Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
1969, szeptember 3, Duncmtait nápio 5 Kél minisztérium állásfoglalása Foglalkoztatás tsz rn kívül A MŰM és a MÉM állásfoglalást adott ki a termelőszövetkezeti munkaerő foglalkoztatásának egyes kérdéseiről szóló rendelet alkalmazásáról. A két főhatóság hangsúlyozza, hogy a beosztás nélkül maradt, valamint a közös munkában huzamosabb időn át nélkülözhető tagok és alkalmazottak tsz-en kívüli foglalkoztatására továbbra is kínálkozik lehetőség. A közös gazdaság például az állami vállalattal történő megegyezés alapján csoportosan átengedheti tagjait és ideiglenes jelleggel egyének számára is engedélyezhet munka- viszonyt. A tag által a tsz- en kívül végzett munka — az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások szempontjából (szabadság, háztáji föld, betegségi és szülési segély) — a tsz-ben végzett munkának minősül. Ennek megfelelően a tsz-en kívül teljesített munkanapokat a közös gazdaságban teljesített munkanapokkal egybe kell számítani, A termelőszövetkezet — tagjain kívül — az alkalmazottak számára is lehetőve teheti a tsz-en kívüli munka- vállalást; ilyen esetben fizetés nélküli szabadságot biztosít számukra. Az alkalmazott az állami vállalattal a tsz által meghatározott időre köthet munkaszerződést. Mint ismeretes, a tsz-tagok csak meghatározott időre engedhetők át, illetőleg kaphatnak munkavállalási engedélyt. A „meghatározott idő” tartamán annyi időt kell érteni, amíg a közös gazdaság — általában idényen kívül — nem tud munkát biztosítani tagjának. A tsz által akár csoportosan, akár pedig egyénenként átengedett tagokkal és alkalmazottakkal az átvevő vállalat meghatározott időtartamra munkaviszonyt létesít és őket állományba veszi. Az állományba vett dolgozók részére a munkabért és az egyéb juttatásokat a vállalat közvetlenül fizeti, illetve biztosítja saját — az0"°® munkakörben foglalkoztatott — dolgozóira vonatkozó szabályok szerint A tsz bérmunka vállalásával is elősegítheti tagjainak és alkalmazottainak folyamatos foglalkoztatását. Indokolt, hogy a tsz elsősorban a helyi felesleges vagy csak időszakosan foglalkoztatható munkaerők kihasználását biztosítsa ilymódon. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a közös gazdaság saját telephelyén bérmunkával foglalkoztassa tagjait és alkalmazottait de ugyanezt az állami vállalat telepén nem teheti. Kivétel ez alól az élelmiszeripar, a fagazdaság és a nádkitermelés. Megtiszteltetés a legfiatalabb klinikának Ortopédiai kongresszus Pécsett Üvegpalota 12 Elkészült az új harkányi szálló A Pécsi Orvostudományi Egyetem életében jelentős eseményre került sor csütörtökön a 400 ágyas klinika előadótermében. A Magyar Ortho- paed Társaság múlt évi határozata alapján a két évenként megtartott vándorgyűlést idén a legfiatalabb Ortopédiai Klinika, a pécsi rendezi. A kongresszuson részt vesz a hazai szakemberek túlnyomó többsége, ezenkívül 3 tagú NDK orvosküldöttség is érkezett városunkba. A kétnapos tudományos ülésszakot dr. Barta Ottó, a Pécsi Ortopédiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg. — Az a megbízatás, hogy mi rendezzük meg ezt a kongresszust, nyilván összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy az ortopédia fejlődése során egészségügyi kormányzatunk itt hozta létre hazánk harmadik ortopédiai klinikáját. Az ortopédiai klinika három éve működik, azonban csak mint tanszék új, mint gyógyító tudomány már két évtizedes múlttal rendelkezik, és az ortopédia helyi képviselői eddig is sok szép sikert könyvelhettek el. Az önállósulás kedvező feltételeket teremtett a fejlődéshez. s az egyetem vezetősége is mindent megtesz, hogy hármas feladatunkat, az oktatást, a gyógyítást és a tudományos munkát maradéktalanul teljesíthessük. Ha az itt elhangzott előadások eredményei közkinccsé válnának, akkor a hazánk legkülönbözőbb tájain működő ortopédiai intézmények tapasztalatainak felhasználásával a jövőben eredményesebben működhetnének közre egy olyan súlyos probléma megoldásában. mint az egyéni és nép- gazdasági szempontból egyaránt sok gondot okozó coxarthrosis. Nagyon örülnénk, ha a vándorgyűlés a szakmai ismeretek cseréje mellett az eddiginél kiterjedtebb és közvetlenebb személyes kapcsolatok kialakítását segítené elő — mondotta dr. Barta Ottó. Ezt követően dr. Boros Béla Ez is szokatlan: a műszaki ellenőr arra kéri az újságírót, hogy az építők érdemeit feltétlenül említse meg. . Tegnap délelőtt a harkányi Baranya Szálló szomszédságában felépített új szálloda műszaki átadása során az átvevők egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat kitűnő munkát végzett, bár a talajmechanikai adottságok rendkívül kedvezőtlenek voltak — hónapokon át folyt az elkeseredett harc a hihetetlen mennyiségben feltörő talajvízzel —, a határidőket is szinte percnyi pontossággal betartották. Mint ismeretes, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megbízása alapján, 1967 októberében új szálloda építését kezdték meg Harkányban. A 12 millió forintos beruházás eredményeképpen Harkány legreprezentatívabb épületét alakították ki. melybe már a következő hónapban beköltözhetnek az első vendégek. Az épület kétemeletes. A földszint vörös tégla és üvegfalai mögött hatalmas faburkolatú előcsarnokot alakítottak ki, melyben a porta mellett egy reprezentatív vendéglátóipari egység is helyet kap. A szobák háromszor három méteresek, aprócska fürdőfülkével. Aa aljzatot színes műanyag szőnyeg borítja, az utcára néző fal teljes felülete üveg. A műszaki átvételt lebonyolító bizottság egymondatos véleménye: bárcsak egy tucat lenne belőle ... egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora köszöntötte a vendégeket. — Mivel a mi ortopédiai klinikánk a legfiatalabb az országban, azt várjuk ettől a tanácskozástól, hogy gazdag anyagával impulzust ad a további fejlődéshez. Bár el kell mondanunk, hogy a klinika olyan vonzást gyakorol a betegekre, hogy az eddigi ágybázis már szűknek bizonyul. A kongresszussal egyidőben megnyílt gyógyászati eszközök kiállítása pedig a határterületek számára mutathat új utakat — mondotta dr. Boros Béla. Az ünnepi megnyitó után következtek a vetítettképes előadások. Az előadóterem előcsarnokában kiállítás nyílt a legkülönbözőbb ortopédiai gyógyászati segédeszközökből. A kiállított tárgyak között különféle hazai ' és külföldi gyártmányú protézisek láthatók, köztük a legmodernebb biokéz is. Az idén még hatszáz lakást adnak ál Költözködnek a Szigeti úton Búcsú a limlomtól Minden háztartásban akad egy-két fölösleges holmi. Kiöregedett fazék, törött, ócska szék, félretiport, szakadozott cipő. Az uránvárosi, modern lakások nemigen adnak lehetőséget az efféle limlom tárolásának. Néhány évvel ezelőtt a Dunántúli Napló már felvetette, hogy szükség volna olyan alkalmakra, amikor a lakók rendszeresen megszabadulhatnak fölös holmijaiktól. Ezen a problémán segít most a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, mely holnap indítja meg, és negyedévenként rendszeressé teszi limlomgyűjtő kőrútjait. A vállalat szállítási osztályán Stefanovits István a következőket mondotta: — Szolgáltatásunk díjtalan. Elsősorban az uránvárosiakra gondoltunk, de máshová is elmegyünk a teherautóval, ahol nem nyílik mód a limlom eltüzelésére. A Kodály Zoltán út, és a mostanában átadásra kerülő Steinmetz téri új házak lakói is bejelenthetik igényeiket vállalatunkhoz, a 10- 76, vagy a 30-93-as telefonszámon, esetleg levélben. Remélem, hogy sokan igénybe veszik ezt az új szolgáltatást, hiszen a kukaedény mellett sokszor hetekig hevernek olyan holmik, amelyeket a kukásautó nem szállíthat el.- kp eseke Jánosék költözködnek az új lakásba. lesége. — Állítólag kettőnek utalták ki. ök is örülnek az új otthonnak. Míg megfő a fekete — invitálnak — nézzek körül a lakásban. Valamennyi egyforma. Az előszobában beépített tágas gardróbszekrények, mellettük külön kis hely a jégszekrény számára. A lakbér is egyenlő, 123 forint. Aki igényli havi 20 forintért liftkulcsot válthat. Egy kapukulcs 5 forint havonta. Mutatják a fürdőszobát és külön felhívják a figyelmemet a fregolira. — Egy kisiparos sorra járta a lakókat és ajánlotta: 212 forintért beszereli a ruhaszárító alkalmatosságot — mondja a feleség. — Nagyon célszerű, bár az épület tetején van ruhaszárító — teszi hozzá. — Mi is megvettük, kell is ide — mondja Bogdán Ti- hamérné, az X. emelet 3. sz. lakás lakója, aki közben bejött. ök a Körösi Csorna Sándor utcából költöztek ide, férje az Ércbányánál dolgozik. Kis lakásuk volt és most élvezik a szép újat. Ennek az épületnek — Szigeti út 31. sz. — a lakóit az Ércbánya Vállalat jelölte ki, pénzügyi kompenzációs alapon volt ehhez joga. A III. emelet 2. sz. lakásban még minden „hegyén-há- tán” — az utolsó bútorokat ezekben az órákban szállítják. A fiatalasszony még jófbrmán körül sem nézett a lakásban, de — mint mondja — nagyon tetszik, úgy tűnik jó munkát végeztek az építők, szerelők. Valamennyi lakás bejárati ajtajára biztonsági zárat is szereltek, — így írta elő a terv! Nagyon helyes. Ne lehessen egy kulccsal az összes lakást kinyitni! Az új lakások ablakaiból szinte belátni az egész szigeti városrész építkezését, szorgoskodnak az építők, civilek, katonák. Magasodnak már az újabb tízemeletesek is. — Még ebben az évben 265 állami és 345 szövetkezeti lakást adunk át — mondja a III. kerületi Tanács igazgatási osztályának vezetője. Alakul Pécs új városképe a szigeti területen. G, ¥Elkészült a szigeti városrész első tízemeletes épülete, már költözködnek a lakók. A 40 lakásos ház előtt tegnap a költözködéskor szokásos kép fogadja a látogatót: lovaskocsi áll az épület előtt, a kocsiról rakodómunkások szedik le a szép bútorokat és vállvetve a beköltözőkkel hordják a re- kamiékat, szekrényeket, mosógépet ... Egy élelmes fuvaros már a bejárati üvegajtóra ragasztotta nevét, címét, ajánlja magát bútor- és zongoraszállításra. A lift még nem működik (ahol pedig én lakom hat éve, ott már nem működik) — gyalog járom az emeleteket. A VI. emelet 2. sz. lakásban Rácz Ferenc bórgyári dolgozó és felesége fogadnak. — A Zója utcai lebontott épületek egyikéből költöztek ide. Az új lakástulajdonos „izgalmával” mutatják otthonukat. Két szoba összkomfortos, zöld mű- anyagpadlós a lakás. — Dicsérik, vagy elmarasztalják valamiért az építőket? — kérdem. — Nincs panaszra okunk — mondja Rácz Ferenc és ezt felesége megerősíti. — De gáz még nincsen — teszik hozzá, azonban mint hallották, a gázszolgáltatás is megkezdődik, ha az összes lakásba beköltöznek. — A 40 lakásból máig huszonegyet foglaltak el, de a hét végéig egy sem marad üresen — mondja Burger Mihály házfelügyelő. — Sőt már az egyik lakásra ketten is jelentkeztek — veti közbe a feA körhintások mindig me- netrendszerűen érkeznek. Járják az országot, nincs az a kútfő Magyarországon, aki annyira tudná és számon tartaná mint ők az ünnepeket, évfordulókat, vigalmakat, legyen az állami vagy egyházi, legyen az bányásznap vagy búcsú, legyen az az ország bármelyik részében, a legkisebb faluban. Néhány nap óta Gyárvároson, a templommal szemben lévő nagy üres telken esténként a táncdalfesztivál legújabb számait röpíti messzire a szél, a körhinták, céllövöldék csalogatják a környék népét. Es hiába, jön a nép, mindig van közönség, szükség van ezekre a