Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

»unarnmi navia 3 1969. augusztus 13. A vajszlói vízműépítés tanulsága Készülnek Lelkesedésből még nem lesz tíz a pécsi kenyérgyár tervei Egy évet késik a A falu változó arcához ma már hozzátartozik a hidrogló- busz messzire fénylő gömbje. A velejáró változások jelen­tőségükben a falvakban ki- gyúlt villanyfényéhez hason­líthatók, ezért természetes, hogy ahol lehetőség van rá, a lakosság örömmel hoz ál­dozatot érte. Így volt ez Vajszlón is. Az Idegen itt is a templomtorony- nyál egyszerre pillantja meg a csillogó gömböt, de ez ma még semmit sem jelent. Csu­pán azt, hogy van hidrogló- busz. Hogy világosabb le­gyen, némi „történelmi visz- szapillantásra” van szükség. Előzmények 1965 — A Komlói Víz- és Csatornamű meglehetősen bő­hozamú kutat fúrt a faluban. Vizet azóta sem szolgáltatott, így pillanatqyilag nem tudni, milyen műszaki beavatkozás­ra lesz szükség, ha egyszer üzembe akarják helyezni. 1967 május. — Megtartotta alakuló gyűlését a Vajszlói Törpevízmű Társulás. A la­kosság részéről megfelelő ér­deklődés nyilvánult meg, s a tagság a 3000 forintos házan- kénti hozzájárulás évente ese­dékes részletét pontosan fizeti azóta is. 1968 április. — Megkötik a görcsönyi termelőszövetkezet­tel az építési szerződést és vállalják, hogy május 25-ig a szükséges engedélyek beszer­zése révén megtörténik a te­rületbiztosítás. A törpevízmű átadási határideje 1968. de­cember 15. 1968 július. — A görcsönyi tsz felvonul és az engedé­lyek, fedezeti igazolások nél­kül is (tehát — nem a leg­szabályosabban !) megkezdi a munkálatok előkészítését. 1968 szeptember. — Szerző­dést kötnek a MEZŐBER-rel a műszaki bonyolításra. A tör- pevízníű társulás ■— vállalt kötelezettsége ellenére — ed­dig semmit nem tett. 1968 október. — A hónap elején megérkezik a KPM-től hét útátfűrásra az engedély azzal, hogy október 30-ig el kell végezni a munkát. Az engedély hiányossága: a köz­ségben tíz útátfűrásra van szükség, a hiányzó három va­lahol elmaradt. Ezt a munkát már el sem kezdték, s a gör­csönyi tsz is elvonult olyan munkahelyre, ahoL a feltéte­lek biztosítottak. 1968 december. — Tanács­elnök változás a faluban, s ez­zel együtt vezetőségváltozás a társulásban. Az új vezetés ez év tavaszán került abba a helyzetbe, hogy foglalkozni tu­dott az üggyel. 1969 július. — Kézben van­nak az engedélyek és az iga­zolások. A társulás részéről gyakorlatilag nincs akadálya a munkának. A panaszos levél és írója Akkor volt alkalmunk az eseményeket így időrendbe szedni, amikor egy panaszos levél nyomán megpróbáltuk felderíteni a vajszlói vízmű­építés helyzetét. A levelet So­vány István általános iskolai tanár, a községi tanács tagja írta. Egyebek között ezt: „Annakidején — én is mint tanácstag — jártuk a házakat, agitáltunk, hogy milyen jó lesz majd, ha megépül a víz­mű és egészséges vizet ihat a község lakossága. Azóta las­san már nem merek kimenni az utcára, mert az emberek állandóan azt kérdezik, miken' temetik be az árkot az ut­cánkban. Most már nem azt, hogy miken készül el a vízmű, mert azt már mindenki tud­ja, hogy ha ilyen ütemben ha­lad a munka, akkor talán tíz év múlva lesz vizünk". A Jókai utca betemetetten árkával valóban ijesztő képet mutat és elhihető, hogy aki itt lakik, az nem sok reményt fűz a dolgokhoz. Az optimiz­mus mégsem halt ki egészen az emberekből, hiszen sok he- i lyen, az új házakban különö- ] sen, bevezették már a vizet j — pardon, a vezetéket — a j lakásokba. Soványéknál is el­törpe vízmű — határozatlanság miatt készült már a fürdőszoba, a konyhában ott a falikút és hovatovább talán az új W. C. is meg lesz. De hol van még mindehhez a víz? A község kútjainak nagy része fertő zött és azért, hogy még min­dig azt kell inniok, a görcsö­nyi tsz-t hibáztatják. Jogo­san? Ki a felelős a késedelemért? A lakosság joggal gyanak­szik a kivitelező tsz-re. Lát­ták azt, hogy jöttek és el­kezdtek dolgozni, azt is, hogy jó néhány utcában lefektet­ték a vezetéket, no és azt is, hogy abbahagyták a munkát és most minden áll. De ahogy a tanácselnökkel, Kiss Gyulá­val összeállítottuk iratok alap­ján az események időrendjét, valahogy kezdett megváltozni a kép. Van egy sötét pont: a társulás vezetősége május vé­gére vállalta a területbiztosí­tást és csak szeptemberben adta át az ügyet bonyolításra a MEZÖBER-nek. Mi történt addig? Azokon a kritikus nyá­ri hónapokon i bukott meg az egész elképzelés és amiatt nincs még ma sem víz Vajsz­lón. Kiss Gyula nagyon kor­rektül elhárítja elődjével kap­csolatban a gyanúsítás látsza­tát is, mégis akaratlanul arra kell gondolnunk: Sípos Lajos, az előző tanácselnök túlságoy san keveset tett azért, hogy amibe belevágtak, határidőre el is készüljön. Görcsönyön nem múlik A feleletre leginkább Ille­tékes a görcsönyi Üj Március Termelőszövetkezet, melynek szerelőipari melléküzemága a vajszlói vízvezetékszerelés ki­vitelezője. Sípos Imre. a vizes részleg vezetője derülátó. — Nyugodtan jeleníi ki: rajtuk nem múlik. Eddig mintegy másfél ezer méter vezetéket fektettek le és éppen az út- átfúrások miatt akadtak el. Ha ezeket sikerül rövid határidő alatt megcsinálni, akkor a Jó­kai utca és a vasút közötti területen akár szeptemberben vizet tudnak adni. Ha... A vajszlói Zöld Mező Termelő- szövetkezetnek szól ez a „ha”. A tsz ugyanis elvállal­ta a kőművesmunkák elvég­zését. Ha idejében átadják a szivattyúházat a szerelőknek, akkor a szeptemberi vízadás­nak nem is lesz akadálya. Az október 30-i határidőt firtat­juk ezután Sipos Imrétől. Az időpont túlságosan is. közeli és sok munka van még hátra. Érthető, ha nem mer határo­zott választ adni és inkább az év végében egyezne ki. A to­vábbi vezetéképítés üteme már nem kizárólag rajtuk múlik. Ha Nyergesújfalu szál­lít a tsz-nek a III. negyedévi keretből korábban 80-as eter­nitcsövet, akkor dolgozhatnak nyugodtan. Az építés elhúzó­dásáról egyébként az a véle­ménye, hogy ha az elején több határozottságot mutatnak fel Vajszlón, akkor már ré­gen meglenne a vizük. Megtudtuk különben, hogy a görcsönyi tsz — a látszat ellenére is — eddig nagyobb értékű munkát végzett, .mint amennyit kifizetett Vajszló, sőt anyagot is biztosított az elvégzendő munkához. A fő­útvonalakon lefektetendő 109-as eternitcső bármikor történő felhasználásra ren­delkezésre áll. Persze, ezt a vajszlóiak nem tudhatják. Egy nagy tanulsággal szol­gált a vajszlói törpevízmű épí­tésének ügye: csak a lelkese­dés nem elég. termi is kell va­lamit. Ez esetben elegendő lett volna az önként vállalt határidő betartása. De ha úgy érezték, hogy ez nem megy, tüstént szakértő kézbe kellett volna adni az egészet. Másfél éves huzavona és helykeresés után révbe ért a pécsi kenyérgyár ügye: az 50 millió forintba kerülő lé­tesítmény tervezését a Győri Tervező Vállalat negyven j mérnököt és technikust fog- f lalkoztató kenyérgyártervező irodája megkezdte. Az iro­da munkája alapján az el­múlt húsz évben 68 kenyér­gyár épült fel az országban. A két évtizedes jubileumot a győri mérnökök a pécsi ke­nyérgyárral akarják ünnepel­ni. Hogy milyen lesz az új üzem? A legfontosabb ada­tai: 50 millió forintba kerül és naponta két műszakban 450 mázsa kenyeret süt majd. A tervezők a városképbe is jól beillő, nagyvonalú, muta­tós gyárat vetnek papírra. A pavilonrendszerű, egyszintes gyártócsarnokból toronyszerű­én emelkedik majd ki a 30 méter magas liszttároló tar­tály. A központi épülethez garázs is épül. Negyvenöt kü­lönleges rekeszes kenyérszál­lító autót tárolhatnak benne. A pécsi kenyérgyár impo­záns megjelenésénél sokkal fontosabbak lesznek műszaki és technológiai újdonságai. A pécsi üzem lesz az ország legjobban automatizált kenyér üzeme. Három automata ke- 1 nyérgyártósor működik majd benne. A liszt beérkezésétől a kenyér sütéséig minden fo­lyamatot gép végez. A lisztet angol gyártmányú­tankautó szállítja majd be a malomból az üzembe és sűrí­tett levegővel szivattyúzzák I az 50 vagon befogadóképes­ségű toronysilóba. Innen a I liszt gépi vezérléssel kerül to- I vább. Géppel készítik elő a I lisztet sütésre; a molnárnak ! csupán a gombokat kell meg­nyomnia ahhoz, hogy a kü­lönböző minőségű liszteket megfelelő arányban összeke­verje. A kenyértésztát hazai gyárt­mányú, folyamatos kovász- és tésztakészítő berendezések da­gasztják. Gép formázza és gömbölyíti majd a kenyeret. A sütést gáztüzelésű, jugosz­láv gyártmányú alagútkemen- cék végzik. Kitűnően felsze­relt laboratóriumban kísérle­tezhetik ki a kenyérgyári mérnökök, melyik lisztből mi­lyen keveréssel, mennyi kelés és sütés után lesz könnyű, ropogós és jóízű a pécsi ke­nyér. A tervezők jól ismerik már a kenyérgyárakkal szembeni előítéleteket, ez a válaszuk rá: a pécsi üzem lesz az ország legtökéletesebben automatizált kenyérgyára. A tervezésnél azt tartják szem előtt, hogy az ember tévedhet, de az em­ber és a gép közösen min­dig képes egyformán jól és megbízhatóan dolgozni. Az al­földi kenyérgyárak bizonyít­ják, hogy a nagybani kenyér­készítés igenis versenyezhet a hagyományos kisüzemi ke­nyérkészítéssel. A karcagi ke­nyérgyár cipói például mesz- sze környéken híresek. A pécsi üzem mintegy száz dolgozója az alföldi kenyér­gyárakénál is jobb kerülmé- nyek között dolgozhat. Kezük érintése nélkül készül el majd a kenyér, feladatuk csupán az ésszerű irányítás és figye­lés lesz. Tőlük függ, hogy di­csérik vagy szidják majd a pécsi kenyeret. A Győri Tervező Vállalat kollektívája már dolgozik a pécsi üzem tervein, de a 40 mérnök, technikus igazán csak ősszel veszi kezébe a mun­kát. A tervezők az építőshöz igazodnak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1970 tavaszán kezdi el a ke­nyérgyár építését, addigra el­készülnek a tervek is. 1972- ben már kenyeret sütnek az új pécsi üzemben. Ferenczi H. I. Próbaúton a magánjacht Szekeres Gyula, a szekszárdi GE LKA-szerviz vezetője és Bihari László rádió-tv-műszercsz két és fél évig építették a Delfin cineve- i zésü kishajót. A jelző- és mentöberendczésckkel tökéletesen felsze- \ reit tízszemélyes jacht nyolc méter hosszú, 2,20 méter széles. A j Volga motorral működő vízijármű éránként 25 kilométeres sebes­séggel halad. A mozgó nyaralóban két család üdül jelenleg a Sión, Szekszárdpalánknál. A hajótulajdonosok jövő évi terve, hogy a Fe­kete-tengerig hajózzanak a Dunán. Boccaccio pajzán kis törté­neteibe illő esemény — meg­nevetni való, bár dulakodás­sal, késszúrással tarkított, sőt a végén még kórházba is ke­rült az egyik főszereplő ... HT őriént pedig ama neveze- tes Pécs városában, hogy két jóbarát — nevezzük az egyiket Péternek, a másikat Pálnak —, megbeszélte: Péter autójával elugranak egy kicsit víkendezni a Balatonra. A hosszú út előtt a két barát alaposain megvizsgálta, szét­szedték, ismét összerakták a kocsit. — Na, komám, ezzel meg­lennénk, holnap indulhatunk — mondta Péter. — Én azért biztos, ami biz­tos, azit javasolom, hogy pró­baként furikázzunk egyet itt a város környékén, jól szu- perál-e a motor — javasolta Pál. Este kilenc óra volt, ami­kor a két jó barát elindult. Keszű felé vették útjukat. Me­net közbein mindketten figyel­ték a motor járását és öröm­mel konstatálták: semmi hiba, jól húz a Skoda. — Kocsi is van, ml is itt vagyunk, távol a feleségtől, pénzünk is van, időnk is, most már csak egy jó kis nő kelle­ne ma estére, és akkor nagy­szerűen virulna az egészsé­günk — mondta nevetve Pál. Péter keze a volánon, figyel­me az úton, de azért sűrű bó­Paj zári kis hisfória lintgatásokkal adta barátja tudtára, hogy nagyon is egyet ért a felvetett gondolattal. — Jó volna, jó volna, de honnan vegyünk elő hirtelen­jében egy vagy két szoknyát? — kérdezte Péter. Míg az autó simán gurult a készül országúton, mindkettő­jük gondolata a szoknya kö­rül kalandozott. Kis idő múl­va Péter hirtelen megszólalt: — Nézdd csak, egy nő gya­logol itt az országút szélén. — Mégpedig nem is rossz — állapította meg Pál és erő­sen figyelt a reflektorok fé­nyétől egy kis időre megvilá­gított alakra. Néhány pilla­nat múlva a kocsi elsuhant a gyalogos mellett. Ezt a ziccert nem szabad ki­hagyni, ínséges időben nem lehet válogatni — gondolta Péter, aztán megszólalt: — Komám, én ezt a nőt megszerzem. Szállj ki a ko­csiból, én visszamegyek, fel­veszem. Talán nagyobb lesz a bizalma hozzám, ha látja, hogy egyedül vagyok. Aztán majd át passzolom ... És így lön. Pál kiszállt az autóból, Péter pedig vissza­fordította a kocsit. A refledi­torok ismét megvilágították * gyalogost. Szép, hosszú, barna haja volt, tarka blúza, alakja az a teltkarcsúnak nevezett. Hosszú, hullámos haja külö­nösen tetszett Péternek. Az autó megállt a gyalogos mellett. — Hová, hová ilyen késő este? — mondta Péter az ab­lakon kihajolva. — Csak ide Keszűbe — volt a válasz. — Szívesen visszafordulok és elviszem — ajánlkozott Pé­ter. — Nagyon köszönöm, ha már ilyen szíves ... Péter már nyitotta is az aj­tót és készségesen mutatott a mellette lévő ülésre. Elindultak. Péterről pedig tudni kell, hogy a tett embe­re, ennélfogva néhány száz méter után már csak a bal kezével vezetett, jobbja pedig az utas combját simogatta. De csak egy pillanatig, mert ke­zét ütés érte. — Na, mit csinál? — mél­tatlankodott az utas. Lassan hévül a kicsike, gon­dolta Péter, aztán pár perc el teltével ismét támadásba lendült. Bal keze a volánon, jobbjával pedig átölelte a hosszú haj út és tenyerét a mellére fektette ... De mint­ha a blúz alatt nem erezné a női bájakat... Fékezett, meg­állt, hogy alaposabban szem­ügyre vegye szomszédját, de akkor már csattant is a hang: — Kiszállok! A mély hangtól egy pilla­natra megdermedt Péter, mert valami iszonyatos tévedést sejtett..: — Mit akar tőlem? Buzi maga? — kérdezte kurtán a hosszúhajú, miközben már ki is ugrott az álló autóból. Péter agyán átvillant: meg­tévesztette