Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

195?, sreptember 11, Dundnttnt ntipio Megegyezés Mohácson .Hallottam egy csattanást...“ Letartóztatták a cserbenhagyó motorost Augusztus 16-án súlyos közúti baleset történt Pécs- várad mellett a 6-os főköz­lekedési úton. Gédert József, az AKÖV szigetvári kiren­deltségének pótkocsis teher­gépkocsijával Pécs felől Szekszárd irányába haladt. Amikor Pécsvárad közelében a szil ágy pusztai útkereszte­ződéshez ért, egy motorke­rékpáros Szilágypuszta felől az áthaladási elsőbbség meg­adása nélkül kihajtott a fő- közlekedési útra. A pótko­csis tehergépkocsi vezetője — az összeütközés elkerüléséért — hirtelen fékezett. A féke­zés következtében a pótkocsi megnyomta a vonógépet, amely ezután az árakba sza­ladt. A pótkocsi leszakadt és „gazdátlanul” gurult néhány métert a főúton. Ebben a pillanatban érkezett ide So­mogyi László, a mözsi Üj Élet Tsz autószerelője személygép­kocsijával Szekszárd felől Pécs felé haladva. A személy- gépkocsi — amelyben a ve­zetőn kívül még négy sze­mély ült — és az „elszaba­dult” pótkocsi összeütközött. Az összeütközés következté­ben a személygépkocsiban he­lyet foglalók közül Szegedi József né 42 éves asszony a helyszínen meghalt, Rova- csek Borbála 17 éves tanuló súlyos, Szegedi József, Somo­gyi László és Somogyi Gab­riella könnyű sérülést szen­vedett. De megsérült Gédert József, a tehergépkocsi veze­tője is. A halálos áldozattal és öt sérüléssel végződött közúti balesetet okozó motorkerék­páros anélkül, hogy egy pil­lanatra is megállt volna, el­hajtott a helyszínről. A Megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya széleskörű vizsgála­tot indított a motorkerékpá­ros kézrekeritéséért. A vizs­gálat — amelyhez a lakosság is sok segítséget nyújtott — sikerrel járt: a motorkerék­párost, Neperga József — a pécsváradi TÖVÁLL dolgo­zója — személyében elfog­ták és előzetes letartóztatás­ba helyezték. Neperga beis­merte, hogy a közúti balese­tet ő okozta. „A legnagyobb hibát ott követtem el, hogy elhajtottam a helyszínről... Amikor kihajtottam a főút- ra, a hátam mögött egy csat- tanást hallottam, de nem néz­tem vissza ... Azóta is bán­tott a lelkiismeret, de nem volt erőm magamtól jelent­kezni ..." — vallotta. Ösztönzőbb len- és kenderatvételi árak A szántóföldön minősítenek, kevesebb lesz az osztály Szerdán délelőtt Mohácson a Duna és Karasica menti Tsz Szövetség Eötvös utcai szék­házéban adtak egymásnak ta­lálkozót a Rostkikészítő Vál­lalat dél-dunántúli gyáregysé­geinek és a rostlen- és kendertermelő tsz képviselői, hogy megbeszéljék az 1970. évi szerződési feltételeket. A ké­ső délutáni órákig elhúzódó tanácskozáson a pécsi, a ba­jai, a szekszárdi, és a bácsal­mási tsz-szövetségek is kép­viseltették magukat. A meg­beszélést nagy várakozás előz­te meg, hisz a termelő üze­mek a régi szerződéses felté­telek több pontját régóta sé­relmezték. Ezért olyan közös megegyezésre jutottak, hogy amennyiben a szeptember 10-i mohácsi tárgyalások ku­darccal végződnek, a térség termelő üzemei elállnak a rostnövények termelésétől. — Erre azonban végül is nem kerül sor, mert több kérdés­ben sikerült megegyezni az iparral. A tanácskozás legnagyobb sikereként a rostlen és kender nyersanyag szántóföldi minő­sítésének bevezetését köny­velhetjük el. Eddig a gyárban minősítették a nyersanyagot, a helyszínt minősítésre törté­nő áttéréssel várható mintegy' 90 százalékkal gyorsul meg a nyersanyag átvételének üte­me. Az árkérdésekben is előbbre jutottak, bár marad­tak nyitott pontok, amelyek­ben a döntő szót a tröszt fog­ja kimondani. Ilyen például a minőségi felárak odaítélése, az ipar a IV. osztályú lenre má­zsánként 30 forint felárat ja­vasolt, a termelők ezzel szem­ben a másod- és harmadosztá­lyú áru dotálását kérték. A termelőszövetkezetek hosszú idő óta kifogásolják a túlzot­tan sok minőségi osztályt a rostkendernél, de a lennél is, mert ez a minősítésnél köny- nyen szubjektivizmushoz ve­zet. Az ipar hajlandó volt tár­gyalni a minőségi osztályok számának csökkentéséről. — Megegyeztek továbbá a szál­lítási feltételekben. A terme­lőszövetkezetek térítés ellené­ben vállalták, hogy a lent, il­letve a kendert a gyárba be­szállítják kilométerenként és mázsánként 94 fillérért. Az új rendelkezés értelmében az át­vevőhelyre beszállított nyers­anyag lerakását és felkazlazá- sát a termelő nem köteles — mint korábban — díjtalanul elvégezni, csak megfelelő té­rítés ellenében. Erre a kikö­tésre is számított az ipar s nem zárkózott el a térítéstől, sem a rakodás és kazlazás, sem pedig a lombozás eseté­ben. A kender lombozását a termelő eddig ingyen végezte el, most a tegnapi megegye­zés értelmében lombozási költ­ség címén mázsánként 10 szá­zalék felárat fizet az ipar. — Tetemes összeget fizet ki a Rostkikészítő Vállalat ilyen cimen, ha figyelembe vesszük, hogy évente csak a mohácsi tsz-szövetség tez-ei 55 ezer va­gon rostkendert termelnek és szállítanak le a gyáraknak. Szeptember végén megkez­dődnek az 1970. évi szerződés­kötések a tsz-ek és a gyárak között. Ezekben a szerződé­sekben a mohácsi tanácskozá­son leszögezett elvek érvé­nyesülnek majd. Belga vendégek j Millió virág Pécsett Tegnap délután magyar- országi kőrútjuk során Pécs­re érkeztek a belga műve­lődésügyi minisztérium ve­zetői. De Bodt, a flamand közművelődési főosztály és Legrand. a vallon közműve­lődési főosztály vezetője. A vendégek Magyarországon a kulturális szolgáltatás struk­túráját, a kulturális intéz­mények felépítését, területi munkáját tanulmányozzák. Tegnap este ezért Pécs vá­ros Doktor Sándor Művelő­dési Házába látogattak, s megtekintették az ottani szakkörök és művészeti cso­portok munkáját. A vendégek a tervek sze­rint ellátogatnak a Janus Pannonius Múzeum egyik kiállítására, majd tovább­utaznak Somogy megyébe. Nyolcra n é rés a városi kertészet Nyolcvan éves a városi kertészet húsz esztendeje alakult meg a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat. Ennek a kettős évforduló­nak jegyében zajlott le tegnap délután a termelési tanácsko­zás a vállalat dísznövény rész­legénél. A pécsi lakos, szinte naponta kapcsolatban áll a vállalattal, attól kezdve, hogy végigsétál a város valamelyik parkján egészen a virágcsoko­rig, amelyet névnapok, ke­resztelők, esküvők vagy más ünnepségek alkalmából meg­lSyugalomba vonuló pedagógusok köszöntése A hosszantartó nyárutó következtében, Pécsett a Káptalan utcában a Sza­badtéri Színpad bejárata előtt, a Kórház téren pe­dig a Baranya megyei Tervező Iroda székháza előtt, másodszor is kivi­rágzott a vadgesztenyefa. Mindkét helyen a fa le­veleinek javarésze már lehullott, csak a hófehér gesztenyevirág ékeskedik gyeriyaszerűen a száraz gallyakon. A természet érdekes játéka. hogy amíg > az egyik gesztenyefa vi- < rágzik, addig a mellette lévő megsárgult lombú fákról már az érett vad- gesztenyék potyognak. Bár már csak tizenegy nap választ el bennünket a hivatalos, naptári ősz­től, a botanikusok a vad- gesztenye másodvirágzá­sából hosszantartó őszre következtetnek. Harminc szál virág a fehér asztalon. Ünneplőbe öltözött tanító nénik, tanító bácsik fe­szengenék a székeken. Úttörők éneke szüremkedik az asztal körül ülők közé. Többen könnyeikkel küszködnek. Tegnap délben Pécsett a Városi Tanács vb-termében bensőséges ünnepségen kö­szöntek el azoktól a pedagó­gusoktól, akik több évtizeden keresztül generációkat nevel­tek fel, bocsátottak útnak. Pécs városi Tanács végrehaj­tó bizottsága és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsá­ga képviseletében Gábriel Jó­zsef művelődésügyi osztályve­zető méltatta a nyugalomba vonulók sok éves munkássá­gát, őszintén kívánta, hogy amit elképzeltek nyugdíjas éveikre, azok teljesüljenek. Az ünnepi percekben kérte őket, iskoláikkal tartsák a kapcsolatot, tapasztalataikat adják át fiatalabb kollégáik­nak. Ajánlotta, hogy a nyug­díjas évek alatt vegyenek részt a közéleti munkában, tanácsaikkal segítsék a tár­sadalmi és tömegszervezetek munkáját. Beszéde befejezése után a IT özei száz megilletődőtt fiatalember jelent meg tegnap reggel a Vasutas Kul­túrotthon udvarán. A harma­dik napja tartó sorozásra ők kaptak idézést és most izga­tottan várják, hogyan dől el életüknek ez a fontos esemé­nye. Legtöbbje az alkalomhoz illően sötétbe öltözött, de van­nak néhányan. akik most is lomposságukkal, gondozatlan frizurájukkal hívják fel ma­gukra a figyelmet. Mikor együtt vannak már valameny- nyien. a sorozó bizottság el­nöke néhány szóval üdvözli őket, majd a sorkötelesek be­vonulnak — a nagyterembe. Ott kapják meg az első kato­nás eligazítást. Névsorolvasással kezdődik. Rémes civilséggel indul a do­log. A katonás magatartás ab­szolút hiánya tapasztalható. Nehézkesen állnak fel, mikor a nevüket hallják és „itt va­gyok” meg „igen” a válasz. | Az ötödiknél már megelégeli a dolgot a fiatalokat eligazító tiszt: — Ha a nevüket hallják, álljanak fel rendesen és mond­ják hangosan: ..jelen”. Ezt ír- 4* elő a hadseregben a sza­Soroznak... bályzat és ezt megkívánjuk önöktől is. Ezután már határozottan jobban megy a dolog, bár né­hányan — látom — már csak a „jópofaságért” is civilesen jelentkeznek. No, ezt most még elnézik, de majd a be­vonulás után... Rövid tájékoztatás: van-e családfenntartó, továbbtanuló? Páran jelentkeznek, s őket fi­gyelmeztetik. hogy ha nagyon sürgősen beszerzik a szüksé­ges okmányokat, még kaphat­nak halasztást. Időnként pe­dig öt-hat fiatalt behívnak a bizottság elé. Mindenre kiterjedő orvosi vizsgálat eredményével kerül a fiatal a sorozóorvosok elé, akiknek a rutinvizsgálatokon kívül az a feladatuk, hogy az alkalmasságról, alkalmatlan­ságról döntsenek, vagy szol­gálathalasztást javasoljanak. Ez utóbbi nem ritka. Különö­sen a 18 évesek között sok a hirtelen megnyurgult, de test­súlyban elmaradt ifjú, aki szemlátomást alkalmatlan még a katonai szolgálatra. A soro­fiút ahhoz az alakulathoz osztják be. Felváltja a tize­des elv társat. Ezalatt a nagyteremben fog- i lalkoznak a várakozókkal meg j azokkal, akik már a Magyar Néphadsereg besorozott újon­cai. Filmeket vetítenek, eg}' egyéves „öreg-katona” beszél nekik a katonaéletről, délután pedig megkapják a végső el­igazítást. Ez már főleg azok­nak szól, akik rövidesen bevo­nulnak, hogy megkezdjék ka­tonai szolgálatukat. — Mondják meg a mamá­nak, hogy csupán egynapi éle­lemre lesz szükségük, hiszen mi már a bevonulás napján igyekszünk mindent biztosíta­ni. És még egy: nem szüksé­ges, hogy elkísérje magukat a mama. a testvér meg a meny­asszony. Az ő jelenlétük nehe­zíti a bevonulással kapcsola­tos tennivalókat. Ezután még egy rövid bú­csúbeszéd hangzik el és dél­után 4 órakor a fiatalok — túljutva a nagy eseményen — elszélednek. H. I. sok éves nevelői munka elis­meréséül emléklapot, jutalmat nyújtott át: dr. Balassa István­ná, Kostyál Lajosné, Varajti Ilona és Doma Jánosné óvó­nőknek: Varga Károlyné, Job­bágy Kálmánná, Keresztury József ná, Kiss Istvánná, Nagy- bátonyi Etelka, Borbás Ge­deonná, Radó Jánosné, Cser­mely Ilona és Abaligeti Gál- luszné tanítóknak; Varga Eszter, Marton Sarolta, Bo- donyi János, Katona Mária, Pillér Ferenc, Csethe Miklós- né, dr. Török Gézáné, Maróti Imre, Somos József, dr. Kele­men Gyuláné és Márkus Jó- zsefné általános iskolai taná­roknak; Achátz Imre középis­kolai tanár, igazgatónak, Vó- ray Zoltánná tanárnak, Végh István középiskolai tanár, igazgatóhelyettesnek, Halász Béla középiskolai tanárnak. dr. Barrois Béláné középiskolai tanár, igazgatóhelyettesnek és Kerekes Erzsébet szaktanító­nak. A Városi Tanács és a Pe­dagógus Szakszervezet városi bizottságának ajándékát át­vevő, nyugdíjba vonuló óvó­nők, tanítók és tanárok nevé­ben Achátz Imre mondott kö­szönetét, A pohárköszöntő után a Pe­dagógus Szakszervezet városi bizottsága meghívására a ven­dégek együttes ebéden vettek részt. —nist— vásárol. Mégis keveset tud „róla”. A vállalatnak négy részlege van: parképítő, a dísznövény-, továbbá a zöldségtermesztő és faiskola, végül a mezőgazda- sági üzem. Négyszázötvenes létszámmal dolgoznak, köztük vagy tíz kertészmérnökkel és körülbelül huszonöt techni­kussal. A „legtöbb pénzt” a parképítők hozzák. Érthető, mert egy park megtervezése, kivitelezése, és folyamatos karbantartása sokba kerül. A város legnagyobb, összefüggő parkrendszere Üjmecsekalján van Egy új lakótelepen az utolsó „simításokat” a vállalat szakemberei végzik, hiszen mindenféle építőipari munka teljes befejezése után lehet csak elkezdeni a parkosítást. Az utóbbi tíz évben a válla­lat mintegy 15—17 millió fo­rint parkosítást végzett Urán­városban, de a költség ezzel nem zárult le, mert ma már — a parkrendszer évi fönn­tartása — körülbelül két mil­lió forint. Sajnos, a gyerekek és felnőttek által okozott kár összege is „szép”: évi 250— 300 ezer forint! A vállalat sa­ját tervezésben és kivitelezés­ben folytatja ma is Üjmecsek- alja parkosítását, de olyan szép létesítmények is nevük­höz fűződnek, mint a felső és alsó Tettye, aztán az alsó­sétatér, a Hullámfürdő strand­területe, a harkányi park, a Köztársaság tér, a pártház környéke. A szakemberek igyekeznek olyan dísznövény­zetet meghonosítani park­jainkban, amelyek őrzik a vá­ros mediterrán jellegét. Eze­ket az anyagokat többnyire a vállalat díszfaiskolájában sze­lektálják és szaporítják. Ne­hezebb védekezni a nyári szá­razság ellen. A néhány évvel ezelőtti nyáron két hónapon át egy cseppnyi eső nem esett, korlátozták a vízellátást, a parkok jóformán teljesen ki­égtek Szárazságtűrő, kevésbé vízigényes növényfélékkel próbálkoznak, de a beszerzés meglehetősen nehéz. A vállalat dísznövény-rész­lege a Bolgár Néphadsereg út 77. szám alatt van, mintegy 13 holdnyi területen, illetve tízezer négyzetméter üveg alatt. Évente eladnak körül­belül egymillió szabadföldi, nyári vágott virágot, 50—80 ezer cserepes dísznövényt és vagy félmillió üvegházi vá­gott virágot. A dísznövények kategóriájához tartozó csere­pes levélnövények iránt külö­nösen nagy a kereslet ma­napság. A modern lakásokat ma már aligha lehet elképzel­ni szobanövény nélkül. Sőt, legújabban, a kerámia, vagy egyszerűbb cseréptálak tüs­kéire elhelyezett virág-kompo­zíciókat kedvelik. A dísznö­vény-részleghez tartozik a ki­lenc virágüzlet, illetve a tize­dik, amely jövő pénte­ken nyílik, a temetővel szem­ben. Nagyon szép, modernvo­nalú pavilon, üvéghomlokzat­tal, széles eladótérrel, amely alkalmas nagy forgalom gyors lebonyolítására. A* 1969—70-es tanévre pót beiskolázást tartunk IPARI TANULOK RÉSZÉRE AZ ALÁBBI SZAKMÁKBAN: kőműves, ács, betonozó-elemgyártó, festő-tapétáz<< burkoló, építőipari fehér munka, műanyagburkolo- parkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátás ról gondoskodunk. — ösztöndijai fizetünk - Munkaruhát és bakancsot adunk Jelentkezés sürgősen személyesen vagy Írásban A 43. SZÁMC ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKOKTATÁSI CSOPORTJÁNÁL. Budapest, XI., Dombóvári út 19. sz. (Megközelíthető a 4-es, 41-es. 43-as és 47-es villamossal.) i Hosszú lesz az ősz? zó bizottság elnöke ezektől azzal búcsúzik el, hogy „vi­szontlátásra egy év múlva ..." A már most alkalmast rövi­den kikérdezi az elnök: — Szülők jövedelme? Eltar- tatlan családtag? Volt-e a csa­ládban büntetve valaki? — És aztán jön a kérdések kérdése: — Milyen alakulathoz szeret­ne menni? Tétova hallgatás a válasz, de van, aki egyből mondja: — Műszaki alakulathoz. — Miért? — Gyakorolom a szakmá­mat és kereshetek is. Főleg az előbbi indokot mél- tányoltják is. ha a „jelöltnek” olyan a szakmája és valóban be is osztják a műszaki ala­kulathoz. Aki jogosítvánnyal rendelkezik, majdnem biztosra veheti, hogy gépkocsira kerül. A határvidéken lakó fiatalok szívesen jelentkeznek határőr­nek. Egy hirdi fiú pécsi ala­kulathoz kéri magát. — Miért? — A bátyám ott szolgál, ti­zedes, Most szerel le. Ezt is méltányolják, * *

Next

/
Thumbnails
Contents