Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-06 / 206. szám
sreptembei #. UTiticmtmi namia 7 Hogyan fúrnak a Holdon? „Kettészelt44 hegyek Mit találtak az Ércbánya fúrásai? Réz, gipsz és olajnyomok a Mecsekben A MÉV tudományos hírei — A Mecseki Ércbányászati Vállalat Kísérleti Kutatási és Automatizálási Üzeme kísérleteket folytat ammoniuinnitrát és fűtőolaj keverékéből álló robbanóanyaggal* A hazánkban újnak számító robbanóanyag bányászati alkalmazásával egy-egy robbantás robbanóanyag költsége 25—30 százalékkal csökken. * — A III. sz. Bányaüzemben kísérletek folynak helyszínen termelt kőzetanyagok falazásra történő felhasználásával kapcsolatban. Eddig mintegy 150 méter vágatot biztosítottak ún. meddőkőzet falazattal, amely az eddigi megfigyelések alapján biztonsági szempontból megfelelőnek minősül, még kevésbé állékony kőzetviszonyok mellett is. Az eljárás gazdaságosságának fokozására a munkafolyamatok gépesítését tervezik. * — Az emberi szervezetre káros hajszínt megállapítására és a zajártalom elhárítási módjának meghatározására a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál zajmérő csoport működik. Első feladatuk a földalatti munkatérségek felmérése volt, de a rendelkezésükre álló műszerek a legkülönbözőbb gépek, gépcsoportok és helyiségek zajszintjének megállapítását is lehetővé teszik. A különféle zajforrások feltárása és felmérése után kerül sor azok zajszintjének csökkentésére. * — A MÉV egyik esillepálya- udvarát hidraulikus berendezések nagymérvű beépítésével kívánja korszerűsíteni. Hidraulikusan fognak működni a váltók, az ürítő- Bzerkezetekhez tartozó betolóberendezések. vágányzárak stb. A vállalat a hidraulikával szerzett eddigi tapasztalatok alapján a forgalom nagymérvű gyorsulását várja, továbbá ,,hóban-fagyban” zavartalan üzemmenetet. Ezen utóbbi sűrített levegős, vagy villamos berendezéseknél alig-alig megoldható. * — A hagyományos sűrített levegővel működő, fúrókalapács használati körét többéves fejlesztő munkával igen kiszélesítették. Nemcsak* az eredetileg szokásos ?—2,5 méter hosszú, 36—50 mm átmérőjű robbantólyukaknát fúrják, a fúrókalapáccsal, hanem 30 —i0 méter hosszú kutatólyukakat és 2—6 méter hosszú 70—100 mm átmérőjű ún. betörőlyukakat is. Az eredmények eléréséhez új fúrókoronákat újszerű rudazatot és többféle támot kellett kifejleszteni. amely utóbbiak a kalapácsok tartására, illetve irányítására szolgálnak. Istenkút, Jakabhegy, Abali- get felé sűrűn találkozunk fúrótornyokkal. Természetesnek vesszük: keresik az uránt. Ugyanezt gondoljuk, amikor Pellérd, Téseny, vagy akár Szigetvár környékén látjuk az acélmonstrumokat. Az Ércbányászati Vállalat 13 esztendeje szervezte Kutató- és Mélyfúró Üzemét. Teljesen külön, önállóan dolgoznak kutatók és fúrósok, mégis munkájuk szétválaskthatatlan. A kutatók jelölik ki' a fúrások munkahelyét és ők értékelik eredményeiket. Ugyanakkor a fúrósok, „nyúlnak” több száz méterre a föld mélyébe, fürkészik titkait, megszerzik rejtett kincseiket. — Céljuk elsősorban valóban az urán feltárása, de a fúrás közben talált más anyagokat is dokumentálják. Találtak hév- és karsztvizeket, a Ja- kabhegyen rezet, a 300—500 méter mélységű triászkori rétegekben gipszet, Abaliget környékén az olaj létezésének nyomait. Saját fúrásaikon kívül az Országos Geofizikai Intézet számára bérfúrásokat végeznek. Recsk környékén a i „rézprogram” kutatásait, Sza- í badbattyán és Bogádmind- szent közelében pedig perspektivikus kutatás történik. — ! Nem lenne teljes a fúrósok ' „kincskereső munkájának” felsorolása a vízfúrások ismertetése nélkül. Pellérden és Tésenyben 300—500 méter mélységű, 300—500 liter/perc , kapacitású kutakat fúrnak. Szigetváron ivóvizet kutattak, közben 800 méter mélységben 3200 liter/perc mennyiségű 62 fokos hévizet találtak. Négys ^százezer méter fúrás j Ennyit fúrtak 13 esztendő [ alatt. A legmélyebb 1602,5 mé- j tér mélységű volt. A' fúrólyuk ■ talpán a hőmérséklet élérte a 65 Celsius fokot. A' lyuk átmérője eleinte 191 milliméter volt, később pedig 110-re szűkült. Bár ez még nagyon messze van a nyilvántartott 7 ezer méteres „világcsúcstól”, ahol a közethőmérséklet megközelíti a 230 fokot. Az itteni technikai felszerelés figyelem- bevételével azonban az „urá- nosok” fúrása is szép eredmény. A fúrások segítségével válik lehetővé, hogy felbecsüljék a szén-, érc- és olajkészleteket. A hálószerűén telepített fúrólyukakkal meghatározzák a telepek kiterjedését, vastagságát. Ezután számítással már könnyen megállapítható a kutatott ásvány mennyisége. Milyen . berendezésekkel tudnak a főid mélyébe hatolni? A fúrótorony, az állványokon álló rudazatok a leglátványosabbak és talán ezegek megismerésének kell következnie. Az első fúrások bizonyára kézieróvel történnek majd. A földi gyakorlat szerint 4—5 méter mélység érhető el. Később valószínűleg az űrhajók működéséhez szükséges energiát fogják felhasználni. S ha már a jövő fúrótornyait fürkésszük, nézzük meg milyen eszközök várhatók, amellyel meggyorsítják a most még ,lassúnak” számító 6—7 méter napi fúrási sebességet. A Szovjetunióban kísérleteznek lángfúrással, amely a kőzetek megolvasztásával hatol a Föld mélyébe. Ugyancsak jó megoldásnak ígérkezik a turbinafúrás. Ebben az esetben nem kellene forgatni az egész, sok esetben ezer métert is meghaladó rúdaza- tot, hanem egy turbina segítségével csak a fúrókoronát forgatják. Lombos! Jenő Kompromisszumok az energiaversenyben Míg a háború utáni Európa a hazai, tehát a biztos, de drágább energia mellett döntött és az USA politikai és stratégiai okokból ugyancsak azt az irányelvet követte, manapság Nyugat-Európá- ban az energiahelyzetet az olcsó energiára való törekvéssel lehet jellemezni. P. Desp- rairies, a francia ELF—ERAP olajkonszern külföldi kapcsolatainak igazgatója a Revue de l’Energie 202. számában azt írja, hogy ennek az olcsó energiának — vagyis az importolajnak — a jelenlegi „uralmát” ugyan alacsony árak jellemzik, de egyben nagyszámú bizonytalansági tényező is, melyek a jövőt eléggé beárnyékolják. Különben az ez idő szerinti árnívó is messze van attól, hogy biztonságosnak lehessen mondani. Bizonyos adottságok alapján a szerző azt a következtetést vonja le, hogy a „biztonságra” és „olcsóság- I ra” való törekvés koordinálása Európa energiaellátását illetően a politika bekapcsolása nélkül nem valósítható meg. A versenyelv alapvető fenntartása mellett Desprairies síkra száll a nemzetközi és európai olajtársaságok a kormányok segítségével' elérendő koegzisztenciájának megvalósításáért. Az egyformán lényeges „olcsósági” és „biztonsági” követelmények között értelmes és tartós kompromisszumos megoldást kellene találni és fenntartani. — Nyugat-Európa, ha saját szénbányáiba már nem ruház be, valamilyen módon mégis meg kell, hogy fizesse az árat az elért életszínvonal biztosításáért, akár újabb hatalmas tartálykapacitás létesítésével, akár a szénhidrogén-kutatás nagyarányú fejlesztésével, — vagy az atomenergia-iparba való befektetésekkel, illetve a terrrtelő országokkal való együttműködéssel. Óriás számfejtő kombájn A képen látható gépórláa, a szovjet „Karaganda” típusú szénfejtő kombájn, a közelmúltban világrekordot állított fel: egy hónap leforgása alatt 2253 méter hosszú boltíves vágatot készített. A keményfémbetétes fogakkal *1- ^ látott vágószerkezet 16 négyzet- méteres vágatkeresztmetszeten bármilyen kemény kőzetben egyenletes sebességgel halad előre, s akár 15 fokos hajlási szögű nyomvonalon is biztonsággal dolgozik. A kifejtett kőzetet vagy szenet speciális kaparótárcsák és szállítószalagok távolít ják el az előrehaladó kombájn útjáből. A világ szénhelyzete 1980-ban A szakemberek körében az a vélemény alakult ki, hogy a jövő bányája komplex módon automatizált üzem lesz, a bányamúveleteket nagymértékben koncentrálják és a bánya nap! termelését (4—5 ezer tonna) egyetlen frontfejtés szolgáltatja. Jelenleg sok olyan feladat vár megoldásra, mely nélkül nem lehet kialakítani a jövő bányáját. Ilyenek: új, gépesített, fejtési komplex berendezések kialakítása, amelyekkel nem állékony és közepes állé- konyságú mellékkőzetek esetén is biztosítják a napi 4—5 ezer