Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

1969. September 30. Duntttttifttl TÄ. CITE*It 41 3 Gépszerelés párhuzamosan az építkezéssel A Lábatlant Vé­konypapír Gyár L és IL papírgépé­nek szerelése az építkezéssel egy- időben párhuza­mosan történik. A papírgépek tech­nológiai szerelése egy évet vesz igénybe. A tervek szerint az 1. és IL papírgyártó gép szerelése jövő év májusában elké­szül. A két gépen megkezdik a pró­baüzemet. A má­sik két papírgyár­tó gép a tervek szerint 1972-re ké­szül el. Tuba Márk és Nummi Yvjö finn gépszerelő a pa­pírőrlő gépeket állítja be. Százszám igényli a szakmunkásokat a mezőgazdaság Miért kevés a mezőgazdasági szakmunkástanuló? A megyében először 1959- ben a villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában indult meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Jelenleg, a villányi iskolán kívül még két helyen: Sellyén és Pécs- váradon működik mezőgazda- sági szakmunkásképző iskola. Ezekben az intézetekben mind a három alapszakmában — gépész, kertész és állattenyész­tő ágazatokban — a mezőgaz­dasági üzemek igényeinek megfelelő számú- szakmunkást a megyén belül tudják kiké­pezni. Megyén kívüli iskolák­ban csak egyes speciális szak­mák tanulóit kell kiképezni, mint a halász, erdész, juhász, vagy a dísznövénytermesztő tanulókat. A három szakmunkásképző iskola a megye üzemeinek igé­nyei alapján készíti el okta­tási tervét és iskolázza be a tanulókat. A beiskolázási tervek elké­szülnek, de jelentkező nincs elég. Almaszüret József-majorban Szorgos asszonykezek szedik a zamatos gyümölcsöt. Szokolai felv Évről évre a tervezett beis­kolázási létszámnak csak a 60—70 százaléka kezdi meg tanulmányait az iskolákban. A gépész szakmákban: nö­vénytermesztő-, növényvédő-, öntözőgépész és mezőgazdasá­gi gépszerelő szakmában a be­iskolázásnál ugyan vannak problémák, de korántsem olyan súlyosak, mint az állat- tenyésztő ágazatban. A szak­munkáshiány különösen a szarvasmarhatenyésztő és a sertéstenyésztő szakmákban mutatkozik meg legjobban. — Ebben az évben is ezekre a szakmákra a tervezett lét­számnak csak a felét tudták feltölteni. Romvári Ferenc, a Baranya megygei Tanács mezőgazdasá­gi osztályának csoportvezetője elmondta, hogy a megyében 26 szakosított szarvasmarhate- nyésztő-telep létesül 1972-ig. Ezeknek szakmunkás szükség­lete 403 fő, jelenleg azonban csak 20 szakmunkásunk van és 16-an tanulnak iskolán. — Tehát három év alatt ezekre a telepekre 367 szakmunkást kéne biztosítani. 1972 decem­beréig 20 tsz-ben szakosított sertéstelep is létesül. A felmé­rések szerint ezekre a telepek­re minimálisan 207 szakmun­kásra lenne szükség. vesz; át a legtöbbet, igénylik a magyar Jonatán-almát a lengyelek, csehek is. Számos nyugati államról nem is be­szélve. — De maradjunk csak a bel­földi berkekben: nálunk még mindig alacsony az egyfőre jutó almafogyasztás, pedig iga­zán olcsó gyümölcs, különö­sen most, hogy az új telepíté­sek ezervagon-szám ontják az almát. Nem akarom megbán­tani a kereskedelmet, de ta­pasztalatom az, hogy annyit vásárol fel, amennyit könnye­dén eladhat. Mondanám úgy, hogy egyszerűen „árulja” az almát és nem „kínálja”. Jelenleg 10 sertéstenyésztő szakmunkás dolgozik és 16 van iskolán, a hiány 181 fő. Az új szakemberekre okvetle­nül szükség lenne, hiszen a MÉM rendeleté kimondja, hogy a telepek üzemeltetésé­nek kezdetéig, ha az előírt szakmai vezetőkkel és szak­munkáslétszámmal nem ren­delkeznek, úgy az állam által nyújtott 70 százalékos állami hiteleket megvonják, vagy ese­dékessé teszik visszafizetésü­ket. A szarvasmarha és sertés- tenyésztő tanulókat a pécsvá- radi iskola fogadja. A tanulók szakmai gyakorlatukat az is­kola két gyakorló gazdaságá­ban szerzik meg. Alsómocso- ládon a sertéstenyésztő szako­soknak jól berendezett diák­otthon ál rendelkezésükre. A szentlőrinci tangazdaságban a szarvasmarhatenyésztőket he­Elgondolkoztató, amit Timon Béla mond. A Pécsi Állami Gazdaság az idei almatermé­sének felét exportálja, a má­sik fele marad hazai fogyasz­tásra. Kint Danitz-pusztán, na­gyon olcsón. 1 kilós tételtől kezdve fölfele korlátlan meny- nyiségben bárkinek adnak el Jonatánt. Ez még csak a kez­det. Ha megépül a hűtőház, a közvetlen áruterítést még job­ban kiszélesítik, mellőzve a nagykereskedelmi szerveket. A fogyasztó — ez világos — min­denesetre jól jár. És a termelő állami gazdaság is. Rab Ferenc A szövetkezeti munkásfiatalók képviselője A József Attila utcai fod­rászüzletbe járó asszonyok jól ismerik, ott kozmetikus. Neve: Konrád Judit, azaz, hogy egy hónapja már asz- szony: Pusztafalvi Jánosné. Konrád Judit ott volt má­jusban Beremenden a megyei ifjúmunkás parlamenten, itt választották meg az országos tanácskozásra induló megyei küldöttség tagjául. — Beremend után alapos munkához láttam. Elsősorban a ktsz-ben dolgozó nők prob­lémája érdekelt, és ezt kutat­tam. A munkahelyemen a ven­dégeim is nők, így aztán az általános „női” problémákat is jól ismerem. Munkám alapját a megyei parlamenten el­hangzott felszólalások képez­ték. Igen nagy segítséget nyújtottak a ktsz, KISZ veze­tőség tagjai, akik mindenütt felméréseket végeztek, majd az anyagot közösen megvitat­tuk. A Nőtanács is hasznos útmutatásokkal szolgált. — Az országos tanácskozás szekcióülésén, a felszólalók el­mondták, hogy nincs női egyenjogúság nálunk, csak papíron létezik. A ktsz-ben is ez a helyzet? —• A ktsz-ekben a százalé­kos bérfizetéssel kiküszöböl­ték a férfi—női munkaerő kö­zötti megkülönböztetést. Mégis vannak olyan körülmények, amelyek a nőket hátrányos helyzetbe hozzák. A gyerekek miatt sokszor kell szabadság­hoz folyamodniuk. Ez minden alkalommal a nő termelésből való kiesését is jelenti. He­lyettesíteni kell. A többi mun­katársakra nagyobb feladat hárul és anyagilag károsult lesz a szabadságon levő nő is. Az esetek nagy részében el­teszik ugyanis más munka­helyre, ahol a hiányzása nem okoz komoly fennakadást. A fizetése viszont csökken. Konrád Judit parlamenti felszólalásában elmondta, hogy a szövetkezeti mozgalomban dolgozó 26 év alatti leányok­nak és asszonyoknak nincs ér­dekképviseletük a Nőtanács­ban. Nem foglalkoznak sajá­tos problémáikkal, pedig az bőven akad. Ilyen a bölcsődei kérdés is. Hasznosnak tarta ná, ha összefogással a szövet kezetek is építenének bölcső déket, óvodákat. Így az anyái nyugodtabbak lennének mun kahelyeiken, és lecsökkenne i munkaerővándorlások számi is. Kevesebben kényszerülné­nek állásuk feladására gyer­mekelhelyezési gondok miatt. — Az országos tanácsban ön képviseli majd az ország szövetkezeteiben dolgozó mun­kásfiatalságot? Ez minden bi­zonnyal sok munkát jelent... — Már gyűjtöm a problé­mákat, bővítem a kapcsolatai­mat a legkülönbözőbb szer­vekkel. Elég nehéz ám eleget tenni a társadalmi kötelezett­ségnek. A parlamenten szól­tam is erről. Mert a nők ve­zetővé válása nehéz problé­ma. Nemcsak az dönti el, hogy megválasztanak valakit, vagy sem! A folyamatos termelés­ben dolgozó fiatal nő nehe­zebben tudja a feladatot vál­lalni, hiszen még ott van az otthoni munka és a gyerek- nevelés. — M — lyezték el. A tanulóknak a gazdasági gyakorlatok ideje alatt a termelőszövetkezetek ösztöndíjat fizetnek. A szakemberek szerint a be­iskolázást elsősorban a káros szemlélet akadályozza, mely a szülők, a pedagógusok részé­ről nyilvánul meg elsősorban. A pedagógusok a pályaválasz­tásnál nem tartják mindig szem előtt a mezőgazdaság igényeit. A nevelő munka so­rán jobban fel kéne hívni a tanulók figyelmét a mezőgaz­dasági munka szépségére. — Többször arra hivatkoznak, ha egy tanuló nem készül rend­szeresen fel az órákra, hogy akkor majd mehet a tsz-be dolgozni, az általános iskola elvégzése után. Gyakori, hogy több városi gyerek jelentkezik mezőgazdasági szakmunkás- tanulónak, mint falusi. Igen nagymérvű a már be­iskolázott tanulók évközi le­morzsolódása. Litter József, a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak tanulmányi felügyelője el­mondta, hogy ez évben 166 baranyai fiatal végzett a szak­munkástanuló-iskolákban. Ez a szám igen kevés, de érde­mes megemlíteni, hogy ezek a fiatalok 1966-ban kezdték meg tanulmányaikat, akkor 320-an voltak. Szemléleti változás kéne — mondták a MEDOSZ Ba­ranya megyei, Bizottságán. Ne az „íróasztal” utáni vágy él­jen a fiatalokban, hanem a munka területén bizonyítsák be tudásukat. A fiataloknak persze megfelelő munkakörül­ményeket is kell teremteni, mely már több helyütt a me­gyében meg is valósult. (Mécs) Országos építésügyi tájékoztatási értekezlet Hétfőn megkezdte munká­ját az I. országos építésügyi és tájékoztatási értekezlet a MÉMOSZ székházban. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban fo­kozódott a tudományos és műszaki tájékoztatás jelentő­sége, és a vállalati önállóság növekedésével megszaporod­tak az igények a különféle műszaki információk iránt Az értekezleten csaknem 200 építésügyi műszaki vezető és könyvtáros vesz részt, to­vábbá több külföldi szakem­ber, közöttük a KGST építés­ügyi tájékoztatási munkacso­portjának képviselői. A két­napos tanácskozáson mintegy 20 előadás hangzik el. Az építésügyi tájékoztatási központ, amely az értekezlet összehívását kezdeményezte, már eddig is jelentős munkát végzett. Tavaly 49 szakfilmet forgalmaztak csaknem 1300 különféle kiadványt nyomtat­tak ki több mint 12 millió példányban. Évente mintegy 25 000 tartalmi kivonatot ké­szítenek külföldi és hazai szak- folyóiratok és kiadványok cikkeiből. Más módon is fi­gyelemmel kísérik az építés­üggyel kapcsolatos külföldi eredményeket: 57 ország mint­egy 200 intézményével tarta­nak fenn kapcsolatot. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: elsősorban északon megnövekedő felhőzet, kisebb esőkkel. Gyenge, változó irányú, majd megélénkülő nyugati, délnyugati szél. Reggeli párásság. A nappali felmelegedés főként északnyugaton gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7 fok között, né­hány helyen gyenge talajmenti fagy. A legmagasabb nappali hő­mérséklet északnyugaton 15, más­hol 20 fok körül. SZÉP IDEJÜK VOLT teg-J nap a szüretelőknek. Nem volt i túl meleg, a hűvösebb szelet j meg fölfogták az almafák.! Kétszáz nő dolgozik a József- majori telepen. nyolevanan | válogatják és csomagolják a gyümölcsöt, a többiek pedig J szedik. Ameddig csak ellát az em-! bér, mintha mélypiros almá- j val, zsúfoltan „díszített” fák ‘ vonulnának a végtelenbe. A fiatalabbak fölmásznak a ko-j rónára, színes műanyagvöd-; rökbe gyűjtik a csúcsról a gyümölcsöt, lent ládákba rak-: ják. — Most tetszenek fényké- ; pezni, mikor ilyen ronda kö-: tényben vagyok ...?! Az asszonyok riadtan ren-! dezgetik ruhájukat, hajukat, fejkendőjüket, aztán „beáll­nak” a fotóra, mint a film- sztrárok, mosolyt eresztve, al­mafaágért nyúlva. — Mennyit kell naponta le­szedni? — Hat-hét mázsát fejenként, ez körülbelül harminc láda. Akkor keresünk hetven-nyolc- van forintot — mondják. A csomagolóban a ládák tartalmát kiürítik és közben válogatják és címkés reke- j székben helyezik el a gyű- j mölcsöt. Az I. osztályú, illetve , II. osztályú alma átmérőjének j alsó határa 60, illetve 55 mii- i liméter. A válogatás sablon- j nal, tehát gyorsan történik. A i rekeszeket emelővillás targon- j ca szállítja az udvaron álló teherkocsikra és onnét a Pé­csi Állami Gazdaság Jonatán­ja elindul útjára: ideiglenes tárolóba, onnét a pályaudvar­ra és vasúton Csehszlovákiá­ba, illetve az NDK-ba. Timon Béla mérnök-főkertész mond­ja. hogy a telepített fajták 70 ■ százaléka Jonatán, 20 száza­lék Golden Deliciosus és a maradék 10 százalék — Star- king, illetve téli Aranypar- men — a Jonatán porzását hivatott elvégezni. — AZ ELSŐ IGAZI NAGY TERMÉS tulajdonképpen most! vöt, holdanként 150 mázsát; várunk — mondja Timpn Bé­la és Farkas József szaktech­nikus, aki a József-majori te­lep vezetője. — Persze ez egy kicsit viszonylagosan értendő, ugyanis lehetett volna jobb is, ha a jég el nem veri a tele­pítés hásságyi részét. Viszont itt a mohácsi országút men­tén már kevés jég érte a gyü­mölcsöst. Így is vagy 3 milliót fizetett ki a biztosító. 1959-ben telepítették be ezt a területet. Nem minden aggo­dalom nélkül. S a gondokban osztoztak a pécsiekkel a vil­lányi és a zengőaljai gazda-1 ságok szakemberei is. Az al-! ma a homokos talajt igényli, másrészt pedig Baranyában — Szabolccsal ellentétben — nem volt hagyománya a telepített almatermesztésnek. Amikor a fák termőre fordultak, alig hoztak valamit. Pedig az ötö­dik-hatodik esztendőben már „illő” lett volna a 70—80 má­zsás átlag. Először a metszési eljáráson változtattak. Ezt az a fák koronája, következés­képpen a napfény hatása ked­vezőtlen volt. — Ez sem sokat segített — mondja Timon Béla. — Ez­után a talaj tápanyag-tartal­mát vizsgáltuk meg, még hoz­zá levél-analízis révén. A vizsgálatokat a laborató­rium vezetője, Margittal Lász­ló agrármérnök, továbbá Kör- nyei Béláné kertészmérnök és munkaközössége végezte el. Kiderült, hogy a talaj ká­lium-szegény. Amikor később növelték a káli-trágyázást, a levelek — mintegy tükörként — kimutatták a változást. Köz­ben persze el kellett végezni az altalaj-lazítást is, a koro­na-szél vagyis a „csurgó” mentén mintegy 70 centimé­ter mélységig gépekkel lazí­tották fel a földet. A talaj könnyebben „lélegzett” és a csapadék js eredményesebben jutatta le a talajba a káli­trágyát. — Ez a néhány évig tartó „művi” beavatkozás szerintem legalább 100 mázsát hozott ne­künk holdanként, ötvenet pe­dig a természet „adott” — mondja Timon Béla. — Ez a példa persze elnagyolt egy kissé, de annyi biztos, hogy enélkül nem érjük el az idén, ez első, igazán ipari nagyter­mést. TAROLÁSRA. SZÁLLÍTÁS­RA a teljes beérés előtt kell leszedni az almát, és 0, plusz 2 fokos hőmérsékleten tárolni, vagy legalább is plusz 5 fok alatt. Mire a fogyasztóhoz ke­rül, az alma lassan beérik. Tá­rolni ... Az utóbbi években — ahogy fokozatosan több tízezer hold telepítés fordult termőre — úgy vetődött fel a tárolási probléma. Timon Béla: — A Pécsi Állami Gazdaság tervében szerepel egy hűtőház létesítése, meg is lesz néhány éven belül. Addig a tárolást „házilag” oldjuk meg úgy, hogy a rekeszekből prizmát rakunk és befedjük bálázott szalmával. Persze ez csak ideiglenes állapot, hiszen hosz- szabb távon csak úgy lehet almatermesztéssel foglalkozni, ha rendelkezésre áll megfelelő hűtőház. — „Hosszabb távon?” Sokan félnek az almadömpingtöl. A túltermelés már jelentkezik például az őszibaracknál... — Más kérdés az őszibarack. Nem lehet tárolni, másrészt idényjellegű, alig három hó­nap alatt lefut és méghozzá olyan „konkurrens” gyümöl­csökkel egyidőben. mint a nyári körte, szilva, ringló, dinnye, a kései fajta pedig egyidőben a szőlővel. De még ennek ellenére sem kell meg­húzni a vészharangot az őszi­barack fölött: mi kiselejtez­tük, az apró, gyengehozamú fajtákat, de helyette telepítet­tünk korai, sárgahúsú, nagy­hozamú fajtát. Tehát a minő­ségen kell javítani — mondja a főkertész. Az alma viszont eltartható tavasz végéig, főleg a Jona­tán. De növekszenek a külföl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents