Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Ara: 80 fiitér Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 241. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. október 17., péntek Jó tanulást! Ezekben a napokban me­gyénkben is megkezdődött az 1969—70-es pártoktatási év­ad, melynek szervezett okta­tási formáiban több mint ti­zenhétezren tanulnak majd. A Politikai Bizottság el­múlt év végi elvi állásfogla­lásai szellemében pártoktatá­sunknak egyik legfontosabb feladata, hogy a résztvevők előtt érthetővé tegye a nem­zetközi élet legfontosabb je­lenségeit, eseményeit, a szo­cialista fejlődés elvi és gya­korlati kérdéseit, választ ad­jon e tekintetben a felmerülő kérdésekre. Így tudja előse­gíteni a pártoktatásban tanu­lók szocialista tudásának, magatartásának pozitív ala­kulását, a nézetekben jelent­kező problémák, ellentmon­dások feloldását. Fontos cél­kitűzése pártoktatásunknak, hogy megértesse és magya­rázza pártunk politikai irány­vonalát, erősítse a résztve­vőkben a marxista—leninista világnézetet. Pártoktatásunknak mindig megvolt az a feladata, hogy az általános elméleti kérdé­seken túl, a maga eszközei­vel ráirányítsa a figyelmet a legaktuálisabb, legidőszerűbb nemzetközi és hazai kérdé­sekre. Az oktatás tematikái, módszerei erre sokféle lehe­tőséget biztosítottak, s bizto­sítanak ez évben is. Az idén mindenekelőtt a kommunista és munkáspár­tok 1969. évi moszkvai ta­nácskozása dokumentumai­nak feldolgozása jelent sajá­tos feladatot valamennyi pártoktatási forma számára. A tanácskozás óta most nyí­lik először lehetőség arra, hogy széles körben, szerve­zetten megtörténjen a tanács­kozás anyagának elmélyült tanulmányozása. Ennek se­gítségével a pártoktatás hall­gatói tájékoztatást kapnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, feladatairól, különösen az imperializmus elleni küzde­lem fokozásával összefüggő kérdésekről. A pártoktatás tananyagai biztosítják ennek alapvető feltételeit. Ezentúl lapunk is hozzá kíván járul­ni ahhoz, hogy a tanácskozás legfontosabb elvi állásfogla­lásait a propagandisták, a hallgatók, valamennyi érdek­lődő megismerje, megértse. A közeljövőben „Korunk kér­dései” címmel cikksorozatot indítunk, mely tematikusán foglalkozik majd a tanácsko­zás dokumentumaiban meg­fogalmazott legfontosabb elvi és gyakorlati kérdésekkel. Bízunk abban, hogy cikkeink felkeltik az érdeklődést, hasz­nos segítséget jelentenek majd a tanulmányozáshoz. Az 1969—70-es pártoktatási év további sajátos feladata, hogy segítse hazánk felsza­badulása negyedszázados év­fordulójának méltó megün­neplését. Ezt a témák és tan­anyagok segítségével úgy old­hatjuk meg, hogy sokolda­lúan bemutatja, elemzi szo­cialista társadalmunk fejlő­désének társadalmi, gazdasá­gi, politikai és kulturális vo­natkozásait, lehetőséget ad a számvetésre, a tanulságok, következtetések levonására. Ugyancsak évfordulóhoz kap­csolódó feladat: Lenin szüle­tése 100. évfordulója alkal­mából a reá és életművére való emlékezés, bizonyítva tanításainak történelmi jelen­tőségét, napjainkban való maradéktalan érvényesülését a kommunista és munkáspár­tok küzdelmeiben. Gazdag programot ígér te­hát a most kezdődő pártok­tatási év, s a résztvevőknek jó tanulást, sokoldalú és hasznosítható ismeretek szer­zését kívánjuk! Mitzki Ervin II sikeres űrprogram után leszállt a Szojuz 6. A Szojuz 7. és Szojuz 8. folytatja az űrrepülést KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Csütörtökön délután visszatért a Földre a Szojuz 6. űrhajó. Képünkön Georgij Sonyin és Valerij Kubászov a leszállás után Georgi Sonyin és Valerij Kubászov, a Szojuz 6. űrhajó személyzetének tagjai csütör­tökön az űrbéli hegesztéssel kapcsolatos kísérleteket haj­tottak végre. Ezeknek a kísér­leteknek a célja az, hogy meg­határozzák a különféle fémek űrbéli hegesztésének sajátos­ságait. A hegesztés előtt Sonyin, az űrhajó parancsnoka lezárta a kabinba vezető fedélzeti nyí­lást és a 77. fordulat során légmentesítette az orbitális rekeszt. Ezután — amikor a rekeszben létrejött a rendkí­vül ritkított vákuum — Ku­bászov fedélzeti mérnök be­kapcsolta a hegesztőberende­zést. Sorozatban hajtották végre az automatikus hegesz­tés néhány fajtáját. Ezután hermetizálták az orbitális re­keszt és a fedélzeti mérnök hegesztésmintákat vitt át az űrhajósok kabinjába. A végrehajtott kísérlet egye­dülálló teljesítmény, nagy je­lentősége van a tudomány és technika szempontjából az űrbéli hegesztéses szerelések technológiájának kidolgozásá­nál. A Szojuz 6. űrhajó, amelyen Georgij Sonyin és Valerij Ku­bászov teljesített szolgálatot, a repülési program sikeres teljesítése után, csütörtökön, magyar idő szerint 10 óra 52 perckor földetért a Szovjet­unió előre megadott térségé­ben, Karagandától 180 kilomé­terrel északnyugatra. A föld­körüli pályáról való letérést az űrhajó parancsnoka kézi irányítással hajtotta végre, majd a kiszámított időben be­kapcsolta a leszállási progra­mot. A hajtómű működésének befejeződése után levált az űr­hajóról a leszállószerkezet, benne a személyzettel. A leszállószerkezet az aero­dinamikai erő felhasználásá­val a földi vezérléssel megha­tározott röppályán haladt. A légköri fékezés után műkö­désbe helyezték az ejtőernyő- rendszert, a sima leszállás hajtóművei pedig biztosították a lebegő földetérést. A földön az űrhajósokat a keresőcsoport tagjai, barátok, sportmegbízottak, újságírók fogadták. A Szojuz 6. űrhajó sikere­sen teljesítette küldetését. A kapott eredmények tudomá­nyos-műszaki szempontból rendkívül fontos jelentőségű­ek. Az űrhajósok közérzete jó. A Szojuz 7. és a Szojuz 8. szovjet űrhajók magyar idő szerint 15.00 órakor befejez­ték 67., illetve 51. fordulatu­kat a Föld körül. Az űrhajók személyzete a programnak megfelelően meg­vizsgálta a fedélzeten elhelye­zett berendezések működését, folytatta a tudományos és mű­szaki kísérleteket, vizsgálato­kat. Az űrhajósok szabad szem­mel és optikai eszközökkel megfigyelték a csillagos ég­boltot és a Földet, fényképez­ték a Föld felhő-, illetye hó­takaróját, valamint a Föld lát­ható horizontját. A napi programnak megfe­lelően az űrhajósok megebé­deltek. A rádióösszeköttetés során a parancsnokok közöl­ték, hogy valamennyi űrhajós kitűnően érzi magát, hangula­tuk bizakodó. A Szojuz 6. űrhajó repülé­sének befejezése alkalmából a Szojuz 7. és a Szojuz 8. pa­rancsnokai jókívánságukat fe­jezték ki Georgij Sonyinnak és Valerij Kubászovnak a si­keres földreszálláshoz. A Szojuz 7. és Szojuz 8. folytatja űrrepülését. Kádár János elvtárs fogadta a dél-vietnami küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára csütör­tökön a Központi Bizottság székházában fogadta a Dcl-Viet- nami Felszabadítási Front Központi Bizottságának és a Dél- Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának Tran Buu Kiem vezette delegációját. A baráti találkozón részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a kormány elnökhelyettese és Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes. Díszelőadás a Kossuth filmszínházban A vietnami szolidaritás jegyében Szilágyi Béla külügyminiszter- helyettes római tárgyalásai Budapestre érkezett Tyereskova A VII. szakszervezeti világ­kongresszusra a szovjet szak- szervezetek össz-szövetségi központi tanácsának küldötte­ként szerdán az éjszakai órák­ban Budapestre érkezett Va- lentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője. Aldo Moro olasz külügy­miniszter október I5-én fo­gadta Szilágyi Béla külügy­miniszterhelyettest. Szilágyi Béla ezt követően Tedini ál­lamtitkárral és az olasz kül­ügyminisztérium vezető tiszt­viselőivel megbeszéléseket folytatott a két ország kap­csolatairól, egyes nemzetközi kérdésekről, mindenek előtt az európai biztonsági konfe­renciával kapcsolatos problé­mákról. A megbeszélések szívélyes és őszinte légkörben folytak le, ezek során mindkét fél kifejezésre juttatta a kapcso­latok fejlesztésére irányuló szándékát. A vietnami vendégek a szolidaritási díszelőadás előtt Rapal Gyula elvtárssal. — Balról: Nguyen Dinh Can, a küldöttség vezetője Tegnap este ünnepi műsor keretében két fiatal alkotó: Sipos István és Bársony Péter, színes, új magyar filmjét a Beavatkozást mutatták be a Kossuth moziban. A szemle rendező bizottsága a filmmel és a műsorral a vietnami nép A világon először Iszapgejzír — ötszáz méter mélységben Szerdán éjszaka befejeződött az egyik legagresszívabb mecseki széntelep gáztalanítása — A vártnál is simábban mentek a dolgok Volt olyan lyuk, amiből 22 csille szénport, illetve iszapot fújt ki a gáz. A „gejzir” nem egyszer 15 méter magasra emelkedett, s bármilyen biz­tosak is voltak az emberek abban, hogy éppen ez az „erő­fitogtatás” fogja kimeríteni a telepet, bizony nem volt mindegy a fortyogó lyukak közelében állni, ötszázhuszon- két méter mélységben kilenc függőleges lyukkal csapolták meg az elmúlt hetekben Ist­ván I.-akna talpán a gázki­törésveszélyességtől hírhedt 7-es széntelepet. Ilyen preven­tív akcióra eddig még a világ egyetlen országában sem ke­rült sor. A gázkitörésveszélyes széntelepek vízzel való kimo­satása széleskörben alkalma­zott, de csak szintes vágatok esetén. Függőleges aknában most alkalmazták először — a Mecseki Szénbányák Kuta­tási Osztályának tervei, illet­ve technológiája alapján. Két­hetes munka után a széntelep végleg megnyugodott, a bá­nyászok azonban még mindig nem: ellenőrző lyukakat fúr­tak —, de most már nem füg­gőlegesen, hanem vízszintes irányban, körbe az aknafalon. Október 15-én, szerdáról csü­törtökre virradó éjszaka, a legkritikusabb kontroll-lyuk is I ban is mentek a dolgok» mint .elnémult”, s ezzel az izgal- reméltük.. más akció tulajdonképpen vé­get is ért. Dr. Szirtes Lajos kandidátus, a kutatási osztály vezetője érthető megkönnyeb­büléssel fogadta tegnap reggel a híreket. — Az aknamélyítők által most ismét megközelített te­lep hírből minden mecseki bá­nyász előtt ismert, de tud ró­la a szakma számos nemzet­közi képviselője is: 1959-ben itt történt az az emlékezetes gázkitörés, melynek négy ha­lálos áldozata volt. 1150 tonna szenet dobott ki az elemi ere­jű kitörés, s több mint 180 ezer köbméter metán szaba­dult fel... — És most minden rendben ment? — Igen. A kilenc — 120— 200 milliméter átmérőjű —, függőleges lyukon át 70—80 köbméter szenet vettünk ki vízsugarak segítségével a ve­szélyes telepről, s ezzel a szó legszorosabb értelmében meg­csapoltuk azt. Minden egyes lyuk tulajdonképpen egy mi' naitűr gázkitörés volt, de mi­után mi váltottuk ki, s mi v. irányítottuk, a legkisebb ba, se történt Talán még simáb István I.-akna függőleges irányban történő tovább mé­lyítése még egy dolog miatt nevezetes: a munkálatok során a széntelep és az azt körül­vevő mellékkőzetek feszültségi állapotát geofizikai mérések­kel ellenőrizték. Az eredményesen befejezett szénkimosatás után — mintegy pontot téve az akció végére — hétfőn a Bányaműszaki Fel­ügyelőség még egyszer hely­színi szemlét tart, hogy meg­bizonyosodjon a kitörésveszély elmúltáról, majd az aknamé­lyítők átvágják a telepet. iránti szolidaritását juttatta kifejezésre. A díszelőadásra Pécsre ér­kezett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének dele­gációja Nguyen Dinh Can kö- vetségi titkár vezetésével. Az előadáson részt vett Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, valamint a Megyei és Városi Tanács vezetői és tár­sadalmi életünk számos kép­viselője. Az esten megjelentek a Pécsett tartózkodó művészek is. Vértessy Sándor bevezetője után, Szombathy Gyula, a szolnoki Szigligeti Színház mű­vésze részletet mondott Wilf­red Burchett Vietnami napló­jából, Mányai Zsuzsa, a Szín- művészeti Főiskola hallgatója két verset mondott. Szendrői Iván, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagja: To Hu A víz meg a hal című művét adta elő, majd Mányai Zsuzsa Dubrovai László zongora kísérete mel­lett vietnami népdalokat éne­kelt. A Beavatkozás című film bemutatása előtt a két fiatal alkotó élménybeszámolót mon­dott négyhónapos vietnami út­járól, majd a film vetítésére került sor. A produkciót a nézők taps­sal jutalmazták. A vietnami diplomaták pedig ajándékot nyújtottak át az alkotóknak. BIszku Béla megbeszélései Moszkvában Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására látogatás tett Moszkvában, október 15 én találkozott és megbeszélés folytatott Andrej Kirilenko­val, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizott­ságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával.-\ A pártmunka kérdéseiről t/j folytatott szívélyes, baráti be­szélgetésükön részt vett Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents