Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
Tmnointmt nom»-1969. szeptember Ifti K BZBÜZMSlBIimr Adós fizess! Miért lassult a pénzforgalom? Kitekintés Mi a tőzsde? Ebben a sorozatunkban a tőkés gazdaságok tőzsdei szervezetével, a tőzsdék működésével, és jelentőségével szeretnénk megismertetni Közgazdasági élet rovatunk olvasóit. A tőzsde olyan különleges, állandó piac, amelyen ún. helyettesíthető (fungibilis) árukat (pl. gabona, fémek stb.) és értékeket (értékpapírok, devizák) bármilyen mennyiségben lehet vásárolni vagy eladni. A hangsúly a helyettesíthetőségen van. A tőzsdéken ugyanis nincs ténylegesen ott az áru vagy az értékpapír. Ott csak az ügyleteket kötik meg. tehát a vételi vagy eladási üzleteket. A lebonyolítás, az üzlet teljesítése, az átadás, átvétel, fizetés a tőzsdén kívül, a tőzsdei szokások (usance) szerint történik. És éppen az ügyletek alapját képező áru jelen nem léte teszi szükségessé a helyettesíthetőséget, ami az áru minőségének kétséget kizáró biztosítéka. A helyettesíthetőség, vagy az áru természetében rejlik, mint például az értékpapíroknál (ezeknél csak a sorszámban lehet különbség az egyfajta értékpapírok esetében), vagy pedig mesterségesen kell kialakítani egy bizonyos minőséget, típust. Ilyen mesterséges konstrukció például a hamburgi és Havre-i kávétőzsdén a „Santos good average” — a jó közepes minőségű Santos kávé. amely 2/6 rész superior — kitűnő minőségű, 3 6 rész good — jó minőségű és 1/6 rész regular — rendes, átlagos minőségű kávé értékének felel meg. E három standard minőséget a tőzsde vezetősége minden esztendőben pontosan megállapítja. A fenti vázlatos előadásból érzékelni lehet, hogy kétféle tőzsde van: értéktőzsde és árutőzsde. Miként minden piacnak és vásárnak bizonyos előírt rendje és szabályzata van. úgy a tőzsdéknek is szigorúan szabályozott rendben, és minden esetben az illető tőzsdékre megállapított szokások. üzanszok szerint kell működniük. Ide tartozik az is, hogy a tőzsdei ügyletek kötésének időpontjai és időtartama is pontosan meg van határozva (például hétköznapokon 11—15 óráig). A tőzsdék részben magán- intézmények formájában, részben pedig az államhatósági szervek felügyeletével és támogatásával alakultak meg. Bizonyos autonómiával, Nem huszadrendű részletkérdés Napjainkban jelentőséget l apott a szállítási szerződésekben annak kikötése, hogy mikor és miként történjék a fizetés. A szerződés e pontja megszűnt huszadrendű részletkérdés lenni, és egyenrangúvá vált a többivel. Tapasztalatok bizonyítják, hogy mindenütt, ahol szoros kapcsolat van a kereskedelmi és pénzügyi tevékenység között, ez ram csupán elmélet, ahol rnég nem jutottak el ennek felismeréséhez és a lehetőségekkel arányban nem álló fizetési feltételekben állapodnak meg, állandósulnak a pénzgondok. holott lényegében a fontosabb, a nagyobb kötelezettségekkel járó szerződések megkötésénél kezdődik valójában a pénzgazdálkodás — Sajnos, vannak még vállalatok, szövetkezetek a megyében, amelyek az ilyen értelmi pénzgazdálkodás helyett, I problémát az okozta eddig jhogy a vállalatok rövidlej á- ! ratú hitelből kívánnak tartós j fizetési kedvezményeket nyúj- ! tani, ami érthetően akadá- ; lyokba ütközik. A hitelek I ilyen „átcsoportosítása” zavar- ! ja a pénzügyi tisztánlátást és J elfedi a valóságos gazdasági ! okokat. Egyébként a bank tá- | mogatja a követeléseik behaj- ] tását szorgalmazó szállítókat, ugyanis módot nyújt a peresített kintlevőségek meghitelezésére. Ezzel a lehetőséggel azonban még nem sokan élnek, és így szinte bátorítják a késedelemre hajlamos üzletfeleiket. Előfordult olyan szélsőséges eset is, hogy valamelyik szövetkezet kamatmegtakarítás céljából egész évben nem vett igénybe hitelt, és likviditási zavarait hitelezői rovására rendezte, azok türelmetlenségének sorrendjében. Az ilyen túlzottan ..türelmes” hitelezői magatartás mellett feltétlenül egyszerűbb azt a látszatot kelteni, hogy a hitelpolitika merevsége miatt van a gyűrűződő fizetésképtelenség. A késedelmekből eredő pénzügyi nehézségek kiküszöbölésére vitathatatlanul elsősorban az érdekelt szállítók feladata az eddigieknél erőteljesebb intézkedéseket tenni. Ehhez nyújt további segítséget a „fizetési meghagyásos eljárás” bevezetése, ami a peres eljárásnál egyszerűbb és gyorsabb döntőbizottsági lebonyolítást tesz lehetővé. K omcrűfiőd és Kedvező irányú változás következett be már eddig is a fizetési módok szerkezeti arányaiban. Van olyan fizetési mód, amit már nem is alkalmaznak a megyében. A felvásárlási elszámolási utalvány például megszűntnek tekinthető, anélkül, hogy ezt elrendelték volna. Számottevően csökkent a szállítók által kezdeményezett határidős beszedési megbízások arányai, és közel azonosan nőtt az átutalásokkal rendezett fizetések A bank szerepe A fizetőképesség időnkénti hiányát többen szívesen vezetik vissza hitelpolitika „szigorú” voltára. Sem a hitel- politika, sem a bank nem állhat a pénzforgalom szükségtelen lassulásával járó törekvések szolgálatában, és nem várható el, hogy az ilyen vállalati döntések szaldóját rendezze. Éppen ezért szűnt meg az automatizmus. A legtöbb alkotmánnyal rendelkeznek, amelyet az államhatalom tiszteletben tart. Szervezetük ennek megfelelően nem teljesen azonos, de általában a már évszázadok óta kialakult tőzsdei gyakorlat alapján nagyon hasonló. A tőzsdéken csak a tőzsdék látogatására, illetve az üzletek kötésére jogosult személyek kereskedhetnek. Ezek a tőzsdetagok és alkalmazottaik. A tőzsdetagság feltételeit — felelősségteljes funkcióik következtében — mindenütt szigorú előírásokhoz kötik. Elsősorban az erkölcsi megbízhatóság. a tőzsdei ügyletekben való jártasság, vagyoni megalapozottság, és általában a tisztességes kereskedő fogalmának megfelelő ismérvek a döntők. A vezetőség a tőzsdetagok sorából, mint az autonom testületeknél általában szokásos, választás útján kerül az intézmény élére. Ezt hol elnökségnek, hol igazgatóságnak, hol tanácsnak nevezik. A vezetőség a tőzsdetagok felett fegyelmi jogot gyakorol. Különleges intézménye a tőzsdének a tőzsdei választott bíróság, amely a tőzsdetagok között, tőzsdei ügyletek körében felmerült vitás esetekben — rendszerint — jogerősen dönt. A tőzsdei üzletkötések az erre a célra szolgáló reprezentatív épületek csarnokaiban történnek, ahová csak a belépőjeggyel rendelkező tőzsdetagok és alkalmazottaik, valamint a tőzsdei alkalmazottak léphetnek be. Ma már a legtöbb tőzsdepiacon helyileg is elkülönült az értéktőzsde az árutőzsdétől. (Folytatjuk) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy leltározás miatt OKTÓBER 1—10, KÖZÖTT zárva tartunk. Üvegnagyker. pécsi lerakata Több sertéshúst! Az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok nemcsak jogilag önállóak, hanem pénzügyileg is, mert náluk marad a fejlesztési alap, amortizáció, ami a fejlesztés önálló elhatározásához megadja a pénzügyi alapot is. Ilyen tekintetben a mező- gazdasági vállalatok: állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek még kedvezőbb helyzetben vannak, mert az amortizáció teljes ösz- szege felett rendelkezhetnek, és ezt, valamint a nyereségből képzett fejlesztési alap beruházásra fordított részét, mint saját forrást, az 1028-as MT határozat szerinti ártámogatással is