Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-13 / 212. szám
1969. szeptember 13. Dunontmt napio „A nomád életet kedvelem,..“ Remete a Mecseken Esténként 500 forintos bárszámla A pénznek nincs szaga A tolvajtól is lehet lopni A televízió tornyától északra, a Mecsek derekán vezető országúton az egyik kanyarban megáll a terepjáró gépkocsi. — Igen, innen lehet a legjobban megközelíteni a tábort — mondja Rém Tibor, 20 éves, pécsi autószerelő, miközben megbilincselt kezével a hegyre vezető gyalogösvényre mutat. Nyomozók, bűnügyi technikusok és a Párduc — Rém Tibor gúnyneve — kiszállnak az autóból, nekivágunk a több mint egy kilométer hosszú, tekervényes, csúszós, vízmosta ösvénynek. Egy kanyar után megpillantjuk a „tábort”. Fehér fóliával borított sátor a fák között, körülötte kék mészkősziklák. A sátorba be sem kell menni, kívülről is jól látszik a berendezése: két felfújt gumimatrac, skót-kockás plédek, a plédeken rádió, térképek, cigarettacsomagok. A sátor mellett egy fán barna férfinadrág, alatta üres konzervdobozok, kenyérdarabok... Rém leül egy sziklára, kifújja magát. — Hát ez volt az én táborom — mondja. Hogyan és mikor került ide ez a sátor, a holmik, a lakók? A sovány, magas növésű Rém Tibor nem tudott sokáig egy munkahelyen maradni, pedig kitűnő szakmája van. A Mecseki Erdőgazdaságnál öt hónapot, az Ércbánya Vállalatnál mindössze egy hónapot, a 12-es AKÖV-nél is csak néhány hetet dolgozott. Legutóbb a pécsi posta gépjárműrészlegénél volt alkalmazásban, de ez év júniusában kilépett és azóta nem vállalt mönkát... Égy ideig szüleinél Me- esekrákoson lakott, de így sem tetszett az élet és csak alkalomra várt, hogy elinduljon... Az alkalom augusztus 20-án este kínálkozott. Édesanyja — aki mozgóárusként a Pécsi tó környékén dolgozott — este hazavitte a napi bevételt, mintegy 15 ezer forintot. Amikor a család elaludt, Rém óvatosan kivette a szekrényből az összes pénzt és búcsút intett otthonának. Pécsre utazott. — Ügy gondoltam, hogy a Mecseken egy eldugott helyen tanyát ütök és ott élek — mondja. Előkészítette új életmódját. Nyolc méter hosszú, négy méter széles fóliát vásárolt 300 forintért, aztán vett egy gumimatracot is és nekiindult alkalmas helyet keresni a táborozáshoz. — A nomád, nyugodt, remeteéletet kedvelem. Gondoltam, itt békén élhetek — mondja és két kézzel körbe mutat — Ezt a helyet választottam. Itt a madár se jár... Ami a nyugodtságot és a békét illeti — tevékenysége éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Az utóbbi hetekben sorra érkeztek jelentések betörésekről. A rendőrség nagy apparátussal látott nyomozáshoz. — Szeptember 10-én délután rábukkantak az elhagyatott helyen lévő sátorra, de nem találtak benne senkit. Csak a holmik jelezték: vannak lakói. A nyomozók a sátort „bekerítették”, bokrokban, fák mögött, szakadékokban meghúzódva várták, mikor érkeznek meg a tulajdonosok. — Szerda délutántól csütörtök reggel hat óráig voltak „les- * állásban”, — hat órakor a I fák között lépkedve megérkezett Rém Tibor. Bebújt a sátorba, magára terítette a plé- I det. — Elaludni már nem volt I ideje -... — Mi van ebben a kannában? — kérdi egy nyomozó, miközben a sátor közvetlen közelében lévő szakadékból kapaszkodik felfelé, kezében egy sárga műanyag kannával. Rém a sziklán ülve, egykedvűen feleli: — Se sör, se bor, csak ivóvíz. Ez volt a víztárolóm ... Egy sóhaj után: — Hát akkor megtalálták a másik sátort is? Megtalálták. A sátortól körülbelül 15—20 méterre, egy másik, egy kisebb sátor is volt, szintén fehér fóliával letakarva. Az úgynevezett szerszámos sátor. Fűrészek, fejszék, kalapácsok ... — a betörésekhez használt eszközök kerültek elő. — Oda a remeteéletnek — mondja lemondó hangon Rém. — Hogyan képzelte itt az életet? — Ügy, hogy egy-két hónapig itt lakom, innen járok betömi, pénzt gyűjtök, aztán egy állandó faházat építek ... — Nem lett volna télen hideg? — Egy olajkályhát szándékoztam venni. Volt pénzem ... Ez igaz. Mert elfogásakor több mint négyezer forintot találtak nála. De ami a pénzgyűjtést illeti, gyűjtötte, mert bevallása szerint mintegy 6—7 ezer forint készpénzt „jövedelmezett” a betörés. — Én csak pénzre mentem, a pénznek nincs szaga — mondja. — De egy ruházati üzletet is feltörtek? — Igen, együtt a társammal, Kovács Gyulával. Csak „Szakállasának neveztük, a Séta téren ismerkedtem meg vele egy este. Azt mondta, hogy ő is csövezik, azaz nincs lakása, nem tudnék-e egy kéglit, ahol ellakhatna? Felajánlottam az én sátramat, akkor vettük a második gumimatracot. Jó voltam hozzá, s meglopott. — Hogyan? — Amikor a ruházati üzletbe betörtünk, egy csomó ruhafélét elhoztunk. Itt elrejtettük. Néhány nap múlva a Szakállas eltűnt a ruhákkal. Azóta sem láttam. Így legyen jó az ember... Újra divat a kerékpár Kovácsnak már nem kell a fóliás sátorban aludnia, jól megépített kőfalak veszik körül ... Rém Pécsett sokfelé járt, ha „leereszkedett” a hegyről. Általában a Kazinczy étteremben ebédelt, vacsorázott, éjjel pedig a Pannónia bárban szórakozott. — Mennyit költ egy „nomád életű” ember a Pannóniában? — Négyszer, vagy ötször voltam egy lánnyal a bárban, esténként 500 forint körül volt a számla... Gondoltam, jól kiszórakozom magamat, aztán kezdem a remeteéletet itt. — Csirkefarmot akartam létesíteni. Jól jövedelmez. Azt hallottam, hogy aki 10 évig él egy olyan területen, amelyet nem fedeznek fel, akkor az a terület az illető tulajdona lesz. Arra számítottam, hogy itt nem találnak meg, a terület is az enyém... Jó levegő, nyugodt körülmények, a csirkék pénzt hoznak ... Szóval ideális hely lett volna ez. Szeretem a könyveket, a zenét... — Milyen könyveket, milyen zenét? — A fantasztikus könyveket, zenében az operát, operettet, de érdeklődöm a grafika iránt is ... — Jól jövedelmez az autószerelői szakma is. — Igen, de nem szabad az élet, kötöttség, munkahely... Hosszúhajúak a kispadon Az angol labdarúgó csapatok menedzserei harcot indítottak a hosszúhajú futballisták ellen. Sokan egyenesen megkövetelik, hogy a szerződtetett játékosok vágassák le „sörényüket'*. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a játékvezetői bizottság egyik tagja: — A játékvezetők általában eleve ellenszenvvel viseltetnek a hosszú haj iránt és ez bizony néha ítélkezéseikre is kihat. Az angol I. és II. ligában a szezonkezdetkor a beat- les hajúnknak „katonai frizurát” kellett csínáltat- niok. Aki nem volt hajlandó alávetni magát ennek a rendelkezésnek, az nem kerülhet be a csapatba, ott ülhet a cserejátékosok kispadján. Az egyetlen játékos a7ci továbbra is hosszú hajjal játszik, George Best, a Manchester United nagyhírű szélsője. A nyomozók közben lebontják a sátort, plédekbe csomagolják a holmikat, összeszedik a tárgyaláson majd bűnjelként szereplő szerszámokat... Indulunk lefelé az ösvényen. Rém Tibor is segít, egy csomagot visz a hátán. Vége a remeteéletnek, a betöréssorozatoknak is. Garay Ferenc A rohamosan növekvő gép- 1 kocsiforgalom mellett újra j polgárjogot nyert a kerék- j pár! Megújhodotl a kerék- I párdivat. Víkenden. üdülőhelyeken szívesebben használják, mint a gépkocsit. A városon belüli forgalomban, pedig jő szolgálatot tesz ösz- szecsukható változata, amely mindig kéznél van a gépkocsi csomagtartójában. A kerékpár korszerű rendeltetésének megfelelően új konstrukciókat terveztek a Csepeli 1 Kerékpárgyárban is. Nemcsak könnyen mozgatható közlekedési eszköz, hanem mint sporteszköz is újra divat a kerékpár! Fiatalok számára highriser elnevezéssel új típus került forgalomba. Magas kormánnyal, háttámlával készül, menet közben az első kereke felemelhető és ilyenkor a hátsó keréken jár. Hobby cikként is keresik ezt a bevált konstrukciót, amelynek hátsó kereke megerősítve készül speciális használatának megfelelően. Érdekes változatú kerékpár a hometrainer. A kerék nélküli állványon álló „kerékpárt” házi használatra, sporteszközként készítik. Kiváló testedző, fogyókúrához is bevált. Újdonságként ezt a típust orvosi műszerekkel szerelik fel és így orvosi vizsgálatokra teszik alkalmasat A legújabb magyar találmány pedig a felhajtható pedállá készülő kerékpár. Újdonság lesz a Világpiacon. Számos országban áll szabadalmazás alatt. Könnyen szállítható és elhelyezhető kis helyen is. Mindössze egy gombnyomással szabályozható a pedál helyzete. A magyar kerékpárgyártást világszínvonalon tártját számon mind a külföldi rendelők, mind a gyártó cégek. Aj Egyesült Államok, Kanada, » Német Szövetségi Köztársaság és más európai ország áruházainak katalógusaiban sokhelyütt szerepelnek gyárt- mányai. A változó divattal változtak a kerékpárok színei ia. A hagyományos piros, kék, zöld színek mellett bronz. Illa, gyöngy és a szivárvány majd minden színében ragyognak a Csepeli Kerékpárgyár termékei... K 0 m o| > t« i a n rofaf PÓDIUM I Kezdődik a stúdió. Az Országos Szórakoztatózenei Központ pécsi továbbképző stúdiója október elsején nyitja meg új tanévét. Az idén három új tárggyal bővül az oktatás: zeneelméletet dzsesszzeneelméletet és zenekari gyakorlatot is tanítanak majd. Körút. Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója rövidesen körútra indul a környező országok balettművészetének tanulmányozása céljából. * Kapaszkodj a fellegekbe. A szovjet—magyar koprodukcióban készülő új filmalkotás Magyarországon játszódó jeleneteit most forgatják Budapesten. (Képünk: Hauman Péter, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, a film egyik szereplője). Velence Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja részt vett a velencei filmfesztiválon. Törteliék útja. A közismert pécsi Törteli tánczenekar hazaérkezett jugoszláviai vendégszerepléséről és most ismét Finnországba indul. Szeptember 23-án kelnek útra* s valószínűleg egy évig játszanak majd ott. Ö ltünk egy előkelő balatoni vendéglőben sorsunkat és a végzetet várva. Eredetileg ebédet is vártunk, de az nem jött. Valami összeröf- fenés-félén voltunk és kedélyünket semmi sem törte meg. Pincér sehol, ám egyszer csak feltűnt a kanyarban egy. Kényelmes, lomba léptekkel jött, mint a magyar futballcsapatok csatársora a mérkőzés befejezése előtt negyedórával. Felemelt egy hamutartót és elvonult, majd a terem végén letette egy üres asztalra. Szép nagy rézvörös orrú pincér volt és a hamutartó, amelyet elcipelt, népi kerámia. Ez utóbbi azonban teljesen lényegtelen. Pillanatnyilag eltűnt a színről, de öt perc múlva újra megjelent és a hamutartót visszavitte eredeti helyére. Élénken figyeltük és az ötödik megjelenéskor nekirontottunk: — Hé ember! Itt éhezők ülnek! — Nyugalom kispajtás! — mondta fenséges kézlegyintéssel és folytatta egy darab hamutartójának ide-oda szállítását Ekkora semmittevés láttán felélénkültünk. Fergeteges naplopás volt. Több pincér pedig se égen, se földön. Hirtelen változás következett. Megjelent Germánia szülöttje. Opel Rekordon jelent meg és megpróbált kikászálódni kocsijából. Egy igazi autótulaj ugyanis nem pattanik ki az autóból, hanem kászálódik. Csak a primitív autósok ugranak ki-be, mint a szöcske. Most csoda történt. Bokrok mögül, asztal mellől, kamrából, lápülevél alól, a kerítés mögül vagy nyolc pincér került elő és jóformán széttépték a germánt és kedves családját. — Nahát, hogy elszaporodtak ezek! — ordítottunk föl. Csak a rézorrú életében nem hozott semmi változást Germánia szülöttje, ö folytatta ünnepélyes menetét a hamutálcával. Végre feltűnt egy valódi pincér. Ideje volt egyébként, mert a várakozási idő alatt Schirilla György már valahol Záhonynál járhatott Pest— Moszkva között szaladtában. Türelmetlen ábrázatú pincér volt, de pincér. Kezében papír. Látszott az ábrázatán, hogy itt rendelés lesz elfogadva. Nem kellett belemélyednünk az étlapba, hisz volt időnk az elmélkedésre bőven eddig, s azonnal diktáltuk, hogy mit is akarunk. A pincér azonban nem írt. Csak egyszer írt és utána tanácstalanná vált. — Mi a baj mester? — kérdezgettük résztvevőén. — Ennyifélét nem tudok hozni! Válasszanak ki egy-két egyszerűbb ételt és rendeljenek közösen. Az ember nem szívesen hal éhen apróságok miatt, tehát ligákat alakítottunk és renBalatoni kaland (Egy benszülött keservei) deltünk háromféle ételt. A pincér eltűnt és amikor Schirilla Ungvár körül járhatott, már hozta is a kasztot. A kétfajta ételt eloltotta és maradt egy tál másfajta étel, elém tette, mert én ültem az asztal végén. Ez a másfajta koszt nem hasonlított egyikhez sem, az különlegesség volt. Próbáltam az étlapból ellenőrizni, de abból sem tudtam kitalálni. — Na, — mondtam magamban — új dolgok viszik előbb- . re a világot. Miattam kenguru is lehet. Ételhez is nehéz hozzájutni egy ilyen vendéglőben, de fizetni még nehezebb. Korunk és állásunk megakadályozott az ellógásban, tehát addig handabandáztunk, amíg ételhordó pincérünket morgás közepette asztalunkhoz kénysze- rí tettük. — Mi volt? — kérdezte unottan, miközben a rézorrú folytatta ingajáratát, öt perc pihenő, öt perc hamutartó ci- pelés. Fizetett a társaság, végül rám került a sor. Töprengtem. — Mi volt? — kérdezte még unottabban a főúr. — Fogalmam sincs! — mondtam az igazsághoz híven és tárgyilagosan. — Valamiféle ennivaló. t — Hogy-hogy? —* rontott nekem mérhetetlen gúnnyal —, a vendég nem tudja, mit evett?! — A vendégnek fogalma sincs róla! Ném volt rossz, csak ismeretlen. — A vendég megeszi, amit elébe tesznek? — A vendég jó időn keresztül megette, amit elérakták, anélkül, hogy megnézte volna és ezzel a szokásával már nem is akar szakítani. Ebben az esetben meg éhezett a vendég és bármit megevett volna, száraz kenyértől kezdve a kukorica prószáig, amit utál. A kosztról pedig fogalma sincs, hogy mi volt az. — Az nem lehet! Ott az étlap! — Ez nincs benne, de ha akarja, elmondom az alapanyagot. Elmondtam, de ettől a pincér bizonytalanná vált — Maga sem tudja? — kérdeztem. Ismételt kérdésemre bevallotta. hogy nem. Itt álltunk tanácstalanul. A megoldandó kérdés ugyanis a vendéglátó ipar legfontosabb problémája, hogy mennyit fizessen a vendég. A pasas nem akarja a legdrágábbat fizetni, a pincér meg azt szeretné. Végül is megegyeztünk egy középarányosban és meghallgattuk a pincér pimaszát. — Hogy Itt mj van?! — mondva, pedig azt mi is láttuk. — Az ember nem bírja egyedül a munkát! — Uram! — mondtuk résztvevőén, mert éppen ebben a pillanatban tűnt fel a rézorrú. — Nézze a famulusát! Ez a 25. fordulója a hamutálcával. Egyetlen pincérünk szemügyre vette haverját a hamutálca fenséges szállítása közben és megátkozta. — Ezt a piszkot a főnök vette fel kisegítőnek. Van belőlük vagy húsz, de mind ilyen. Közben a Germán befejezte az ebédet és fizetett. Pincéreinek száma felszaporodott kilencre. Mikor elindult az autójához, még a fűre sem kellett lépnie, mert oly mélyre hajolt a pincérek serege, hogy nyugodtan végigmehetett a hátukon. Ahogy az autóhoz ért, három pincér a cipőjét letörölte a szalvétával. Mi kimentünk az ajtón és én tettem magamban egy fogadalmat: legközelebb töröknek öltözöm, törökül beszélek, mert sem a pincérek, sem én nem tudunk törökül és végre egyszer bennszülött létemre igazi vendég leszek a Balaton mellett Szőllősy Kálmán A Vince ulca és környéke, előtérben középen a Pécsi Kesztyűgyár épülő új üzemrésze. Fot«: Erb Jáaes
