Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

1969, szeptember 3, Duncmtait nápio 5 Kél minisztérium állásfoglalása Foglalkoztatás tsz rn kívül A MŰM és a MÉM állás­foglalást adott ki a termelő­szövetkezeti munkaerő foglal­koztatásának egyes kérdései­ről szóló rendelet alkalma­zásáról. A két főhatóság hangsú­lyozza, hogy a beosztás nél­kül maradt, valamint a kö­zös munkában huzamosabb időn át nélkülözhető tagok és alkalmazottak tsz-en kívüli foglalkoztatására továbbra is kínálkozik lehetőség. A közös gazdaság például az állami vállalattal történő megegye­zés alapján csoportosan át­engedheti tagjait és ideigle­nes jelleggel egyének számá­ra is engedélyezhet munka- viszonyt. A tag által a tsz- en kívül végzett munka — az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások szempontjá­ból (szabadság, háztáji föld, betegségi és szülési segély) — a tsz-ben végzett munká­nak minősül. Ennek megfele­lően a tsz-en kívül teljesí­tett munkanapokat a közös gazdaságban teljesített mun­kanapokkal egybe kell számí­tani, A termelőszövetkezet — tagjain kívül — az alkalma­zottak számára is lehetőve teheti a tsz-en kívüli munka- vállalást; ilyen esetben fize­tés nélküli szabadságot bizto­sít számukra. Az alkalma­zott az állami vállalattal a tsz által meghatározott időre köthet munkaszerződést. Mint ismeretes, a tsz-tagok csak meghatározott időre en­gedhetők át, illetőleg kaphat­nak munkavállalási engedélyt. A „meghatározott idő” tarta­mán annyi időt kell érteni, amíg a közös gazdaság — ál­talában idényen kívül — nem tud munkát biztosítani tag­jának. A tsz által akár csoporto­san, akár pedig egyénenként átengedett tagokkal és alkal­mazottakkal az átvevő válla­lat meghatározott időtartam­ra munkaviszonyt létesít és őket állományba veszi. Az állományba vett dolgozók ré­szére a munkabért és az egyéb juttatásokat a válla­lat közvetlenül fizeti, illetve biztosítja saját — az0"°® munkakörben foglalkoztatott — dolgozóira vonatkozó sza­bályok szerint A tsz bérmunka vállalásá­val is elősegítheti tagjainak és alkalmazottainak folyama­tos foglalkoztatását. Indokolt, hogy a tsz elsősorban a helyi felesleges vagy csak idősza­kosan foglalkoztatható mun­kaerők kihasználását biztosít­sa ilymódon. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a közös gaz­daság saját telephelyén bér­munkával foglalkoztassa tag­jait és alkalmazottait de ugyanezt az állami válla­lat telepén nem teheti. Kivé­tel ez alól az élelmiszeripar, a fagazdaság és a nádkiter­melés. Megtiszteltetés a legfiatalabb klinikának Ortopédiai kongresszus Pécsett Üvegpalota 12 Elkészült az új harkányi szálló A Pécsi Orvostudományi Egyetem életében jelentős ese­ményre került sor csütörtö­kön a 400 ágyas klinika elő­adótermében. A Magyar Ortho- paed Társaság múlt évi hatá­rozata alapján a két éven­ként megtartott vándorgyűlést idén a legfiatalabb Ortopédiai Klinika, a pécsi rendezi. A kongresszuson részt vesz a hazai szakemberek túlnyomó többsége, ezenkívül 3 tagú NDK orvosküldöttség is érke­zett városunkba. A kétnapos tudományos ülésszakot dr. Barta Ottó, a Pécsi Ortopédiai Klinika tanszékvezető egyete­mi tanára nyitotta meg. — Az a megbízatás, hogy mi rendezzük meg ezt a kong­resszust, nyilván összefüggés­ben van azzal a ténnyel, hogy az ortopédia fejlődése során egészségügyi kormányzatunk itt hozta létre hazánk harma­dik ortopédiai klinikáját. Az ortopédiai klinika három éve működik, azonban csak mint tanszék új, mint gyógyító tu­domány már két évtizedes múlttal rendelkezik, és az or­topédia helyi képviselői eddig is sok szép sikert könyvelhet­tek el. Az önállósulás kedve­ző feltételeket teremtett a fej­lődéshez. s az egyetem veze­tősége is mindent megtesz, hogy hármas feladatunkat, az oktatást, a gyógyítást és a tu­dományos munkát maradékta­lanul teljesíthessük. Ha az itt elhangzott előadá­sok eredményei közkinccsé válnának, akkor a hazánk leg­különbözőbb tájain működő ortopédiai intézmények tapasz­talatainak felhasználásával a jövőben eredményesebben mű­ködhetnének közre egy olyan súlyos probléma megoldásá­ban. mint az egyéni és nép- gazdasági szempontból egy­aránt sok gondot okozó co­xarthrosis. Nagyon örülnénk, ha a vándorgyűlés a szakmai ismeretek cseréje mellett az eddiginél kiterjedtebb és köz­vetlenebb személyes kapcsola­tok kialakítását segítené elő — mondotta dr. Barta Ottó. Ezt követően dr. Boros Béla Ez is szokatlan: a műsza­ki ellenőr arra kéri az újság­írót, hogy az építők érde­meit feltétlenül említse meg. . Tegnap délelőtt a harkányi Baranya Szálló szomszédságában felépített új szálloda műszaki átadása so­rán az átvevők egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a Baranya megyei Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat kitűnő munkát végzett, bár a talajmechanikai adottságok rendkívül kedvezőtlenek vol­tak — hónapokon át folyt az elkeseredett harc a hihetet­len mennyiségben feltörő ta­lajvízzel —, a határidőket is szinte percnyi pontossággal betartották. Mint ismeretes, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megbízása alapján, 1967 ok­tóberében új szálloda építé­sét kezdték meg Harkány­ban. A 12 millió forintos be­ruházás eredményeképpen Harkány legreprezentatívabb épületét alakították ki. mely­be már a következő hónap­ban beköltözhetnek az első vendégek. Az épület kéteme­letes. A földszint vörös tégla és üvegfalai mögött hatal­mas faburkolatú előcsarno­kot alakítottak ki, melyben a porta mellett egy reprezen­tatív vendéglátóipari egység is helyet kap. A szobák há­romszor három méteresek, aprócska fürdőfülkével. Aa aljzatot színes műanyag sző­nyeg borítja, az utcára néző fal teljes felülete üveg. A műszaki átvételt lebonyolító bizottság egymondatos véle­ménye: bárcsak egy tucat lenne belőle ... egyetemi tanár, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rekto­ra köszöntötte a vendégeket. — Mivel a mi ortopédiai klinikánk a legfiatalabb az országban, azt várjuk ettől a tanácskozástól, hogy gazdag anyagával impulzust ad a to­vábbi fejlődéshez. Bár el kell mondanunk, hogy a klinika olyan vonzást gyakorol a be­tegekre, hogy az eddigi ágy­bázis már szűknek bizonyul. A kongresszussal egyidőben megnyílt gyógyászati eszközök kiállítása pedig a határterü­letek számára mutathat új utakat — mondotta dr. Boros Béla. Az ünnepi megnyitó után következtek a vetítettképes előadások. Az előadóterem előcsarno­kában kiállítás nyílt a legkü­lönbözőbb ortopédiai gyógyá­szati segédeszközökből. A ki­állított tárgyak között külön­féle hazai ' és külföldi gyárt­mányú protézisek láthatók, köztük a legmodernebb bio­kéz is. Az idén még hatszáz lakást adnak ál Költözködnek a Szigeti úton Búcsú a limlomtól Minden háztartásban akad egy-két fölösleges holmi. Ki­öregedett fazék, törött, ócska szék, félretiport, szakadozott cipő. Az uránvárosi, modern lakások nemigen adnak lehe­tőséget az efféle limlom táro­lásának. Néhány évvel ezelőtt a Dunántúli Napló már fel­vetette, hogy szükség volna olyan alkalmakra, amikor a lakók rendszeresen megszaba­dulhatnak fölös holmijaiktól. Ezen a problémán segít most a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat, mely holnap indítja meg, és negyedéven­ként rendszeressé teszi lim­lomgyűjtő kőrútjait. A válla­lat szállítási osztályán Stefa­novits István a következőket mondotta: — Szolgáltatásunk díjtalan. Elsősorban az uránvárosiakra gondoltunk, de máshová is el­megyünk a teherautóval, ahol nem nyílik mód a limlom el­tüzelésére. A Kodály Zoltán út, és a mostanában átadásra kerülő Steinmetz téri új há­zak lakói is bejelenthetik igé­nyeiket vállalatunkhoz, a 10- 76, vagy a 30-93-as telefon­számon, esetleg levélben. Re­mélem, hogy sokan igénybe veszik ezt az új szolgáltatást, hiszen a kukaedény mellett sokszor hetekig hevernek olyan holmik, amelyeket a kukásautó nem szállíthat el.- kp ­eseke Jánosék költözködnek az új lakásba. lesége. — Állítólag kettőnek utalták ki. ök is örülnek az új otthon­nak. Míg megfő a fekete — invitálnak — nézzek körül a lakásban. Valamennyi egyfor­ma. Az előszobában beépített tágas gardróbszekrények, mellettük külön kis hely a jégszekrény számára. A lak­bér is egyenlő, 123 forint. Aki igényli havi 20 forintért lift­kulcsot válthat. Egy kapu­kulcs 5 forint havonta. Mu­tatják a fürdőszobát és külön felhívják a figyelmemet a fregolira. — Egy kisiparos sorra jár­ta a lakókat és ajánlotta: 212 forintért beszereli a ruhaszá­rító alkalmatosságot — mond­ja a feleség. — Nagyon cél­szerű, bár az épület tetején van ruhaszárító — teszi hoz­zá. — Mi is megvettük, kell is ide — mondja Bogdán Ti- hamérné, az X. emelet 3. sz. lakás lakója, aki közben be­jött. ök a Körösi Csorna Sán­dor utcából költöztek ide, fér­je az Ércbányánál dolgozik. Kis lakásuk volt és most él­vezik a szép újat. Ennek az épületnek — Szi­geti út 31. sz. — a lakóit az Ércbánya Vállalat jelölte ki, pénzügyi kompenzációs alapon volt ehhez joga. A III. emelet 2. sz. lakás­ban még minden „hegyén-há- tán” — az utolsó bútorokat ezekben az órákban szállítják. A fiatalasszony még jófbrmán körül sem nézett a lakásban, de — mint mondja — nagyon tetszik, úgy tűnik jó munkát végeztek az építők, szerelők. Valamennyi lakás bejárati aj­tajára biztonsági zárat is sze­reltek, — így írta elő a terv! Nagyon helyes. Ne lehessen egy kulccsal az összes lakást kinyitni! Az új lakások ablakaiból szinte belátni az egész szigeti városrész építkezését, szor­goskodnak az építők, civilek, katonák. Magasodnak már az újabb tízemeletesek is. — Még ebben az évben 265 állami és 345 szövetkezeti la­kást adunk át — mondja a III. kerületi Tanács igazgatá­si osztályának vezetője. Ala­kul Pécs új városképe a szi­geti területen. G, ¥­Elkészült a szigeti város­rész első tízemeletes épülete, már költözködnek a lakók. A 40 lakásos ház előtt tegnap a költözködéskor szokásos kép fogadja a látogatót: lovaskocsi áll az épület előtt, a kocsiról rakodómunkások szedik le a szép bútorokat és vállvetve a beköltözőkkel hordják a re- kamiékat, szekrényeket, mo­sógépet ... Egy élelmes fuva­ros már a bejárati üvegajtó­ra ragasztotta nevét, címét, ajánlja magát bútor- és zon­goraszállításra. A lift még nem működik (ahol pedig én lakom hat éve, ott már nem működik) — gyalog járom az emeleteket. A VI. emelet 2. sz. lakásban Rácz Ferenc bórgyári dolgo­zó és felesége fogadnak. — A Zója utcai lebontott épületek egyikéből költöztek ide. Az új lakástulajdonos „izgalmá­val” mutatják otthonukat. Két szoba összkomfortos, zöld mű- anyagpadlós a lakás. — Dicsérik, vagy elmarasz­talják valamiért az építőket? — kérdem. — Nincs panaszra okunk — mondja Rácz Ferenc és ezt felesége megerősíti. — De gáz még nincsen — teszik hozzá, azonban mint hallották, a gázszolgáltatás is megkezdő­dik, ha az összes lakásba be­költöznek. — A 40 lakásból máig hu­szonegyet foglaltak el, de a hét végéig egy sem marad üresen — mondja Burger Mi­hály házfelügyelő. — Sőt már az egyik lakásra ketten is je­lentkeztek — veti közbe a fe­A körhintások mindig me- netrendszerűen érkez­nek. Járják az országot, nincs az a kútfő Magyarországon, aki annyira tudná és számon tartaná mint ők az ünnepe­ket, évfordulókat, vigalmakat, legyen az állami vagy egy­házi, legyen az bányásznap vagy búcsú, legyen az az or­szág bármelyik részében, a legkisebb faluban. Néhány nap óta Gyárvároson, a temp­lommal szemben lévő nagy üres telken esténként a tánc­dalfesztivál legújabb számait röpíti messzire a szél, a kör­hinták, céllövöldék csalogatják a környék népét. Es hiába, jön a nép, mindig van közönség, szükség van ezekre a század- eleji