Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
1969. szeptember 23. s jjutxűntviíiii ts. cites ts. ö MEQVALÓSUL NAQY KÁROLY ÁLMA Épül az Európa-csotorna Nehéz feladat előtt a mérnökök és futuro'ógusok Kerek 1200 éve foglalkoztatja az érdekelteket Európa két nagy folyamának, a Rajnának és a Dunának az összekötése és ezzel egy, az Északi-tengertől a Fekete-tengerig vezető víziút kiépítésének a terve. Már Nagy Károly is behatóan érdeklődött iránta, sőt a Weis- senburg melletti Fossa Carolina tanúsága szerint neki is fogott a kivitelezésnek, csakhogy utódai nem folytatták a megkezdett vállalkozást. A csatornaépítés gondolata az egész középkoron át fel-fel- bukkan a krónikákban, de a megvalósítást mindig meghiúsította az épp fennálló politikai helyzet. A harmincéves háború után kialakult állapot, Németország kis fejedelemségekre való felaprózottsága, pedig éppenséggel nem volt alkalmas ilyen nagyarányú vállalkozások kivitelezésére. Napóleon a Bajor Királyság megalapítása által lehetővé tette a csatorna-terv konkré- tebb formában való felfrissítését, mivel az új királyság közös fennhatósága alatt egyesítette az építkezés számára fontos terepet a Duna és a Majna között. I. Lajos bajor király nagy jelentőséget tulajdonított a tervnek, mert az összekötő víziút gazdasági fellendülést ígért az országának. Sikerült is keresztülvinnie, hogy megépítsék a Duna— Majna csatornát, amelyet aztán róla is neveztek el. Ám nem sokkal 1846-ban történt megnyitása után kiderült, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat. Száz zsilipje, csekély méretei (max. 120 tonnás hajók közlekedhettek csak rajta), valamint az időrabló vontatás szükségessége miatt hamarosan verseny- képtelenné vált az épp akkor „feltörő” új közlekedési eszközzel, a vasúttal szemben, Ezenkívül az is hátrányára vált a Lajos-csatomának, hogy egyfelől a Duna és a Majna akkoriban még nem épült ki a csatornán járó hajók befogadására, másfelől pedig a csatorna zsilipjei nem tudták befogadni a folyókon közlekedő nagyobb hajókat. A kanális ennélfogva csupán lokális jelentőségű víziút maradt. Mint európai kereskedelmi útvonal nem tudta betölteni a rá rótt feladatot. A sikertelenség valamennyi oka ismeretes volt már, amikor 1921-ben a Birodalom és Bajorország államszerződés keretében egyeztek meg a Rajna—Majna—Duna csatorna megépítéséről. A szerződő felek tehát teljesen tudatában voltak annak, hogy a csatorna kapacitásának méretezésénél az 1500 tonna vízkiszorítású hajók és a 3000—3500 tonnás összsúlyú vontatványok igényeit is szem előtt kell tartani. Olcsó tömegszállítás nélkül ugyanis nem lehet versenyképes a csatorna. Amikor az Európa-csatorna névre keresztelt transzkontinentális víziút 1981-re elkészül, hossza, a Majna mainzi torkolatától az osztrák határ menti Passauig, 764 km lesz. Természetesen nem mindenütt lesz mesterséges csatorna; az építők igyekeznek minden lehetőséget maradéktalanul kiaknázni, amit az útbaeső természetes vizek nyújtanak, más szóval csatornázzák a meglévő folyómedreket. A Majnát például, amelynek az alsó folyását már az első világháború előtt csatornázták, most Aschaffenburgtól Bambergig fogják kiépíteni, hogy lehetővé tegyék az Európa-hajók áthaladását. Bambergtől a csatorna Forchheimig a Regnitz folyó megfelelőképp kiépített medrében fog folyni, Forchheim után azonban mesterséges víziútként vezet majd a Frank Jurán át az Altmühl völgyébe. Ezzel a folyóval éri el aztán Kebleimnél a Dunát. Hogy az erősen váltakozó vízállású Dunát is alkalmassá tegyék a folyamatos hajóforgalomra, ugyancsak széleskörű bővítési munkák kivitelezésére volt szükség. A Majna és Duna csatornázása Vilshofentől az osztrák határig immár befejeződött. A Kelheim—Vilshofen közti Du- na-szakasz kiépítésére egyelőre csak a tervek vannak meg. A legnehezebb útszakasz, a Frank Jurán átvezető rész, már évek óta munkában van. Erlangent már elérte és 1972- ben már Nürnbergig fog vezetni. A meglévő természetes folyók csatornázása egyébként valóságos gyermekjáték a Frank Jurán átvivő csatorna építéséhez képest. Mert ez a munka mélyebben kavarja fel és változtatja meg a táj infrastruktúráját, mint az autópálya-építés. A Bamberg—Nürnberg szakaszon például nemcsak a fennálló közlekedési hálózatot bontja meg, hanem a víziutak meglévő rendszerét is. Kiváltképp súlyos következményekkel járnak az Erlangen, Fürth és Nürnberg térségében szükségessé váló beavatkozások, mivel ezekbe a városokba csillagszerűen futnak össze az utak. De a terv műszaki része is tartalmaz egy csokorra való különleges nehézséget, amely a legnagyobb szellemi megerőltetést követeli meg a munkát végző mérnököktől. A Bamberg és Nürnberg közti szakasz egyik legnagyobb építménye a Regnitz völgyét 14 m magasságban keresztben átívelő csatorna-híd lesz. A 220 m hosszú lebegő teknő 36 m széles lesz és 3,5 m merülésű hajók is közlekedhetnek benne. A szovjet flotta sztárja A helikopterekkel felszerelt, tenger- alattjárók ellen specializált Moszkva cirkálót, amely a Földközi tengeren teljesít szolgálatot, a nyugati sajtó „szenzációs haditengerészeti egységnek” nevezi. A Moszkva cirkáló a rakéta- technika, az elektronika, az automatizálás és a távirányítás legújabb vívmányait testesíti meg. A cirkálót felszerelték repülőgépelhárító rakétákkal, helikoptereiket önirányítás mélységi lövedékekkel. A Nixon kormányzat zöld utat biztosított a héten Amerika 300 utast, 2900 km óránkénti sebességgel szállító szuperszonikus repülőgépének építéséhez. A Boeing és a General Electric által epl- tendő gép 4500 millió dollárba kerül, 1972-ben indul próbaútjára és 1978-ban kapcsolják be a rendszeres légiforgalomba MINDENFÉLE - mindenfelől Szép emlékeztető. Orleans francia városban minden új házaspár a várostól nászajándékképpen egy facsemetét kap, amelyet a fiatalok egy nyilvános parkban ültetnek el. * Minden papírból. Svédország Nyugat-Európa legnagyobb papírárutermelője. Egyesek szerint az elkövetkező harminc évben a svédek többsége papírfotelokban fog ülni, papírlepedőkön fog feküdni, papír- törülközőt fog használni. Az újszülöttek több mint 90 százalékánál papírpelenkát használnak, — Svédországban tavaly több. mint 20 000 tonna papírpelenkát adtak el. * A virágok országútja. A Genovától a francia határig épülő országúinak költői nevet adtak: A virágok országútja. Az útvonalnak csak a fele vezet sík földön, a többi 64 alagúton és több mint kilencven hídon át halad. Ez a sztráda a transzeurópai országút egyik része lesz, amely Londonban kezdődik, áthalad Párizson, Genován, Rómán és Palermónál ér véget. Az első francia „repülő vonat”. A Le Bourget-i repülőterén bemutatták a nyilvánosság előtt az első francia repülő vonatot. A 80 személyes prototípus 1968 januárjában állami megrendelésre kezdte el próba járatait, egy 18 kilométer hosszú pályán Orleans mellett. Maximális sebessége óránként 300 kilométer — bár a kísérleti típusé a 422 kilométert is meghaladta, — utazó sebessége pedig 250 kilométer óránkint. Az előregyártott betonelemekből készült középső pálya