Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
ntmantmt nttmo 1969. augusztus ID. Távlati prognózis 2000-re \ árosban él a lakosság kétharmada Csökken Pécs nyomasztó túlsúlya — 1 ömeges elvándorlás az apró falvakból Hogy alakul 2000-ig a megye lakossága? Körülbelül hány százalék éil majd a városokban, mennyi a falvakban, s konkrétan melyekben? Milyen jövő áll az egyes városok és falvak előtt, mi lesz a kisközségekkel? E kérdésekre pécsi és fővárosi kutatók keresnek választ. Nem puszta kíváncsiság vezérli a kutatókat, hanem reális népgazdasági szükséglet Köztudott, hogy semmit — ipari üzemet, „sertéshúsgyárat”, de még tsz-majori és bekötőutat — sem lehel építeni anélkül, hogy figyelembe ne vennék a lakosság mozgásának irányát, a leendő munkaerő tartalékokat. Egyre több a kisközség A kutatók faluról falura haladva „végigmentek” a megyén, s megpróbáltak választ adni arra, hogy milyen jövő áll az egyes települések előtt. Három kategóriát állítottak fel, amelyeket némi leegyszerűsítéssel — így is nevezhetnénk: 1. fejlődő; 2. stagnáló; 3. sorvadó település. Mint várható volt, a vélemények nem egységesek. Vannak, akik azt állítják, hogy Dunaszekcső, Somberek, vagy Lánycsók fejlődő község, mások viszont az ellenkező nézetet vallják. Ebből nagy vita kerekedett. Abban viszont 3 legkülönbözőbb intézményekből — Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, Pécsi Tervező Vállalat, Dunántúli Tudományos Intézet stb. — kikerülő tanulmányok szerzői megegyeznek, hogy a távoli, elzárt kis falvak sorvadásnak indultak, s nincs erő, mely képes volna megállítani ezt a folyamatot. Dr. Kovacsdcs József egyetemi tanár (néhány éve még Pécsett élt) egy tanulmányában bebizonyította, hogy ez a sorvadás már 1869 óta tart, s az utóbbi évtizedekben egyre gyorsul. Dr. Hámori Magdolna középiskolai tanár —, aki doktori disszertációt írt a témáról — térképre rajzolta a folyamatot. A térképről kiderül, hogy az erdős vidékek illeve az Ormánság kicsiny falvai fokról fokra elnéptelenednek, s a lakosság a városokba illetve a forgalmas utak mentén felevő falvakba települ. Az urbanizáció nem kíméli azokat a nagyobb falvakat sem, melyek valamelyik közeli, dinamikusan fejlődő település vonzási körébe kerültek. Kezdik elveszteni o népességüket, következésképp egyre több kisközség lösz Baranyában. Ha dr. Hámori Magdolna grafikonjainak vonalait képzeletben meghosszabbítjuk, kitűnik, hogy 2000-ig egy seireg- nyi kisközség kiürül, vagy még annyi ember sem él bennük, mint ma egy pusztán. Erre a sorsra jutott már Gyűrűfű. Mekkora legyen a körzet? A kisközségek sorvadása, a nagyok gyors fejlődése egy másik vitát is szült: mekkora legyen, körülbelül hány embert egyesítsen egy körzeti központ? Nyolc-tíz éve még az a vélemény uralkodott, hogy legfeljebb 9000 hold szántó illetve 2300 lakos tartozhat egy körzeti központhoz. Ennek alapján hozták létre a körzeti tanácsokat is. Üjabban viszont többen megkérdőjelezik ezt a felső határt. Ezek közé tartozik Kiss Dénes építészmérnök. aki hivatalosan már a budapesti VÁTI-nál dolgozik, s azért maradt itt régi munkahelyén, a Pécsi Tervező Vállalatnál, hogy befejezzék a népességmozgással illetve a települések jövőjével foglalkozó kutatásokat. Kiss Dénes nyomós érvekkel bizonyít. 1960 még a traktor és lófogat vegyes alkalmazásának korszaka volt, a jelenkorra viszont a traktor és gépkocsi csaknem osztatlan uralma a jellemző. Kilenc éve a mezőgazdasági lakosság nagyobb része még a növénytermesztésben dolgozott, ma pedig már a fele sem található ott. A mezőgazdasági termelés is viharos ütemben koncentrálódik. Kiss Dénes a kutatások során visszakanyarodott a XVIII. századba is, s megállapította, hogy az alföldi mezővárosok lófogatos technikával is el tudták érni és képesek voltak megművelni a hozzájuk tartozó — kb. tíz kilométeres sugarú körben elhelyezkedő — mintegy 30 ezer holdat Joggal teszi fel a kérdést: miért ragaszkodunk akkor ma a kb. 5 kilométeres sugarú körhöz illetve 9 ezer hold körüli felső határhoz? Dombóvár és Bonyhád is Igen érdekes az is, amit Himesházáról illetve Geresd- lakról mond. Korábban úgy döntöttek, hogy ez a két község legyen Mohács és Pécs- várad között a körzeti központ, s mintafalut akartak kialakítani a Püspöklak és Ge- resd egyesítéséből létrejött Geresdlakból. Az élet viszont nem úgy alakult, ahogy eltervezték. Geres diák nem mutat dinamikus fejlődést, a himes- házi körzet lakosságának tekintélyes része pedig Bolyra jár át dolgozni. A kérdés most már így hangzik: valóban kétfelé kell osztani a Pécsvárad —Mohács közötti 25 kilométeres távot? Mi történik, ha csak egyet, esetleg még any- nyit sem hagy jóvá az élet, ha Pécsvárad és Mohács megfelezi azt a 25 kilométert? Ilyen tendencia Harkány— Siklós—Beremend tengelyében is megfigyelhető, ahol erős urbanizációs hatás érvényesül. Ha ez így folytatódik, olyan policentrikus központ jön létre, melyben az ipar Beremenden, a közigazgatás és kulturális élet Siklóson, az üdülés-pihenés Harkányban koncentrálódik. Könnyen megtörténhet, hogy ez a policent- rikus központ egyetlen körzetté egyesíti azt a 23 települést. amely ma e tengelyen illetve ekörül elhelyezkedik. A kutatók ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az ezredfordulóra 35 körzeti központ alakul ki a jelenlegi 70-nel szemben. A 35 NAPSZEMÜVEG VÁSÁR! AUGUSZTUS 1I-TÖL SZEPTEMBER 13-IG a Mecsek Áruházban és az lllatszerbollokban 30—50 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNY! Minerva rosal 162 80 Cell, óriás 140 70 Vlady neodym 105 55 Myra neodym 92 55 Bardot neodym 80 55 A Mohács 1. szám4 Postahivatal MOZGÓ HÍRLAPÁRUST keres. Jelentkezés: a hivatal vezetőjénél. körzeti központ közé számítják Dombóvárt és Bonyhádot is, hiszen az ólet nem respektálja majd a jelenlegi íözigazgatási határokat. Valószínű, hogy a 35 körzeti központban ugyanannyi — a je- enlegiekhez mérten óriási — sz fog gazdálkodni. Polarizálódik a népesség Hol él majd a megye lakossága 2000-ben? — tettük fel cikkünk elején a kérdést, amire most már könnyűszerrel válaszolhatunk, a túlnyomó többség a városokban és városias jellegű nagyközségekben. 1949-ben 360 ezer lakosa volt a megyének, s ennek egy- harmada élt a városokban, vagy a városias településeken. Az egyharmadot jelentő 119 ezerből Pécs 87, Mohács 19. Komló 6500, Szigetvár szintén 6500-zal osztozkodott. Ma mintegy 414 ezer ember él Baranyában, s ennek már csaknem fele (200 ezer ember) városlakó. Pécs 140, Komló 30, Mohács 18, Szigetvár pedig 10 ezerrel részesedik a 200 ezerből. A kutatók számításai szerint a megye lakossága 2000- re eléri a 450—500 ezer főt, s ennek már mintegy kétharmada lesz a városlakó. Bár Pécs lakossága valószínű eléri a 200—22o ezret, túlsúlya mégsem lesz olyan nyomasztó, mint ma. A tendenciákból ítélve ugyanis további mintegy 130 ezer ember ól még városokban illetve olyan településeken, amelyeket ma városoknak nevezünk: 35 ezren Komlón, 30 ezren Mohácson. 20 ezren Harkány—Siklós—Beremenden, ugyanannyian Szigetváron. Szentlőrinc, Pécsvárad és esetleg Sásd lakossága valószínű eléri a 15 ezret, Sellye pedig a tízezresek közé lép. A Jelenlegi, távol lévő kisközségek körzetében szokatlanul alacsonyra süllyed a népsűrűség, mert a hátralévő 100 —150 ezer ember zöme is nagyközségekben — Boly stb. — fog élni. E községekre támaszkodva is hiánytalanul meg lehet művekid a megye szántóföldjeit, egyben élvezni az urbanizáció előnyeit. Magyar László — Felkérem a siklósi ref. Internátusbán 1919-ben végzetteket, hogy 50 éves találkozónkon. 1968. augusztus 24-én de. a siklósi várban megjelenni szíveskedjenek. — Katsls Istvánná, Csanádi Ilona tanár, Pécs, Székely B. u. 17. (x) [Gyermek- jpoliklinika ja Tolt SZTK-ban Mint már közöltük, az SZTK új épületbe költözik. A Kisfaludy utcai felszabaduló helyiségeket a városi rendelőintézet kapja meg. Dr. Hal Tamás főorvos a Pécsi Városi Rendelőintézet igazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta. — Bár némi átalakító munkára szükség lesz, — az új helyiségekkel jelentősen bővül a rendelő- intézet. A szétszórt gyér- mek szakrendeléseik helyett a terveik szerint kialakul majd itt egy gyermek poliklinikai egység. Előzetes terveinkben szerepel egy szűrő-gondozó állomás létesítése, ahol mellkasi-, szív-, cukor- és onkológiai vizsgálatot lehet végezni. — Ezen kívül néhány körzet áthelyezését tervezzük az új helyiségekbe, s végezetül a Gyógyszertár Vállalat egy új gyógyszertárat kíván berendezni ebben az épületrészben, ami azért elő- \ nyös, mert a rendelőintézetben felírt gyógyszereket a betegek rögtön kiválthatják. Az év végén átadásra kerülő új- mecsekaljai rendelőintézet és a városi rendelő- intézet bővítése azt eredményezi majd. hogy az egészségügyi ellátás a városban észrevehetően javulni fog. Kandidátusok Dr. Szabó János geofizikus —■ Abban a furcsa világban jelentkeztem egyetemre, amikor mindenki más lett, mint ami szeretett volna. Én például a külkereskedelemben képzeltem el a jövőmet, vagy tervező-közgazdász szerettem volna lenni. Nagykanizsán kereskedelmi középiskolába jártam — onnan jelentkeztem az Oleg Kosevoj előkészítőre. Későn érkezett az évnyitóra, csak az utolsó padban tudott leülni egy bőbeszédű kislány mellé. Egy idő után nem tudta tovább hallgatni, kérte, engedjék elülni, Így műszaki osztályba került, mert padsorok szerint döntötték el. kiből mi lesz. — Szabó elvtárs, belőled geofizikust nevélünk — szólított meg Kóris tanár úr. — Mi az? — Nem tudom — mondta—, de majd utánanézünk™ A Moszkvai Geológiai Kutatóintézet egyik legjobb tanulmányi csoportjába került. Ha az egyetemen volt öt kitűnő, abból három közülük került ki. Közvetlenül az egyetem elvégzése után akarta az aspirantúrát elkezdeni, akkor azonban nem lehetett, haza kellett jönni, itt volt rá szükség. Hozta magával szerelmét, kollegáját, a hidrageológus szovjet lányt, és másik szerelmét, a geofizikát, mert Kóris tanár űr az egyszer ráhibázott ... Fiatal emberek voltak, akik átvették az „iparágat”. Helyt kellett állni. Szinte maga elől menekülve tervezték három fiatal kollegájával együtt az ércoeztályozó átépítését, a műszerektől a gépekig mindent. Közben elvégezte az aspirantúrát ... — De nehéz volt! — A Szovjetunióban? Iskolasxervásár a Nick-udrarban ! Szakboltban szakszerűen, kényelmesen vásárolhatnak A játékáruk, ezer aprócikkek, csillárok és konfekciók helyét most a tanszerek, papíráruk vették át a Széchenyi téri NICK-udvarban. Ha süt a nap, az udvar üvegteteje kellemes hűvösséget biztosít, ha esik, megvéd az eső ellen. Talán ezzel is magyarázható, hogy a BARA- NYAKER, miután birtokba vette az üzlethelyiséget, nagy gonddal és ízlésesen rendezte be kirakatait. Hiszen nappal és este állandóan van nézőjük. Szülők, gyerekek állnak meg előttük, hogy a tanszerek gazdag választékában gyönyörködjenek, hosszas tanakodás után eldöntsék, milyen iskolatáskát, tolltartót, irónt vagy töltőtollat vásároljanak. Mert nem könnyű dolog a döntés! A gyerekek mindig a szebbet választják, a szülök pedig az árakat mérlegelik, a tartósságra figyelnek. Amit a kirakatok kínálnak, amire felhívják a nézők, az arra járók figyelmét, mindazt i bőségesen megtalálhatjuk az üzletben. Kellemes itt vásárolni. Különösen most, amikor még távolinak tűnik a tanév kezdete, és sokan úgy vélekednek, hogy van meg idő bőven felkeresni a tanszerárusító boltokat. Pedig azoknak van igazuk, akik most vásárolnak! Nem kell tolongani, nem sürgetik őket, van idő válogatni. Mivel magyarázható az árubőség, a gazdag választék? Elsősorban a BARANYAKER és a PIÉRT oly régi és harmonikus együttműködésével. A PIÉRT mindent biztosított, amire a vásárlóknak, a tanulóknak szükségük lehet. Bőségesen vannak előrecsomagolt füzetek, minden osztály részére, a legkülönbözőbb tanszerekből lehet válogatni, minőségben, kivitelben, egyéni ízléseknek megfelelően. A NICK-udvarban a tanév kezdetéig üzemelő bolt — szaküzlet. Az árukat szakszerűen választották ki, szakképzett eladók állnak a vásárlók rendelkezésére, akik mindenben tanácsot adnak, valamennyi áruról sakszerű véleményt mondanak. Minden gyermek örül az újonnan megvásárolt tanszerének. Simogatja új iskolatáskáját, rendezi tolltartóját, beköti az új füzeteket, ismerkedik vonalzóival, töltőtollaival és a még ismeretlennek tűnő szögmérőkkel, logarlécekkel, körzőkkel. Közeleg az új tanév. Kezdetéig kevés idő van vásárolni. Mindenki örömet szerezhet gyermekének, ha idejében felkeresi a BAR ANY AKER papír- írószer szakboltjait, köztük a most megnyílt NICK- udvarbelit is, hogy ismerkedjenek tanszereikkel, előkészítsék azokat arra az időre, amikor megkezdődik a komoly munka: a tanulás. Az idejében történő vásárlás — jó vásárlás! A jó vásárlás öröm mindenkinek. A szép tanszer, a jó tanszer — biztos előfeltétele a jó tanulásnak. Ezt segíti a BARA- NYAKER a NICK-udvarban megnyitott tar.szer-szaküzleté- vel. (—) — Ott A geofizikai módszerek alkalmazása az urán- érckutatásban és feltárásában — volt disszertációm tárgya, Óriási segítséget kaptam dr. Anatolij Tárhoff professzortól, aki jelen pillanatban a legnagyobb szaktekintély a világon. — A gyakorlati munkában milyen jelentősége van a geofizikai kutatásoknak? — Hát elméleti ismereteim mellett egy kis tapasztalat is rámrakódott. A bányászatot szeretnénk segíteni bányabeli geofizikai kísérletekkel. Most a kutatás úgy megy, hogy a bányából mintát kell felhozni. megtörni, harmadolni, negyedelni, műszerrel megmérni... — rengeteg idő. — Azt szeretnénk elérni, hogy közvetlen műszeres méréssel a bányában meg tudjuk állapítani a fémtartalmat. Ha valamit most tudok, sokkal nagyobb érték, mintha három nap múlva tudom. Felmérhetetlen mennyiségű felesleges munka és költség lenne elkerülhető, ha műszereinkkel megbízhatóan tudnánk a földbe nézni. A Szovjetunióban már 1954-ben kezdtek ilyen kísérleteket. Megható volt, amikor az Uraiban találkoztam az Eötvös ingáwal... — Rakáték repkednek a világűrbe. de a föld és a tenger mélyét még nem ismerjük megfelelően. A tengerben ugyanolyan érclelőhelyek vannak, mint másutt... — Ha módja lenne a Holdon dolgozni... Azonnal mernie! Ott most tulajdonképpen geofizikai kutatások folynak. Mondja, sorolja, nem is tudom Jegyezni: lézertükrök szeizmoszkóp, tömeghatás a Föld és Hold között, előrejelzések... Hosz- szú ideig geofizikai obszervatórium lesz a Hold ... — Hogy fér össze a« itteni gyakorlati munkája álmaival? — Gyakorlat a fő, de az elmélet ... természetes összefüggések kutatása, módszerek kidolgozása, bevezetése — újabb feladatok. A kutatóintézetben, egyetemeken nem tudják úgy követni a problémákat, mint mi. Én csak akkor nyugszom meg, ha már a bányában azt csinálják, amit és ahogyan én terveztem. Az ember életében több a véletlen, mint a tervszerűség, és csak később tűnik úgy, hogy tervszerűen csinálta. Azért jó itt lenni, mert közvetlenül láthatom és mondhatom magaménak a véletlenek eredményeit, kudarcait. Ezt a bányászatot csak geofizikusokkal lehet csinálni... — Nem fáradt? — Nem vagyok nagy kapacitású, 8—10 órai munka után elfáradok. Sokat kell olvasni is, hogy benn legyen az „áramlatban” ... — Család, szórakozás? — Két gyermekem van. Akkor jöttek, amikor minden a nyakamon volt: aspirantúra, kutatás... Most ők a szórakozásom ... Néha egy kis borozás ... No. de már annyit beszélek magamról, pedig se csodagyerek, se jó nem vagyok. Egy inarág szolgálatában nehéz mindig jónak lenni... I.ombosi .len# Elkészültével Harkány | legszebb épülete lesz ' a Baranya megyei Vendéglátó ; Vállalat ! modem. ! csapaüveg szállodája-