Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

1969. szeptember 25. »uuontcm napio S •• ^ Ünnepségek Siklóson A 75 éve alapított sik­lósi kórház fennállásának évfordulóját szeptember 26—27-én ünnepli. Az évfordulóra emlé­kezve ma délután a kór­ház alkalmazottai talál­koznak. Gyűlés keretében méltató beszéd hangzik el, majd törzsgárda jel­vényeket és jutalmakat osztanak ki A hivatalos program — holnap —, szeptember 26-án, délelőtt 9 órakor kezdődik. Az ünnepélyes megnyitó után tizenegy tudományos előadás hang­zik el, szeptember 27-én öt tudományos dolgozat ismertetésére kerül sor. Komló zöldség- és gyümölcsellátása Nem kielégítő sem a mennyiség, sem a minőség — Miért adta át a komlói ÁFÉSZ a zöldség és gyümölcs felvásárlását a pécsi MÉK- nek? Miért foglalkoznak az ÁFÉSZ boltjai olyan cikkek árusításával, amely kevésbé profiljuk és miért nem dön­tően a zöldség és gyümölcsök árusításával? Miért félnek a boltosok kellő mennyiségű árurendeléstől? — ezek és ha­sonló kérdések tömkelegé hangzott el tegnap a Komlói városi Tanács vb-ülésén, ami­kor a Városi Népi Ellenőrző Bizottság és a Tanács keres­kedelmi osztálya készítette „A város zöldség- és gyümölcsel­látásának helyzete” című elő­terjesztést vitatták meg. Még 1967. április 1-én vette át az ÁFÉSZ a város zöldség- és gyümölcsellátását a MÉK­Bemutató; holnap este-Judit» Joachim főpap én Pál pap Jelenete ar első felvonásból (Bonyecz Mária, Kézdy György és Faludy László) JUDIT Veszélyesen szép munka egy ősbemutató, olyan mint min­den úttörő feladat, együtt jár a kitaposatlan út minden szép izgalmával, veszélyével. A Pé­csi Nemzeti Színház pedig na­gyon gyakran fordul erre az útra, mert három alaptörek­vése: a korszerűség, eredeti­ség és népszerűség évadonként egy-két ősbemutatót jelent. Ez a fajta izgalom él most már egy hónapja a Judit művész­gárdájában- is. Szép izgalom, amiről a címszereplő és fő­szereplő Ronyecz Mária né­hány nappal ezelőtt ezt mond­ta: mozgó — de igen gazdag és mély gondolatvilágé alkotás. Giraudoux magyarországi út­ja nem volt különösen gazdag és sima út. Most a Judit ős­bemutatójával szeretnénk kis­sé felmelegíteni a meg nem értés és közöny levegőjét. Ez a gondolatébresztő, modern darab alkalmas erre. Bemutató: holnap, szeptem­ber 26-án este. És ezzel a Pécsi Nemzeti Színház meg­nyitja az új évadot. Sok si­kert kívánunk. ' Földessy Dénes tői. Komló vezetői az ÁFÉSZ főfeladatául a város zöldség- és gyümölcsellátásának javítá­sát határozták meg. De mint a felszólalásokból is kitűnt, — az ellátás nem felelt meg a követelményeknek sem meny- nyiségileg, sem minőségileg. A NEB a napokban végzett vizs­gálatai során számos hiányos­ságot állapított meg. Például az ÁFÉSZ Arany János utcai zöldségboltjában a bolt áru­készlete nyolcezer forint volt, ebből ötezer forint értéket tett ki a „VEGETA” levespor! A Kossuth Lajos utcai zöldséges­bolt zsúfolt, alig van hely, mégis többféle bort, pálinkát, konyakot, mokka cukrot, lisz­tet, száraztésztát, szemeská­vét, likőraromát, sőt még mű­anyag-asztalterítőt is árusíta­nak, — csak' a zöldség, gyü­mölcstárolásra jut kevés hely. A helyes az lenne, ha alapve­tően zöldséget és gyümölcsöt árusítanának és ezen felül — az említett cikkekből is! A jobb ellátás érdekében az ÁFÉSZ szerződést kötött a pé­csi MÉK-kel: a MÉK látja el szeptember 1-től áruval az ÁFÉSZ boltjait; mert kedve­zőbbek a felvásárlási lehető­ségei. A szerződés alapján he­tente háromszor — hétfőn, szerdán és pénteken — szál­lít a MÉK a komlói ÁFÉSZ boltokba árut. A végrehajtó bizottság számos tagja keve-. selte ezeket a napokat, hang- súlyozvá: elfogy az áru, és a következő nap nem tudják ki­elégíteni a vásárlók igényeit. Az ÁFÉSZ vezetője elmon­dotta, hogy a MÉK-kel k'ötött szerződés várhatóan javítja majd a zöldség- és gyümölcs­ellátás helyzetét. Boltjaikban azért árulnak egyéb cikkeket is, mert a zöldségen és gyü­mölcsön nagyon kevés a ha­szon. A Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője elmondotta: december 1-ig meghatározzák azokat az árukat, amelyeket az ÁFÉSZ boltjai árusíthat­nak, — mert az ő profiljuk elsősorban a zöldség- és gyü­mölcsfélék eladása. — Az ÁFÉSZ vezetője a helyzet ja­vításáért ígéretet tett arra, hogy október 1-től a boltjaik­ban dolgozókat anyagilag is érdekeltebbé teszik a zöldség- és gyümölcsárusításra és ki­egészítő tevékenységként áru­sítanak egyéb cikkeket is. A sok hozzászólás és élénk vita után határozatot hoztak, miszerint: a város zöldség- és gyümölcsellátásáért a jövőben az ÁFÉSZ-t teszik felelőssé. Utasították az ÁFÉSZ-t intéz­kedési terv elkészítésére, kü­lönös tekintettel a téli áruel­látásra. A határozat kimon­dotta azt is, hogy a bolti el­látás mellett fontosnak tart­ják a tsz-ek közvetlen érté­kesítési tevékenységét is, — ezért tárgyalni kell a tsz tár­sulásokkal : miben segíthetik a város ellátását? Határozat­ban mondották ki, hogy az ÁFÉSZ boltjainak profilját határozzák meg, az árusítható cikkek megnevezését pedig december 31-ig készítsék el. A vb ezeket az intézkedéseket látta célravezetőnek a város zöldség- és gyümölcsellátási helyzetének javításáért. G. F, Halálos balesetek Tegnap reggel hét órakor a kistapolcai vasútállomás iparvágányai mellett halálos baleset érte Dobos Lajos 46 éves pécsi lakost, a 12. számú AKÖV rakodógépkezelőjét. A szerencsétlen ember segíteni akart munkatársának egyik rakodógép beállításánál, me­lyet először rögzíteni kellett. E közben a fordító kart vé­letlenül megnyomta. így a gép automatikusan bekapcsolt és a torony megindult. Dobos Lajos a gép mellől ellépni már nem tudott és a jobb első kerék melletti teleszkóp, va­lamint a toronyház közé szo­rult. A szerencsétlen ember a helyszínen belehalt sérülé­seibe. Kedden délután négy óra­kor Sellyén, egy sorompó nél­küli vasúti átjárón motoro­zott keresztül Csonka Lajos bogdásai lakos. A huszonnyolc éves fiatalember nem vette figyelembe a közeledő, motor­vonatot, amely őt és utasát, Kiss Ferenc sellyei lakost el­ütötte. Kiss Ferenc a kórházba szállítás közben életét Vesz­tette, Csonka Lajost pedig súlyos sérülésekkel az I. szá­mú Sebészeti Klinikára szál­lították. Elütötte a Zetor. Huczek Antal, siklósbodpnyl lakos kedden délben Öcsárd belte­rületén jogosítvány nélkül mo­torozott. Egy kanyarban át­tért a baloldalra, ahol össze­ütközött a vele szemben jövő, Horváth József ócsárdi lakos által vezetett pótkocsis von­tatóval. Huczek felborult és a vontató alá került. Súlyos sérülésekkel szállították a mentők a pécsi I. Sebészeti Klinikára. Egyesülés helyett tsz-ek közötti együttműködés .A TOT főtitkárhelyettesének előadása Pécsett Tegnap délelőtt Pécsett, | á Technika Házában Virágh István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese találkozott a mezőgazdasági üzemek ve- ; zetőivel, s előadás keretében j adott tájékoztatói az állat­tartás és az állati termékek j feldolgozása terén tapasztal­ható kooperációs lehetősé­gekről. Az előadó leszögezte, hogy a korszerű állattenyésztés be­vezetésére a kis- és közép­üzemnek két módja van: ha fuzionál illetve ha kooperál A mezőgazdaságunk fejlődé­sének jelenlegi fokán nem a kerületi koncentráción van a hangsúly, hanem a koope­rációk kifejlesztésén. A feldolgozással és az ér­tékesítéssel meghosszabbított termelési folyamat a legtöbb esetben társulással párosul. Leggyakoribb a tsz-ek egy­más közötti társulása. A ve­gyes — állami vállalat éí tsz — vállalkozások létre­jöttét az eltérő tulajdonvi­szonyokból adódó problémák fékezik, de ezek jogi és va­gyonkezelési szabályainak ki­dolgozásán már dolgóznak. A sertéshús exportminősé­gének biztosítása érdekében — a TOT úgy 'látja, — he­lyes lenne, ha most épül# sertőskombinátok mellé vágó­hidakat építenének és élő­állat helyett hasított sertést értékesítenek a tsz-ek. A Pécsi Fémipari Vállalatnál Nyevtséqesehh qazdálkodás Alkatrészek Jugoszláviából A Pécsi városi Tanács ipari osztályán tegnap a Péesi Fém­ipari Vállalat vezetői számol­tak be a gazdálkodás eredmé­nyeiről. A Fémipari Vállalatnál a bázishoz viszonyítva kevesebb az árbevétel. Több ok játszott közre: elestek egy nagyobb volumenű megrendeléstől, gáz­hiány miatt nem futott fel a várt mértékben a György-ak- nai múanyagrészleg termelése, ezen kívül munkaerő gondjaik is voltak. Csökkent az árbe­vétel azért is, mert a termelés eltolódott a munkaigényesebb láncok javára (mézőgazdasági rendeltetésű láncokról van szó), továbbá: nőtt a bérmun­ka aránya. Ez utóbbi egyéb­ként érdekes jelenség: a nagy pesti vállalatok szívesen vé­geztetnek bérmunkát kisebb vidéki vállalatokkal, mert ez­zel javítják termelékenységi mutatóikat. A vidéki vállala­toknak a nyereség szempont­jából nyilvánvalóan hasznos a bérmunka. Az idei kevesebb árbevétellel szemben azonban viszonylag magasabb nyeresé­get értek el, tehát sikerült a vállalatnál csökkenteni a költ­ségeket. Év végén a tervezett hatmillió forintos nyereséget a kevesebb árbevétel ellenére is hozni tudják, tehát a tava­lyihoz hasonló magas nyere­ségrészesedés kifizetésére nyí­lik lehetőség. Eléggé ismert, hogy a Fém­ipari Vállalat mostoha körül­mények között termel, üzem­részei szétszórtan helyezked­nek el, a gépek nagyrésze el­avult. A géppark felfrissítés« pedig meghaladja a vállalat erejét. A szűk fejlesztési ke­retek ellenére az elmúlt idő­szakban nagy súlyt fektettek a műszaki fejlesztésre, terven felül bővítették eszközeiket. Leleményességüket bizonyltja, hogy a kishatármenti forga­lom keretében a szegedi FŰ­SZERT közvetítésével alkatré­szeket hoznak be Jugoszláviá­ból, és itthon saját maguk ál­lítják majd össze a csomózott lánc fűzésére szolgáló gépeket Az alkatrészek decemberbe» érkeznek meg. A két gép be­állításához a tanács félmillió forint támogatást ad, ugyan­ennyit tesz még hozzá a vál­lalat. Mezőgazdasági láncokból igen nagy az exportigény, az idén is el kellett utasítani egyes megrendeléseket, jellem­ző, hogy a jövő évi kapacitást már teljes egészében lekötöt­ték. A vállalatnál .megerősö­dött a műszaki káderállomány, míg korábban égy sem, most három mérnök is tevékenyke­dik. továbbá számos techni­kus. A Fémipari Vállalat fejlesz­tésénél már korábban is több­ször felvetődött a központi la- lephely létesítéséneit kérdése. A tegnapi beszámoló során Dunavölgyi István, a tanács ipari osztályának vezetője be­jelentette, hogy az építési osz­tállyal karöltve minél előbb kiszemelik a vállalat új tele­pének helyét, és tanácsi segít­séggel remélhetőleg 1970-ben megkezdik az építkezést. — Elolvastam a Juditról mindent, amit csak tudtam. Legelőször persze a darabot. Elolvastam és beleszerettem. Tegnap délelőtt pedig meg­rendezték az utolsó főpróbát. Ezen már együtt izgult a szín­ház a Judit alkotóival, de akik korábban is belestek a pró­bákra, többnyire egyöntetűen állítják, hogy a színészek jól vették - át Giraudoux-nak a Juditban megnyilvánuló na­gyon költői stílusát. Szoká­sunkhoz híven a darab rende­zőjétől kértünk nyilatkozatot. A rendezőtől, akinek tulajdon­képpeni nyilatkozata majd holnap este hangzik el, hol­nap este látszik, amikor a Ju­dit premierje lesz. Egyelőre azonban szavakkal nyilatko­zik Dohai Vilmos, a Girau- doux-darab rendezője: — Először is az eredetisé­get szeretném hangsúlyozni, ami színházunk egyik fő cél­kitűzése. Ennek jegyében jött létre ez az ősbemutató is. Az­tán Giraudoux-nak ez a műve cselekmény-gazdag. amellett filozófiai ihletettségű. E kettő nagyon szerencsésen ötvöződik a Judit-ban. A darab az egyé­ni lázadás tarthatatlanságáról és eredménytelenségéről szól. ami társadalmi háttér hiányá­ban élévé bukásra ítélt. Ez hozza közel a marxista ideo­lógiához és ez volt a darab színpadra állításának kulcsa. Stílusa nagyon költői, tehát nem natúr dráma, hanem — bár néha kicsit a föld felett Kertváros, Móra Ferenc ut­ca. Egyik oldala beépítve. Kertes, szép családi házakkal. A műút Pécs felé eső részén, a kukoricatáblák sorát iker­házak zárják. Ezek a „víz­ügyi” épületek. így ismerik. Az 52-es számú ház mellett üres telek, talajszintje alatt mély árkok húzódnak.' Alapo­kat ásnak. Négy korszerű épü­let emelkedik majd itt. ötven­egy lakás és húrom üzlet lesz benne. Ha felépül, a tanács diszponál felettük. * Nem utca. Kartninc, lépés szélességű csapás a kertvá­ros és Pécs között elterülő kukorica, répa földeken. Hosz- sza? A Bolgár Néphadsereg útjától nemegészen a Megyeri útig tart. A csapás tengelyé­ben „műtárgyak” egyszerűb­ben: aknák. Vasfedővel borí­tott betontömbjeí kiemelked­nek a földből. Itt húzódik a déli — főgyűjtőcsatorna. — Részber, elkészült. A déli­városrész szennyvizét vezeti majd el. * Raktárváros. 