Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
1969. augusztus 8. 3 ■DUTiatitmi napiö Vasárnap térzene! Német úttörőzenekar Pécsett Nincs pihenés a gyárvárosi úttörőzenekar tagjai részére. A héten érkeznek haza Balaton körüli hangversenykör- útjükről, máris nagy előkészületek folynak régi, kedves barátaik fogadására. A ma esti gyorssal érkezik az •< NDK központi úttörőzenekara, a Luckai Űttörőzenekar 60 tagja. A németek vasárnap délelőtt 11 órakor az országos virágkötészeti verseny és kiállítás záróünnepélyén adnak koncertet, délután 6 órakor pedig a gyárvárosi úttörőzenekarral közösen a Széchenyi téren. A két zenekar közti barátság 1965-ben kezdődött, amikor a német gyerekek a Balatoni Hét ünnepségein vettek részt. Ez alkalommal ellátogattak a csillebérci nemzetközi úttörőtáborba is, ahol a gyárvárosi gyerekek Csillebérc házizenekaraként ténykedtek. Megismerkedésük eredménye: zenekarok közti tapasztalatcsere, művek kicserélése és 1966-ban a német zenekar részéről történt meghívás. Ezek eredményeként a gyárvárosi gyerekek első alkalommal vendégszerepeitek hazánk határain túl. 1967-ben jártak a luckaiak először Pécsett a gyárvárosi úttörőzenekar vendégeiként Második alkalommal érkezett tehát városunkba az NDK népszerű úttörőzenekara Hermann Taube vezetésével. Jelen programjuk kialakításába nemcsak városunk vezetői segítettek bele. Az Országos Üttörő Elnökség felkérésére részt vesznek a zánkai úttörőtábor alapkőletételének ünnepélyén. Meghívást 1 kapott a zenekar a tót komi ősi (Békés megye) Viharsarok Tsz 26 éves jubileumi -ünnepségére is. A vendéglátók Szeged városába is elviszik őket. Részt vesznek Kiss György szászvári szoboravató ünnepélyén, valamint az abaligeti Hegyháti Vasárnapon. Helyreállítják a nádasdi kápolnát — Kutatások a püspökvárban Hol állt Fér hát pasa dzsámija? \ Az Országos Műemléki Felügyelőség folytatja Pécsett és Baranyában a megkezdett kutatásokat, s hamarosan újabb műemléki helyreállításokat végez. A jelenleg folyó munkákról tájékoztatott Gerő Győző és Sándor Mária, az OMF régészei és Pusztai Ilona, az OMF tervezője. A tájékoztatás szerint a Barbakán kutatása befejeződött, sőt, a Műemléki Felügyelőség tervezője, Ferenczy Károly már készíti a rendezési terveket. E tervek alapján végzik majd el a Barbakán és a püspöki palota közti terület, valamint a déli kert rendezését, hogy a szép műemlék hozzáférhető és szép látvány legyen a pécsiek és a turisták számára. A tervezéssel párhuzamosan tovább folytatódik a kutatás is a vár körül, Sándor Mária vezetésével. A nyugati várárokban, a volt sportpályán területén végzik az ásatásokat, megkísérlik tisztázni, hogyan történt a Barbakánba való feljárás, valamint szeretnék meghatározni a nyugati várárok pontos vonalát. Az ebben a várárokban állott bástya belső oldalát is kibontották, s nagy tudományos érdeklődést keltett az a tény, hogy ez a nyugati bástya törökkori építmény. Most a továbbiakban a törökkori maradványok alatt a középkori építmény nyomait akarják kikutatni. A török időben épített bástya falaiban török edényt, fajanszdarabokat, tehát a törökkori élet csalhatatlan nyomait is megtalálták. A megyében az egyik legjelentősebb feltárási és rendezési munka Mecseknádas- don történik. Ez a rész a Mecsek kiemelt területe, s ezért vette tervbe a felügyelőség a mecseknádasdi temetőkápolna, az ún. Szent István kápolna helyreállítását. Három hete kezdték meg az ásatást, aminek célja az, hogy a jelenleg álló gótikus templom korábbi építészeti korszakait feltárják, valamipt megtalálják a külső körítő falak és az északi oldalon elhelyezkedő helyiség pontos helyét, eredetét. Ügy látszik, hogy az eddigi elképzelésekkel szemben nem az északi, hímem a Szovjet professzorai) Pécsett Egy leningrádi turistacsoporttal Pécsett járt Natalia Lichacsova professzornő, a Leningrádi Testnevelési Kutató Intézet anatómiai tanszékének vezetője. Szerdán délután meglátogatta a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetét, ahol dr. Lissák Kálmán professzor ismertette az intézet munkáját. Megtekintette a 400 ágyas klinikai tömböt is. A professzomő nem először jár városunkban: 25 évvel ezelőtt egy katonai kórház parancsnoka volt városunkban, őrnagyi rendfokozattal. Ferenczy Károly készíti a Barbakán környékének rendezési tervét, mely hozzáférhetővé és szép látvánnyá teszi majd a műemléket. déli oldalon lehettek a cellák, mert a hagyomány szerint itt hajdan johannita kolostor volt. Annyi bizonyos, hogy nem a középkori Mecsekná- dasd községhez tartozó falusi templom volt a XIV. században a kápolna, sokkal valószínűbb, hogy a Rékavárhoz tartozott a kolostor és a kápolna is. Az Országos Műemléki Felügyelőség a kutatás, tervezés és helyreállítás teljes hitelét biztosította, a műszaki helyreállítás terveit Pusztai Ilona készíti. A kertészeti rendezéssel és az épületnek a feltárt részekkel együtt történő helyreállítása után a középkori kápolna a Mecsek egyik újabb szép látnivalója, kirándulóhelye lehet. Új feladatként vetődött fel Ferhát pasa dzsámijának kutatása Pécsett. Tekintettel arra, hogy a Kazinczy és Kossuth Lajos utca sarkán álló épületeket felújítják, lehetőség nyílt arra,, hogy .tisztázzák az itt megbújó török dzsámi maradványait. — Mint Gerő Győző elmondotta, Evlia Cselebi úgy írt erről a dzsámiról, mint ami Pécs egyik legszebb, bár kicsi dzsámija. Az építmény maradványait a Kazinczy étterem konyhája rejti magában. Itt egyelőre nincs másról szó, mint a régészeti kutatásról, amely az épületek megbolygatása közben könnyen elvégezhető. Ha azonban kialakulnák a tervek, Pécsnek egészen különleges és újabb nagyszerű látnivalója lehetne a Cselebi által úgy dicsért „kicsi, de szép” dzsámi. Végül ugyancsak Pécsett folytatják a Jakováli Hasszán dzsámi kutatását. A megyei kórház épületében és majd kertjében akarják kikutatni a medressze — a török kolostor és iskola — pontos helyét, s majd a későbbiekben ezzel kiteljesíteni az amúgy- is jelentős törökkori műemléket. Ajándék Pécsnek: Udo Jürgens Tegnap újszerű, nagyméretű falragaszok jelentek meg Pécs utcáján: oldalról fényképezve, látható rajta a világhírű slágerénekes, Udo Jürgens, ahogy visszafelé néz. életnagyságban, színes falragaszon. A nyugati reklámvilág hangulatára jellemző plakátot csak Budapestre és Pécsre küldték eL Az Országos Rendező Iroda a főváros után ugyanis csak Pécsett szervezi meg az osztrák művész hangversenyét, mivei minden ilyen hangversenyre itt adják el az országban a legtöbb jegyet. Az Illés zenekar és Koncz Zsuzsa estjére például napokkal korábban nem lehetett már egyetlen állójegyet sem kapni. A mai, augusztus 8-i Zalatnay Sarolta—Metró hangversenyre 8 nappal ezelőtt eladták már az állóhelyeket is. De egy bicsérdi ifjúsági építőtábor is vett 150 állójegyet, amit tegnapelőtt lemondott, a jegyeket visszaküldte, így ezekből van még néhány darab. Emberek, mit tettetek? 1 Vucskics László huszonnégy éves volt. Eiter Rezső harmincnégy. Három gyermek apja. De ez csak két név, a két legutóbbi, mert egyébként sokan, nagyon sokan vannak ... 1. Szép reggel volt. Nyolc óra tízre összeállították a gépet, s mindjárt neki is kezdtek a munkának. Mintegy tíz percen keresztül minden a legnagyobb rendben. Akkor eltömődött a traktor után kötött szecskázó kifúvója, meg kellett állni, s ezt követően már semmi se ment úgy, ahogy szerették volna. — Kitisztítottuk, de megint eltömődött^.. — S akkor? — Újra megálltunk. — És Vucskics mit csinált? — Rálépett a vonórúdra, s a gép és a pótkocsi közé állt —, ha jól tudom ... Egy napja történt, mégis hihetetlenül nehéz visszaidézni a részleteket. Most látszik csak, mennyire nem figyelünk egymásra. — És maga? — A pótkocsiról felülről belenéztem á toronyba, s azt mondtam: nincs ebben semmi... Nyolc óra harminc perc volt, s ők hárman — Vucskics László traktoros, Kéki Miklós takarmányos-gépkezelő és Tóth József takarmányos —, egyedül voltak gépeikkel a csala- mádétól zöldellő tábla közepén. — Arra világosan emlékszem, hogy Vucskics azt mondta: bele ne nyúljak ... — Mire maga? — Mire én azt mondtam: jól van, csak te se nyúlj bele... A földre zuhanó emberi test A Pécsi Nemzeti Színház új tusija: Orbán Tibor Színész és rendező. A Magyar Színház- és Film- művészeti Főiskola történetében először fordult elő, hogy „kétszakos” növendékek hagyták el ezt az intézményt. Egyikük Iglódi István, a másik: Orbán Tibor, aki az új évadtól kezdve a Pécsi Nemzeti Színház rendezője. — A főiskola színész tanszakán végeztem, 1965-ben — mondja — osztályvezetői tanárom Szinetár Miklós volt. Az addig eltelt négy évben — azon kívül, hogy — remélem —, elég jól —, elsajátítottam, amit színészhallgatónak elsajátítani lehetett — említésre méltó a két filmszerep, melyet a Sodrásban és A szerelmes biciklistában játszottam el. Ez időben előbb a Nemzeti Színházban, később a Thália Színházban kaptam kisebb- nagyobb színészi feladatokat. — 1965 nyarán kérvényeztem, hogy akkor harmadik évfolyamát kezdő színházrendező osztály egyikének tagja lehessek. Ezt sikeres különbözeti vizsgák feltételéhez kötötték, melynek szerencsésen eleget tettem. Ná- dasdy Kálmán felejthetetlen irányítása mellett rendeztem a két egymást követő évben Görgei Gábor egyfelvo- 1 násosát és Shaw Androcles és az Oroszlán című groteszk j ét. — Utolsó főiskolás évemben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződtem színészi munkakörbe — azzal a feltétellel, hogy ott lehetőséget biztosítanak a diplomarendezésemhez. Erre az 1968-as évad befejezése után került sor. A Német levente című Heltai vígjáték bemutatóján kaptam kézhez színházrendezői diplomámat 1968. július 3-án. Két jelentős szerepet játszottam a Szigligeti Színházban: a tavalyi szezonban a Kurázsi mama tábori lelkészét és az idei évad végén Örkény Tóték című darabjában az őrnagyot. — Ahogy mondani szokták: kiéhezett vagyok. Szeretnék dolgozni, minél többet, és szeretnék bizonyítani, hogy nem érdemtelenül jutottam két diplomám birtokába. őszintén remélem,' hogy a Pécsi Nemzeti Színházban ezekre meglesz minden lehetőségem. A többi elsősorban rajtam múlik és én nagyon igyekszem majd. semmi másra nem hasonlít» huppanása mindkettőjüket úgy érte, mint a villámcsapás. Tóth fejéhez kapott, s Kéki ezért először arra gondolt, hogy a takarmányossal történt valami. A gép alatt fet- rengő Vucskicsot csak később vették észre. — A szecskázó dobja egyre halkuló morajjal forgott: benne volt a karja ... — Ö tehát mégis belenyúlt ... — Bele. — S mit gondol, miért? 2. Szentegáti Állami Gazdaság Csobokapusztai üzemegység. Csonkulásos baleset, a halál oka elvérzés. Az áldozat többszöri kioktatásban részesült, ismerte tettének veszélyeit. Felvégi Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportvezetője asztalra ejti a jegyzőkönyvet: mit lehet ehhez hozzátenni? 3. — Maga hol állt? — Én oldalt. — És mit érzett? — Valami rettenetes volt, nem is tudom elmondani ... — És mire gondolt? — Először arra, hogy min- I denképpen el kell engedni a vasat, aztán meg arra, hogy nem áramtalanítottuk a vezetéket ... Eiter Rezső halott, hárman a kórházban vannak: s mindez néhány megtakarított lépés és mozdulat miatt. A Mecsek- vidéki Pincegazdaság Szent István téri pezsgőüzemének udvarán dolgozott a brigád, heten voltak, valamennyien régi szakemberek, az a fajta társaság, amely egymás gondolatából is ért. Badacsonyi Béla azt mondja: én szerencsés voltam, de azért még mindig remeg a szája széle. Egy gumiszállító hevedert akartak a földhányásról egy bakra helyezni, az átemelés már meg is történt, csak éppen nem feküdt fel jól a szalag, s ezért újra megemelték. — Mi hatan a földre zuhantunk, csak Eiter Rezső nem tudott elesni. Azt hiszem azért, mert őhozzá volt legközelebb a kábel... A kábel egy darabja most itt fekszik az öttagú balesetvizsgáló bizottság asztalán. Két centiméter átmérő, négyeres, „rongyos” elhanyagolt kivezetésekkel. Talán nem is az volt a baj, hogy nem áram- talanították, hanem az, hogy már a bekötés is szabálytalan volt. 4. i Szabályosan fogalmazott, tár- | gyilagos kérdések, zavart, óva- i tos, nemegyszer csodálkozó I válaszok. Mintha megszeppent I gyerekek beszélnének. Csattog j az írógép, minden szó papírra | kerül, de mintha még mindig nem értenék, miről is van szó: j egy ember, egy apa meghalt, egy szék, egy tányér, egy ágy, egy simogatásra váró arc gazdátlan maradt... A vizsgálatvezető halk, nyugodt, pedig talán ordítania kellene, hogy végre valahára legalább ezek az emberek megértsék, milyen rettenetes amit csináltak, milyen szörnyű, ami történt. Egy ember meghalt ... Egy ember nincs többé. Kattog az írógép, papírra kerülnek a vallomások, könnyen lehet, hogy enyhítő körülmények is lesznék, de bennem csak ez a kérdés dübörög: miért tettétek? Azt mondjátok, jó ember volt, szerettétek. De hát így... ? Meghalt. Rettenetes. Értelmetlenül halt meg. Nincs ennél rettenetesebb. 5. Számok. 1968 első féléve! 2697 három napon túl gyógyuló üzemi baleset. 1969 I. féléve: 2785. Egy év alatt harmincnégyen haltak meg, s több százan lettek nyomorékká. S ebben még nincsenek is bent azok, akik az utcán vesztették életüket. Mert a vakmerőség. az óvatlanság, s a közöny itt is napról napra szedi áldozatait. 6. Mágocs, Rákóczi és József Attila utcák kereszteződése. A forró aszfalton megkopott krétajelek. Körök, négyszögek. Egy öreg ember azt mondja: ez a kör a kisgyerek feje... Még látszik, merre csörgött a vér. Kedden történt. A busz beállt a megállóba, Wenhardt Zoli pedig kifutott mögüle. Hatéves volt. Szabó Pista, aki pajtása volt, sírva fakad, amikor kérdem, látta-e, hogy volt. Együtt jártak óvodába. — Milyen gyerek volt? — Jó. — Te miért szeretted? — Hát, mert nagyfiú volt, s mert az ősszel már iskolába ment volna... Az utca most olyan üres, mintha senki se lakná. Ennél nyugodtabb, védettebb sarka talán nincs is a világnak. Végre jön egy asszony, aki állítólag látta. Az autós volt a hibás, ezt hajtogatja, mintha ez lenne most a legfontosabb. Mindenki azt kérdezi, miért nem figyelnek jobban a sofőrök, s azt talán senkisem, hogy lehet az, hogy egy útkereszteződésnél, mely ráadásul buszmegálló is, egyetlen ember sem akadt, aki a futó kisfiú láttán a saját gyerekére gondolt volna? 7. Nyár van, hőség, frontátvonulás — lehet e tények is ott vannak a statisztikák riasztó számai mögött? Ki tudja, lehet. Egy azonban biztos: a legfőbb veszélyforrások bennünk — egymással, sőt önmagunkkal is oly keveset törődő —, emberekben vannak. Békés Sándor
