Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
IMt.ueptember 2. Dunantmi napio 3 A termelékenység kulcsa A Kesztyűgyár ismét előbbre lép Á munka termelékenységének növekedési üteme a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb mutatója. Közismert, hogy a termelékenység a megyében egy helyben áll, sőt az első félévben visszaesett. Sajnos országosan is ez a tapasztalat. Mégis akadnak vállalatok, ahol a termelékenység üteme, a munka hatékonysága nőtt, ilyen vállalat Baranyában a Kesztyűgyár. A gyárban az első félévben a termelékenység javulása 3,9 százalékos volt. Míg tavaly az első félévben egy munkás naponta 2,28 pár kesztyűt termelt, ez év első félévében egy nap 2,37 pár kesztyűt készít. A második félévben a termelékenységi mutató minden bizonnyal tovább emelkedik, mivel eddig a tavaszi modelleket gyártották, amelyek igen munkaigényesek, a téli kesztyűk gyártása jóval gyorsabb, a közelmúltban a termelésbe állított dolgozók teljesítménye növekedni fog. Legfontosabb: a gépesítés rab használt gépet szereztünk be az NSZK-ból, és további 100 használt, és 37 új varrógépet rendeltünk meg, melyek folyamatosan 1970 első negyed évéig megérkeznek. így jövőre a géppel varrott kesztyűk arányát 70 százalékra tudjuk emelni. A munkaigényesség növekedése általában csökkenti a ter- I melékenységi mutatókat, a Kesztyűgyárban a gazdálkodás szempontjából pozitiven értékelhető. A munkaigényesség különösen azóta nőtt, amióta megszilárdult a kanadai és felfejlődött a svájci piac. Ezek a piacok új és új fantáziakesztyűt igényelnek, melyekre az eddiginél nagyobb a munka ráfordítás. A vállalat célja: minél több munkát exportálni. A megnövekedett munka több devizát hoz a népgazdaságnak. Egy példa: míg a simakesztyű világpiaci ára 1 dollár 73 cent, addig a dekoratív munkaigényes kesztyűé 2 dollár 1 cent. Ez a világpiaci árkülönbözet határozza meg a termelékenység dollárban való növekedését. Cél: az állami gazdaságokban is 8 órás munkaidő bevezetése Keresetcsökkenés nélkül A többlet szabad időben is dolgoznak Ez év első hét hónapjában 3,3 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ezt a megemelt bérszínvonalat fogják tartani egész évben. Az említett bérfejlesztés 10 napi nyereségnek megfelelő összeget tesz ki. Persze, akadtak olyan tényezők is, amelyek a termelésre kedvezőtlenül hatottak. Ilyen például a vidéki ipartelepítés, mely átmenetileg minden esetben termelékenység visszaesést eredményez. Hosszú távon azonban megéri, mivel hasonló gazdasági vezetés mellett, bizonyos begyakorlás után törvényszerű, hogy a termelékenység elérje az „anya” gyár színvonalát. (Mécs) Bányaberendezésaket gyárt a Pécsi Fémipari Vállalat lakatos üzeme. A Mecseki Ércbánya Vállalat részére szellőzőcsöveket és száilítócsilléket, a Bányászati Anyagellátó és Értékesítő Vállalat részére pedig Pctrovics-féle csillefogót. Szokolai felv. A munkatermelékenység alakulásának egyik legfontosabb tényezője a gépesítés. A Kesztyűgyárban kézműipari jellegű a termelés. A szabászat! munkafolyamatok teljes egészében kézi munkaműveletek. A varrásnak pedig 40—45 százaléka kézi munka. A piac igénye és a vállalat törekvése az volt, hogy a varrási műveleteket mind jobban gépesítsék. A követelmény érthető, hiszen kézzel nyolc óra alatt 3—4 pár kesztyűt varr egy dolgozó, míg géppel ennek háromszorosát. A gépi arány javítása terén fontos lépések történtek a vállalatnál. Tavaly a termelés 56,9 százalékát tették ki a géppel varrott kesztyűk, ez évben a várható arány 60 százalék. — A piac még több géppel varrott kesztyűt venne fel, mint amennyit a gépi kapacitásunk elbír — mondta Gulyás József igazgató. — A gépek beszerzése érzékenyen érinti a vállalatot. Csak a tőkés országokban lehet beszerezni azokat. A beszerzést azonban nehezíti a letéti- és a vámrendszer. Ezévben 60 daKevesebb kilépő A gépek beszerzése, mint ismeretes'problematikus és igenigen költséges, ennek ellenére a termelést növelni kellett, mivel a piac egyre több árut igényel. Ez bizonyos létszám- növekedést is eredményezett. A Kesztyűgyár dolgozóinak 80 százaléka nő, így eleve számolni kell a fluktuációval. A gyár jelentősen megérezte a 3 éves gyermekgondozási segély bevezetését is. Az elért eredményeket kedvezően befolyásolta az a tény, hogy az idén 8,5 százalék volt a kilépők száma, míg tavaly ez a szám 22,3 százalék volt. A Kesztgyűgyár vezetősége arra törekedett, hogy biztosítsa az élőmunka hatékonyság növelésének kellő ösztönzését. A stepp-varrodai teljesítmények fokozására célprémiumot tűztek ki: aki növeli teljesítményét ebben az üzemben a darabbéres keresetének növekedésén túl prémiumot is kap. A szabászatban a termék gazdaságosságára nagy hatással léhet a munkás. Ha jobban kihasználja a rendelkezésre álló anyagot, ha a minőséget javítja, prémiumot kap. Az 1021-es kormányrendelet . értelmében 1970 végéig az állami gazdaságokban Is meg kell valósítani a napi nyolcórás munkaidőnek megfelelő, évi 2500 órás foglalkoztatást. Az előkészületek már a múlt esztendőben megkezdődtek, 1969. január elsején pedig elsőként a villányi és bolyt gazdaságok vezették be. Később Pécsett, Szentlőrincen és Zengőalján is áttértek az új munkarendre. Jelenleg öt gazdaságban teljesen, háromban pedig részlegesen e szerint dolgoznak. Az utolsó kettő 1970 elején tér át. A MEDOSZ-hoz tartozó dolgozók *7,7 százaléka már a napi nyolcórás munkaidőnek megfelelő munkarendben dolgozik. A tapasztalatok szerint nőtt a munka- intenzitás és fegyelem, gondok azonban jelenleg is adódnak. A 27 ezer holdon 2300 munkást foglalkoztató Bolyi Állami Gazdaságban Baranyában elsőként vezették be a nyolcórás munkaidőt. Már az elmúlt évben csökkentették az állami gazdaságokban és mezőgazdaságban megszokott és törvényesített 10 órás munkanapot. A munkaszervezés, műszaki fejlesztés és a dolgozók munkaintenzitása lehetővé tette, hogy ebben az esztendőben már csak 2500 órát kelljen a munkásoknak dolgozni. Természetesen a mezőgazda- sági munkák jellegének megfelelően csak szabadnapok biztosításával lehetett az új munkarendet megszervezni. A növénytermesztésben december 1-től május 1-ig napi nyolc óra a munkaidő, a szombatok számának megfelelő szabadnappal. Májusban kilenc óra és öt szabad szombat, júniustól kezdődően pedig 9—10—10—9—9 és novemberben ismét 8 óra a munkaidő, de ebben az időszakban vasárnap kivételével nincs szabadnap. Az állattenyésztésben napi 8,3 órát kell dolgozni és havonta egy szabadszombat áll a munkások rendelkezésére. Természetesen ez sem általános, hiszen a baromfitenyésztők, sertésgondozók az állatállomány leadása után egyszerre kell, hogy kivegyék a 12 szabadnapot. Az elmondott munkarend megszervezése követi a gazdaság munkaerőigényét. A szabadnapok eloszlásának aránytalansága a keresetekben is megmutatkozik. Ebből adódóan néhány csoportban, így a növénytermesztők és traktorosok látszólag kevesebbet kerestek, mint 1968 hamutatkózni fog. A 200 embert érintő traktoros csoportban például a július havi bér máris kedvezően befolyásolta az első félév átlagát. Huszonkét forinttal több mint a múlt évben. Ez a különbség az év hátralevő időszakában tovább növekszik majd. Előreláthatólag az évi 2500 munkaóra- foglalkoztatással is elérik a 2100 forintot az 1969. évi egy hónapra eső átlagkeresetek. Ez pedig 100 forinttal több, mint a múlt évi. A munkaidőcsökkentést természetesen csak a nagyarányú műszaki fejlesztéssel és az ennek következtében jelentkező termelékenység-növekedés hatására tudták végrehajtani. A kazalozásnál, rakodásnál, kukorica- és komlóbetakarításnál óriásit léptek előre. A komló betakarításánál például 800 idénymunkást kellett alkalmazni, most pedig 60 ember elvégzi ezt a munkát. Annak ellenére, hogy egjf- értelműen bebizonyosodott: a nyolcórás munkaidőt kereset- csökkenés nélkül megvalósították, nem teljesen érte el eredeti célját. A megnövekedett szabadidőt ugyanis a dolgozók kevés kivételtől eltekintve most is munkában töltik, új kereseti lehetőségeket keresnek. Ez nemcsak a bolyi Egy „darabka tenger” a Rákóczi úton Dors — sztavdrida Kis üzlethelyiség, a Rákóczi út 39/b alatt. Felét elfoglalja a mennyezetig érő hűtő- berendezés, amelyben a hőmérséklet még a nyári forróságban is minusz 20 fok. — Egyetlen ember rezidenciája ez, Varga Ferencé, aki — gumiköpenyesen, térdigérő csizmában — késekkel és bárd- dal felszerelve áll neki a tegnap délelőtti szállítmánynak. Egy darabka tenger szorult ide, ebbe a „mini-üzembe”. Legalábbis a tengert idézik meg a csonttá fagyott — érdekes formájú — halak. Ez a barnás hátú és fehér hasú lepényhal, Lengyelországból érkezett: — Magas fehérjetartalmú, jóízű hal — mondja Varga Ferenc. — Az az érdekes, hogy amíg a ponty ikrája, egyik legértékesebb belsőrész, a lepényhal ikráját már itt kiszedem és eldobom, mert keserű. A makrélát Norvégiából szállítják, a dors és a sztavdrida viszont szintén lengyel import. Az utóbbi kettőből jövő héten ' várnak ’ nagyobb szállítmányt. — Halászléhez mondjuk... — jók ezek a halak? — Próbáltam, de más az íze, zamata, mint az igazi magyar halászlének. A Halértékesítő Vállalatnak Üjmecsekal ján, továbbá a „villanyrendőrnél'’ van boltié, ezenkívül két pavilonja. makréla — lepényhal — Félkész halászlé — műanyagiasakban Harkányban, illetve Pécsett a Piac téren. A tengeri halat itt sütik a Piac téren. Ugyanúgy, paprikás-töröttborsos lisztben, mint a keszeget. — Első napokban csak kóstolgatták a halainkat — mondja Erdősiné, a pavilonban —, de aztán megkedvelték a fogyasztók. Legnagyobb sikere a dorsnak van, nagyon hasonlít ízre a süllőhöz. Aztán persze van, aki a lepényhalra esküszik. Jánosi Gyula, a vállalat pécsi kirendeltségének vezetője és helyettese, Kovács Lajos elmondják, hogy nyári hónapokban havi 400 mázsa halat adnak el, közületeknek, továbbá a vendéglátóiparnak, fogyasztási szövetkezeteknek és az élelmiszerkereskedelmi vállalatnak. Októbertől március végéig pedig 650—700 mázsa a forgalom. A halat általában halgazdaságoktól, vagy állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől szerzik be. A növekvő haltenyésztés az árakban is realizálódik: 1968-ban 27 forint volt a ponty kilója, az elmúlt télen már 23 forintra, majd most júniustól kezdődően pedig 21 forintra csökkent az ára. — Mi az oka annak, hogy a pontyon kívül más édesvízi halból kevés van? — Egyrészt a Duna az idén egyébként is halszegény. A halastavak viszont csak u őszi lehalászás idején adják a több halat. Október végétől nálunk is lesz, sőt, az elmúlt télhez hasonlóan ismét kapunk balatoni süllőt. Tavaly is v5lt korlátlan meny- nyiségben ■— mondja Kovács Lajos. Jánosi Gyula hozzáteszi: — Az úgynevezett vadhalakat, mint a törpeharcsa, keszeg, kárász, sügér, — nem tenyésztik és ezért csak ősszel akad fent a hálón. Egyébként vállalatunk igyekszik bővíteni a választékot, mert a tél elejétől kezdve füstölt herin- get és füstölt makrélát is kapunk. Aztán lesz tengeri lazacunk is, mélyhűtött állapotban. Műanyag tasakban árusítunk halfejet, farokrészt, fűszereket, megtisztítva két és .négyadagos mennyiségben, külön halszeletet is természetesen. A használati utasítás j megkönnyíti a halászlé, vagy j más egyéb halételek gyors, otthoni készítését. —b— — R. L. Aston, a lancaste- ri egyetem termelőmérnöki karának tanszékvezető egyetemi tanára, magyarországi tanulmányútja során tegnap Baranyába érkezett a MTESZ vendégeként. Az angol professzor hétfőn délelőtt Pécs város nevezetessegeivel is- ! merkedett, ma a Porcelán- ! gyárba látogat. sonló időszakában. Az előbbiek keresete például 1746-ról 1666-ra, az utóbbiaké 2020-ról 1926 forintra csökkent. A munkások körében rossz hangulatot keltett a látszólagos bércsökkenés. Az történt, hogy a ledolgozott munkanapokra nőtt a kereset, de mivel a szabadnapok túlnyomó többsége az év első felére esett* így csak 1111 órát dolgoztak. A második félévben 1403 óra a fizetett munkaidő, természetesen ez a keresetekben is gazdaságra vonatkozik, hanem általános jelenség az új munkarendet bevezető állami gazdaságokban. A felszabadult szabadidőt pihenéssel, kulturális tartalommal kellene megtölteni, amely szintén az állami gazdaságok feladata lenne. Csak így nyer értelmet a mezőgazdasági munkások érdekeit szolgáló intézkedés. L. J. Vállalatok, termelőszövetkezetek! Y O L C FT.-t>T FIZETÜNK MÁZSÁNKÉNT, HA BESZÁLLÍTJÁK a hulladékvasat a mEMM telepeire! NEM TUDJÁK BEHOZNI? JELENTSÉK BE, ÉRTE MEGYÜNK! BARANYA-TOLNA MEGYEI MÉH VÁLLALAT KÖZPONT, PÉCS, DOKTOR S. U. 14. I Biztosítási hónap Napjaink megrendítő eseménye volt a baksai tsz-ben történt hármas haláleset. A tragédia áldozatai nem rendelkeztek biztosítással, így a hozzátartozóknak nem lehet kifizetni az ilyen esetben járó 30—30 ezer forintot. Rohanó életünk sokféle veszedelme nincs tekintettel a közösség érdekében történő ténykedésre, baleset, szerencsétlenség mindenkit, mindenhol érhet. Túl a veszedelmek elleni anyagi védekezésen, közismert, hogy a biztosítási és önsegélyző csoportok tagjai saját soraik ból intéző bizottságokat választanak. Az intéző bizottságok a befolyt tagdíjak 1/6 részéből szociális alapot képez- j nek. Ebből kirándulásokat, tár- I sasutazásokat, sport és kulturális rendezvényeket szerveznek, a szociális körülmények figyelembevételével rendkívüli segélyeket adnak, tagjaikat üdültetésben részesítik. Megyénkben a mintegy 200 ezer aktív, kereső dolgozó közül majdnem 120 ezren rendelkeznek csoportos élet- és balesetbiztosítással. A mintegy 8500 közalkalmazott, pedagógus és egészségügyi dolgozó közül 3 ezren tagjai a biztosítási és önsegélyző csoportnak. De nemcsak a hivatalok és intézmények dolgozóinak van szüksége biztosításra. A falusi életforma is átalakulóban van, a mezőgazdasági termelés egyre inkább ipari jelleget ölt. Igaz, hogy a technika és a kémia alkalmazásává"!! mindig könnyebb lesz a pár rasztság élete, de a mezőgazdaság iparosodása új baleseti forrásokat is rejteget, megnő a veszélyforrások száma. A megye két Termelőszövetkezeti Szövetsége támogatja A szeptemberben szervezett biztosítási akciót, egyetért a biztosítás gondolatával, annál is inkább, mivel a 48 ezer tsz- tagból csak 17 ezren rendelkeznek biztosítással. A fentiek szemelőtt tartásával rendezte meg az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatósága a Baranya megyei Tanács VB-vel a szeptember 1-én indult „Biztosítási Hónapot”. E nagy horderejű akció van hivatva előmozdítani, hogy a személybiztosítással eddig nem rendelkező dolgozók is tagjai lehessenek a biztosítási és önsegélyző csoportnak, ismertebb nevén a CSÉB-nek. — Azok, akik CSÉB tagsággal rendelkeznek, havi 20 forint befizetése mellett nagy összegű élet- és balesetbiztosításhoz juthatnak, továbbá a szervezeti szabályzatban meghatározott esetekben és keretekben különböző segélyekben (szülési-, házassági-, betegségi segély) részesülhetnek. Megalakult a megyei szervezőbizottság, és augusztusban minden városi és járási tanács székhelyén vb ülésen tárgyalták meg a csoportos élet- és balesetbiztosítás célszerűségét és a szervezésben szükséges tennivalókat. A megyei szervezőbizottság mellett a városi és járási vb ülések után megalakultak a városi és járási szervezőbizottságok, hogy a „Biztosítási Hónap” sikere érdekében minden tőlük telhetőt megtegyenek. Az akció keretében nagj’on sokan fáradoznak hivatali elfoglaltágukon túl azért, hogy minél többen váljanak biztosítottakká. Dr. Vámhldy László Az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatóságának Igazgatója Forgalomszámlálás Az Üt-, Vasúttervező Vállalat, x Baranya megyei Rendőrkapitányig közlekedésrendészeti osztálya közreműködésével szeptember 3-án, 6-án és 7-én a Pécs városba bevezető főútvonalakon és a város fontosabb útvonalain megállításos és kikérdezéses forgalomszámlálást tart. A vállalat kéri a gépjárművek vezetőit, hogy a forgalomszámlálók kérdéseire adott pontos válaszukkal és megértő magatartásukkal szíveskedjenek munkájukat elősegíteni és támogatni. A forgalomszámlálás célja az M 6- os gyorsforgalmi út. pécsi átkelési szakasza tervezési munkáihoz szükséges forgalmi adatok megismerése.
