „kós­tolóba”. A szentjánoskenyeret 5 dekás csomagolásban a Her­bária 4 fővárosi és 5 vidéki szaküzlete árusítja. KERAVILL KERAVILL MOTORALKATRÉSZEK 50 %-os ÁRENGEDMÉNNYEL Tünde robogóhoz: Budapest, XIII., Tahi út 74. Berva, Panni és Cilibri kismotorhoz: Budapest, VII., Thököly út 26. ' FŐVÁROSI JfKERAVILlNf A_™A KERAVILL <H> KERAVILL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents