Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

/ * Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 Rlléi Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 183. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 9., szombat a sásdi járás gyenge adottságú termelőszoyetkezetei Egy káros jelenség: érthetetlen tartózkodás a termelési hitelektől A'kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi helyzetéről tárgyalt a napokban a sásdi járási párt-végrehajtóbizottság. Az a körülmény, hogy a sásdi járás tizenöt termelőszövetkezete közül kilenc tartozik ebbe a kategóriába, különös jelentő­séget ad a témának. Ez a ki­lenc tsz — Abaliget, Egyhá- zaskozár, Felsőmindszent, Het- ▼ehely, Kishajmás, Magyar- fa értélén d, Magyarszék, Sásd és Tormás — a járás terüle­tének 54, szántóterületének pe­dig 50,4 százalékán gazdálko­dik, s e tsz-ek birtokában van a szarvasmarha-állomány 54 százaléka, a tehénállo­mánynak pedig 52 százaléka, tehát többsége. E szövetkeze­tek mostoha adottsága egye­bek közt abban nyilvánul meg, hogy 15—20 fokos lejtő­kön, s 3—4—5 aranykoronás földeken — a kilenc tsz átlag aranykoronája 4,8 — gazdál­kodnak, magas költségráfordí­tásokkal, s mindemellett ki­sebb jövedelemmel. S mivel a jelenlegi mezőgazdasági árak­ban nem térülnek meg ráfor­dításaik, az állam 1968-tól 1970-ig, három éven át, árki­egészítést biztosít számukra. A dotációnak ezt a formáját Baranyában egyedül a sásdi járás gyenge adottságú tsz-ei- nél alkalmazzák — s kísérlet­képpen még Csongrád és Veszprém megye egy-egy já­rásában —, az árutermelésből származó évi ossz árbevételük 10 százalékát kapják meg ezek a tsz-ek dotációként az állam­tól, ami az elmúlt évben kö­zel 6,5 millió forintot tett ki. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt másfél esztendőben, a gyenge adottságú tsz-ek gazdaságilag, és pénzügyileg is stabilizálód­tak, termelésük nőtt, hoza­maik általában emelkednek. Természetesen ez nem pusz­tán az árkiegészítésnek kö­szönhető, hanem egyebek közt az agrotechnikai fejlődésnek, a magasabb műtrágya és nö­vényvédőszer adagoknak, az új fajtáknak. Az ártámogatás ha­tását értékelve a VB olyan álláspontra jutott, hogy lénye­gesen jobb mint a korábbi mérleghiány dotációk, de a termelés fejlesztését illetően ez a rendszer sem oldja meg a gyenge tsz-ek problémáit. A termelésszerkezetben történt változtatás még mindig nem kielégítő, a pillangósok kívá­natos 20—22 százalékos rész­aránya a kilenc tsz-ben je­lenleg csak 18 százaléknál tart. A termelés színvonala igen különböző az egyes tsz-ek kö­zött, ennek oka az eltérő ve­zetési színvonalban keresen­dő. A Megyei Pártbizottság ezzel kapcsolatos véleményét Szabó József, a megyei mező- gazdasági osztály munkatársa úgy fogalmazta meg, hogy a gyenge adottságú tsz-ek meg­erősítésének az ártámogatás nem az egyedüli módja, leg­alább ilyen fontos a tsz-ek vezetésének erősítése. Egyhá­zaskozár is gyenge adottságú tsz, mégis kitűnő termelési eredményeket ér el, az ellen­kezője mondható el Abaliget- ről, Magyarszékről vagy Tor­másról. Néhány negatív ten­dencia is tapasztalható e tsz- ek pénzgazdálkodásában, ilyen az évközi túlelőlegezés, ami könnyen mérleghiányhoz ve­zethet, ez a megengedett 80 százalék helyett már 90-nél tart. Egy másik káros jelen­ség az, hogy a gyenge tsz-ek egy része nem vesz fel terme­lési hitelt a banktól s nem tud fizetni szállítóinak, így jutott különösen súlyos pénz­ügyi helyzetbe a tormási ter­melőszövetkezet. A VB a továbbiakban is megkülönböztetett figyelemben kívánja részesíteni a járás gyenge adottságú termelőszö­vetkezeteinek munkáját. Szep­temberben a Járási Tanács vb- vel közösen tanácskozásra hív­ják össze a gyenge tsz-ek vezetőit, elnökeit, párttitkárait és főkönyvelőit, hogy felhív­ják figyelmüket a káros je­lenségekre, azok orvoslására, s gazdasági megerősödésük még ki nem használt lehető­ségeire. Épül a szkokéi víztároló A víztároló elkészültével jelentős javulás várható a város vízellátásában A bőriparban már általános a 44 órás munkahét Pénteken ülést tartott a Bőr­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének Központi Vezetősége. Az ülés első napirendi pontjaként Bihari Sándoménak, a szak- szervezet osztályvezetőjének beszámolója alapján megvizs­gálták, hogyan hajtják végre a bőripari szakszervezet csak­nem két évvel ezelőtt meg­tartott XVII. kongresszusának az agitációs, propaganda és kulturális nevelőmunkára vo­natkozó határozatait. Elmon­dották, hogy a szakszervezet nevelőmunkájában —, amely szorosan összefügg az érdek­védelmi tevékenységgel — mintegy ötezer aktivista vesz részt. Az agitációs, propagan­da és kulturális feladatok el­látásában különös figyelem­mel vannak arra, hogy a dol­gozóknak mintegy 50 százalé­ka fiatal. 62 százaléka nő és sok a vidékről bejáró. Ered­ményes agitációs, propaganda tevékenységet fejtett ki a szakszervezet a kollektív szer­ződések előkészítésénél és a munkaidőcsökkentés bevezeté­sénél. A bőr- és cipőiparban már általános a 44 órás mun­kahét. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Védőfelszerelés nélkül dolgoztak a csepeli tömegkatasztrófa áldozatai A csepeB súlyos baleset ügyében, melyről 4. oldalun­kon adunk hírt, folytatott vizsgálat során a rendőrség megállapította: a Bőripari Vál­lalat, Budapest, XXI., Zsák Hugó utca 22. szám alatt lévő cserzőanyaggyár területén a Fővárosi Talajerőgazdálkodási Vállalat cseri üzemegysége szennyvízcsatorna és aknatisz­tításokat végzett. A szeren­csétlenül járt emberek védő- felszerelés nélkül dolgoztak, illetve siettek a bajba jutot­tak megsegítésére és az akná­ban felgyülemlett gáz ellen •cm tudtak védekezni. A tűz­oltók védőfelszereléssel eresz­kedtek le az aknába, azonban már a kiemeléskor halott volt Hefler János 40 éves csoport- vezető, Nánási Dezső 59 éves művezető és Smidt Ivar 51 éves vegyészmérnök. Súlyos mérgezéssel szállították a Ko­rányi kórházba Akáczos Ist­ván 48 éves segédmunkást, Csontos József 26 éves cso­portvezetőt és Maczák József 45 éves segédmunkást. A kór­házban Csontos Józsefen már nem tudtak segíteni. A fele­lősség megállapítására tovább folyik a vizsgálat. Fiatal mezőgazdasági gépészek országos vetélkedője Pénteken a Tiszalöki Álla­mi Gazdaság központjában ünnepélyesen megnyitották a fiatal mezőgazdasági gépészek háromnapos országos vetélke­dőjét. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett Méhes La­jos, a KISZ KB első titká­ra, dr. Soós Gábor. mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Virág Ist­ván, a TOT főtitkárhelyette­se és dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára, dr. Gombás Sándor, a Szabolcs megyei Pártbizottság titkára is. Dr. Soós Gábor miniszterhe­lyettes beszéde után felvonták a zászlót, és megkezdődött a GYORSHÍR: Leértékelték a frankot A francia miniszterta­nács pénteki rendkívüli ülése után közleményben jelentették be, hogy a kormány döntést hozott a francia frank leértéke­léséről. A frank új aranyparitását 0,16 gramm finom aranyban állapították meg. A ré­gi árfolyam 0,18 gramm finomarany volt. a leér­tékelés tehát 12,5 száza­lékos. A közlemény ismerte­tése után felolvasták Pompidou köztársasági el­nök nyilatkozatát. „Hivatalba lépésem éta — hangoztatja a nyilat­kozat — a pénz kérdését a legfontosabb és leg­sürgősebb problémának tekintettem. Miután be­számolót kértem pénz­ügyi helyzetünk minden vonatkozásáról, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a frank paritásának módosítása elkerülhetet­len”. fiatalok szakmai vetélkedője. Először az öntözőbrigádok, a növényvédő brigádok, vala­mint az erőgép-hibaelhárítók, a mezőgazdasági munkagép- kezelők és a vontatóvezetők versenye zajlott le. Ezen a napon rendezték meg a fiata­lok éjszakai szántóversenyét is. A szombati programban sze­repel a nappali szántóverseny. Vasárnap rendezik meg — Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia. Lengyelország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, a Szov­jetunió és Magyarország ver­senyzőinek részvételével — a nemzetközi ifjúsági szántóver­senyt. Ezt követően munka­gép, majd tűzrendészeti be­mutató következik. Az ün­nepélyes eredményhirdetés és a díjak kiosztása után kerül sor a KISZ Központi Művész- együttesének gálaestjére. A vetélkedő ideje alatt a Tisza- vasvári Ifjúsági Házban nyí­lik meg „A mai falu ifjúsága” című kiállítás. A Tiszalöki Ál­lami Gazdaság rázompusztai központjában az AGRO- TRÖSZT, a Bpesti Mezőgaz­dasági , Gépgyár, a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Vörös Csillag Traktorgyár tart szakmai be­mutatót. A városból úgy tűnik, hogy újabb tv-tomyot építenek a Mecseken, ezúttal Szkokéban. A 20 méter átmérőjű, 5 méter magas betonhenger azonban víztároló lesz. Egy nélkülöz­hetetlen láncszeme az üszögi, tettyei, rigóderi, makárhegyi, zsembedombi és szigeti úti víztárolókból álló hálózatnak. Az 1000 köbméteres szkókói víztárolónak az eredeti ter­vek szerint már ebben az esz­tendőben él kellett volna ké­szülnie, de a terület kisajá­títása közben felmerült nehéz­ségek miatt csak később tud­ták az építkezést, a kivitelező Déldunántúli Vízügyi Igazga­tóság építői kezdeni. A 2,5 millió forint költséggel épülő létesítmény így csak 1970-ben lép majd be a város vízszol­gáltatásába. Addigra el kell készülnie az odavezető cső­rendszernek is, amelyet csak a tároló építésének befejezése után tudnak kezdeni, mert az utat, az anyagszállítás miatt, nem lehet felbontani. Az épí­tőanyagok szállítása így is nehézséget jelent. A meredek út utolsó szakaszán — mint­egy 80 méter — nem tudnak a gépkocsik felmenni. Ezen a részen nyolc darab transz­portőr segítségével viszik fél a tárolóhoz szükséges 360 köbméter beton, 1850 köbmé­ter zsaluzóanyagot és 234' má­zsa betonvasat. Az építkezés során 4500 köbméter földet mozgattak meg, az újonnan épült utak földmunkáival együtt. A város körvezetékében há­rom oldalról, a Tettye, a nyu­gati kutak és a dunai szűrő- állomás felől nyomják a napi 40 ezer köbméter szükséglet­nek megfelelő mennyiségű vi­zet. Ez azt jelenti, hogy Pé­csett minden család körülbelül egy köbméter ivóvizet fo­gyaszt naponta. Ehhez még hozzá kell számítani a gyárak és üzemek 6—7 ezres nagyság- rendű ipari vízszükségletét. A tárolóhálózat bővítésével, a folyamatos vízellátás javulá­sán túlmenően, újabb terü­letek bekapcsolására is sor kerülhet. Az egy hónap múlva nyíló Budapesti őszi Vásárnak — a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának tájé­koztatása szerint — az ipari vállalatok is nagy fontosságot tulajdonítanak felismerve, hogy a belföldi termékeik ki­állításával és árusításával Kétszázezer vagon kenyérgabona Huszonhatezer vagonnal több a tavalyinál Bár az idén később kezdő­dött az átvétel, a Gabona Tröszt vállalatai a tavalyi 174 ezer vagonnal szemben eddig kereken 200 000 vagon kenyér- gabonát vásároltak fel — kö­zölte ma délelőtt Rékai Gábor vezérigazgató. Elmondotta még egyebek között, hogy az idei búza küllemre talán nem olyan tetszetős, mint a múlt évi, de a belőle készült liszt kitűnő minőségű. A jelzések szerint a jövő héten befejező­dik az aratás, s ennek nyomán a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal több kenyérgabona kerül raktárakba. igyekeznek kiérdemelni a ha­zai közönség elismerését. Ezt igazolja, hogy a tavalyinál több a kiállítók száma. A kereskedelem vállalatai a BŐV-ön egyaránt a II. fél­évi még jobb ellátás érdeké­ben elsősorban azonnali, vagy rövid határidőre vállalt üzle­tek kötésére törekednek, más­részt a jövő évi árukat sze­retnék kiválasztani, előre le­kötni. A hazai termelők ösztönzé­sére az idén a külkereskede­lem is megjelenik kiállítóként a vásáron. A KONSUMEX és a HUNGAROCOOP mutatja be azokat a korszerű import cikkeket, amelyeket a keres­kedelem szívesen venne hazai termelőktől is. Külön pavilon­ban mutatják be ezúttal is a kereskedelmi hálózat korsze­rűsítését, fejlesztését szolgáló berendezéseket, gépeket, ame­lyek alapját képezhetik a KGST-országok belkereskedel­me közötti kapcsolatok széle­sítésének, a választékcsere bő­vülésének. « Gazdaságilag is stabilizálódnak l kereskedelem már a BŐV-re kés7ül

Next

/
Thumbnails
Contents