tonnás termelést; a fő feltáró- és előkészítő vágatok olyan módon való biztosítása, amely még a mély szinten sem teszi szükségessé vágatfenntartási munkák végzését; a fejtésekben a biztonság kérdésének végérvényes megoldása, mivel a fejtések termelésének növelését a gáztényező korlátozza. A fent említett feladatok megoldásával a Kommunán Bányászati és Kohászati Egyessel dolgozói foglalkoznak, Milyen lesz a jövő bányája? A kísérletek azt mutatják, hogy közepesnél kisebb állé- konyságú fedü esetén a szokványos gépesített biztosítás — konstrukciók sok esetben nem kielégítően működnek. Megállapították, hogy a fedü nagymértékű lesüllyedésének és megrepedésének oka a fedü ismételt szabaddá tétele. Ez • lényegesen rontja a gépesített biztosítások munkakörülményeit és gazdaságosságát. A Kazah Bányászati és Kohászati Egyetemen a lapos dőlésű, nem állékony fedüjú vékony telepek biztosítására szerkesztették az alul-felül hemyótalpas biztosítást, amely tovahaladását nyomásmentesítés nélkül valósítja meg. A biztosítástag 100 tonna nyomás alatt áthaladt új felállítási helyére, miközben maximum 3 cm vastag akadályt is legyőzött. A biztosítás azt is lehetővé teszi, hogy a fedü és fekü között maximálisan 15 fok eltérés legyen. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a hernyótalpas konstrukciók automatizálás szempontjából egyszerűek, vezérlés tekintetében megbízhatóak, mert üzemeltetésük egymúveletes és különösen alkalmas gyalúvai kombinált üzemeltetésre. A jövő bányája számára új gépesített és automatizált komplex berendezést kell szerkeszteni a hernyótalpas biztosítás felhasználásával. A donyeci szénmedence sújtóléges bányáiban a másik nehéz feladat a frontfejtésben sújtólégbiztos körülmények kialakítása. Amikor egy frontfejtésből napi 4—5 ezer tonna szenet termelnek, már lehetetlen elérni azt, hogy a kihúzó légáramban a metántartalom ne haladja meg a Biztonsági Szabályzatban előírt értéket A fejtésben végzett metántartalom-megfigye- lés azt mutatja, hogy a kombájntól 5 m távolságra a metánkoncentráció a levegő maximális sebessége esetén is eléri a 3—5 százalékot. Ha figyelembe vesszük, hogy a frontfejtésekben mindig van szénpor, akkor megállapíthatjuk: a kombájn üzemeltetésekor a bányalevegő mindig robbanásveszélyes. Ezért nagyon fontos a külszínről lemélyített fúrólyukak segítségével végzett gázlecsapolás. A Pervomajszkugol Tröszt Menzsinszkij bányájában kapott mérési adatok meggyőzően mutatják a gázlecsapo- lási módszer fontosságát. Ha azonban a frontfejtés napi termelése 4—5 ezer tonnára növekszik, még az előzetes gázlecsapolás sem lehet elég hatékony. Ezért a jövőben elkerülhetetlenné válik, hogy a fejtésben semleges (nem robbanóképes) gázelegyet létesítsünk. szénhidrogén-termelését. A szocialista országoknál pedig gazdasági önellátással számol. A második lehetőség Nyu- gat-Európa jövő energiaellátásának a közép-keleti kőolaj- importra való alapozása. — A Perzsa-öböl menti államokban ugyanis a kőolajtermelési költségek igen kedvezőek az ellátás biztonsága azonban ugyanakkor meglehetősen kétséges. Ez az alternatíva a kőolajimport mellett a belföldi energiatermelést és az amerikai szénimportot kisebb jelentőségűnek tartja. A világ energiaszükségletének növekedése 1960—1980 között évente átlag 4,7 százaléknak vehető, aminek alapján 20 év alatt mintegy 150 százalék növekedés várható. Nyugat-Európában 1980-ig kb. 125 százalékos energiaszükséglet-növekedés várható (évente átlag 4,2 százalék) és tovább tart a szénfelhasználás arányának csökkenése, ami egyben importfüggőséget is jelent. Ezt a folyamatot azonban a hazai energiatermelés azonos szinten tartása (vagy fokozása), új földgázlelőhelyek felfedezése vagy az atomenergia előretörése lassúbbá teheti. Észak- és Dél-Amerika energiaszükséglete is jelentős mértékben megnövekszik 1980-ig. A feketeszén, kőolaj és földgázszükséglet a 20 év folyamán Észak-Amerikában valószínűleg megduplázódik. Dél-Amerika szénszükségletében kb. 150 százalékos emelkedés várható. Ugyancsak növekszik a szénfogyasztás Japánban. 1980-ig tehát a világ minden részén jelentős szénszük- séglet-növekedés várható az Európai Szén- és Acélközösség országainak, valamint Angliának a kivételével. 15 km-es fúrások Hivatalos jelentések szerint a szovjet szakemberek olyan új, automatikus mélyfúró-berendezés tervezésével foglalkoznak, amivel négy éven belül az első 15 ezer méter mély fúrás lemélyítése is lehetővé válik, sőt a Kaszpi-medencében, az Uraiban és a szovjet sarkkörön 18 ezer méter mély fúrások lemélyítését is tervezik. Egy ilyen fúrás lemélyítési ideje mintegy 5—6 év lesz. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy erre a célra a turbófúrás igen alkalmasnak látszik. A Kaszpi-medencében eddig lemélyített fúrás — egyben eddig Európa legmélyebb fúrása — 7850 méterig hatolt le. Gáztárolás elhagyott szénbányákban A földgáz minden országban tért hódít. Tárolása azonban a leggazdagabb országban is egyre nagyobb gond. A pillanatnyilag alkalmazott tárolási eljárások a következők: tárolás acéltartályokban, illetve földalatti tárókban. Ez utóbbiak most kezdenek elszaporodni. Kősótelepek kibányászott üregeiben sikerrel tárolnak földgázt az Egyesült Államok különböző vidékein, s újabban Németországban is. Belgiumban elhagyott szénbányák hasznosításával próbálkoznak. két a berendezéseket ismerik leginkább. A pécsiek közül többen láthatták az Istenkút közelében lévő félig eldőlt tornyot. Az arra járók szinte rettegve várták, mikor vágódik el. Csak kevesen tudják, hogy a fúrólyukak elferdülését akarták megakadályozni az eredetileg is ferdén épített toronnyal. A lyuk ugyanis mindig a rétegekre merőlegesen „szeret” igazodni. Isten- kúton már előre kiigazították a várható ferdülést. Mentés — menekülés Az emberi ész és leleményesség valóságos csodát művel, amikor a több száz méter mélységű lyukban eltörik vagy megszorul a fúrószerszám. A mentésnél szinte látják a föld mélyében történt hibát és az emberi kar, különböző technikai trükkökkel meghosszabbodva szünteti meg azokat. Ha megszorul a . rudazat, gázolajjal nyomják jtele a lyukat, vagy kishatású robbantásokat végeznek a talpán. Az sem ritka eset, hogy amikor eltörik a rúdazat és „távmenetvágás” segítségével tudják ismét felszínre hozni. Az elmondottakkal csak a fúrószerszámok voltak veszélyben. — Előfordulhat, hogy gáz>. vagy olajkitörés veszélye fenyeget. Az emberek közvetlen életveszélybe kerülnek. A kitörés jeleit látni lehet: habosodik az iszap, nő a mennyisége. Elfutni azonban mégsem szabad, meg kell kísérelni elfojtását, a berendezések megmentését. Először is nagyfajsúlyú iszapot kell préselni a lyukba, vagyis ellensúlyozni a rétegek nyomását. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor gumituskót szorítanak a lyuk szájához. Menekülni csak akkor szabad, amikor már nincs esély a mentésre. Ilyenkor leginkább az van veszélyben, aki a sokszor 60 méter magasságot is elérő torony kapcsolóállványán dolgozik. Az óriási hangerővel kirobbanó gáz kvarcszemeket hoz magával. A fémrészeknek ütköző részecskék szikrát csiholnak ... A lángokból alig-alig lehet menekülni... A torony tövében valóságos kráterok képződnek, amelyben kártyavárként omlik össze az építmény. Ezért készítettek menekülőpályát. Ez egy kifeszített ferde kötél, amelyen egy ülőkén a fúrómunkás gyorsan lecsúszik és a fúrólyuktól biztonságos távolságban ér földet. Fúrás a Holdon A fúrásnak jelentősége lesz a közeljövőben a Holdon is. A felszíni kövek után a réteAz Európai Szén- és Acélközösség egyik bizottsága „A világ energiagazdaságának irányai” c. tanulmányában az energiahelyzet 1980-ig várható alakulásával foglalkozik. Részletesen elemzi a valószínű energiaigényt, enegiafaj- ták szerint és országonkénti bontásban. A tanulmány alapján a nyugat-európai országok számára két választási lehetőség adódik a jövő energiabiztosítását illetően. Az első lehetőség a hazai energiatermelés (szén, atom, földgáz) fokozásán és a kőolajbehozatal növelésén alapul. Számításba veszi az USA még mindig jelentős kőolaj- termelését és az amerikai szén európai, illetve japán exportját, továbbá Afrika fejlett