150 milliós be­ruházás. T apos, vasbeton ren­geteg. A Megyeri út nyugati oldalán. raktár között da­rus kocsi áll. A földön vasúti sínek beépítésre várnak. Két kilométer hosszú — három vágányos — pályatest épül. A Utcáról utcára harkányi vágányokról gördül a vonat erre a vonalra... majd! — Több hónapja kérjük a MÁV-ot, hogy kertészetéből 150 folyómétert adjon át Gondolja van eredménye? — mondja Varga Lajos műve­zető. — A kisajátítási eljárás nyakig merült a bürokrácia fekete vizébe. Emiatt a föld­munkát folytatni nem tudjuk. — Következménye? — Lemaradás. Az építési naplóba már beírtam az aka­dályközlő tényeket. — A vasútvonal átszeli a Megyeri utat? — Igen. Október 5—20-ig le­zárjuk az úttest AGROKER és a MÉK közötti szakaszát vá­gányépítés miatt. — Aszfalt út is épül, lá­tom. — Negyvenezer négyzetmé­ter a TÜZÉP-telepi utak hosz- sza. Valamennyi aszfalt és betonburkolatú lesz. Amit lát az a körforgalmi út egy ré­sze. Erőinket erre összponto­sítjuk, hogy a tízezer négyzet­méternyi tárolótéren a hideg idő beálltával is tudjanak dolgozni. * Ojmecsekalja. Mecsek Aru­ház. Előtte üres, kopár tér­ség. Mire lehetne hasznosí­tani? — Negyven személygépko­csi ideiglenes parkírozójának — mondja a Hl. kerületi Tanács építési csoportjának munkatársa. — Lesz belőle valami? — A tervek készülnek. A munkákkal még ebben az évben végeznek a Köztiszta­sági és Útkarbantartó Válla­lat dolgozói. Szerződésben vál­lalták, hogy december 31-re elkészítik a parkírozó helyet. * Szabadság út. MÁV Rendelő intézet melletti házakat le­bontották. A romokon a Heim Pál utcába érek. „Visnyelék házának lebontása után ha a törmeléket elhordják, ere­deti szélességben kitárul a Heim Pál utca és a Rét ut­cából közvetlen a Szabadság útra lehet jutni”. — Játsza­dozó gyerekek mondták ezt, de hozzátették, munkásokat legutoljára akkor láttak itt, mikor egy „Pegazus” húzta a a téglával megrakott szeke­ret. Az még a nyáron volt. * Lenin tér. Nagyállomás. Az állomás két tornya közül « nyugati oldalon lévőt körül­állványozták. A fémcsöveken pallók, rajta munkások. Ke­zükben ecset és festékes do­boz. Macskaügyességgel kúsz­nak körbe-körbe, vörös festé­ket kennek a rozsdabarna la­pokra, gombokra, díszekre. — Restaurálják a tornyot. Csú­csára létrán másznak. Dere­kukat gurtnl féle fonja kör­be. De biztosító kötelet nem láttam. Megeshetett. Hiszen mélyről és távolról néztem őket... v VALAMENNYI PÉCSI UT­CA! A járdák felvágva. Nem sorolom hol. A járókelők tud­ják. Idézek egy vb-előterjesztés- ből; .. Ütfelvágási engedélyt leggyakrabban a Gázmű és a Vízművek kéfnek, de fokoza­tosan növekszik a DÉDÁSZ, a Posta távközlő üzeme, a Be­ruházási Vállalat, az Építő­ipari Vállalat, valamint a ma­gánszemélyek kérelmének szá­ma is . Előfordulnak olyan esetek is, hogy az illetékes közművek, vállalatok az enge­délyezett határidőre a meg­bontott út és járdaburkolatot egyáltalán nem vagy csak so­rozatos felszólításra állítják j helyre.” Kinek kell a járdaburkola­tot helyreállítania? Aki felbontotta. Erre az út­törvény kötelezi. A kormány- határozatot 1962-ben adták ki. Betartása kötelező! Akkor miért nem tartatják be?! Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents