Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö xxvlévfolyam,218.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.szePt 2o.,siombat A párt és a tanács együttes ülése Tovább javítják Mohácson a nemzetiségi dolgozók helyzetét Fontos határosatok as anyanyelvi oktatás ssélesítésére, a népművelési munka javítására A legutóbbi népszámlálás alkalmával Mohács lakosságának mintegy 35 százaléka vallotta magát szerb-horvát, illetve német anyanyelvűnek. Lényegesen nagyobb azonban azoknak a száma, akik a két nyelv valamelyikét beszélik. A nemzetiségi kérdés tehát nagyon Is élő dolog a városban és a helyesen alkalmazott nemzetiségi politikának különösen nagy Jelentősége van. A felszabadulás óta Mohácson is a nemzetiségek példás együttéléséről és együttműködéséről beszélhetünk. — Természetesen sok tennivaló van még a nemzetiségi kérdés tovább javítása terén. — Ezért volt nagy fontosságú az a tanácskozás, amelyet pénteken együttes ülésén tartott az MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Ognyenovics Milán országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Holzmann Miklós, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkárhelyettese. Mélyrehatóan elemezték a városban élő szerb-horvát és német nemzetiségűek helyzetét. Megállapították, hogy a magyar anyanyelvű lakossággal egyenlő feltételek között élnek, a város pártszervezeteiben a nemzetiségi párttagok száma a helyes arányban fejlődik, s az államigazgatási szervekben is megfelelő képviselete van a nemzetiségi lakosságnak. A számos felvetett probléma közül feltétlenül ki kell emelni azt, amiről a tanácskozáson is a legtöbb szó esett: az anyanyelvi oktatás kérdését. A beiskolázási adatok ugyan határozott előrehaladásról tanúskodnak (az 1960— 61-es tanévben 88 tanuló jelentkezett anyanyelvi oktatásra, az 1969—70-es tanévre már 138-an), de ez még mindig kevés. Az iskolák tapasztalata az, hogy a szülők vonakodnak gyermekeiket beíratni az anyanyelvi oktatásra. Nagy teret szenteltek a tanácskozáson a népművelésnek is és határozott formában felvetették: minél hamarabb létre kell hozni Mohácson egy olyan tánccsoportot, amely alkalmas arra, hogy jól reprezentálja a városban élő nemzetiségek hagyományait, kultúráját. Az Űj Barázda Termelőszövetkezet támogatásával működik és országos hírnévre tett szert a délszláv tánccsoport, amely igen alkalmas lenne arra, hogy ezt az új feladatot átvegye. Sürgetően beszéltek a délszláv nemzetiségi múzeum létrehozásáról, amely összegyűjtené a hazánkban élő szerb-horvát nemzetiség néprajzi emlékeit. Ezzel azért sem lehet sokat késlekedni, mert — mint az egyik felszólaló mondta — a nemzetiségek közötti különbségek eltűnőben vannak, ami egyúttal a népviseletek, a népi használati tárgyak, nép- művészeti alkotások lassú eltűnését is jelenti. Ezek összegyűjtésében szinte az utolsó percekhez jutottunk el. A nemzetiségi kultúra ápolásának lényeges részeként említették a könyvtárakat, amelyek ez idő szerint nem rendelkeznek megfelelő meny- nyiségű és összetételű könyv- állománnyal, de a meglévő sincs kellőképpen kihasználva. A nemzetiségi szövetségeket kérték, hogy nyújtsanak segítséget a szerb-horvát és a német nyelvű könyvállomány felfrissítéséhez, kibővítéséhez, mert csak így lehet növelni az illető népek irodalma iránti érdeklődést. A tanácskozáson fontos határozatokat hoztak a nemzetiségek helyzetének további javítására, az anyanyelvi oktatás kibővítésére és a népművelési munka javítására. A határozat értelmében a város valamennyi pártszervezetében meg kell tárgyalni a nemzetiségi politikát a jövő év első félévének végéig és össze kell hívni a nemzetiségi értelmiségieket is a határozatok gyakorlati végrehajtásában való közreműködés megtárgyalására. Jubilál a bolyi Kossuth Tsz A bolyi „Kossuth” mező- gazdasági termelőszövetkezet alakulásának 20 éves évfordulója alkalmából, ma este 19 órai kezdettel ünnepi közgyűlést tart a gazdaság központjában és Töt- tösön a kultúrházban. Az 1949. szeptember 19-én — négy gazda kezdeményezésére —* létrejött egyesülés két évtizedes évfordulóján Zsuró János alapító tag köszönti a vendégeket és megnyitja a jubileumi közgyűlést. Szabó Mátyás, Állami-díjas tsz-elnök mond ünnepi beszédet és ismerteti a termelőszövetkezet 20 éves történetét, majd kitüntetéseket ad át a 20, illetve 15, 10 évet dolgozó tsz-tagoknak. Az ünnepi alkalomból a bolyi szakközépiskola tanulói is köszöntik a szövetkezetei és gazdáit, ezt követően a tagság a vezetők és a vendégek — az alkalomra épített 800 személyes sátorban — közös vacsorán vesznek részt. Felavatták az SZTK új székházát A tartalomból: Gromiko felszólalása az ENSZ-ben (2. oldal) Mikor jut nyugvópontra a cserkúti r •• n vízügy : (3. oldal) A színfalak mögött (3. oldal) Tegnap ünnepi külsőségek között avatták a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Baranya megyi Igazgatósága Szalay András u. 3 szám alatti új székházát. Az üveg és vasbeton épület avató ünnepségén részt vett Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Gál László, a SZOT titkára, dr. Bartos István főigazgató. Jelen voltak a Megyei Pártbizottság, a Megyei és a Városi Tanács, a szak- szervezetek, a társadalmi szervek képviselői, valamint az épület tervezői, beruházói és kivitelezői, az ország társigazgatóságainak igazgatói. Dr. Varga Kovács István megyei igazgató megnyitója után Gál László mondott beszédet. — Ma ismét egy olyan állomáshoz érkeztünk, amely jelentős a társadalombiztosítási intézményeink országszerte meglévő elhelyezési gondjainak enyhítésében — mondotta bevezetőként. — Az új épület megoldotta a nehézségeket, s egyben megteremtette a feltételét annak, hogy a biztosítottakkal türelmesebben foglalkozzanak, csökkentsék munkájuk bürokratikus maradványait. Gál László elmondotta, hazánkban 25 milliárdos, Baranya megyében mintegy 390 milliós összegű társadalom- biztosítási kiadásokért felelőMegoldják a tárolási gondokat Toronypince épül Villányban Több mint 1000 köbméter sziklát kell eltávolítani Megkezdődött az élőmunka a Villány—Siklósi Állami Gazdaság 13 millió forintos költséggel épülő, 24 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas toronypincéjének építésénél. Az öt szintes, 19 méter magas, 20 méter átmérőjű toronypincének, az előzetes tervek szerint a jövő őszre kell elkészülnie. Itt kívánják tárolni a jövő esztendei must egy részét. Jelenleg, a villányi pincében 27, Ismét a Kossuth térről indulnak a buszok Ismét a Kossuth térről indulnak az autóbuszok. A 12-es AKÖV egyelőre öt kocsiállást alakított a téren. Így péntek hajnaltól ismét az utazóközönségé a Kossuth tér. Innen indulnak a 34-es, 44-es, 33-as és 35-ös mecseki, a 39 és 39/A jelzésű kertvárosi járatok és a 40-es urányárosi járat. Újdonság a 20-as gyorsjárat beállítása, amely a 40-es gyorsjárattal együtt a 3-as kocsiállásról indul. A piros táblával megkülönböztetett gyorsjárati kocsik közül a 20-as, először a Kórház téren, majd az újmccsekaljai iparitanuló-intézetnél és a Mecsek Áruháznál, a 40-es gyorsjárat először a Megyeri útnál és a Mecsek Áruháznál állnak meg. Innét a végállomásig minden megállóhelyen megállnak. A Kossuth térre visszaállított járatok menetrendjében egyéb változás nem állt be. Foto: Szokolai a göntériben pedig 9 ezer hektoliter tárolótér van, amely nem elegendő a várható termés tárolásához. Az idén 60 vagon szőlőt kénytelenek feldolgozásra átadni, a Mecseki Pincegazdaság számára, tárolótér hiányában. A toronypince elkészültével 60 ezer hektoliter bor elhelyezésére nyílik lehetőség, megfelelő hőmérsékleti viszonyok között. Azonban még akkor is 14 ezer hektót kénytelenek lesznek alumínium kádakban, a szabadban tárolni. Az elmondottakból kitűnik, mennyire fontos az új létesítmény határidőre történő elkészítése. Jelenleg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének munkásai mintegy 1000 köbméter sziklát kell, hogy elmozdítsanak. A munkát körülményessé teszi, hogy a közelben lakóépületek vannak. Ezért erősen korlátozott a jö- vesztésre felhasznált robbanóanyag mennyisége. A szikla eltávolítása után kezdheti majd a B. m. Állami Építőipari Vállalat az'építkezést. A toronypince összeköttetésben lesz a régi pincékkel. — Nagy előnye, hogy a bor szükség szerinti mozgatásához külön energia nem szükséges — gravitációs erővel történik. A tervek szerint a „pincében” állandóan, a bor tárolásához legmegfelelőbb hőmérsékletet biztosítanak majd. Burkolását, a vízzáró cementvakolásra helyezett, zsinorüveg burkoló lapokkal oldják meg. sek. Ismertette mit valósítottak meg — a párt és a kormány kezdeményezésére — nyugdíjasok érdekében, a családi pótlékra jogosultak körében stb. Dr. Bartos István főigazgató — felhasználva az ünnepi alkalmat — jutalmat adott át: Bihercz Boldizsárnak, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat hatszoros szocialista címmel kitüntetett brigádvezetőnek, dr. Varga Kovács István megyei igazgatónak, dr. Varga János igazgató-helyettesnek, Blahut Endre főigazgatósági dolgozónak, — aki egyben a Társadalombiztosítás Kiváló Dolgozója kitüntetésben is részesült, — valamint dr. Józsa Pál főigazgatósági alkalmazottnak, aki jogi tanácsaival segített a létesítmény építésében. A jutalmak átadása után, dr. Bédi Gábor osztályvezető az Igazgatóság pártalapszervi titkára kért szót és beszélt arról a jelentős munkáról, melyet megyénkben a 223 ezer biztosított és családtagjuk érdekében végeznek. Az ünnepség befejezése után a vendégek megtekintették az új intézményt. A földszinten az úgynevezett szolgáltatási osztályt, ahol a táppénz, útiköltség és egyéb segélyügyeket — gyógyászati segédeszköz stb. — intézik. Az első emeleten található a nyugdíjügyi osztály. A második emeleten található a segédhivatal, itt, ezen az emeleten intézik a családi pótlék ügyeket, itt kapott helyet az igazgató és helyettese is. A harmadik emeleten igazolják a munkaviszonyt, a járulékokat, a be- és kijelentéseket, a termelőszövetkezeti ügyeket. Ezen a szinten található a jogügyi csoport. A negyedik emeleten a pénz- és költség- vetési ügyeket intézik, az ötödik emeleten helyezték el az ellenőrzési osztályt. Nagy István Október 1-től: Módosított ösztöndíj-rendszer az egyetemeken, főiskolákon Mint ismeretes, az idei tanévben vezetik be a főiskolákon és az egyetemeken a módosított tanulmányi ösztöndíj- rendszert. A felsőoktatási intézmények vezetői — a diákjóléti bizottságokkal és a KISZ-szervezetekkel együtt — ütemtervet készítettek az új ösztöndíjrendszer zökkenő- mentes bevezetésére és alkalmazására. A dékáni hivatalok a tanulócsoportok rendelkezésére bocsátották a hallgatók utolsó félévi tanulmányi eredményeiről készült kimutatást. Elsősorban ennek alapján állapítják meg a tanulmányi, illetve a szociális ösztöndíj ösz- szegét. A tanulócsoportok KISZ-szervezetei számba veszik a hallgatók szüleinek anyagi helyzetét, illetve a családok egy főre jutó jövedelmét. Mérlegre kerül a tanulmányi eredmények mellett — a diákok magatartása, segítőkészsége, az, hogy miként vesznek részt az intézmény közösségi életében, a tudományos diákkörök munkájában. A tanulócsoportok tagjai mindezek alapján pontozzák a hallgatókat, s szavazással döntenek arról, hogy kit melyik kategóriába sorolnak. Október 1-től az ország valamennyi egyetemén és főiskoláján már az érvényben levő, módosított ösztöndíjrendszer szerint kapják meg a hallgatók mind a tanulmányi, mind a szociális juttatást. Tízemeletnyi mélységben alapozzák a Höl malomcsarnokát Ezen a héten megkezdődött az Iparterv tervei alapján a malomcsarnok alapozása mintegy 28 m-es mélységben. A kivitelezési munkákat a 31-es Állami Építőipari Vállalat alvállalkozásában a Vízügyi Építő Vállalat végzi, mintegy 33 millió forintos kiviteli értékben. A kivitelezés során 10 000 köbméter föld megmozgatására kerül sor olasz résalapozó gépekkel, majd mintegy 10 000 köbméter vasbeton bedolgozásával elkészülnek a malomcsarnok alapjai, melyekre 1970 tavaszán megkezdődik az építmény felszerkezetének építése.
