Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

Ara: 1 larin« Világ orotetárjai, egyesüljetek! Dunántúl A tartalomból; A tsz-ssovetség segítségnyújtása (3. oldal) xxviévfolyam, 195.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969 aus 24.,vasárnap Művésztelep Mecseknádasdon (4. oldal) Az igények fedezete Két hét múlva szüret Jók a terméskilátások R égi mondás, igaz mon­dás: amit nem isme­rünk, arra nem vágya­kozunk. Történelmi rőf- flei mérve bizonyítani is köny- nyű. Mert nyilván nem gyűj­tött autóra a középkori var­ga, s a leghatalmasabb csá­szárnak sem juthatott eszébe televíziót állítani a szobájá­ba. Gondolom, azon is jót ka­cagtak volna dédapáink, ha valaki arról akarta volna meggyőzni őket, hogy a késó unokák majd gépmadárral röpködhetnek a levegőben. Rövidebb távon nézve már más a helyzet. Egészen ter­mészetes, hogy az ember vá­gyakozik mindazokra a ja­vakra. amelyekről ismerete van. Nem mindet igényli azonban, mert általában vi­szonyítani képes önmaga helyzetét másokéhoz, törté­nelmi, társadalmi lehetősé­gekhez. Tudom példáid, hogy feltalálták a színes televíziót, egyes országokban már évek óta gyártják s hamarosan kapható lesz nálunk is. Vá­gyakozom rá? Természete­sen. Vásárolok, mihelyst megjelenik a kirakatokban? Bizonyosan nem. Mert sok­sok reális igényem előbb áll a listán, mint ez a 15—20 ezer forintos csoda. Kérdés persze, hogy mit nevezünk reális igénynek? Nyilván azo­kat a célokat, amelyekig erőnktől, képességünktől fel­lő, becsületes munka árán el­érhető. Ez a szint ma nálunk a nagy tömegeket tekintve meglehetősen egyenletes. Leg­többen azt hiszem a „nem koplalok balatoni nyaraló­ért” kategóriába tartozunk. Vagyis: jó beosztással jut embernek váló táplálékra, ru­hára, cipőre, könyvre, szóra­kozásra. Bizonyos eltérések persze akadnak a legnépe­sebb kategóriában is. Van, aki a nyaralást feláldozza egy festményért, másra egy százforintos rézkarcot sem le­het rábeszélni. Nem vagyunk egyformák, összegben, forint­ban azonban igen sokan megközelítően azonos igénye­ket elégítünk ki. Eddig csupán a pult egyik oldaláról beszéltünk. Arról, amelyen ott sorakoznak az igényelhető javak, s mi mar­kolunk belőlük lehetősége­ink, ízlésünk szerint. De mit adunk érte? Mi az igények fedezete? Nem is lehet más, mint minden földi jó reális aranyfedezete: a munka. Eb­ben pedig korántsem va­gyunk olyan egységesek, mint a pult előtti sorakozó- nál. Egyébként is nagyobb figyelemmel, szigorúbban mé­ricskélve tartjuk számon jo­gainkat, mint kötelességein­ket A gazdasági életünkben megkezdődött változások egyes kedvező hatása, kétség­telenül már érződik. Csodák azonban nem történnek. Nai­vitás lenne azt hinni, hogy mindörökre megszűnt a ló­gás, illetve annak finomí­tott változata, a „lazítás”. De­hogy szűnt meg! Különben is. Két ember munkája sem egyforma. Még akkor sem, ha mindkettő egyformán igyekszik. Mennyivel szembe­tűnőbb azonban a különbség, ha egyikük ráadásul csak imitálja a munkát. Azt szoktuk mondani, hogy a gondolkodás, az emberi magatartás formái lassabban változnak, mint a gazdasági Japán fiatatok huszonhat Í6s csoportja érkezik ma Pécsre. A távoli szigetország lányad, fiai —- akik a Parla­mentben, dr. Beresztóczy Miklóssal, az országgyűlés ál- elnökével találkoztak, magyar újságírókkal beszélgettek, iArtak Dunaújvárosban, majd viszonyok. A társadalmi fej­lődésben döntő szerepet ját­szó objektív törvényszerűsé­gek éppen azért érvényesül­nek gyakran cikk-cakkosan, mert bizonyos emberi maga­tartások, cselekvések szembe­kerülnek azokkal. Igaz ez a munkához való viszonyban is. Emlékezetesnek és bizony jövedelmezőnek is tartom azt a párbeszédet, amelynek nemrég fültanúja voltam egy vasúti váróteremben. A két atyafi régen cserélhetett gon­dolatokat. mert nagyon meg­örültek egymásnak. Gyors mondatokban ismertették egymással az e’múlt időszak változásait De ez nem is ér­dekes. Ami megütötte a fü­lemet: — És mennyi a forint? — kérdezte a2 egyik. — Nem sok. Olyan ezeröt- ezerhat De — és itt jelentő­ségteljesen magasba emelte mutatóujját a másik — ezért jóformán nem kell csinálni semmit. Amire én azt mondom: ez a sok! Mert az árakhoz, az általános igényekhez mérve a másfélezer forint valóban szerény összeg Rengetegnek tűnik azonban, ha a semmi­ért kapja valaki, s temérdek­nek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a legjobb mun­kás ugyanott esetleg csak ezer forinttal kap többet. Holott ő letesz valamit az asztalra, nem úgy mint az imént idézett dicseikvő. Az igazán bosszantó persze az, hogy az ilyen — saját beval­lásuk szerint is — semmit­tevő állampolgárok is oda- állnak a pulthoz, sőt gyak­ran ők követelőznek a leg­hangosabban. M ondhatja valaki, hogy mindez túlzás, hiszen olyan munkahely na­gyon kevés van, ahol semmit nem kell csinálni. Az üzemekben megy a futósza­lag sebesen pörögnek a gé­pek, parancsolóan diktálja a tempót a termelő munka or­ganizmusa. A hivatalokban halmozódnák az akták, kö­vetelik a munkát. Aki lazít délelőtt, az legfeljebb este dolgozik otthon, mert más nem végzi ed helyette azt, amit őrá osztottak. S ugyan­így elképzelhetetlen a sem­mittevés más munkakörök­ben is. Miért dicsekedett ak­kor ilyesmivel az idézett pol­gártárs? Vagányságból? Azért dicsekedett, mert nálunk ez bizonyos típusú embereknél sikk. Szerintük az az életre­való ember, aki ilyenképpen szervezi meg az életét. Te­hát munka nélkül keres pénzt, vagy minimális mun­kával sok pénzt. Sajnálatos, mert homlokegyenest ellent­mond alapvető elveinknek, de el kell ismernünk: akad még a közgondolkodásnak ilyen motívuma. Mindezektől persze előbb- tttóbb megszabadulunk. Ré­szint, mert a tőlünk idegen mentalitású embereket kény­szeríteni fogják a gazdasági valóságunk változása, más­részt mert mégiscsak ők van­nak kevesebben, s nekik kell alkalmazkodniuk az öntuda­tos derékhadhoz. Azokhoz, akik teljes joggal jelentkez­nek igényeikért, mert tettek­kel hozzájárultak annak fe­a magyar tenger partján — most a Mecsekaljára jönnek kétnapos ismerkedésre. Hétfőn a KISZ megyei Bi­zottságán baranyai, illetve pécsi ifjúsági vezetőkkel ta­lálkoznak, üzemekbe látogat­nak és Pécs város helytörté­neti nevezetességeivel ismer­kednek. Utolsó szakaszhoz érkeztek a szüreti előkészületek 357 000 holdas termőterületen, a gaz­daságokban felújították, rend­behozták a tárolókat, a pincé­ket és megkötötték a fuvaro­zási szerződéseket is. Az idén nemcsak azért van nagyobb termésre kilátás, mert őszre 20 000 holdas telepítés fordul termőre, hanem, mert a természet is kitett magáért. A jövő héttől megkezdődik a MÁV vonalain a cukorrépa szállítás, s ehhez a mezőgaz­daság naponta 1000—1300 va­gont igényel. Hamarosan je­lentkeznek a gazdaságok az eddiginél több fedett kocsiért is, hogy elsősorban a Nyír­ségről, de az ország más ré­széből is almát, szőlőt, mus­tot, bort továbbítson a vasút. Mindezt úgy oldja meg a MÁV, hogy az ipar se szen­vedjen hátrányt. A MÁV ve­zérigazgatóságon megállapítot­ták, hogy míg augusztus kö­zepén egy hét alatt körülbe­lül 7000 kocsival kértek töb­bet a szállíttatok, mint a múlt év hasonló időszakában, ad­dig az elmúlt héten a kocsi­igény körülbelül 10 000-rel volt több, mint 1968. augusztus utolsó előtti hetében. Megem­lítették a MÁV vezérigazga­tóságon, hogy a külkereske­delem is több vagont kórt, mint más években — ami alapjában véve örvendetes jelenség — s az előjelek sze­rint a következő hetekben is többet igényel. A felmérések szerint, az összes várható szállítási igények figyelembe­vételével, a meglévő kocsi­parkkal a MÁV nagyobb za­varok nélkül meg tudja ol­dani az őszi csúcsforgalom szállítási problémáit. Problé­ma viszont, hogy míg a szál­líttatok szinte veszekszenek az üres kocsikért, az érkező kocsik kirakásánál már ko­rántsem tanúsítanak ilyen lelkesedést és szorgalmat. Ezt legjobban a statisztika tanú­sítja. Míg a múlt év augusz­tusának első felében a kira­kodó helyekre érkezett ko­csiknak csak 30,6 százalékát nem rakták ki az érkezés napján, addig az idén ugyan­ebben az időszakban a be­Nem voltak számottevők a té­li fagykárok és a kisebb pusz­tításokat ellensúlyozta a ké­sőbbi jó idő, amely kedvezett az egészséges fejlődésnek. A szakemberek szerint a szüret két hét múlva megkez­dődik. A terméskilátások jók. Egyelőre azonban még óvato­sak az előzetes nyilatkozatok, érkezett kocsik 41,3 százalé­kának kirakása húzódott át másnapra. Emiatt heti átlag­ban a kocsipark kapacitása 43 000 tonnával csökkent. A vasút helyzete meglehe­tősen nehéz. Kocsiparkjával nagyon jól kell gazdálkodnia a következő hetekben, hogy ne legyenek rendkívül nagy torlódások az áruk, termékek továbbításában. Ezért fordult felhívással valamennyi szál- líttatóhoz: azonnal szervezzék meg a vagonok gyors kira­kását, mert ezen múlik, mi­kor kapnak, illetve kapnak-e időben üres kocsit. hiszen a szőlőkultúrák eseté­ben még az utolsó napokban is sok múlik azon, hogy mi­képpen alakul az időjárás. Ha a természet továbbra is „el­kényezteti” a szőlőtermelőket — például a szüretet nem za­varják meg az esők — úgy jóminőségű bort várhatunk. A mennyiség is lényegesen több lesz a tavalyinál. Jeruzsálem : Az Izrael által megszállt Jordániái területeken és ga­zai övezetben élő arabok egy emberként követték a jeruzsá- lemi mohamedán vallási ve­zetők által kiadott 24 órás sztrájk-felhívást, s az említett területeken szombat reggel ál­talános volt a sztrájk. E te­rületek lakosai így juttatták kifejezésre tiltakozásukat a jeruzsálemi A1 Aksza-mecset- ben keletkezett tűz miatt. Zárva vannak az üzletek Ramallahban, Jeninben, Nab- luzban, Hebronban, Jeruzsá­lem arab negyedében és a Gaza-i övezetben. A lakosság bezárkózott a házakba, az ut­cákon csak az izraeli járőrök láthatók. Libanonban — ugyancsak a tiltakozás jeléül — szintén teljesen megállt az élet. Minden üzlet és bank zárva tart. Jeruzsálembe egyébként az izraeli biztonsági erők és a határőrség megerősítésére ej­tőernyősöket is vezényeltek. A megszállt területeken az iz­raeli fegyveres erők számára készültséget rendeltek eL Az izraeli hatóságok remél­ték, hogy a mecset-gyújtogató kézrekerítésének bejelentésé­vel sikerült megakadályozniok A Bábművészek Nemzetkö­zi Szövetségének elnöksége úgy határozott, hogy Pécs lesz a nemzetközi felnőtt bábfesz­Űj szállodára vár Pécs (4. oldal) Irodalomkritika a Jelenkorban (5. oldal) Hetedhét országon át (8. oldal) a sztrájk megtartását. Ennek érdekében haladéktalanul tá­jékoztatták a jeruzsálemi mo­hamedán vallási vezetőket a tettes elfogásáról és a rendőr­ségi kihallgatás első eredmé­nyeiről. A gyanúsított, a 28 éves ausztráliai Michael Ro­hen ellen egyébként hivatalo­san még nem emeltek vádat. Az izraeli perrendtartás ér­telmében a vádemelést a le­tartóztatásról számított 90 na­pon belül kell megejteni. A Kairói Rádió rövid kom­mentárban foglalkozott Rohen letartóztatásával. A kommen­tár megjegyzi: „Izrael újra megpróbálja elkenni felelős­ségét ebben a bűntényben és azt állítja, hogy ausztráliai személy okozta a tüzet, holott korábban azt hangoztatta, hogy a katasztrófát rövidzárlat váltotta ki”. Washingtonba® McClosfcey, az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette, hogy az amerikai kormány fájlalja a történteket, mivel az A1 Aksza-mecset az egyik leg­inkább köztiszteletben álló mohamedán szent hely, s az ott keletkezett károk az em­beriség számára veszteséget jelentenek. tivátok városa. Ennek megfe­lelően az első fesztivált ez év októberében rendezik meg és ettől kezdve minden második évben találkoznak majd a mecsekalji városiban a legjobb bábművészek. A pécsi báb­fesztivál lesz az egyetlen a világon, ahol kizárólag felnőt­teknek szóló bábjátékokat mu­tatnak be. A szövetség válasz­tása azért esett a magyar vá­rosra, mert itt működik a hí­res Bóbita bábegyüttes, amely­nek nevét, játékát sok ország­ban megismerték már, tehát hagyománya van a felnőtt bábelőadásoknak és kialakult egy új, modem — a ma fel­nőtt emberéhez szóló — játék­stílus, A fesztiválra nyolc ma­gyar együttes mellett egy-egy bolgár, francia, olasz és szov­jet bábszínház is bejelentette részvételét. A program két részből áll: versenyből, ame­lyen kizárólag amatőr bábo­sok vehetnek részt, és bemu­tatóból, amelynek során a leg­jobb bábjátékok kerülnek a közönség elé. A házigazda sze­repét betöltő pécsi Bóbita báb- együttes két előadással vesz részt a fesztiválon: az egyik a Balázs Béla A halász és a Hold ezüstje című szimbolikus bábjátéka, a másik Mészöly Miklós és Károly Róbert Em­berke című pamtamimja Beszerelték a töröhengerművet és a szekrényesadagolót a most épülő görcsönyl új téglagyárban. A fedett nyersanyag- tárolóból műszakonként hatezer téglához elegendő agyagot to­vábbit a hengermű és a szekrényesadagoló a gyártó gépegysé­gekhez. Jelenleg a szállítószalagok szerelésén dolgoznak. A ké­pen: a törőhengermű és a hozzá kapcsolódó berendezések lát­hatók. Szokolai felv. dezetehez. A. X Japán fiatalok Pécsett Általános sztrájk a megszállt arab területeken Libanonban megállt az élet TÜNTETÉSEK JERUZSÁLEMBEN. Farkasszemet néznek az arab tüntetők és az izraeli katonaság Jeruzsálemben a leégett mecset bejáratánál. Az őszi forgalom kezdetén: Sürgősen gyorsítsák meg a vagonok kirakását A MÁV felhívása a szállíttatókhoz Kétévenként nemzetközi bábfesztivál színhelye lesz Pécs

Next

/
Thumbnails
Contents