Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

Világ proletárjai, egyesüíjetek! Ara: 80 fiitól Dunántúli napló xxvtévfolyam,200.«ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.au9.3o.,szombot Az 1. félév gazdasági eredményei A kilátások biztatók Bes^tércebánván Körjárat nyereségügyben A tartalomból Arab „mini­csúcsértekezlet“ Kairóban (2. oldal) A városhoz tartozik, de falu maradt (3. oldal) Kevés a szakmunkás (5. oldal) Moszkvai jegyzetek (6. oldal) Soktelkesek, gazdagok A telekspekuláció klasszi­kus eszköze a munka nélküli vagyonszerzésnek, rögök nélküli útja a korát a korai kapitalizmus­ban élte, nem mintha ma nem virágoznék a tőkés or­szágokban. Mi kell a sike­res telekspekulációhoz? Egy kis tőke, egy kis fantázia; megálmodni, vagy megszima­tolni, hogy melyik a földnek azon olcsó, értéktelen darab­ja, amelyen majdan házak fognak emelkedni, s a tele­kért tülekednek az emberek, hajlandók, sőt kénytelenek áldozni, de még milyen árat! A telekspekulációt mi sem tudtuk megszüntetni, nap­jainkban, társadalmunkban is kísért. Nem véletlen, hogy a kérdéssel foglalkozott a Mi­nisztertanács. A napisajtó­ból többször értesülhettünk, milyen elképesztő méreteket ölt a telekspekuláció a Bala­ton környékén, és más üdü­lőhelyeken. De nem kell a szomszédba menni. Itt a Mecsek oldal. Vagy a szép karriert befutó Harkány. — Hét-nyolc évvel ezelőtt még húsz forint volt a víkendtel- kek négyszögöle, ma kétszáz forinton jóval felül. Érzék­letes számok. Láthatjuk, mi­lyen lehetőségeket kínál ez a konjunktúra a spekulán­soknak. A víkendtelkek iránt me­gyénkben is óriási érdeklő­dés nyilvánul meg. Sokan ér­deklődnék szerkesztőségünk­ben. vagy kérik, írjuk meg, lesz-e itt vagy ott további parcellázás? A jelenség ör­vendetes. Azt jelzi, hogy az embereknek megtakarított pénzük van, s megtehetik, hogy telket vásároljanak, s rá hétvégi házat építsenek. A munkaidőcsökkentés, a sza­bad szombatok csak fokozzák az érdeklődést. Sajnos, az érdeklődők között vannak spekulánsok, konjuktúralova- gok is. akik nem azzal a cél­lal vásárolnak telket, vagy telkeket, hogy majdan ott pihenéssel töltsék el szabad­idejüket. ök egyszerűen be­fektetik a pénzüket, mondván, néhány év múlva esetleg dupla áron tovább lehet adni. Minek heverjen a pénz „parlagon” a takarék­ban, amikor meg is lehet for­gatni. mégpedig valamiféle munka, vagy erőfeszítés nél­kül. A Minisztertanács csü­törtökön napvilágot lá­tott határozata gátat kí­ván szabni a telekspe­kulációnak. A részletek még nem ismeretesek, csak az elvek, a határozat végrehaj­tásához szükséges jogszabá­lyokat később adják ki. Az új telekellátási rendszer meg­könnyíti majd a lakások és üdülők építését. A ■ kor­mányhatározat szabályozza a személyi építési telektulaj­don mértékét, előírja a te­lekadó fizetési kötelezettsé­get, és bevezeti az út- és közműfejlesztési hozzájáru­lást. Kimondja: egy személy­nek, illetve családnak egy építési, és ezenfelül legfel­jebb még egy, pihenési, üdü­lési célra szolgáló telke le­het Az új rendelkezések előre­láthatólag 1970. január else­jén lépnek életbe. Reméljük, a telekspekulációnak egyszer ■ mindenkorra bealkonyul. IMd Nagyon nehezen lehet szóra bírni a gazdasági vezetőket, ha az első félév gazdasági eredményei felől érdeklődünk. Olyan sok idő van még visz- sza az évből, annyi minden történhet, a most jónak ítélt eredmények rövid idő alatt semmivé válhatnak. Ennek el­lenére körjáratunk során, ha egykissé óvatosan is, de is­mertették velünk 1969. év ed­digi gazdasági eredményeit, valamint annak hí hatásait. Sopiana Gépgyár Az 1969. évi nyereség terv 15,2 millió forint. Ebből az első félévben 7,2 milliót kel­lett volna teljesíteni, amit je­lentősen túlszárnyaltak, hiszen 8,8 millió forint tiszta nyere­ség képződött az év első felé­ben. Amennyiben sikerül a IV. negyedévben meglevő ka­pacitásukat kihasználni, és vevőt találni azokra a gépek­re, amit akkor tudnának gyár­tani, jelentősen, mintegy 2,2 millió forinttal megnőne a nyereség. Ellenkező esetben csak az értékesítés tervezett szintjének tartásával, a már elért 1,5 millió lényegesen nem fog emelkedni. A Mecseki Szénbányák Ebben az esztendőben az adminisztratív intézkedések még jobban zsugorodtak a felügyeleti hatóságok részéről, ugyanakkor a termelői és fo­gyasztói kapcsolatok bonyo­lultabbá váltak. A fejlődés, az eredményesség üteme 1969. I. félévében sem szűnt meg, de erősen lelassult. Az ütemesség romlásával párhuzamosan romlott a teljesítmény, emel­kedett az inproduktiv telepítés mértéke. Mindezek figyelem- bevételével alakult a vállalati eredményterv időarányos tel­jesítése. Az első félévben 42 millió forint nyereség adódott, amelyből részesedési alapra 25,9 milliót, a többit pedig fejlesztési, tartalék és nyere­ségadó képzésre kell fordítani. A Pécsi Állami Gazdaság Bár a mezőgazdaságban ne- ház augusztus végén még be­csülni is, de az eddig betaka­rított termények (400 vagon szemes termék) és a lábon ál­ló 400 vagon kukorica, 800 va­gon silókukorica és 400 vagon gyümölcs bizakodással tölti el a gazdaság vezetőit. A terve­zett „13 nap” tiszta nyereség különösebb veszélyben nincs, sőt szeretnék elérni a 13 mil­lió forintos eredményt, amely kétszerese az elmúlt évinek Részben már megtörtént, rész­ben ezután hajtják végre az ez évre tervezett 4—6 száza­lékos bérfejlesztést. Pénteken a reggeli órák­ban nagy tömeg gyűlt össze a Besztercebánya központjá­ban magasodó dombon emelt monumentális emlékmű előtt. Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és a többi ve­zető személyiség, valamint a külföldi küldöttségek megér­kezése után Peter Colotka szlovák miniszterelnök mél­tatta a szlovák nemzeti fel­kelés politikai és katonai je­lentőségét, majd felavatta az emlékművét. Az SZKP, a szovjet kormány és a szovjet nép üdvözletét Konyev mar­sall tolmácsolta. A nagygyűlésen megjelent tízezrek több ízben melegen ünnepelték a Csehszlovák Kommunista Pártot, a szovjet hadsereget, Ludvik Svoboda köztársasági elnököt. Gustáv Husákot, a CSKP KB első tit­kárát, valamint a felkelés résztvevőit, köztük elsősorban annak szervezőjét: Laco No- vomesky költőt és közéleti férfiút. Jelen voltak a cseh­szlovák. a cseh és szlovák párt és állami vezetők, akik az ünnepségekre érkeztek Besz­tercebányára, közöttük Old- rich Cemik miniszterelnök, A. Dubcek, a nemzetgyűlés el­nöke, S. Razl cseh miniszter- elnök is. Ott voltak a baráti országok küldöttségei, köztük hazánk küldöttsége Gáspár Sándornak, az MSZMP KB (Folytatás a 2. oldalon) KOSZORÚZÁS BESZTERCEBÁNYÁN. — A szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulója alkalmából Szlovákiába érkezett szov­jet küldöttség megkoszorúzza a szlovák nemzeti felkelés hő­seinek emlékművét a felkelés 25. évfordulóján. — Jobbról a második: Konyev marsall, tőle balra Tyimosenko marsall. Sztgetrári lakásprogram A, *pítke,é. eISfeltételei: elŐ tömbösítés Városias jelleget tulajdon­képpen akkor kap Szigetvár, amikor a most tervezett lakás- építési program az elkövet­kezendő években realizálódik. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága nagyon alapos gond­dal mérlegelte és értékelte a Magánlakásépítési Bizottság 3 esztendős tevékenységét A bizottság véleményével teljes mértékben egyetértettek, mi­szerint a jövőben akár magán, vagy szövetkezeti, illetve ál­lami lakások építését kizáró­lag előközművesített területen szabad megkezdeni. Az erre- vonatkozó igyekezet — rész­ben — eddig is érvényesült hiszen az utóbbi néhány év­ben egyre nagyobb összeg ke­rült közművesítési célokra. Valóban igaz az, hogy — amint a beszámoló említi — „... a városi rangot — többek között — a közműellátottság nagysága és aránya szabja meg...” A másak figyelemreméltó elgondolás: tekintettel arra, hogy a magán és OTP köl­csönnel eddig épült lakások­nak 95 százaléka földszintes formában került kivitelezésre, a jövőben ezt szigorúan kor­látozni kell. — Ugyanis jobb közmű-kihasználtságot ered­ményez a földszint 4- egyszin­tes, sorházas építkezés. Nem csak olcsóbb, hanem a város­kép kialakítását is kedvezőb­ben befolyásolja. Indokolja az is, hogy a családi házak el­szaporodása „széthúzza” a vá­rost, amelynek hátrányát majd a későbbi években „bán­ja" a várostervezés. Arról nem is beszélve, hogy a kon­centrált lakástömbök — bár nagyobb befogadóképességű — de kevesebb boltot, iskolát, napközit, vagy egészségügyi intézményt igényel. A legnagyobb építkezés 1970-ben kezdődik meg a Ra- dován téren, ahol egyelőre mintegy 200—220 lakás kerül kivitelezésre, többnyire több­szintes épületben. A Kárpátok útján még ez évben elkezdik a közművesí­tést. az ivóvízhálózat gerinc­vezetékének megépítésével. Jö­vőre villanyt kap ez a terü­let, vagyis a Kárpátok útja II. tömbbelső. Ezután építenek itt majd sorházas lakóépületeket Ezután az előközművesítést folytatják a IV. számú tömb­belső — vagyis a Kun Béla ut­cai területen és a lakóházak építésére 1973-ban kerül sor. A Hársfa és a Dózsa György út környéki kis lakótelepen — hasonlóan a Kárpátok útjai megoldáshoz — típustervek alapján létesítenek egyszintes társasházakat. Az idevonatko­zó házhelyrendezési program elkészült, de a kivitelezésre csak 1973-ban kerül sor, meg­előzve az előbbi létesítménye­ket. Áz építőtáborok baranyai mérlege Váltakozó teljesítménvek Mintegy 6000-re tehető azok­nak a fiataloknak a száma, akik ezen a nyáron baranyai építőtáborokba érkeztek, illet­ve Baranyából az ország más vidékeire utaztak. Három központi szervezésű építőtábor volt a nyáron me­gyénkben. A Villányi Kállai Éva Építőtáborban Tolna me­gyei középiskolás lányok gyü­mölcsöt szedtek és szőlőt kö­töztek, a Villány-Grétz pusz­tai Kállai Éva lánytáborban budapesti középiskolások ugyancsak gyümölcsszedési- szőlőkötözési munkát végez­tek, míg a Fenyőspusztai Ró­zsa Ferenc Építőtáborban bu­dapesti középiskolás fiúk út­építésen dolgoztak. A megyében ezen kívül me­gyei szervezésű, szerződéses építőtáborok is voltak, ahol a fiatalok a megtermelt érték­ből bizonyos százalékot kézhez is kaptak. A Bolyi Állami Gazdaság területén három ilyen tábor működött, ahol a kiszesek címerezést végeztek. A Károlymajorban, Sátorhe­lyen és Sziebert-pusztán lévő táborokba az Orvostudományi Egyetem, a Jogtudományi Az esőzések megszűntével, ott ahol már szikkadt a föld, ismét elkezdődött a munka. A siklósi határban a zabtarlót szántják a traktorok a jövő évi búza alá. Erb János felvétele Egyetem és a Tanárképző Fő­iskola KISZ-szervezete mozgó­sított mintegy 1500 fiatalt. A Zengőaljai Állami Gazdaság táborában 100 orvostanhallga­tó, míg a Bikali Állami Gaz­daság táborában két komlói középiskola diákjai dolgoztak. Június 15. és augusztus 23. között az ország különböző tájain található építőtáborok­ban egységesen 5 turnusban váltották egymást a fiatalok. Közülük 6 táborban voltak baranyaiak. Kiskőrös-Tabdon, a Lékai János építőtáborban a Pécsi Nagy Lajos Gimná­zium, a Leöwey Klára Gim­názium, a Siklósi Táncsics Gimnázium és a Sellyéi Gim­názium kiszesei dolgoztak. Teljesítményük meglehetősen gyenge volt. egyedül a Nagy Lajos Gimnázium diákjait le­het dicsérni. Kiskunhalas-Tá­ján, a Martos Flóra leánytá­borba az első 4 turnus alatt 900 fiatalt mozgósított Bara­nya megye. Az első turnus­ban, meglehetősen mérsékelt teljesítménnyel a Leöwey Gim­názium végzett az első helyen. A második turnusban 108,2 százalékos teljesítménnyel a Mohácsi Kisfaludy Gimnázium szerezte meg az elsőséget, a harmadik turnusban a Sziget­vári Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói kiugró. 169,4 százalé­kos teljesítménnyel lettek el­sők. A negyedik turnusban túlmozgósítás volt, itt a Sik­lósi Gimnázium bizonyult a legjobbnak 133,1 százalékos teljesítménnyel. Balatonaligán a Martos Fló­ra leánytáborban a 2. és 5. turnusban pécsi egyetemisták és főiskolások dolgoztak, ösz- szesen 235-en. A tanárképző főiskolások 109,2 százalékos teljesítménnyel harmadik he­lyezést értek el. A Badacsony- Lábdihegyen lévő táborba szintén a pécsi felsőoktatási intézmények mozgósítottak 110 főt. Csillebércen az úttörőtábor rekonstrukcióján a harmadik turnusban 120 baranyai közép- iskolás dolgozott. Itt szintén a szigetváriak szerezték meg ki­magasló, 124 százalékos telje­sítménnyel a győzelmet. Má­sodik helyezett a Mohácsi Kis­faludy Gimnázium lett. Polgárdiban, a Hess Károly fiútáborban a második turnus­ban a Gépipari Technikum második helyezést ért eL

Next

/
Thumbnails
Contents