Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

1969. szeptember 4. 3 Konzervüzem Eszményi helyen, a zöldségkertészet szélében áll a drávasztárai tsz hidegtartósító üzeme. A bejárati ajtóból egy pap­rikatáblára látni rá, s ha az ember átvág a fris­sen lebetonozott gyárud­varon, néhány lépés után ott áll a kertészetben, amely 150 holdon terül el az üzem körül. Az ötezer vagon kapa­citású konzervgyárhoz mérten ez az üzem bi­zony kicsi, mindössze 100 vagonos, de a kis, drávasztárai tsz-nek egyik legfőbb bevételi forrása. Az évi 20 mil­liós összbevételükből a konzervüzem hoz egy­maga 7 millió Ft-ot, a ker­tészet további 3,5 milliót. Ez utóbbi 110—120 asz- szonynak ad rendszeresen munkát, a konzervüzem júniustól márciusig, te­hát 10 hónapon át üze­mel, s ez idő alatt to-' vábbi 40—50 termelőszö­vetkezeti tagnak nyújt folyamatos elfoglaltsá­got, biztos megélhetést. Termékeiket nem kell bemutatni, hisz az utób­bi három évben Pécsett és vidéken egyaránt kap­hatók a FÜSZÉRT bol­tokban. A Dráva Gyön­gye feliratú üveges sa­vanyúságokat különleges fűszerezésük miatt meg­kedvelték • a háziasszo­nyok. Legkeresettebbek talán a piroskáposztával töltött paprika és a ve­gyesvágott. Gyártanak ezen kívül ecetes papri­kát, ecetes uborkát, cse­resznyepaprikát és ter­mészetesen savanyúká­posztát, amiből tavaly 20 ,, vagonnal exportáltak \ Lengyelországba, Cseh­szlovákiába. Az idén kí­vánják meghódítani a szovjet piacot. A szovjet exportra gyártott új ter­méket Kálmáncsi Árpád üzemvezető mutatja be. — Félkésztermékről van szó, zakuszka hü­velyről, ami nem más, mint kiccsumázott, elő­tartósított zöldpaprika. Húsz vagonra kötöttünk szerződést a Szigetvári Konzervgyárral és 10 va­gon előtartósított uborka szállítását is vállaltuk. Az így előtartósítótt áru hónapokig is eláll, s ak­kor veszi munkába a konzervgyár, mikor be­köszönt a téli holtidény, december és március kö­zött lesz ebből készáru. Mi tehát csak közvetve leszünk benne az export­ban, de ez a kötés a gyárral, számunkra 2,5 millió forint bevételt eredményez. Kedvcsinálónak a gyár 1200 darab fahordót adott csak úgy kölcsön­be a tsz-nek. A szövet­kezet kádárai — egy ön­álló kádár részleg mű­ködik a savanyító üzem mellett — most vizsgál­ják át a hordókat, az apróbb hibákat kijavít­ják. Üresek még a hor­dók, mint ahogy a föld­be süllyesztett, kisebb fajta úszómedencének is beillő betonkádak is nagyrészt üresen táton- ganak. De már nem so­káig, itt a nagy szezon, s a kertészet most ontja az árut, s márciusig ad munkát a bentieknek. A kis sztárai tsz tartó­sítóüzemével lett ismert, termékei új ízeket hoz­tak a konzervsavanyúság választékába. Konkrét népgazdasági igényt elé­gítenek ki, s erejükhöz mérten .példamutatóan járulnak hozzá a lakos­ság ellátásához, az ex­porthoz. Munkát adnak a tagjaiknak, s mellesleg egymillió forint tiszta nyereséget is bekaszíroz- nak csak a tartósító te­vékenységből. —Rné— Még egyszer: ]}ffért Voll llOÍS és drága a zöldáru? Interjú fodor Imrével, a MÉK igazgatójával — Társulás, közös kockázatvállalás tsz-ekkel —-1971: százvagonos almatároló Modern zöldséges üzlet a Kertvárosban Cokat szidtuk az idén a piacot. Az árakban nem volt köszönet, a nyár közepéig makacsul tartot­ták magukat, a háziasszo­nyok legnagyobb keservé­re. Miért kevés és drága a zöldáru? Lapunkban többször foglalkoztunk ez­zel a kérdéssel. Ezúttal nézzük meg. hogyan látja a zöldáru ellátás kérdését a MÉK? Fodor Imrével, a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Köz­pontja igazgatójával készí­tettünk interjút. — Első kérdésünk az árszín­vonal alakulásával kapcsola­tos. — A zöldség és gyümölcs árszínvonala 1969 első félévé­ben országosan 14 százalékkal volt magasabb, mint 1968 ha­sonló időszakában. Baranyá­ban csak 4,4 százalékkal, ezen belül a burgonya és a gyü­mölcs ára átlagban 17 és 27 százalékkal volt magasabb, vi­szont a zöldségfélék az első félévben átlagosan 5’Százalék­kal olcsóbbak. Megjegyezném, hogy Baranyában 1968-ban 1967-hez képest kevesebb áru került piacra, a zöldség és gyümölcs átlagosan 11 száza­lékkal drágult. Két okot em­lítenék. Az idén kevesebb áru telelt át. A burgonya például néhány hétig hiánycikknek számított, ezért hoztunk be lengyel burgonyát. Másrészt a kedvezőtlen időjárás következ­tében 2—3 héttel később je­lent meg az új, szántóföldi zöldség. A kritikus hetekben megjelent ugyan a primőr, de nyilván magas áron, a fóliás termesztés költséges. Júliusban aztán rendkívüli kedvező for­dulat állott be, azóta a bázis­hoz viszonyítva a legtöbb cik­künk lényegesen alacsonyabb áron kerül forgalomba, ösz- szességében nézve: az idén ár­színvonal tekintetében nem érjük el a tavalyi szintet. — A MÉK érdekeltségét ille- tőén elhangzott olyan vád, hogy akkor nagyobb a nyere­sége, ha kevesebb árut hoz forgalomba. Igaz ez? — Egyáltalán nem. Az új gazdasági mechanizmusban az állami preferencia a mennyi­ségre szól, tehát mennél töb­bet adunk el, annál több tá­mogatást kapunk az államtól. Higgye el, bebizonyíthatom, mi augusztusban jobban járunk, mint tavasszal, amikor lénye­gesen magasabb az ár. Az idén előreláthatólag 20 száza­lékkal több árut forgalma­zunk, és ennek köszönhető, hogy a MÉK történetében az idén érjük el a legnagyobb nyereséget. — A zöldség- és gyümölcs­árak csökkenthetők, ha a MÉK költségei csökkennek. Vannak-e Ilyen Irányú törek­vések? — Az áru összetételben nö­velni kívánjuk az ipari és ve­gyescikkek arányát, s emellett a zöldség-gyümölcs árrés szű­kíthető. Várjuk a nagy hús­kombinátok belépését. Bárki­től, tsz-től. állami gazdaságtól átveszünk minőségben kifogás­talan házikészítményeket, és korszerű boltjainkban árusít­juk. Minden eszközzel moder­nizáljuk a tárolást. Az idén két. összesen 60 vagon kapa­citású raktárt építettünk. Hű­tőház nélkül nincs modern ke­reskedelem. Fejlesztési ala­punkból előreláthatólag 1971- ben 3 és fél millió forintos költséggel felépítjük 100 vago­nos almatárolónkat. — ön szerint milyen téren kellene a kapcsolatokat javí­tani a termelők és a felvá­sárlók között? — Azt szeretnénk, ha hoz­zánk válogatva, osztályozva érkezne a zöldáru. Jelenleg ezt a munkát 90 százalékban a mi saját embereink végzik. Ná­lunk is munkaerőhiány van. Ha osztályozva, válogatva ér­kezne az áru. egyenesen a bol­tokba irányíthatnánk. — Számtalanszor elhangzott, be kell vonni a termelők ér­dekközösségébe a MÉK-et. Mi­lyen lépések történtek? — Már az idén is voltak kooperációs szerződéseink, s a jövőben is részt veszünk több társulásban, szorgalmazzuk ezeket a kapcsolatokat. Közös a kockázatvállalás a termelési ciklusban is, a végén összad- juk költségeinket, s a nyeresé­gen osztozunk. Mondanék pél­dákat: a szigetvári járásban hat termelőszövetkezettel tár­sulunk, közösen adjuk össze a tőkét. Célunk a termálvíz hasznosítás, melegfóliás pri­mőrtermesztés. A termelési kooperáció módozatait most dolgozza ki a Kertészeti Egye­tem egyik munkabizottsága Kezdetben 1—2 hektáron in­dulnánk. de a terület bővít­hető, energia is van. A nyere­séget a hozzájárulás arányá­ban osztanánk szét. Kooperá­cióba léptünk további három tsz-szel, egyenként 25—25 hold- nyi zöldáru értékesítésére. — Két kérdés. Egyik a há­lózatfejlesztéssel, a másik a kereskedelem kulturáltságával kapcsolatos. Várható-e valami? — Szeptember elsejétől mi biztosítjuk Komlón az ÁFÉSZ- boltok — 10—12 ilyen van — folyamatos áruellátását, s Pé­csett is hasonló megállapodás született, az ÁFÉSZ hat kül­városi boltját mi látjuk el zöldáruval. Kertvárosban több mint félmillió forintos költ­séggel hamarosan megkezdjük egy modern, hűtő-raktárral el­látott zöldséges üzlet építését. A jövő év áprilisában nyit. Pécsett, az Engels úton 300— 400 ezer forintos költséggel új boltot létesítünk, Mecseksza- bolcson pedig a meglévőt kor­szerűsítjük. új berendezést kap. Még az idén szeretnénk egyik boltunkban, azt hiszem Uránvárosban, bevezetni az önkiszolgáló rendszert. Máris nagy sikere van a necchálóba csomagolt burgonyának és vö­röshagymának, 1—2 és 5 kilós kiszerelésben. Az idén is meg­hirdetjük téli tárolási ak­ciónkat. amennyiben az intéz­mények és a lakosság nagyobb tételben — burgonyát félmá­zsán, almát és vöröshagymát 10—10 kilón felül — vásárol, a mindenkori fogyasztói áron házhoz szállítjuk. — Végezetül: Mit várhatunk Jövő májusig ? Hogyan alakul­nak a MÉK árai? — Hiánycikkeknek nem sza­bad lenniük, ennek megfele­lően töltjük meg raktárainkat. Az árak összességükben vala­mivel olcsóbbak lesznek, mint a tavalyi bázisban. Feltétlenül olcsóbban adjuk a gyümölcsöt, a téli almát; a zöldségfélék ára nagyjából marad, a bur­gonya és a vöröshagyma ára olcsóbb lesz — mondotta Fo­dor Imre igazgató. Miklósvári Zoltán Bányászaink a jubileumi évfordulók tiszteletére Hivatalos tájékoztatást várnak A MÉV-töl és a Húsipari Vállalattól Tanácsi válasz a patacsi lakótelep ügyében „Lesz-e új lakótelep Patacson?” című cik­künkre levélben adott rövid tájékoztatást a Városi Tanács. Minthogy a levélben foglaltakat nem tartottuk elegendőnek, megkértük Balaskó Istvánt, a tervosztály osztályvezető-helyettes fő­mérnökét, tájékoztassa bővebben olvasóinkat arról, mi is a helyzet jelenleg a tervezett lakó­telep előkészítése körül. — Mint ismeretes, a terület részletes ren­dezési terve elkészült, s az rövidesen a vég­rehajtó bizottság elé kerül. Ha ott jóváhagy­jak, azonnal megrendeljük a közművesítési programot. Csak ennek elkészülte után dönt­hetünk arról, hogy a terület gazdaságosan közművesíthetö-e. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy a városban még hú­rom helyen készítünk elő területet társasház­építésre: a Péter utcában, a Székely Bertalan úton és a Jurisics Miklós utcában. A rang­sorolásnál döntő szempont, hogy az egy la­kásra jutó közmű-költség, melyik területen a legalacsonyabb. Sajnos, sokkal kevesebb pénzünk van közművesítésre, mint amennyit felhasználhatnánk, ezért alapvetően szem előtt kell tartanunk a gazdaságosságot. — E tekintetben egyébként feltétlenül te­kintettel kell lennünk arra is, hogy a jövő évben meg kell kezdeni a városi szennyvíz- telep bővítését. Ugyanakkor a tervezeti pa­tacsi lakótelep kiszolgálásához is szükség van egy teljesen új szennyvíztelepre, ami nem csekély mértékben növeli a költségeket. — A patacsi lakótelepnél természetesen megkönnyíti a dolgot a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat jelentős hozzájárulási szándé­ka, amelyről azonban mindezideig nem kap­tunk hivatalos értesítést. Erre szükségünk 1 lenne ahhoz, hogy érdemben foglalkozhas­sunk a dologgal, mert csak a hozzájárulási összeg hivatalos közlésének birtokában tud­juk azt terveinkben is figyelembevenni. A jelenleg ismert 12,5 milliós közműköltség csupán becsült összeg, a program ettől el­térő — esetleg magasabb — összeget adhat, ezért nem közömbös a megvalósítás szem­pontjából, hogy a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat milyen mértékben támogatja a terület közművesítését. — Ez egyébként jövő évi terveinkben nem szerepel, mivel az 1970-es tervet az 1969. évi­vel együtt hagyták jóvá még 1968-ban, s ezen már nincs módunkban változtatni. A munka tehát már csak kapacitáshiány miatt is át­húzódik a negyedik ötéves terv időszakára. Ha azonban minden összevág — azaz idő­ben megszületik a döntés, fedezetet is lehet biztosítani és kivitelezőt is találunk — eset- leg a jövő év végén meg lehet kezdeni a munkát. — A tanács természetesen minden szüksé­ges intézkedést megtesz, a dolgot napirenden tartjuk. Viszont ugyanezt szeretnénk tapasz­talni a többi érdekeltektől is. Az egész pata­csi lakásépítkezési elgondolásnak egyik fon­tos láncszeme például az ott lévő sertéshiz­lalda szanálásának ügye. A Dunántúli Napló cikkéből is kitűnt, hogy ezzel kapcsolatban különböző helyeken különböző összegekről tudnak. Ezért a közelmúltban hivatalosan is megkerestük a Húsipari Vállalatot: közöljék a patacsi hizlalda könyv szerinti nettó érté­két, ami a szanálási költség alapjául szolgál­hat. Erre mindmáig nem kaptunk választ. Eddig tart Balaskó István főmérnök válasz­nyilatkozata, amiből kitűnik, hogy jelenleg két fontos dokumentum hiányzik ahhoz, hogy a patacsi lakásépítkezés ügyét előbbre lehessen vinni. Reméljük, hogy mind a Mecseki Érc­bányászati Vállalat, mind pedig a Húsipari Vál­lalat mihamarabb megadja a szüksége« tájé kosta««—, István-aknán, 150 méterre a felszín alatt korszerű fejtésben gépkamrát készít Kovács József vájár. A felszínen viszont már elindult a szén a csillepályán a pécsi szénmosóba, az üzemekbe, a magyar iparba. Robbantást készítenek elő a fúrógépekkel az Ércbánya Válla* lat egyik vágatában Móra Ferenc és Pintér László. A kijövesztett anyagot levegővel működő géppel rakodják a csillébe. F.rVt líniK kénrinnrLia SDuncintatt napio

Next

/
Thumbnails
Contents