a hosszú haj, férfit nézett nőnek! Mit szól ehhez Pál? Micsoda históriába keve­redett? Csak ki ne tudódjon! Az egész város rajta fog rö­högni ... Hirtelen haragra gerjedt. Ügy vélte, hogy ezt a sérelmet meg kell torolni, ő is kiugrott a kocsiból és a sötét országút szélén elkapta a hosszúhajú nyakát, aki meg­rémült, mert most aztán iga­zán nem tudta, hogy mit akar vele az autós? Te jó ég, ez le akar tepemi! — futott át a gondolat az agyában. A szorí­tás ellen védekezett és estében vél (ill énül magára rántotta tá­madóját. Rúgták az útpadka porát, de Péter marka erősein Rákóczi út 39. A MÁV önálló menetjegyirodáfa E hónap 21-én átadják a MÁV önálló menetjegyirodá­ját. Az új menetjegyiroda a Rákóczi út 39. szám alatt nyí­lik meg, a villanyrendőr mel­letti épületben. Az építést ez év júniusában kezdték meg. A reprezentatív berendezésű 50 négyzetméter területű iro­dában a menetjegyet' váltani szándékozók kulturáltan érez­hetik magukat. Az utasforgalom növekedé­se — különösen a hét végér» — a megerősített számú jegy­pénztárak ellenére is gyak­ran voltak a jegykiadásnál zavarok. A pénztárak előtti ácsorgás, zsúfoltság és ide­geskedés elkerülése céljából az igazgatóság területén mint­egy 25 helyen az állomásokon jegyelővételi pénztárakat nyi­tottak meg. Ezek a nappali vonatmentes időben az uta­zóközönség rendelkezésére állnak és bármilyen viszomy- latú és fajtájú jegyeket elő­vételben, már 30 nappal a tervezett utazás megkezdése előtt is kiszolgáltatnak. Az utazóközönség jobb ki­szolgálása érdekében az igaz­gatóság a jegyelővételi lehe­tőséget a közeljövőben még több állomásra is ki fogja terjeszteni. Ha valaki elővételben meg­vásárolta a jegyét és ha uta­zási szándékáról közbejött akadályok miatt lemondana, a menetdíjat a kezelési költ­ségek levonása mellett a MÁV1 bármelyik állomáson visszatéríti. Dr. Párkányi Ferenc, a MÁV pécsi Igazgatóságának keresk. osztályvezetője el­mondta, hogy a most felava­tásra kerülő menetjegyiroda a Pécsi Igazgatóság terüle­tének első önálló ilyen'-Télle- gű irodája. A jövőben másutt is terveznek önálló menet­jegyirodát felállítani. Egyet­len akadály: a helyiség hiá­nya. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: változó mennyiségű felhőzet, több­felé zápor, helyenként zivatar. Mérsékelt, napközben megélén­külő délkeleti, déli szél. Az éj­szakai lehűlés gyöngül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 12—17, legmagá%abb nappali hőmérséklet 23—28 fok között. szorította. Nincs mit tenni mást, a hosszúhajú üggyel- bajjal előhúzta bicskáját és támadójának hátába szúrta ... Péter fájdalmat érzett... En­nek már fele sem tréfa ... Erőt vett magán, felkelt, szin­te beugrott az autóba és el­hajtott. — Hát te merre jártál? — kérdezte Pál, amikor barátja megállt mellette. — Megszűrt, gyerünk haza — mondta Péter. Otthon aztán elmesélte a történetet. — Te vérzel komám, azon­nal hívom a mentőket — mondta Pál, amikor megpil­lantotta Péter hátán a véres inget. A pécsi II-es sebészeti kli­nikán három napig ápolták Pétert, aki először nem akar­ta bevallani sebe keletkezését, de aztán... A kés mint bűnjel már a rendőrség nyomozójának író­asztalában van. A hosszúhajú is megkerült. Hát így esett ama nevezetes Pécs városában a két komá­val. Tanulság nővadásznak és másnak: előzőleg meggyőződendő, hogy a hosszú haj alatt férfi-e, avagy nő, mert a divat lám néha megtévesztő. Garay Fcrcoc

Next

/
Thumbnails
Contents