Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

6 1969, sieptembei 18. Bunatitmi nam« Nagy életek, nagy emberek A KULTORA szerelmese csodalatos PARÁDICSOMSZAR Régen a városok ütőeré­ben víz folyt. Pécsett is a Tettye patak lüktetett az ipari életben. A Tettye haj­totta a lőpormalmot, papír­malmot, a gabonamalmokat, de itt dolgoztak a szattyáno- sok, itt volt a serfőzde, s itt működtek a posztókallók is. A Tettye patak életfontossá­gát mutatja, hogy az ősök a város címerébe is bevették. —• Jelenleg már csak a há­rom egymásbafolyó utca ne­ve őrzi a múlt idők emlékét. Valóban nagyot fordult a világ: a hajdani észak-déli tengely helyett ma kelet­nyugati irányban zúg-zeng, csikorog-dübörög a város élet­ritmusa. Ha itt a Felsőmalom ut­ca és Rákóczi út sarkán épült ház ajtaján belépünk, a. lépcsőház falába vésett pi­ros betűk ötlenek szemünkbe: Ezt az épületet — olvashat­juk — az 1937. esztendőben, az egykori „Bildstock” helyén építették. S ugyancsak a fal­ba karcolva látható a két ut­ca sarkán állott szentképes oszlop rajza is ... A régi és a mai élet ta­lálkozásában épült ház lakója Kislégi Nagy Dénes profesz- szor — Valóban, ez az ablakom, alatt robogó, hömpölygő ára­dat hajt, sodor és szinte visz magával engem is, — mond­ja mosolygó derűvel, — pe­dig éppen az idén vagyok I 85 éves és bizony ebben a | korban már nem mindenki mozgékony... — De lehet e szobákban sokszor Mozartot, Beethovent is hallani — vetem ellent. — Hát igaz, igaz, egész éle­temben a muzsika volt szel­lemi csapágyaim olaja... Szív­melegítő boldogsággal őrzöm azt az emléket is, hogy anyám Erkel zongoratanítványa volt, s egyik évzáróján Liszt Fe­KISLÉGI NAGY DÉNES | renc is megjelent, s Liszt a vizsgajátéka után megsimo­gatta: — Ser gut, — mondta — ser gut, kleine schwartze... Tavaly jelent meg Barrows Dunham; „Hősök és eretne­kek” című angolból fordított nagyszerű műve, amelynek tiszteletdíjából feleségével együtt újra megjárták Itáliát. S hányszor mesélte nevető- boldogan barátainak, hogy mindketten hány kilót fogy­tak az úton, — de megérte! Mi is nem egyszer azon kap­juk magunkat, hogy micsoda lelkes, csillogószemű hévvel licitáljuk túl egymást Firen­ze, Róma dicséretében ... „Csak” annyi a különbség köztünk, hogy én néhány, ő meg 65 évvel ezelőtt járt elő­ször Velencében. De Velence nem változik, s Velence örök ifjúságot ad .. — Éppen 60 évvel ezelőtt jelent meg az első könyvem. Ez a plátoni éroszról szólt, s bölcsészdoktori értekezésem volt. — Te már 22 éves ko­rodban a plátuni szerelmet ápolod, — mondogatták ne­vetve barátaim ... Persze ezen a kifejezésen közönségesen egészen mást értenek. Valójá­ban a kultúra szerelmét és a nagy alkotások dicsőítését és vágyát jelenti. — És hogyan is fordult ez a -klasszika-filológiai érdeklő­dés, beállítottság a szociológia felé? — A bölcsészdoktorátus után egy esztendőt Párizsban töl­töttem. Itt, főként Dürkheim szociológus professzor hatása alatt fordultam a társadalom- tudományok felé. Amikor ha­zajöttem,. a jogot is elvégez­tem, s „A munka filozófiájá­ról” írott értekezésemmel eb­ből is ledoktoráltam. Ekkor kezdtem irogatni szociológiai tárgyú cikkeimet a Huszadik Század c. folyóiratba. A világ­háború végén a Közélelmezési Minisztérium gazdaságpolitikai osztályára kaptam kinevezést Aztán titkára lettem a Tár­sadalomtudományok Szabad Iskolájának, amelyet a Tanács- köztársaság után megszüntet­tek. Ezután 1919-től 42-ig c Magyar Közgazdasági Társa­ságnak és a Közgazdasági Szemle szerkesztőségének let­tem titkára. 1922-berí jelent meg .,Bevezetés a szociológiá­ba” c. könyvem is, amely abban az időben haladó szel­lemű irányzatot képviselt. — 1926-ban aztán a budapesti Kereskedelmi Akadémiára ke­rültem tanárnak. Életének legszebb’ ével közé tartozik ez a kereskedelmi akadémiai korszak. Ekkor je­lent meg mind a két vers­kötete is, s a hallgatói a szü­netekben az ő szerelmes verseit szavalgatták. Mert a tudomá­nyokon kívül a szépirodalmat is mindig művelte. A „Hódo­lat” című kötetét 1927-ben a kritika szívesen fogadta, majd az újabb tíz versből álló j könyvecskéből, — „Vasárna­pok” volt a címe — Babits ' is közölt néhányat a Nyugat­ban, s legszebben Dsida Jenő i írt róluk 1930-ban a Pásztor- fűz-ben. Ezek ismeretében I már könnyen megérthetjük, j hogy miért is, milyen varázs- I lattal tudta tanítványaival a I tudományt megszerettetni, [ hogy a rádióban tartott nép­szerűsítő előadásait miért is kedvelték, s miért olvasták ezeket oly szívesen könyv­alakban is! 1932-ben már a pécsi egye­tem Jogi Karának magánta­nára lett, s azóta pécsi elő­adásai fogalommá váltak. A legszárazabb témákat is min­dig költőktől vett idézetekkel fűszerezte, s tán furcsának hangzik, de még a statisztikai fejtegetések közben is egy-egy j Ady-strófával bizonyított. Tíz j év alatt híresek és közked- ! veitek lettek a Kislégi Nagy­előadások. 1942-ben azonban megszakadt pécsi élete: a ko- \ lozsvári egyetem gazdaságpo- j litikai tanszékére nevezték ki. ; — 1948-ban ismét Pécsre' jöttem. Politikai gazdaságtant és statisztikát adtam elő, s itt a kedvező légkörben tudó- ; mányos munkámban alaposan elmélyedhettem. 71 éves ko­romban, 1955-ben védtem meg kandidátusi értekezésemet. Eb­ben „A statisztikai megismerés természete” c. dolgozatomban azt hiszem sikerült a statisz­tika néhány logikai problémá­ját új megvilágításba helyez­nem. Különösen az átlag mi­benlétét próbáltam kifejteni és alkalmazni például a marxi átlag-munkaidő és átlag­profitráta problémáira. Nézem az íróasztalon ma­gasodó gépelt iveket. — Öh ez semmi. Ezer, ta­lán tízezer gépírásos oldalra is rúg dolgozataim, fordítá­saim summája. A gépeléseket mind a feleségem végzi, aki- ■ nek egyébként igen nagy ré­Műgyűjtő című, most induló, negyedévenként megjelenő folyóiratra Pécsett a Képcsarnok Vállalat helyi fiókjában lehet előfizetni. Kossuth Lajos utca 24. szám. Ha az izzadás megszűnt, gyorsan le kell dörgölni, szá­raz fehérneműt ráadni, majd száraz meleg ágyban száraz meleg takarót. Én a férjem­nél és húgomnál tapasztal­tam a hatást. 15—15 fürdő után egyik se érezte többé az isiászát halála napjáig. A fürdő vizet kétszer is fel lehet melegíteni.” De tud a paradicsom mást is. Ezt is közli Elekes néni. „Paradicsom-száras be­dörzsölő. Körülbelül másfél literes, szélesszájú üvegbe a paradi­csom kaccsát, ujjnyi hosz- szút, (amit úgyis ledobnánk, hogy a gyümölcs jobban fej­lődjön), összevágunk a zsen­ge levelekkel együtt. — Az üvegbe dugdossuk, hogy ben­ne egyharmad részig álljon a paradicsom zöldje, majd az üveget denaturált szesz­szel feltöltjük. Ezt a paradi­csom-szeszt 3—4 hétig állni hagyjuk, közben másodna- pontként felrázzuk. Ha akar­juk, 5—6 hét múlva le is szűrhetjük és újból feltölt­hetjük. Jövő nyáron új zöld­del cseréljük föl. Igen hatá­sos bedörzsölő, magamon ta­pasztalom. Este a fájós ka­romat, csípőmet, le a láb­száramat bedörzsölöm és éj­jel jól alszom. Néha éjjel is fel kell keljek, ha este el­feledtem bedörzsölni. Ha be­dörzsöltem, nem fáj, elal­szom! Persze ezzel is azon­nal ágyba kell bújni.” Aztmeg a kolozsvári P á- ter Béla, világhírű ma­gyar professzor (aki az első európai gyógynövény-kertet alapította), hagyatékából tu­dom, hogy pl. a „gyöngy­ajak” (Leonurus cardiaca) nevű növényt, ami nálunk is, Erdélyben is közönséges bur­ján, mi mindenre használ­ják a székelyek. íme: Erős szívdobogásnál, me­teorizmusnál (az altest fel- puffadása és általában leve­gő felgyülemlése a belekben és a hasban), pajzsmirigy- duzzanat leapasztására, pros­tata-túltengés fájdalmainál (keresztcsontban, sokszor a combban, hasban, a lehajo- lás nehéz, stb.), idegcsillapí­tóul sok cifra gyógyszer he­lyett. Asztma és tüdőtágulás esetén és epilepsziánál. A felaprított, száraz gyöngyajak növényből egy evőkanálnyit fél liter vízben 3 percig főzünk, azután sűrű szitán, vagy gyapoton át­szűrjük és akár mézzel éde­sítve, akár anélkül, ahogy jobb, mert a tea keserű. — Epilepsziások inkább édesít­ve igyák. Súlyos betegek tartsák kéznél: jó, ha a be­teg idején kap belőle. A gyöngyajak kivonatok kísérletes ellenőrzése, de a szilikózisnál való kipróbálá­sa is minden valószínűség szerint haszonnal járna. Baranyai Aurél gyógyszerész O/ cni A szociáldemokraták A munkásosztály másik pártja, a Szociáldemokrata Párt — bár lényegesen na­gyobb múlttal rendelkezett, mint a Kommunista Párt — közelről sem volt úgy felké­szülve az új helyzetre. Poli­tikájának általános irányvo­nalát a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front közösen el­fogadott programja és a két munkáspárt egységét rögzítő 1944 októberi megállapodás határozta meg. Mivel a Szociáldemokrata Párt jobb szárnya az ország angol megszállására volt fel­készülve, elgondolásaik az új helyzetben megvalósíthatatla­nok voltak. A párt balszár- nyának nem volt külön ki- | dolgozott programja. Baranya nagyobb helysé­geiben már 1944 decemberé­ben megalakultak, illetve új­jáalakultak a szociáldemokra­ta szervezetek, de az inten­zív pártszervező munka' csak 1945 elején kezdődött el. Erős szervezetek alakultak Pé­csett, Siklóson, Pécsváradon. A mecseki bányavidék üzem­egységeiben, a Zsolnay gyár­ban, a Pécsi Bőrgyárban, a Sörgyárban, a Sopiana Gép­gyárban. a Dohánygyárban, a MÁV pécsi üzemeiben és hi­vatalaiban nagy hagyománya volt a szociáldemokrata moz­galomnak, s ez megmutatko­zott a szervező munka ered­ményeiben is. A párt gerincét a munká­sok képezték. A haladó gon­dolkodású értelmiségiek, a kishivatalnokok közül töb­ben léptek be az SZDP-be. A falusi lakosság közül első­sorban a kisiparosok, a kis­kereskedők, s a szegénypa­rasztság egy része lett tagja az SZDP-nek. A földreform folyamán az újonnan földhöz- juttatott parasztok 16 százalé­ka szintén e pártba lépett. — Lényegében ezekre a társa­dalmi erőkre épült a párt baloldali politikája. — Ezen erők osztályérdekei megköve­telték a két munkáspárt ösz- szefogásának politikáját, a reakció elleni következetes harcot, a népi demokratikus átalakulást. Ugyanakkor az SZDP tag­toborzó munkájában más erő­ket is célba vett, amelyek osztályérdekei a jobboldali politikát követelték meg. A gazdagabb, tehetősebb kis­polgárok. akik néhány mun­kással dolgozták, a középbur­zsoázia elemei erősítették a jobboldali irányzatot. A Du­nántúli Népszava 1945. au­gusztus 9-én így ír: „A párt­ba újonnan sereglett és egy­általán nem marxista elemek befolyása veszélyezteti a har- j cos, szocialista irányvonalat”. Az SZDP Pécsett és Bara­nyában is középpártnak tar­totta magát, tehát a Kisgaz­dapárt és a Kommunista Párt között foglalt állást. Szavak­ban elítélték a Kisgazdapárt egyre reakciósabbá váló po­litikáját, ugyanakkor harcol­tak a kommunisták ellen is. Az SZDP középen áll, körü­lötte kristályosodik ki az iga­zi demokrácia — vallották. „A nyugat és a kelet demok­ráciáját össze kell egyeztetni és erre csak az SZDP képes. Mi őszintén valljuk az orosz barátság szükségességét, de nyugat felé is ki akarunk tárni minden ablakot” — ír­ták a baranyai szociáldemok­raták. Ez a harmadik utas ál­láspont hosszú ideig, 1947-ig volt vezérelve a szociálde­mokratáknak. Ezt az állás­pontot azonban a gyakorlati politika folyamán nem mindig lehetett megvalósítani, hi­szen a koalíciós politika alap­ján állást kellett foglalni vagy a Kisgazdapárt, vagy a Kom­munista Párt mellett. A falu­si SZDP szervezetek legtöbb­je a konkrét ügyekben (föld­reform, nemzeti bizottsági tagság. termelési bizottság stb.) a Kommunista Párt mellett foglalt állást. Ugyan­ez n“m mondható el a pécsi szociáldemokrata szervezetek­re. Az SZDP pécsi titkársága 1945. április 16-án központ­juknak küldött jelentésében azt írta: „A Kisgazdapárttal való együttműködésünk za­vartalan, és igen sok esetben eredményes védekezést bizto­sít számunkra a Kommunista Párttal szemben”. Baranyában 1945 nyarán 14 000 tagja volt a Szociálde­mokrata Pártnak. Nyilvánva­lóan lehetetlen kimutatni azt, hogy a 14 000 szociáldemokra­ta közül hány volt a jobbol­dalon, a baloldalon és há­nyán tartoztak a centrumhoz. De ez felesleges is lenne. A párt jelentős részét nagyüze­mi munkások, bányászok al­kották, akik a munkásegység jegyében nem engedték tel­jesen érvényesülni a jobbol­dali politikát A Szociálde­mokrata Párton belül éles el­lentétek, éles viták alakultak ki. A baloldal képviselői nyíl­tan megfogalmazták állás­pontjukat: „Tévednek azok. akik azért jöttek ide, hogy halljanak minket kommunis­tákat szidni, A demagógia ideje lejárt. Ne folytassunk üres fecsegést, tiszta baloldali szocialista politikát akarunk!” Ilyen álláspontok alakultak ki a bányáknál is és a többi pécsi nagyüzemben. Ha az utcára kellett vinni a politi­kát, s ez 1945 folyamán több alkalommal szükségessé vált, az SZDP baloldala sohasem latolgatott, mindig ott volt az élenjáró, forradalmi tömegek között. A Szociáldemokrata Párt egésze, jobboldalának reak­ciós elvei és tettei ellenére is a haladás táborába tartozott. A párt szervezeti újjáépítésé- lől kezdve mindjobban pola­rizálódott, politikai tevékeny­ségét és hatását tekintve két ellentétes csoportba oszlott. A párt baloldali erői a koalíciós politika alapelvei szerint har­coltak a népi demokratikus forradalom kibontakozásáért. Kétségtelen, hogy a jobboldal is erősödött. De a kornak alapvető kérdéseiben nem tudta az egész pártot jobbra vinni. A Szociáldemokrata Párt fejlődése, politikai jelentősé­ge attól függött, hogy a Kis­gazdapárt vagy a Kommunis­ta Párt tud-e nagyobb hatást gyakorolni rá. S az SZDP baloldalának nagy érdeme, hogy erősítette a kommunista kapcsolatokat. Fehér István sze van szellemi termékeim megszületésében is. 73 éves j koromban mentem nyugdíjba, de azóta is sok dolgozatom | jelent meg a Statisztikai Szem­le és a Demográfia c. folyó­iratban. A Kossuth Kiadónál, a klasszikusok szerkesztőségé- j nek munkaközösségében lefor­dítottam Marx és Engels j több müvét is. így a „Német ideológiá”-t, „A gazdasági- filozófiai kéziratok”-at, — [ Marx doktori értekezését, a „Vogt ur’’-at, stb. Aztán En­gels ifjúkori verseiből is for- j dítottam s ezeket magyaráza- ' tokkal is elláttam. E munkám a Jelenkor-ban jelent meg ' 1964-ben. De egy nagyobb könyvet is hamarosan befe- | jezek: az egykori professzo­rom Dürkheim szociológiájával i foglalkozó művet. Ezt a több ' mint 300 oldalas könyvet re- i mélem még én is lapozgat­hatom __ Z solnay-eozin vázákkal dí­szített könyvszekrényéből egy | vékonyabb könyvecskét húz ! elő. „Az incestus tilalma” — olvasom. — Szociológiai adalék egy j büntetőjogi problémához, — magyarázza. — Ez az utolsó ‘ önálló munkám. Tavaly előtt : jelent meg. A pécsi egyetem adta ki. — És a versek? — Nemrégiben írtam egy szatirikus hangvételű költe­ményt, az ablakom alatt láza­san lüktető életről... Hiába, aki egyszer a platoni éroszról írt, az lélekben min­dig 22 éves, az örökké szerel­mese marad a tudománynak, művészetnek, egyszóval a kul- 1 túrának. ( Harcos Ottó i Ó, a drága Elekes néni! Fia útján küldött nekem még a tavaszon, egy saját­kezűig írt levelet. Érdemes megnézni ezeket a betűket, S nemcsak azért, mert olya­nok, mint a metszés (ilyen kalligráfiával írt Vörösmarty és liyen tisztán Arany Já­nos), nemcsak azért, mert nyolcvanhárom éves kéz rótta, hanem főként azért, mivel egy régesrégi receptet közöl a népi gyógyászat er­délyi kincseiből. De hadd halljuk tovább, szóról szóra, magát a leve­lét: „ Paradicsomszár-fürdő. Miután ősszel a paradi­csomszár letermett, az indá­ját gondosan fölszedjük és száraz helyen tároljuk (pad­láson, vagy csűrben). Egy harminc literes üst­ben, jó az esővíz, kb. 2 kg­nyit összetekerünk és jó fe­ketére kifőzzük. Hozzá adunk 3 kg sót. Nagyon jó, ha azt a vöröses színű marhasót kaphatjuk. Miután jó kifőz­tük, a tiszta folyadékot a kádba öntjük és fürdőnek, jó melegen, elkészítjük. A beteget bele ültetjük és egy pokróccal a kádat letakar­juk, hogy minél tovább tart­sa a meleget, esetleg lehet utána önteni. 15—20 percig tarthat a fürdő. Attól függ, a beteg hogyan bírja. Min­denesetre, akinek a szívével baja van, gyenge, annak csak rövid ideig tanácsos a fürdőben ülni. Sőt a gyenge színűnek a meleg fürdő or­vosi rendelet nélkül nem is ajánlatos. Utána, de azon­nal ágyba és jól kiizzadni. Ügyelni kell, nehogy a me­leg fürdő után hideg levegő érje, mert amilyen hasznos egyébként, épp oly káros is lehet, ha a beteg megfázik.

Next

/
Thumbnails
Contents