Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

4 Dunanitm.napio 1969. szeptembet 7. 9,Fehér-keszíy its” gazdagok TV-fórum Pécsett A Pécsre néző mecseki dombok egyikén megvesz 900 négyszögöl nagyságú kiörege­dett szőlőt 60 ezer forint kö­rüli összegért. Azt már mon­dani sem kell, hogy esze ágá­ban sincs ezt a területet mint szőlőt újratelepíteni, vagy hét­végeken mint kiskertparcellát gondozni. Más az elképzelése, az ötlete. Várni egy-két évig, aztán mint házhelyet lehet ugyebár busás haszonnal to­vábbadni. Az ötlet bevált, mégpedig nem is akárhogyan. A 900 négyszögölből eladott 570 négyszögölet —, de ezt is ketté osztva, — társasházat építők részére. A két — im­már házhellyé avanzsált — területért mintegy 170 ezer fo­rintot vett fel, tehát a befek­tetett pénzének közel három­szorosát. Egy-két év alatt 110 ezer forint haszonra tett szert anélkül, hogy akárcsak a kis- ujját is mozdította volna. Ez­után már szinte az is termé­szetes, hogy — mint később egy határozat ezt kimondta —: „adóköteles tevékenységé­ből származó tiszta jövedelmét a területileg illetékes adóha­tóságnak elmulasztotta beval­lani ...” A spekuláció kiderült, megfelelő összegű adófizetésre kötelezték. „finom” módszerek De számos spekulatív ügy­let akad még —, amelyek „ki­ötlője” azok közé tartozik, akik a munka nélküli könnyű haszonszerzést tűzik célul. Ne szóljunk most a pénzhezjutás legdurvább „módszeréről”, a sikkasztásról például, azokról, akik két marokkal nyúlnak be a kasszába, gondolva: külön­böző módon, a könyvelés meg­hamisításával elérik, hogy bűncselekményük soha sem tudódik ki. Előbb-utóbb rajta­veszítenek. Most azokról ejt­sünk néhány szót, akik „fino­mabb módszerekkel” igyekez­nek zsebüket megtömni. — És mondjuk meg: nem egyszer be is válik számításuk, elíté­lendő tevékenységük nem lep- leződik le! Nem, mert egyrészt „lát­szatra” a rendeletekben körül­határolt és megengedett te­vékenységet folytatják, más­részt jól „adminisztrálják” magukat és csak hosszadal­mas vizsgálatokkal lehet vagy lehetne rábukkanfii arra a pontra, ahol tevékenységük már átcsap az „ügyeskedésbe”, a manipulációba. Mint például egynémely másodállás vonat­kozásában. A másodállásokra ssükség van —, ezért tették lehetővé különböző rendeletek és jogszabályok ezeknek vál­lalását. Sok kiváló szakember kamatoztatja így hozzáértését, hasznot hajtva a közösségnek, munkája után természetesen fizetést is kap. Egy szót sem ejtünk ez ellen. De az ellen már igen, amikor valakit nem a plusz munkával megszerzett pénz, hanem csak a plusz pénz megszerzése sarkall, mi­nél kevesebb munkával, vagy olyan tevékenységgel, amely munkának tűnik, de valahol alaposan benne van az enyhén Szólva „ügyeskedés”. Mert mi másnak lehet nevezni azt az esetet, amikor valaki például egy ipari üzemben van főál­lásban, de másodállást vállal egy termelőszövetkezetben — mondjuk ott jogászkodik „fö­lös idejében”. Az ipari üzem­nek olyan a profilja, hogy a termelőszövetkezet területén néha-néha kisebb kárt tesz. S most jön ennél a termelő- szövetkezetnél másodállásban lévő jogász, aki a tsz képvi­seletében minél nagyobb ösz- szegű kártérítési igénnyel lép fel a saját vállalata ellen, ahol főállásban dolgozik Nem vi­tás: az esetek többségében az okozott kárnál jelentősebb összeget fizet kj az ipari vál­lalat, hiszen jogásza az össze­get „méltányosnak” találja. Már miért ne találná méltá­nyosnak, amikor a tsz-beü ezért alkalmazzák másodállás­ban!? Azt már mondani sem kell, hogy mennyire nehéz és mennyire időigényes az ilyen és hasonló „ügyeskedések” le­leplezése. Potom 1990 corint la ■■ ois kent Vannak, akik éber szemmel figyelnek minden olyan lehe- | tőséget, ahol a végzett mun- 1 kához képest aránytalanul ma­gas összeget lehet keresni. Mindent elkövetnek azért, hogy ezeket a megbízásokat megkapják, nem egyszer meg­bízóiknak bizonyos ellenszol­gáltatásokra is hajlandók. Is­mét csak a példa kedvéért: gombamódra szaparodnak a társasházak, társaüdülők. Sok az építeni kívánó vállalat, ma­gánszemély egyaránt. Az a magános, aki elhatározza pél­dául, hogy „beszáll” egy tár­sasüdülő építésébe, nincs ide­je a sok utánjárásra, engedé­lyek, miegymás megszerzésére. A társulok tehát megbíznak valakit, aki ezt a munkát he­lyettük elvégzi. A „valaki” pedig készséggel kínálkozik, ajánlja magát, mondva: ő ért hozzá, nem először és nem egy hasonló ügyet lebonyolí­tott már. Potom 1000 forintért vállalja lakásonként a társas­üdülő felépítését. Igaz, praxisa már van benne, hiszen a Ba­latonon már „épít” egy 96 és egy másik, 72 lakásból álló társasüdülőt, sőt mondjuk má­sutt is elvállal két 40—40 la­kásosat. Rövid idő alatt mint­egy 250 lakásos építkezést bo­nyolítana — a kialkudott la­kásonkénti 1000 forintért. Ne­gyedmillió ütné a markát!! Hadd tegyük hozzá — ismét csak példa kedvéért —, hogy az illető nem főállásban vé­gezné ezt a komoly munkát, hanem csak úgy „balkézről” vállalná, mert kevesli a kü­lönben is átlagon felüli fize­tését. A példa nem konkrét, nem feltétlenül a megyében j kell ehhez hasonlót keresni. Az emberek joggal kérdik: hogyan lehet ilyen munkákat a főállás mellett pluszként vé­gezni? Nyilván csak úgy, hogy a főállásban lehetőség van a „lazításra”, jut idő még erre; is ... Sőt lehetséges, hogy ép­pen a főállást lehet felhasz­nálni az építkezéssel járó fel­adatok elvégzésére, vállalati kocsival bejárni a területet stb. Ügyeskedők ők, akik leg­több esetben körülbástyázzák magukat különböző jogszabá­lyokkal és csak nagyon nehe­zen lehet — a szabályok le­fejtése után — megtalálni ná­luk azt a pontot, ahol kibuk­kan az önző anyagi érdek, nem egyszer szabálytalanság, vagy a közösséget károsító te­vékenység. Az említett példákhoz ké­pest szinte szóra sem érdemes az a felvásárló, aki attól füg­gően minősíti az árut, hogy az áruért fizetett összegből a a termelő mennyit csúsztat vissza. Amikor kitudódott az ügy a felvásárló még méltat­lankodott is, mondva: min­denki jól járt, a termelő is, én is.., Eszébe sem jutott, hogy a társadalmi tulajdont károsította meg. Nem, a kö­zösség érdeke az ügyeskedők szemében a legutolsó. Első az én, az én hasznom, az én ér­vényesülésem, az én pénzem, az én autóm, az én víkend- házam, az én szőlőm... Ne maradjanak a felszín alatt Konkrétumokat lehetne so­rolni a különböző adócsalá­sokra. De nem a konkrétumok „feltálalása” ennek az írásnak a célja, hanem a figyelemfel­keltés társadalmunk munka­erkölcsét romboló néhány te­vékenységre, amelyek eseten­ként bűnügyként felszínre ke­rülnek, de számos esetben a felszín alatt maradnak. Tény, hogy folyik a harc az ügyes­Elkészült az V. Magyar Játékíilmszemle végleges programja kedők, a munka nélkül anya­gi előnyhöz jutók ellen. A Minisztertanács legutóbbi egyik intézkedésével például a telekspekulációnak emelt gátat. De hasznos lenne „al­sóbb fokon” jobban megvizs­gálni egyes — mint például a másodállással spekuláló — je­lenségeket. Mert kisebb-na- gyobb társaságokban — töb­ben tapasztalják — sok elíté­lő szó elhangzik az ügyeske­dők ellen, ami egyrészt azt igazolja, hogy társadalmunk elítéli a munka nélkül, a kö­zösség rovására szerzett anya­gi előnyöket. Másrészt arra is felhívja a figyelmet —, erről is esik szó —, hogy spekula­tív úton jelentős összegek hal­mozódnak fel egyeseknél és ezek gyarapodását — ház, be­rendezés, autó. szőlő, víkend- ház stb. — látva elhangzik a kérdés: miből? A kérdésre vá­laszolnak — és ezek a vála­szok is utalnak egyesek ügyes­kedéseire, a munka nélkül szerzett összegekre, a „fehér­kesztyűs” gazdagokra. Garay Ferenc Ebben a városligeti sétában igen-igen el lehet fáradni, egy nap nem is ér végére az em­ber. Az őszi vásár a Budapes­ti Nemzetközi Vásár területé­nek hetven százalékán, ötven­ezer négyzetméteren áll, a pa­vilonok száma hatvan. De mekkora hatalmas pavilonok! Annak idején a BNV-n egy- egy olyan csarnokban, ahová most temérdek cipőt hordtak össze a gyárak, egy külföldi ország adott ízelítőt gazdasá­gából, termékeiből. Szóval ar­ra senki se vállalkozzék, hogy mindent megnéz. Az importáruk érdekeltek elsősorban, csak azért, hogy a későbbiekben összehasonlítást tehessek, hogyan állják velük a versenyt a hazai áruk. A KONSUMEX és a HUNGA- ROCOOP külkereskedelmi vál­lalatok — egyébként első íz­ben vesznek részt az őszi vá­sáron — a szocialista orszá­gok sokféle termékét vonul­tatják fel, nagy meglepetések­re azonban ne számítsunk. Hasonló fogyasztási cikkek Tudósítónktól: Tegnap délelőtt, a pénteken megnyílt II. Budapesti őszi Vásár filmpavilonjában sajtó- értekezletet tartott a Magyar Játékfilmszemle Intéző Bi­zottsága. Az intéző bizottság elnöke Ranódy László film­rendező bevezetője után Ber- náth László, az intéző bizott­ság sajtófelelőse ismertette az V. Magyar Játékfilmszemle programját. E szerint a filmszemlét ok­tóber 13-tól 18-ig rendezik meg Pécsett. A Magyar Film­művész Szövetség által a szem­lére kiválasztott, hét filmen kívül — Feldobott kő. Fényes szelek, Tiltott terület, Pálut- cai fiúk. Fejlövés, Próféta voltál szívem, Ismeri a Szandi I Mandi-t — a pécsi és bara-1 nyai rendező szervek által ja­vasolt Isten és ember előtt, nálunk is találhatók, az im­portáruk a választékbővítést szolgálják, örvendetes, hogy ebből az együttesből egyes fo­gyasztási cikkek ára alatta van a hazai árnak. Sok vád hangzott el ugyanis az import­cikkekkel kapcsolatosan, hogy semmiféle versenyt nem tá­masztanak a hazai iparnak, lé­vén áruk ugyanannyi vagy még drágább, mint a hazaiak. Most némi változás tapasztal­ható az importcikkek árában. Csak lehessen kapni a kiállí­tott cikkekből Pécsett is! A vásár profiljának megfe­lelően a legnagyobb kiállító a könnyűipar: ruházati cik­kek, cipők, lakberendezési tár­gyak ezrével. A Centrum Áru­házak kiállítási pavilonjában nagy a tolongás, mindenki vá­Makk Károly alkotása, indul a versenyfilmek között. Mint a pécsi közönség előtt már is­meretes. az idén csak társa­dalmi zsűri működik és csak egy filmnek ítéli oda a tár­sadalmi fődíjat. Ezen kívül egy női, egy férfi és két epi­zód szereplő kapja meg a szí­nészi alakítás díjat, ezt szak­mai közvélemény kutatás dön­ti el. Bemutatásra kerül a film­szemlén a legutóbb elkészült nyolc új magyar film. A meg­nyitón vetítik Máriássy Félix új filmjét, az Imposztorokat, amely néhány nappal később kerül az ország bemutató mo­zijainak műsorára. Az ősbe­mutatók a továbbiakban a következők lesznek: Fábri Zol­tán: Isten hozta őrnagy úr. Fejér Tamás: Az idő ablakai, Gyöngyössy Imre: Virágvasár­sárolni akar. Sok szép, divatos cikk kínálja magát a polco­kon, s találkoztunk újdonsá­gokkal is. A Szifontán az au­tószifon család új tagja. A lombik formájú, kétliteres szi­fon nem alumíniumból, ha­nem krómacélból készült. Ára 340 forint Űjdonság a Minor- Mixi habosító készülék is, az autószifonhoz hasonlóan mű­ködik. habkrémeket készít. Érdemes ellátogatni az Ott­hon—69 kiállításra, ahol sok gyár legszebb lakberendezési tárgyai láthatók, és a helyszí­nen felveszik a megrendelést. Nem messze van innen a Csi­náld magad! barkácskiállítás, ellátogattunk ide is, de őszin­tén megmondjuk, többet vár­tunk, sokkal több sziporkázó ötletet és tanácsot. A cipőgyá­rak pavilonját is ellepték a látogatók, $ már az első na­pon szép forgalmat bonyolí­tottak le. A bejáratnál ugyan­is, akár akarja, akár nem, nyomban egy vásárlókosarat nyomnak az ember kezébe. Sok-sok nyári holmit is lát­tunk itt, egyes kiállítók, úgy látszik — sajnos — végkiáru­sításnak nézik a vásárt. Néhány baranyai kiállítóval is találkoztunk. Az Egyesült Szénbányák csarnokában a Mecseki Szénbányák Mecsek- kiskazánjával és szeneivel, az újításokat értékesítő iroda börzéjén pedig az egyik pécsi ktsz-ünk Promi nevű tölfőké- szülékével. Még egy újdonság, megje­lent a legújabb kávéfajta: az Orient Mocca elnevezésű, 20 dkg-os csomagolásban. Az ára 26 forint, de a vásár idején 20 forintért árulják. E gesz­tusnak nagyon örülhetünk, de mindezt összességében nem mondhatjuk el az árakról. Sok szép cikket hoztak az őszi vá­sárra gyáraink, de mi van az árakkal? Magasak, s lassan, de biztosan kúsznak egyre fel­felé. Mikinsvári Zoltán nap, Nádassy László: A nagy kék jelzés. Sándor Pál: Sze­ressétek Odor Emíliát, Kar­dos Ferenc: Egy őrült éjszaka, és Simó Sándor: Szemüvege­sek című filmjei. A filmszemle érdekességei közé tartozik, hogy díjnyer­tes külföldi filmeket is láthat a közönség a szemle hetében, Hat külföldi filmet mutatnak be, közöttük: Zefirelli: Rómeó és Júliáját, Wajda: Minden el­adó című filmjét és a Z, avagy egy politikai gyilkosság című filmet, amely Cannes-ban nyert díjat. A retrospektív sorozatban ez év októberében a Tízezer nap, A bohóc a falon, A gyer­mekbetegségek, Az ünnepna­pok, A lássátok feleim, című filmeket mutatják be és Elek Judit: Sziget a szárazföldön, amely ezen a héten kerül a mozik műsorára. Az idén ugyanis az első szakmai vita Vitányi Iván: Pályakezdőink valóságlátása cinjű bevezető tanulmánya alapján a fiatal filmesek munkájával, problé­máival foglalkozik, ezért a szóbanforgó filmeket a kül­földi szakemberek és mind­azok számára vetítik, akik a fiatal filmesek alkotásait ko­rábban nem látták. Az eddi­giektől eltérően nem a szemle elején, hanem a hét utolsó napján rendezik a szakmai vi­tákat. A második vitatéma Rényi Péter: Kérdező kor, kérdező film tanulmánya lesz Megbeszélésre jönnek össze a szemle folyamán a filmklu­bok előadói is, és külön ke­rékasztal beszélgetésre kerül sor a filmesztétika egyetemi oktatásáról. A szemlére idén is mintegy félszáz külföldi új­ságírót, filmesztétát várnak, a szocialista országok és a nyu­gati világ jelentős sajtóorgá­numaitól. A szokásokhoz híven meg­rendezik a közönség—művész találkozókat Idén először azonban egy érdekes újdon­ságra is sor kerül. A Tv-fórum ismert formájában filmes fó­rumot rendeznek. Ezen a kö­zönség a legkülönfélébb kér­déseket teheti fel a jelenlévő filmművészeknek, filmgyártá­si, forgalmazási szakemberek­nek és vezetőknek. A Fórum beszélgetését a Televízió is felveszi és a tervek szerint esti műsorában sugározza. Ha ezen a beszélgetésen a közön­ség valóban érdekes kérdése­ket tesz fel. az egész ország­nak összefoglaló képe alakul­hat ki a szóbanforgó problé­mákról. Hogy a filmes fórum hogyan sikerül, az tehát a pé­csi közönségen múlik. Hallatna Erzsébet Kör séf a a ßudapesii Őszi Vásáron Ismét egyik legreprezentatívabb része a vásárnak a selyemipar pavilonja. magyar Óriási az érdeklődés és a forgalom a cipőipar kiállításán és vásárán. Erb János felvételei Baranya-Tolita megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Pécs, Kossuth L. u. 21. értesíti kedves üzletfeleit, hogy pécsi, siklási, szigetvári, mohácsi, szekszárdi, dombóvári, tamási fiókjainál 1969. IX. 26—30-IG EV VÉGI vagyonmegállap ító leltárt tart A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel Az ellátás zavartalan biztosítása érdekében időben szíves felkészülését kérjük

Next

/
Thumbnails
Contents