század- eleji hangulatot árasztó bódékra. különben nem lennének itt. Forog a körhinta, sikoltoznak a lányok, s a zaj hozza a közönséget. Sajátos a hangulat, Olyasféleképpen szeretnek itt jelen lenni az emberek. persze iá versért fiata- tofe, mint a belvárosi korzóFilm készül Baranyáról A Zsolnay Múzeum előtt idős nénikét „rendez” egy fehér inges férfi. A néni láthatóan lámpalázas, kapkodva emelgeti bevásárló szatyrát. Ügy látszik, piacról jövet találkoztak vele a filmesek. Az utca túlsó oldalán berreg is a felvevőgép. Szitányi László operatőr lelkesen mesél az eddig látott és felvett anyagról. Bent a múzeumban metszetek között válogatnak a film alkotói, dr. Babura László rendező és Kriszt György, az Országos Műemléki Felügyelőség szakértője. — Húsz perces normál színes filmet készítünk Pécsről és Baranyáról — mondja Kriszt György. — Kedd óta dolgozunk itt, sorrajártuk a megye legnevezetesebb helyeit, Siklóst, Pécsváradot, Sely- lyét, Mohácsot. A forgatócsoport az Építésügyi Minisztérium filmstúdiójának munkatársaiból áll. Ez a stúdió készíti a különféle propaganda filmeket a Műemléki Felügyelőség munkájáról. A filmet a Városi és Megyei Tanács megbízásából készítjük. Tulajdonképpen egy sorozatnak lesz a tagja, amelyben Sopronról és a Dunakanyarról forgattunk eddig. Az ókeresztény leletektől kezdve a Zsolnay kerámiákig minden jelentős és szép emlékről szeretnénk anyagot felvenni. Filmünket két idegenforgalmi hivatal is felhasználja, majd propaganda célokra, s a mozikban pedig kísérőfílm- ként fog menni. — móló — k . Kürhintásoh, lövöldések kon. A szociológusok azt mondják: az emberek információ éhsége. Itt mindig történik valami. Az idő este hét körül van, a levegő langyos. A sergő már csak ..tiszteletkört’’ fut, egyetlen fiúcska tart ki. Régóta figyelem, kocsival jöttek. A papa hozta őket kocsival, kitette a nagyapát és a srácot, majd elhajtott dolga után a városba. A nagyapa egy üveg sörrel sokáig ácsorgóit, eközben a kissrác hol a kisautón, hol meg a Sátán nevű ló nyergében rótta a köröket. Minden menet egy kettes. Aztán egy óra múlva megérkezett a papa, beszálltak az autóba és elhajtattak. Majd holnap megint jönnek. Annál nagyobb a forgalom a körhintáknál. Tisztes távolból figyelem az eseményeket, a fiúk manőverezését, amint forgás közben elkapjak s szomszédos hintát, meglodít- ják, elrúgják; a lányok újfent sikoltanak. Nem tanácsos a körhintához közel állni. — Eszembe jut egy régi eset. Falusi búcsú. Ott bámészkodtunk, vártunk sorunkra a körhintánál, kicsípve, fehér ingben. Aztán furcsa kis pettyeket vettünk észre magunkan. A bámészkodók szétfutottak. A hinta leállt, és egy holtsápadt fiatalembert szedtek le róla. Kényszerleszállás. A kör- hintás majdnem megpukkadt mérgében. A kissé kapatos fiatalembert megkavarta a hinta... Itt nincsenek részegek. Az egyik helyen üveges Szalonsört árulnak, elég drágán, 5 forint valamennyiért, plusz üvegbetét. Céllövöldékben is magasak az árak, egy lövés 3—4 forint. Hogy is volt régen? Pléh bábura lőttünk, t Ka « fején találtuk, lezuhant, nagyot durrant. Most hurkapálcikára lő- I nek, a szárukat kell eltalálni.! A pálcikákra mindenféle „ajándékot” tűztek, kabalababákat, gyűrűket, brossokat, sztárfényképeket, művirágokat', műanyag-csontvázakat stb. Az' érdeklődés nem valami elsöp- j rő. Nincs nagy tarolás. Nem megy a fiúknak a célzás, vagy csak a puskákban van baj?Va-\ lahol Doberdónál verekedhet- j tek ilyen fegyverekkel nagyapáink. Késő van. A lövöldét bódék j oldalát lehajtják. Bódék? Nem. Kerekeken gördülő hálókocsik. Hátsó felültön: Vigyázat légfék! Egyesek a kimustrált buszban húzódnak meg éjszakára, de van, aki sátorban alszik. Hogy miről álm°^nak a körhintátok? Bizonyosan a bó- nyásznapi nagy forgalomról. (Miklósvár!)