hangulatot árasztó bó­dékra. különben nem lenné­nek itt. Forog a körhinta, si­koltoznak a lányok, s a zaj hozza a közönséget. Sajátos a hangulat, Olyasféleképpen sze­retnek itt jelen lenni az em­berek. persze iá versért fiata- tofe, mint a belvárosi korzó­Film készül Baranyáról A Zsolnay Múzeum előtt idős nénikét „ren­dez” egy fehér inges fér­fi. A néni láthatóan lám­palázas, kapkodva emel­geti bevásárló szatyrát. Ügy látszik, piacról jö­vet találkoztak vele a fil­mesek. Az utca túlsó ol­dalán berreg is a felve­vőgép. Szitányi László operatőr lelkesen mesél az eddig látott és felvett anyagról. Bent a múzeumban metszetek között válogat­nak a film alkotói, dr. Babura László rendező és Kriszt György, az Or­szágos Műemléki Fel­ügyelőség szakértője. — Húsz perces normál színes filmet készítünk Pécsről és Baranyáról — mondja Kriszt György. — Kedd óta dolgozunk itt, sorrajártuk a megye leg­nevezetesebb helyeit, Sik­lóst, Pécsváradot, Sely- lyét, Mohácsot. A forga­tócsoport az Építésügyi Minisztérium filmstúdió­jának munkatársaiból áll. Ez a stúdió készíti a különféle propaganda filmeket a Műemléki Felügyelőség munkájá­ról. A filmet a Városi és Megyei Tanács megbízá­sából készítjük. Tulaj­donképpen egy sorozat­nak lesz a tagja, amely­ben Sopronról és a Duna­kanyarról forgattunk ed­dig. Az ókeresztény lele­tektől kezdve a Zsolnay kerámiákig minden jelen­tős és szép emlékről sze­retnénk anyagot felven­ni. Filmünket két ide­genforgalmi hivatal is felhasználja, majd pro­paganda célokra, s a mo­zikban pedig kísérőfílm- ként fog menni. — móló — k . Kürhintásoh, lövöldések kon. A szociológusok azt mondják: az emberek infor­máció éhsége. Itt mindig tör­ténik valami. Az idő este hét körül van, a levegő langyos. A sergő már csak ..tiszteletkört’’ fut, egyet­len fiúcska tart ki. Régóta fi­gyelem, kocsival jöttek. A pa­pa hozta őket kocsival, ki­tette a nagyapát és a srácot, majd elhajtott dolga után a városba. A nagyapa egy üveg sörrel sokáig ácsorgóit, eköz­ben a kissrác hol a kisautón, hol meg a Sátán nevű ló nyergében rótta a köröket. Minden menet egy kettes. Az­tán egy óra múlva megérke­zett a papa, beszálltak az au­tóba és elhajtattak. Majd hol­nap megint jönnek. Annál nagyobb a forgalom a körhintáknál. Tisztes távol­ból figyelem az eseményeket, a fiúk manőverezését, amint forgás közben elkapjak s szomszédos hintát, meglodít- ják, elrúgják; a lányok újfent sikoltanak. Nem tanácsos a körhintához közel állni. — Eszembe jut egy régi eset. Falusi búcsú. Ott bámészkod­tunk, vártunk sorunkra a kör­hintánál, kicsípve, fehér ing­ben. Aztán furcsa kis pettye­ket vettünk észre magunkan. A bámészkodók szétfutottak. A hinta leállt, és egy holt­sápadt fiatalembert szedtek le róla. Kényszerleszállás. A kör- hintás majdnem megpukkadt mérgében. A kissé kapatos fiatalembert megkavarta a hinta... Itt nincsenek része­gek. Az egyik helyen üveges Szalonsört árulnak, elég drá­gán, 5 forint valamennyiért, plusz üvegbetét. Céllövöldékben is magasak az árak, egy lövés 3—4 forint. Hogy is volt régen? Pléh bá­bura lőttünk, t Ka « fején találtuk, lezuhant, nagyot dur­rant. Most hurkapálcikára lő- I nek, a szárukat kell eltalálni.! A pálcikákra mindenféle „ajándékot” tűztek, kabala­babákat, gyűrűket, brossokat, sztárfényképeket, művirágokat', műanyag-csontvázakat stb. Az' érdeklődés nem valami elsöp- j rő. Nincs nagy tarolás. Nem megy a fiúknak a célzás, vagy csak a puskákban van baj?Va-\ lahol Doberdónál verekedhet- j tek ilyen fegyverekkel nagy­apáink. Késő van. A lövöldét bódék j oldalát lehajtják. Bódék? Nem. Kerekeken gördülő hálóko­csik. Hátsó felültön: Vigyázat légfék! Egyesek a kimustrált buszban húzódnak meg éjsza­kára, de van, aki sátorban al­szik. Hogy miről álm°^nak a körhintátok? Bizonyosan a bó- nyásznapi nagy forgalomról. (Miklósvár!)

Next

/
Thumbnails
Contents