kiegészíthetik. (Az ártámogatás nem elosztás alapján kerül az igénybevevőhöz, hanem a saját források meglétének igazolása esetén, automatikusan jár). Az ártámogatás a mezőgazdasági és ipari árak közti diszparitás következménye. A mezőgazda- sági árak ugyanis nem tartalmaznak olyan mértékű tiszta jövedelmet, mely elegendő lenne megfelelő szintű személyes jövedelem és felhalmozás egyidejű biztosítására. A mezőgazdaság beruházásigényes, s így a kormány az előbbi árkülönbözetet a beruházásokhoz biztosítja, a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelőén. Ugyanis az úgynevezett húsprogram megvalósítását támogatja legnagyobb mértékben, mert például a sertés- és Újabb hitellehetőség a tsz-eknek marhaférőhelyek, és az ezzel kapcsolatos telepek építéséhez 7o százalékos az ártámogatás. Ezt a lehetőséget a Baranya megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek igyekeznek is messzemenően kihasználni. 1967 évet 100-nak véve 1968- ban 208, és 1969-ben előreláthatólag 320 lesz az építési beruházás volumene. Az új gazdaságirányítási rendszer első évében megkétszerezték, az idén pedig több mint háromszorosára emelik építési beruházásaikat. (A létesítmények kétharmad része házilagos kivitelezésben készül, vállalatok végzik általában az épületelemek beemelését és összeszerelését, a megmaradt kézi munkát pedig a tsz kőművesek.) Az építési érték megoszlását vizsgálva 75 százalék jut a két preferált ágazatra, a szarvas- marha- és sertésférőhelyek létesítésére. Húsz szakosított tehenészeti és 16 sertéshizlaló telep épül, illetőleg építését kezdik meg ebben az évben. Ilyen vonatkozásban a megyénk országosan élen jár, mert a több falu határát egyesítő, viszonylag nagyobb mezőgazdasági üzemek már rendelkeznek olyan nagy takarmánytermő területtel, amelj elegendő több száz szarvas- marha és több ezer hízóserté: takarmányigényének kielégítésére. (A nagyobb üzemek rendelkeznek megfelelő szellemi tőkével, szakemberekkel is, akik eredményesen tudják hasznosítani ezeket a koncentrált létesítményeket.) A szövetkezetek egy része pedig társulásos formában valósítja meg a koncentrált telepeket. Az amortizáció és a nyereségből képzett fejlesztési alap mint saját erő, a létesítményenként differenciált 30—50 —70 százalékos ártámogatással kiegészítve már milliós nagyságrendű saját pénzt jelent, az önálló elhatározás alapjaként. Ilyen viszonylag nagy összegű saját források mellett a hitel nem a kisebb beruházásokhoz, hanem a nagyobb, koncentrált létesítményekhez szükséges, hogy ezek megvalósulása ne húzódjon el évekig, hanem minél előbb elkészüljenek és termeljenek. Egy-egy telep teljes bekerülési költsége 25—35 millió forint, aminek 30 százaléka is mint szükséges saját forrás, egy év fejlesztési alapjából nem szakítható ki. Így az előző évekhez viszonyítva lényegesen csökkent a hitel szerepe és a beruházások forrásai közt már nem éri el a 10 százalékot sem. Most viszont újabb hiteligénybevétel lehetőségek nyíltak. A tavalyi állat járvány, í száj- és körömfájás következtében országosan 11, Baranya megyében pedig —, mint egyik legnagyobb mértékben sújtott megyében — 22 százalékkal csökkent a sertésállomány, ami zavart okozott a húsellátásban is. A piac igényeinek kielégítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank további középlejáratú hiteleket folyósít sertésférőhelyek bővítésére. A hitel engedélyezése során a bank azt vizsgálja, hol a leggyorsabb a beruházás megtérülése. A hitellehetőséggel tehát ott célszerű élni, ahol a jövedelmező hizlalást biztosítani tudják. Az új hitelkeretből a bank támogatja a már épülő sertéstelepek mielőbbi befejezését is. Az építés gyorsításához ad középlejáratú hitelt. Az építési kedv növekedése következtében a szövetkezetek elhanyagolták a gépvásárlást. A tavalyi gépvásárlás nem érte el a gépamortizációt sem, amj nem volt kedvező jelenség, figyelemmel a géppark műszaki állapotára. A kereskedelmi vállalatok még az idén több új szovjet, cseh, lengyel és román mezőgazdasági gépet hoznak forgalomba, és a bank ezek megvásárlására indokolt esetben ugyancsak hitelt ad a tsz-eknek. Dr. Huszti Sándor „Romlott a fizetési fegyelem ... Indokolatlanul lassult a pénzforgalom ... Nem lehet a várható pénzügyi helyzetet a minimális biztonsággal sem felmérni.. A korábbiakkal szemben ezúttal a szállítók a vevők kiszolgáltatottjai ... A hitelpolitika túlzottan korlátozza a fizetőképességet...” Ilyen és ehhez hasonló vélemények többször merülnek fel a pénzügyi kérdések- tárgyalása, illetve a pénzgazdálkodás alakulásának elemzése során. Húsznapos futamidő Nem vitatható, hogy van igazság ezekben a megnyilat»- kozásokban, mert valóban megnyúlt az áruk és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítési ideje. Nemcsak a két évvel ezelőtti állapothoz képest, hanem még az idén is további lassulásnak lehettünk tanúi. Korábban nagyrészt 10—12 nap alatt bonyolódott le a fizetés, ugyanez a múlt évben 12—18 napot vett igénybe, és jelenleg a 15—20 napos futamidő tekinthető átlagosnak. Mindezek ellenére távolról sem állíthatjuk, hogy alapvető nehézségek lennének a pénzgazdálkodás területén. Nézzük előbb, milyen változás történt a pénzforgalom rendjében a reform befejezése óta? A gazdálkodó szervek — néhány jogszabályból eredő fizetési kötelezettségük kivételével — szabadon rendelkeznek bankszámlájukon lévő pénzeszközeikkel. A bank tehát nem „emeli le” automatikusan a szállító által kezdeményezett esedékes tartozásokat, hanem a számlatulajdonos rendelkezése szerint cselekszik. Bizonyos ideig vár a teljesítéshez való hozzájárulásra, és amennyiben az nem érkezik meg, visszaadja a megbízást. Eljárása összhangban van a szállítási szerződések gyakorlatában kialakult elvekkel. Ilyen értelemben feltétlenül védi a vevő érdekeit, mivel nem nyújt automatikusan segítséget a minőségi követelményeknek meg nem felelő, vagy bármely más okból kifogásolható teljesítés ellenértékének kifizetéséhez. Eddig a mértékig általában indokolt a fizetési határidő meghosszabbodása. A bank már nem szorítja a szállítót határidő megállapítással, vagy bírságolással, hogy követelései gyors érvényesítéséhez fűződő érdekeit felismerje. A felek saját érdekeik szerint járhatnak el. — Meglehetősen tág határok között szerződhetnek pénzügyi kapcsolataikat illetően, amire elsősorban a kölcsönös „erőviszonyok” hatnak. Emellett természetszerűen — mint alapvető normának — hatnia kellene a szocialista együttműködés elvének is. változatlanul csak a pénzügyi műveletek lebonyolítására irányuló tevékenységet folytatnak. E helyeken — a korábban kialakított adminisztrációra építve — ragaszkodnak Üzleti kapcsolataiknak már meg nem felelő fizetési módok alkalmazásához is. Megnyugtató, hogy ezek száma fokozatosan csökken. A pénzforgalom lassulása lényegében nem a szerződésekben szereplő megállapodások miatt olyan mértékű, amilyen. Található ezekben — átmeneti üzleti érdekekből, különösen a kereskedelem területén — kedvezménynyújtás címén, az indokoltnál hosz- szabb időtartam kikötése. Az ilyen lehetséges,' feltéve, hogy mindkét fél általános pénzügyi helyzete elbírja azt. Más kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a kedvezményeket, vagy azok egy részét az árakban érvényesíteni, esetleg költségtérítéssel rendezni? Az általános pénzügyi korlátok közt ez nem kizárt, legfeljebb nem mindig a legszerencsésebb módja az érdekeltség teremtésnek. Egy új jelenség Az automatizmus megszűnéséből fakadó előnyök felismerése kitermelt egy új jelenséget; a fizetőkészség hiányát. Amíg korábban — esetleg átmeneti „sorbanállás” után — i hozzávetőleg előrelátható időn belül megkapták a jgosultak követelésüket, ma sok múlik a kötelezettek fizetőkészségén. Sajnos, nem kevés azoknak a száma, akik önálló, új döntésként fogják fel, hogy a szerződésben megállapított időben fizessenek-e, vagy sem. Nem tartják a maguk számára kötelezőnek a szerződést, vagy írásbeli szerződés hiányában az általános szabályokat, illetve a kialakult gyakorlatot. Ebből ered a pénz- forgalom indokolatlan, vagy ha úgy tetszik, nemkívánatos lassulása. Ez eztán tovább gyűrűzik a partnereknél, kénytelenek az így keletkezett pénzügyi nehézségeiket más ügyfeleikre áthárítani. Feltűnő, hogy mégis alig tapasztalható a rendszeresen késedelmesen fizetők „elszigetelése”, vagy legalább az erre irányuló törekvés. Nem alakult még ki olyan gazdasági kényszerítő körülmény, ami útját állja a szerződéses kötelezettség ilyen szabados értelmezésének. A szállítók nem élnek eléggé a megingott bizalom kifejezésre juttatásának a lehetőségével, így maguk is előmozdítják az adósok romló fizetői magatartását. A fedezet előzetes biztosításának igénylése, a peren kívüli, vagy peres eljárás indítása helyett, megelégszenek a késedelmi kamat felszámításával. A jogsegély igénybevétele mellőzésének egyik fő oka, hogy nem kockáztatják üzleti kapcsolataikat. Persze, vitatható, hogy ténylegesen jó üzletfél-e az a vevő, amelyik rendszertelenül és önkényes módon egyenlíti ki tartozásait, és ezáltal veszélyezteti szállítójának pénzügyi egyensúlyát, nemkevésbé üzleti hírnevét, illetve hitel- képességét. , [ mértéke. Ez a korszerűsödés, ez a „szerepcsere” azonban , ' még a vártnál gyengébb ará- I nvú. A számlatulajdonosok egy része még mindig biztonságo- I sabbnak véli az általa kezde- | ményezett beszedési megbízás ; igénybevételét. Ilyen „óvatos- 1 kodással” juttatja kifejezésre ! az adóssal szembeni bizalmatlanságát. Ragaszkodik ehhez az egyébként is költségesebb fizetési módhoz, jóllehet a biztonságot illetően nincs előnye az átutalással szemben, hiszen az adós beleegyező nyilatkozata nélkül nem teljesíthető. A partnerek szerződéskötéskor nem érvényesülő akarata I az esetek egy részében a bankra szükségtelen munkát hárító módon tör utat. Nem adnak az „erősebb” fél által diktált inkasszó teljesítéséhez hozzájárulást. inkább 1—2 ; nappal később átutalják azt. j Nem igényel különösebb ma- ; gyarázatot az ilyen eljárás in- ; dokolatlansága, ami ellentétes minden érdekkel és azt a lát- j szatot is kelti, mintha romlott volna a fizetési fegye- : lem, vagy hiányoznék a fizetőkészség. Ilyenkor pedig csak | a szerződésekben rögzített köl- I csönös érdekek tiszteletben ; tartása hiányzik. Több bizal-1 mat kellene adni az üzletfe- ! leknek, ugyanakkor határo- I zottabban megvonni ezt ott, I ahol a fizetőkészség bizonyítottan hiányzik. Differenciáltan lehet már eljárni az üzletkötések során. Ennek az eszközei adottak és szabadon is választhatók. A jó üzleti hírnév fogalmába tartozó fizetőkészség a megítélésnek előbb-utóbb fontos mércéjévé válik. — Nem lehet túl sokáig járható út a fizetőképességbeli gondok másokra történő áthárítása. Nehezen volna az összeegyeztethető a szocialista együttműködés elveivel, amelyek ér- vényrejutását remélhetően mielőbb gazdasági kényszerítő körülmények is elősegítik. Dr. Kisvári András