formája megakadályozza a szerelvényt a kisiklásban. * Kutyaeldorádó. Az Egyesült Államokban 25 millió kutyát és 35 millió macskát tart a lakosság. A kutyák lelkiismeretén 600 000 harapás szárad. A megharapott személyek 10 százalékát be kellett oltani veszettség ellen. AutomaHkus postahivatal Bérmentesítés, levél-, távirat-, csomag- és pénzesutalvány átvétele húsz frankig: ezeket a feladatokat látja el az önműködő postahivatal, amely nemrég kezdte meg működését a. franciaországi Montgeronban. Ezt az a francia társaság helyezte üzembe, amely 1914-ben az első taxiórákat forgalomba hozta. A társaság eddig több mint 40 000 készüléket gyártott, amelyeket több területen használnak fel a gépkocsimosástól az édesség- és italárusító automatákig. Mennyi halat eszik meg a világ? Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) számítása szerint a halfogyasztás 15 év alatt a világon 41 millió tonnával fog emelkedni. A világ jelenleg 60 millió tonna halat fogyaszt. Az emberiség élelmezésének jövőben bekövetkező alakulását figyelembe véve a FAO úgy becsüli, hogy 1985-ben a halfogyasztás 100 millió tonnára emelkedik. A japán üzletemberek arra tértek rá, hogy konkurrenseik titkait pisztolyok és fegyverek segítségével ballgassák ki. Engedélyezték, hogy találékony mérnökök olyan speciális töltényt fejlesszenek, amely egy mogyoró nagyságú miniatűr adót tartalmaz, és hangtompítóval kilőhető. A miniadók a házak falára és az ablakfákra tapadnak, és a mögöttük lévő iroda leghalkabb zörejeit Is továbbítják. Egy japán biztosító társaság 8 héten belül 19 lehallgató készüléket talált az igazgatéeági irodák külső falán. Hogy hány lövést adott le kon- kurrensei házfalára, arról nem beszélt. Rádió- és televízióadók kölcsönösen vádolják egymást, hogy a műsorszerkesztésről tartott értekezleteiket lehallgatják. Az ifjú párok tábora. Lengyelországban, a Mazu- ri tavaknál lévő üdülőövezetben rendkívül érdeklődésnek örvendett az ifjú párok nyári tábora. A táborban kizárólag fiatal házasok és olyan 30 évnél nem idősebb házaspárok kapnak elhelyezést, akiknek még nincs gyermekük. A tábor napirendje is ehhez igazodik. A pihenésen, gyalogos és viziiúrákon kívül az orvosok, a pszichológusok, a közgazdászok és más szakemberek előadásokat tartanak házassági kérdésekről. * Matuzsálemek Bulgáriában. A hivatalos statisztikai adatok szerint Bulgáriának 426 száz éven felüli és 6500 kilencven éven felüli lakosa van. * Falevél-anziksz. Olaszországban, de feltehetően a világon csupán a donafu- gatai posta renelkezik engedéllyel, hogy — szabály- szénién felülbélyegzett — magnolia leveleket továbbítson és fogadjon képes levelezőlapok helyett. A jóillatú dísznövény levelének portózott küldését Testaze- na gróf kastélyának vendégei kezdeményezték, feltehetően azért, mert a közelben nem volt levelezőlap árus. A kisváros postájáról ma naponta kb. ötven ilyen szokatlan anziksz indul útjára, A kis téglalap alakú karton pályafutása Már annyira hozzászoktunk a levelezőlaphoz, hogy eszünkbe sem jut megkérdezni, honnan származik. A levélbeni közlés egykorú az írott szóval, de a levelezőlap csak százéves. Az osztrák postai adminisztráció hozta forgalomba ezt az újítást 1869. október 1-én. A siker rendkívüli volt. Mindössze három hónappal később, az év végén, az osztrák postahivatalok több mint hárommillió levelezőlapot árusítottak ki. Britannia követte a példát és rövidesen a rendőrség segítségét kellett kérnie, hogy helyreállítsa a rendet, akkora tömeg ostromolta meg a londoni főpostát a levelezőlapokéig. Más európai országok is hamarosan bevezették a találmányt — Németország, Luxemburg és Svájc, Már 1871-ben csatlakozott BelgiSZÁZÉVES A LEVELEZŐLAP um, Kanada, Dánia és Hollandia, majd utánuk — 1872-ben Ceylon, Svédország, Norvégia és Oroszország. Franciaország — 1873-ban, majd mások is, az új- és óvilágban — Románia, Szerbia, Spanyolország, Chile és az Egyesült Államok. Kezdetben a levelezőlapokat országonként a belső forgalomban használták és csak 1874-ben a bécsi nemzetközi postai megállapodás aláírásakor engedélyezték külföldre küldését. Ebben az évben létesítették az általános postai uniót is. A levelezőlap feltalálója, dr. Emanuel Hermann osztrák közgazdász, a bécsi és a gráci politechnikai iskolák előadója volt. Szakcikkeket írt. 1869. jan. 23-án — Hermann ekkor 29 éves volt — a bécsi „Neue Freie Presse” közölte írását az „Új posta levelezésmód előnyeiről”. A cikket von Mally, az osztrák posta vezérigazgatója is elolvasta, nyomban utánanézett az ügynek és lépéseket tett az ötlet valóra váltása érdekében. Hermann javasolta, legyen a levelezőlapok postai díjszabása két krajcár (nem öt, mint a leveleké) és a bélyeget nyomtassák rá a lapra. Mindkét javaslatot elfogadták és a levelezőlap világsikert aratott. Négy évvel korábban, az észak-németországi postai konföderáció igazgatója, von Stephan vetette fel a levelezőlap gondolatát, de a csökkentett tarifára nem is gondolt és ezért a terv lender—-.* vallott Ma már nehéz elképzelni, micsoda felbolydulást okozott egykor a levelezőlap megjelenése. Az elsőket barna papirosra nyomták (hogy kevésbé lássék rajta a piszok) és Személytelenek voltak, mint valami hivatalos űrlap. A hölgyek nem vásárolták, mert nem tartották esztétikusnak, no meg — elég diszkrétnek. Akkoriban még nem létezett telefon és a levelezőlapnak az volt az előnye, hogy bármit kevés szóban, praktikusabban, kevésbé ünnepélyesen közöljenek, mint levélben, amelyet szépírással kellett írni és ez bizony sok időbe tellett. Használt-e a levelezőlap feltalálása a lustáknak? Talán. Mint később kiderült, mindenesetre jó szolgálatot tett a modem embernek, aki nagyon elfoglalt és kevesebbet ad a szertartásosságra elődjénél. Az első levelezőlapok egyéb jellegzetességeik miatt is „modernek” voltak — szabvány méretük miatt. 1869-ben egy szabványosított árucikk valóban forradalmi volt. Az eltelt száz év alatt két új találmány rendítette meg a levelezőlap egyeduralmát — a telefon és a képes levelezőlap megjelenése. 1894- ben „határátlépési engedélyt” kapott a képes levelezőlap is. Akkoriban, századunk elején, szerte a világon szenvedélyesein gyűjteni kezdték a képeslapot. Csupán Angliában hetenként 16 millió képes levelezőlap került a postaládákba, 1904-ben. A gyűjteményalbumok kimentek a divatból, de a levelezőlap továbbra is életképes. Az idegen- forgalom fejlődése pedig valósággal szárnyakat ad az iparának. A két világháborúban ismét hasznosnak bizonyult a „levlap”. Segítségükkel juttattak szűkszavú értesüléseket a legközelebbi hozzátartozók a fronton küzdő katonákról, hadifoglyokról... A háború alatt nyomtatott képeslevelezőlapok, a tájképesek és a humorosak, a fizetett válaszlevelezőlappal kombináltak, a reklám- és propaganda célúak, az érzel- gősek, a művészi reprodukciók, az újévi üdvözletek, a fekete-fehérek, a színesek, a többé, vagy kevésbé ízlésesek — Emanuel Hermann találmányának, a kis téglalap alakú kartonnak utódai — elszaporodtak és biztos a jövőjük. Az üzenetváltás legolcsóbb eszközei. I
